Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

Export — húttérrei Sokan mondogatják: nem k igaz, hogy a Lampart ZIM salgótarjáni gyára ilyen rö­vid idő alatt, csupán az el­múlt ötéves szakaszt tekint­ve, képes volt arra, hogy ex­porttevékenységét, főként a tőkésországokba irányuló ki­vifélét, majdnem tizennégy- szeresére növelte. Pedig igy igaz! De lássuk csak! N Külföldre is A gyár életének viszonylag nagyobb volumenű export- tevékenységét először 1968- ban érte el. Lengyelország­ba és a Német Demokratikus Köztársaságba szállítottak iüzhelyeket. Igaz, a lengyel kapcsolatok azután különbö­ző okok miatt megszakadtak, viszont az NDK-ba történő szállítások azóta is folya­matosak. Például, ebben az évben — bár jelentős meg­rendelésnövekedésre nem számítanak, több mint har­mincezer darab tűzhelyet juttatnak el a partner NDK- beli cégeknek. Tizennégymilliós nagyság­rendet ért el kezdetben, a kiindulópontnak is vehető 1970-es évben a tőkésexport —. s visszatérve a sokakban kétséget ébresztő növekedés illusztrálására — ez az ösz- szeg 1975-ben már megköze­lítette a százkilencvenmillió forintot. Az idén pedig úgy tervezik, hogy a tőkésexport eléri a kétszázötvenmilliót. Jelentős, több mint harminc­két százalékos növekedés ez, ami nagyon nagy feladatok elé állítja a salgótarjáni gyár valamennyi - dolgozóját, s természetesen, vezetőjét is. Igen. a tennivalók igen sokrétűek, amelyeket jó né­hány objektív tényező is be­folyásol. Amik között legel­sőként a sorrendben kell megemlítepi a tőkéspiac igé­nyeinek változásait, szinte hónapról hónapra alakuló kívánalmait- Amihez egyéb­ként kezd már hozzászokni a gyár „idegrendszere”, de a rugalmas alkalmazkodás­sal járó átprogramozások bi­zony sokkal többet jelentenek ennél- Mert, ha ilyen várat, lan, előzetesen be nem kal­kulált megrendelések adód­nak, szinte az egész gyár tevékenységét át kell állítani- szervezni­Ezek a — nem periodikus váltások bizony a gondok szülői, amire ékes — bár nem pozitív példa — idei tevékenységük mérlege: a gyár tőkésexportját az első negyedévben mindössze 86,7 százalékra teljesítette. Per­sze, nem ez az egyetlen tény — a fentebb említett —, a fő ok, de mielőtt rátérnénk ennek feszegetésére, ejtsünk néhány szót a piac változá­sairól! Még többet Mint említettük, lényege­sen megnőtt az utóbbi öt év­ben a tőkéskivitel. Például, amíg 1971-ben mindössze 174 — igen, másfél százat alig meghaladó — mennyiségű elektromos tűzhelyet juttat­tak az NSZK-ba, addig a múlt év végére e kiszállított készülékek száma már je­lentősen meghaladta a hu- szonkilencezer darabot. Bár igaz, a fejlődés a továbbiak­ban már nem mutatkozik ilyen ugrásszerűnek, mert csökkent az elektromos tűz­helyek iránti kereslet, de ezt — legalábbis az idén — ega­lizálja a gáztűzhelyek na­gyobb tételű szállítása. Az 1976-ra előzetesen lekötött nyolc- és fél ezer ilyen tí­pusú készülék helyett, újabb módosítás révén, már négy­ezerrel többet kell gyártania a salgótarjáni gyárnak. És itt visszatérhetünk az exportterv nem teljesítése okainak boncolgatására! Bár a gyár munkás- és vezetőgárdája, miként emlí­tettük már, hozzászokott a ritmusváltáshoz, de a józan ész is azt diktálja: ezt sem lehet túlzásba vinni. Mert az át-, megi átállások, nem be­Minden 8. tonna... Kazahsztán szénkitermelé­se 1980-ig eléri a százmillió tonnát. Az ötéves tervidő­szak végére évente 124—127 millió tonna szenet termelnek ki, kétszer többet, mint 1970- ben- Már ma is Kazahsztán­ból származik a szovjet szén- termelés minden nyolca­dik tonnája­Az utóbbi években a köz­társaságban minden évben egy 30 millió tonna kapaci­tású szénkitermelő vállala­tot létesítettek. Ezeket szov­jet gyártmányú“ és a KGST- ors-zágokban készült új tech­nikával szerelték fel­Kazahsztán dinamikusan fejlődő széntermelése nem­csak a köztársaság, de Kö- zép-Ázsia, a nyugat-szibériai körzetek és a Dél-Urál szük­ségleteit is kielégíti. A szécsényi ELZETT-gyár Vörös Csillag brigádja január 1-én alakult. Az öt fiatal brigádtag — átlagéletkoruk 19 év —, idei célja a szocialista brigád cím elérése. 19’76-os tervük két százalékkal magasabb, mint az elmúlt évi. Ha­vonta 75 órát vállaltak a munkaversenyben. Tóth Erika bri- gádvezető és Madaczki Mária — képünkön — szeptember­től munkája mellett a szécsényi gimnáziumban szeretne tanulni. szélve az időkiesésről, nem éppen pozitív irányba befo­lyásolják a munkamorált. Egyik — szubjektív — ok­ként talán ez is elfogadható, a terv nem teljesítése magya­rázataként, de a lényeg még­is a következő. Már január­ban meglehetősen nagy gon­dot okozott az NSZK-ból szár­mazó . alkatrészek hiánya, melyek nélkül lehetetlen ké­szüléket összeszerelni- Lehet, hogy a helytelenül értelme­zett év végi kis készletszem­lélet „eredménye” volt ez, erre nem tért ki beszélgető- partnerem, Durányik Béla, a program- és határidőosz­tály fiatal vezetője, aki egyéb­ként ideális riportalany, mert fejből tudója bármi­lyen számadatnak, intézke­désnek, tervnek, de lehet, hogy valóban ez a ritmusta- lan ritmusváltás mindezek okozója- Hogy folytassuk — mert így áll csak össze a teljes kép — a sort, jelentős gondokat okozott a minőség is. Igaz, ebben az évben már nem annyiszor, de az elő­zőekben lényegesen több­ször reklamált a Boecker. cég, aminek köyetkezménye brigádok kiküldése volt, a hibák helyrehozatalára, s ez persze, tetemes többletkölt­séget . jelentett a gyárnak. Az idén, a reklamációk csökkentése, illetve teljes megszüntetése céljából már hozzákezdtek a minőségi el­lenőrzés eddigi rendszeré­nek átszervezéséhez. Mert kénytelen-kelletlen, döbben­tette rá a gyár vezetőségét a kiszállított hibás termékek okozta gondos az, hogy a termelés növekedését — 300 millióról idestova 800 mil­liót is meghaladó összegre — nem követte a meó fejlő­dése. Üj rendszert dolgoznak ki, aminek gyakorlatba át­tétele a második fél évben befejeződik, s emellett, a hi­bás termékek kiszállításá­nak megakádályozása céljá­ból bevezetik az úgynevezett szuperkontrollrendszert. Ami nem egyéb, mint szin­te a meó meózása. Nagy követelmény Lehet, a külső szemlélő­nek mindez felesleges admi­nisztrációnak, újabb embe­rek lekötésének változatát je­lenti csak, de a gyáriak ily’ irányú törekvése helyesnek mondható. Mert csak így realizálódhatnak a tőkésex- portterv teljesítésének felté­telei, amik bizony meglehe­tősen nagyok. Hiszen, amíg 1975-ben még csak 3.6 millió dollárra rúgtak, addig ebben az évbén már elérik a 4,8 millió dollárnyi összeget, s várhatóan, az V. ötéves terv végére megközelítik a 6,3 millió dollárt. Az immár második éve tartó szervezési intézkedé­sek, a munkafolyamatok ésszerűsítései, s nem utolsó­sorban, a jól képzett szak­munkásgárda újabb, meg újabb eredményei, várha­tóan már a közeljövőben je­lentős eredményeket hoz­nak- S ez a feltételezés reá­lisnak tűnik, hiszen a Durá­nyik Béla osztályvezető is biztosítottnak látja a máso­dik féléves exportterv teljesí­tését­K. Gy. : átadni a tervezett lakásokat A Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet nem­rég ünnepelte fennállásának negyedszázados jubileumát. Méltó volt az ünnephez, hogy elmúlt évi eredményeik alap­ján elnyerték a Kiváló Szö­vetkezet kitüntetést- A IV- ötéves terv időszakában 526 lakást adtak át Salgótarján­ban. Ötéves tervüket több mint 14 százalékkal, 53 mil­lióval túlteljesítették, ami­ből a lakásépítési többlet 20 millió volt. Mi szerepel az új öt évre szóló lakásépítési program­ban ? Hol tartanak ma ? Ezek­ről a kérdésekről beszélget­tünk a szövetkezet vezetői­vel. — Ebben az ötéves terv­ben 564 lakás átadását ter­vezzük. Mind többszintes épület lesz. Salgótarjánban, a Kemerovo körúton, illetve a Sebaj-telepen építünk. Az idén eredetileg 74 lakás át­adását terveztük, de a város vezetői ennél többet kérnek és szeretnénk teljesíteni, vagyis 84 lakást átadni — mondta Gellérthegyi Gyula elnök. — Hogyan váltják ezt va­lóra? — Nem lesz könnyű — kapcsolódik a beszélgetésbe Juhász Jónás főmérnök. — Elég sok gondunk van még. Talán az elején kezde­ném- Már két éve készülünk az angol No Fines öntött el­járásos technológia beveze­tésére- Az idén ezzel kellett, volna két, egyenként 16 la­kásos épületet elkészíteni a Sebaj-telepen- Erre berende­zéssel, anyaggal felkészül­tünk. A kiviteli tervek is mind megvoltak. már, és ami­re kezdhettük volna a mun­kát, március végén kiderült, hogy talajmechanikai viták miatt erre nem kerülhet sor. A terület beépítése kérdé­sessé vált — mondja a fő­mérnök. — Milyen zavart okozott ez a szövetkezet munkájá­ban? — El lehet képzelni, hogy felborította egész idei ere­deti programunkat. A beren­dezések, anyagok egv részét a szövetkezeti társuláson be­lül értékesítettük. A tanács a város strand felé eső ré­szén új területet jelölt ki, de az már biztos, hogy ebben az évben nem tudjuk bevezet­ni az új technológiát. Az összes munkát át kellett programoznunk a Kemero­vo körútra. Ez viszont azt jelenti, hogy nehezen besze­rezhető anyagokat kell sür­gősen biztosítanunk. Olyan nyílászárókat beszerezni, amelyekre eredetileg jövőre lett volna szükség. — A tervellátottság? — Itt is rendelkezésre áll­nak a kiviteli tervek, csak a régi technológiának megfe­lelő anyagok biztosítása a gond- Az is, hogy az eredeti program szerint sokkal szer­vezettebben végezhettük vol­na az építést — mondja Ju­hász Jónás­— A 84 lakás átadása emiatt kérdésessé vált? — Ennek ellenére szeret­nénk átadni — szólt Gellért­hegyi Gyula- — Ebben 42 olyan lakás szerepel, ami­nek a szerkezeti építése az idén kezdődött és egy éven belül átadásra kerül. A kivi­telezési időt rövidítjük le, ami jelentős szervezési fel­adatot, rugalmas átcsoporto­sításokat igényel — mondta az elnök. — Ha már gondjainkról van szó, még egy dolgot sze­retnénk megemlíteni — ve­szi át a szót Juhász Jónás. — Az már elismert dolog, hogy minőségi munkában az országos átlag felett állunk. Az olcsóbb lakások építését a tanács és az OTP ránk prog­ramozza. Ezeket a normatí­ván belül kell felépítenünk, vagyis az anyagárváltozások jelentős részét nem 'tudjuk a végső árban érvényesíteni. Ennek ellenére a megrende­lő megelégedésére, nem­egyszer dicséretével adjuk át a lakásokat. A lakók is elége­dettek. Alig telik el egy év, és jönnek a különböző rek­lamációk. A jogosakat ter­mészetesen orvosoljuk, de na­gyon sok az irreális igény- Ezeknek a kivédése renge­teg energiánkat elveszi- Az állami lakásoknál nemigen fordul elő ilyen, csak a szö­vetkezeti és OTP-s laká­soknál — mondta a főmér­nök, és szávait igazolja Szarvas Imre főkönyvelő is­— Szövetkezetünk, terme­lési értékének egyharmada származik lakásépítésből. Nyereségről, jövedelmezőség­ről nem beszélhetünk. Szá­mításaink szerint az idén is 5—9 százalékos ráfizetés lesz a lakásépítésnél, amit más termelési területről kell pó­tolnunk, hogy a szövetkezet megfelelő jövedelmezőségét biztosítani tudjuk. Ennek el­lenére kiemelt feladatként kezeljük a lakásépítést. Csak még szervezettebben tudunk előbbre lépni. Ha olyan okok, mint amikről a főmérnök be­szélt, nem akadályoznak bennünket. — Végül hogyan sikerült az elmúlt öthónapos prog­ram végrehajtása? — A tervet 105 százalékra teljesítettük, illetve a tava­lyihoz viszonyítva 7 száza­lékos termelésiérték-növeke- dést értünk el. A létszá­munk viszont 14-gyel, vagy­is 3 százalékkal csökkent. A többleteredmény tehát tel­jes egészében a 10 százalé­kos termelékenység növelé­séből származik — mondta Szarvas Imre. Gond tehát bőven van a tervező- és építőipari szö­vetkezetnél, amit a kulcsát­adásig meg kell oldaniuk- A cél eléréséről azonban nem mondanak le: az eredetileg tervezettnél több lakást ad­nak át az idén! B. J. Életbe lép július 1-től Szervezett munkaközvetítés Reggel kinyitom a postalá­dámat- s megszokott mozdu.' lattal emelem ki az újság mellett a különféle vállalatok színes, hívogató leveleit. Men­jek az X. gyárba. csak öt percre van, kiemelt fizetés- napi kétszeri étkezés és kug" lipálya áll a dolgozók rendel­kezésére. Jelentkezzen Y-nál, a ..munkásszervezéssel meg" bízott főelőadónál, aki minden szükséges kérdésben felvilá­gosít kilépésemhez és jelent­kezésemhez”. ha netán úgy döntepék: munkahelyemül az újonnan megnyílt vegyeske­reskedést választom. Dolgoz­ni hívnak a metróhoz, az OVIT-hoz és ki tudja még hány ezer helyre a televízió­ban, az újságban — feltüntet­ve a munkást kereső vállalat valamennyi vonzó tulajdonsá­gát. Hiába, nagy a munkaerő- hiány. s ennélfogva nagy az álláskínálat is. Emiatt a szí­nes levelek halmaza- s az egy­másra licitáló hirdetésáradat, s talán az a fokozott mozgás is, ami a munkaerőfronton tapasztalható. Külföldi csomagok díjszabása Több panasz megvizsgálása alapján a posta-vezérigazga­tóság megállapította, hogy a postahivatalok' egy része fi­gyelmen kívül hagyja azt az érvényes rendelkezést, amely szerint a külföldre feladott ajándékküldemények minő­sítésénél és díjazásánál min­dig a feladóra legelőnyö­sebb megoldást kell alkal­mazni. Ezt a szabályzat ad­ta lehetőség különösen a kül­földi postai díjak emelése óta érinti a közönséget. Az előírás szerint ugyanis a külföldi ajándékkülde­ményt egy kilogrammig le­vélként, kiscsomagként és csomagként is fel lehet ad­ni, illetve fel lehet venni. Egyáltalán nem mindegy, ho­gyan minősítik a küldeményt, mert például a közeli nyu­gati országokba levélként feladott; egy kilogramm alat­ti küldemény díja 69 forint, a csomagé 800 forint, a kis- csomagé 25 forint. Az el­lenőrzés igen sok olyan té­telt talált, amelyeket olcsób­ban lehetett volna díjazni. Ezért a posta vezérigaz­gatója utasította a hivatalo­kat, hogy a külföldre fel­adott egy kilogramm alatti ajándékküldeményeket első­sorban kiscsomagnak minő­sítsék, és ennek megfelelően díjazzák. Az ilyen külde­mények csomagkénti felvé­tele csak akkor indokolt, ha a feladó ragaszkodik ahhoz, hogy törékenyként kezel­jék. Fokozott mozgás, labilitás, amely más tényezőkkel együtt (a gyermekgondozási segélyen lévők gyarapodó száma- el­öregedés stb...) nagyon ked­vezőtlenül hat az ország mun­kaerőhelyzetére. Pontosabban egyes iparágakra- ahol hova­tovább milliárdos kárt okoz a kezelő nélkül megbénuló gé­pek kiesése a termelésből, az újonnan beszerzett nagy értékű berendezések alig több mint egy műszakos kihasználása — kihasználtsága. — S nem kevésbé az, hogy a munkaerő- mozgás nem igazodik a nép­gazdaságig indokolt és ked­vező irányokhoz, hanem öntör­vényű lett, gyakorta nem oda megy dolgozni a munkás, az alkalmazott, a segédmunkás- a tanuló, ahol a legnagyobb szük­ség lenne rá. ahol a legna­gyobb hatékonysággal dolgoz­hatna. — hanem ahol pilla­natnyilag számára a legna­gyobb fizetést felajánlják. El kell ismerni, ma még sajnos sokhelyütt nincs szoros oksági összefüggés a népgazdasági* lag hatékonyabb munkahelyek és az itt kapható fizetések kö­zött. Az ideális összhang meg- ■ teremtésén fáradozunk. ám eközben indokolt az anyagia­kon kívül más módon is hat­ni a munkaerőmozgásra. Miként lehetséges ez? Pél­dául olyan rendelkezéssel, mint amely 1976. július 1-én hatályba lép. A munkaügyi miniszter, egyetértésben va­lamennyi illetékessel, rendele­tet adott ki, a munkaerő kö­telező közvetítéséről, s szerve­zetten történő elhelyezéséről és toborzásáról. Ez a rendel­kezés minden munkáltatóra kötelező lesz. Lényege: elő­segíteni a népgazdaság mun­kaerő-szükségletének tervsze­rűbb kielégítését, a munkára jelentkezők elhelyezését — a társadalom, a népgazdaság el­sőrendű érdekei szerint. Érdemes felidézni a rendel­kezés néhány fő szabályát. Például, hogy a köte’ező mun­kaközvetítést a vállalatok és a munkára jelentkezők egya­ránt igénybe vehetik; a válla* lat a munkára közvetített dől* gozót. — ha a munkakör el­látásához valamilyen oknál fogva nem felel meg — nem köteles alkalmazni. De a dol­gozó sem kötelezhető a mun­kaközvetítés során felajánlott munkakör elfogadására. A munkaerő-közvetítést a fővá­rosi. a megyei és a városi ta­nácsok illetékes szervei vég­zik — nekik kell bejelenteni a munkaerőigényeket. Fontos előírás, hogy kötelező munka- közvetítést rendelhet el a ta­nács az adott terület egyes vállalataira, például, ha a gazdálkodás racionalizálása- a termékszerkezet megváltoz­tatása érdekében a dolgozók szervezett elhelyezéséről kell gondoskodni. Érdekes és nagyon időszerű az oly sok vihart kavart to­borzás. ,.munkásszervezés” szabályozása is. Erre enge­délyt keli kérni a tanácstól, s e tevékenységet csak munka- viszonyban nem állók között folytathatja az erre feljogo­sított vállalat főállású mun­kaügyi képviselője. Ilyen módszerrel egyébként beruhá­zások. különösen a gyorsítás­ra kijelölt és az exportkapaci* tások bővítésére szolgáló fej­lesztésekhez lehet munkaválla­lókat keresni. Az új rendelet hangfogót tesz a vállalatok, intézmények álláshirdetéseire is: ezentúl nem lehet szórólappal, csáb- levelekkel. falragaszokkal munkaerőt csábítani. Az ál­láshirdetésnek július 1-től mel­lőzni kell minden sallangot, kizárólag a munkakör megne­vezését tartalmazhatja, ille­tőleg a munkaidőről, s az esetleges munkásszállásról adhat felvilágosítást — ám a bérezésre. kedvezményekre, juttatásokra nem terjedhet ki. Sőt: az új rendelet már al­kalmazza a munkaerő-csábítás fogalmát — az ebben vétke­zőket szabálysértési, vagy fe­gyelmi eljárás keretében kí­vánja büntetni. M. I. Gy. NÓGRÁD — 1976. június 11., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents