Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

A szocialista országok újságírói nemzetközi tanácskozásra gyűltek l össze Moszkvában. Képünkön: V. Afanazjev, a Pravda főszerkesztője szól a tanácskozáshoz. Spa nyol ország Nagyszabású tüntetések Több nagyszabású tünte­tés zajlott le kedden Spanyol- országban. Madrid szívében kedden este mintegy húsz­ezer felvonuló amnesztiát, szabadságot és szakszerve­zeti egységet követelt, tilta­kozott a bérek befagyasztá­sa és a drágaság miatt. A demonstrációra engedélye­zett fél óra lejárta után a rendőrség távozásra szólí­totta fel a tüntetőket, majd gumibotíal és füstgázzal tá­madt rájuk. Több felvonulót letartóztattak. A Madrid központjában le­zajlott másik tömegtüntetés mintegy tízezer részvevője az oktatás ingyenessé tételét és demokratizálását követel­Az észak-spanyolországi Gijónban több ezer békés felvonuló a tartomány autonó­miájáért szállt síkra. A rend­őrség nem lépett közbe. Barcelonában körülbelül 15 ezer katalán szocialista tartott gyűlést egy sportsta­dionban. A felszólalók egy nagy katalán szocialista párt létrehozásának szükségessé­gét hangsúlyozták. 37 év óta ez volt az első engedélyezett ellenzéki gyűlés a tartomány­ban. A spanyol parlament jogi bizottsága a 1 büntetőtörvény­könyv felülvizsgálata során kedden úgy döntött, hogy nem változtat azon a ponton, amely szerint mind hazájuk­ban, mind a külföldön élő spanyolok elítélhetők az álla­mot támadó, annak tekinté­lyét és szavahihetőségét ve­szélyeztető propaganda ter­jesztése miatt. A büntetés felső határát azonban hat évről hat hónapra szállítot­ták le. A módosításról vár­hatóan a jövő héten dönt a Cortes. Kedden este a spanyol fő­városban több mint kétezer küldött részvételével meg­tartották első közgyűlésüket a madridi munkásbizottsá­gok. Nemrég szabadon bo­csátott vezetőjük, Marcelino Camacho a gyűlésen hang­súlyozta a bizottságok eltö­kéltségét, hogy minden üldöz­tetés és elszigetelési kísérlet ellenére folytatják tevékeny­ségüket. A hét végére terve­zett országos szintű közgyű­lésre a belügyminisztérium még nem adott engedélyt. Beilinguer interjúja A parlamenti választáso­kat az Olasz Kommunista Párt jelentős sikere jelle­mezte' ami abban nyilvánult meg' hogy képviselőinek szá­mát 48-cal növelte a képvi­selőházban, 22-vel a szenátus­ban — jelentette ki Enrico Berlinguer az OKP főtitkára, az országos televíziónak adott interjújában. Az OKP- nak ez a sikere, amely a parlamentben és az egész or­szágban általános balratoló- dást eredményezett, a gazda­sági és politikai válság kö­zepette teljesen nyilvánvaló­vá teszi* hogy Olaszország a válságból csak úgy kerülhet ki. ha az ország egész mun­kásmozgalma részt vesz a politikai irányításban. Ebben foglalható össze a párt poli-. tikájának, fő irányvonalának lényege. Berlinguer. a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a fennálló helyzetből kiindulva a KP még a választások előtt javaslatot tett a demokrati­kus erők széles körű szövet­ségének megteremtésére és az OKP-nak, a kormányban való részvételére. „Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a javaslat jelenleg is időszerű és helytálló." — mondotta. A reakció ismételt provokációié Bochkor Jenő, az MTI tu­dósitója jelenti: Várhatóan július 1-én hoz­zák nyilvánosságra a Szov­jetuniónak küldendő nyu­gatnémet válaszjegyzéket' — jelentette he szerdán a nyu­gatnémet külügyminiszté­rium szóvivője. A szovjet—nyugatnémet viszonyról és általában a szo­cialista országokhoz fűződő kapcsolatokról volt szó a szo­cialista országokban akkre­ditált nyugatnémet nagykö­vetek kétnapos bonni' érte­kezletén. Az értekezlet zárószaka­szának tanácskozásain Hel­mut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter is részt vett. A szóvivő szerint a nagy­követek átfogóan elemezték az NSZK bilaterális szintű politikai, gazdasági, kultu­rális és humanitárius , kap­csolatait, foglalkoztak az európai biztonsági értekez­let után történt fejlemé­nyekkel, valamint a KGST és az EGK viszonyával. A biztonsági konferencia határozatainak végrehajtásá­ban néhány kérdésben ered­mények születtek, másokban „még sok a tennivaló” — idézte a konferencia véle­ményét a szóvivő. A nagykövetek megvitat­ták a Szovjetunió május 22-i jegyzékében foglaltakat. A szövetségi kormány ha­marosan jóváhagyandó vála­szát fő vonalakban Genscher külügyminiszter ismerteti a szövetségi gyűlés külügyi bi­zottságának tagjaival. Klaus Bölling kormány- szóvivő közölte, hogy a kor­mány szerdai ülésén szintén szó volt a szovjet kormány- nyilatkozatról, valamint a CDU—CSU kedden közzétett állásfoglalásáról. A szóvivő szokatlannak minősítette az ellenzék eljárását, és kifogá­solta, hogy a német újra­egyesítés célját a CDU—CSU az egész enyhülési politika előfeltételéül akarja szabni. Jó napot, Görögország ezen a tájon. Tudom» hogy bár egyforma ösvényen bak­tattunk, robogtunk, ámul­tunk végig az amerikaiakkal, vagy a franciákkal éppen, (4.) Az idegenforgalom ösvényein A dzsungelben ösvények kanyarognak. A kezdettől a célig a legcélszerűbben ve­zetik el az embert. Mindig úgy és oda, hogy értelme le- sabb legyen az út. S mindig úgy és da, hogy értelme le­gyen az ösvényen való haladásnak. Az ösvénvem emberek haladnak. Általá­ban férfiak és vadászok. A hozzá nem értő, a dzsungelt nem ismerő és nem értő ide­gen szárpára úgy tűnhet a dolog, hogy ezen a vidéken az erdőik népe csak férfiak­ból áll. És vadászokból. Hallatlanul érdiekes. Akár ■meg is lehetne írni. Egy dzsungel, ahol csaik férfiak és vadászok élnek. Tudomá­nyos felfedezés és tudomá­nyos szenzáció is egyben. Az idegenforgalom is ilyen ösvény. És a hasonlat a leg­kevésbé sem sántít. A szer­vezett turizmus felbecsülhe- te len előnye, hogy a leg­célszerűbben juttat el 'az idegenforgalom ösvényein mindahhoz a célhoz. ahová eljutni illik és kötelező és célszerű. Eléggé le nem be­csülhető hátránya, hogy az ösvényen haladva azonban m:ndig ..férfiakkal és vadá­szokkal” találkoztak. Önma­gunkkal. A nőik. a gyermekek a mesteremberek, a nem va­dászok, az erdők mélyén élnek s az erdő fáitól, amelyek ott sorjáznak az ösvények men­tén. nehezen látni meg a nem vadász és a nem fói-fi embereket. Theszalomriki. Termophile, Athén (itt csomósodnak ösz­sze ég innen indulnak tovább azok a bizonyos ösvények). ‘ Olympia—Epidaurusz— Myikéne az egyik ösvény például, de van egy másik, egy harmadik és egy ne­gyedik ' is. Voltaképpen meg.- számolhatóan kevés az ösvé­nyek száma, amelyen végig­utazhat a kíváncsi turista és az ókor romjai mellett ta­lálkozhat — önmagával. Azokkal a milliókkal, akik találkoznak veled- s akik­nek te is egy vagy azok kö­zül a milliók közül, akikkel éppen ők is találkoznak. Emiatt aztán a kép tör­vényszerűen torzít. Nem Gö­rögországot mutatja —, vagy Olaszországot, vagy Spanyol- országot például —. hanem városokat, amelyek görö­gök, romokat, amelyek görö­gök voltak és maradtak és embereket közöttük, akik. mint az ösvényszéli fák, el­takarják az ott élő embere­ket. A bennszülötteket. Elő­ször véletlennek tűnt, az­tán már tudatosan figyel­tem, hányszor és hol talál­kozom ugyanazokkal az ame­rikaiakkal, angolokkal és NSZK-beliefakel, meg az öreg magyar nyelvű házas­párral, egy kanadai truppon belül —, az utolsó néhány na­pot kivéve, mindenütt. Együtt tátottuk a szánkat a Korintho- szi-csatornáa’a. együtt más-z- tuk meg a mykénei romo­kat, ahol az éuróp&i kultú­ra és civilizáció bölcsője ringott. Idegenvezetőink szinte egymás mellett és egymást kiabálták túl az athéni nemzeti múzeumiban, a csodálatos Pallas Athéné szobránál éppúgy, mint Olim­piában a stadionnál, vagy a múzeum különtermében , a valóban isteni szépségű Her­mes szobra előtt. És ahogyan figyeltem az arcukat, a loholó lépteket, a mindent lefényképezni és az útikalauzban kipipálni akaró makacs következetes­ségüket, ungorkodni kezdett bennem a gondolat: lehet, hogy mi is ugyanilyen gro­teszk hatást keltünk. de bennük? Lehet, hogy mi is csak sofőrnek és pincérnek hisszük a görög népet? Meg vagyok győződve ró­la. hogy: nem. Olyan or­szágból érkeztünk, ahol a politika, jelesen az ember iránti érdeklődés olyan mé­lyen belevésődött a tudatba, hogy még a hazai érdektelen ember is, lázas köz- és poli­Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter, szerdán- pá­rizsi tárgyalásait befejezve, a bajorországi üdülőhelyre, Grafenauba érkezett, hogy ott Vorster, dél-afrikai minisz­terelnökkel tárgyaljon. Meg­érkezésekor csupán annyit jegyzett meg, hogy tárgyalá­sai, ..puhatolózó” jellegűek lesznek. de mi mégis láttuk, észrevet­tük, hogy az erdő egyes fák­ból áll, hogy az ösvényen a nem vadiászhánapakbam más mesterségbeliek és nembeli­ek is járnak. És ami a leg­főbb: észrevettük, hogy a kirakatok zsúfoltsága ne­künk szól, a tíz napig ösvény- taposó millióknak, s nem az ösvények mellett járó nyolc és fél miliónak. A zömének legalábbis nem. Mindezek a gondolatok My kémé ben jutottak eszem­be. ahol összefutottak ezek az ösvények és rajtuk a vi­lág sok nációja is, és ahon­nan elindultak egykoron, ha nem is az idegenforgalom, de a kultúra, a civilizáció ösvényei Európáiban. Ahon­nan elindultunk, hpgy visz- sza térjünk. Négyezer év után. Ilyen évezredles romok ár­nyékában nem érdektelen eltűnődni egy, s más dolgo­kon. A megbeszélések első for­dulóját a délutáni órákban. Bodenmaisban, Vorster szál­láshelyén . tartják. A bajor rendőrség nagy apparátussal vonult ki a színhelyre, ami­kor a délelőtt folyamán több tucat személy tüntetett a dél-afrikai miniszterelnök szálláshelye előtt. Számos tüntetőt őrizetbe vettek. (MTI) NŐGRÁD — 1976. június 24., csütörtök tikár érdeklődésűnek tűnik Gyurkó Géza (Folytatjuk) /# Puhatolózó eszmecsere f# Kekkonen vidéki kőrúton a Szovjetunióban Urho Kekkonen, finn köz- .arsasági elnök moszkvai tár­gyalásainak j befejeztével szerdán vidéki körútra in­dult: a Szovjetunió északi és keleti körzeteivel ismer­kedik meg. A finn államfő a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány meghívá­sára munkalátogatáson tar­tózkodik a Szovjetunióban. Moszkva Seremetyovói re­pülőterén Urho Kekkpnent többek között Nyikolaj Pod- gornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Alek- szej Koszigin, a Miniszter- tanács elnöke búcsúztatta. (MTI) Korlescsucs a szigeten Ritkán fordul elő a nem­zetközi politika legmagasabb csúcsain, hogy oly nyilván­való kortescélzattal hívjanak össze csúcskonferenciát — mint most Ford amerikai el­nök tette. Június 27-én *. és 28-án „gazdasági szuper­csúcsra” invitálta az Egye­sült Államok elnöke Puerto Rico szigetére hat vezető tőkésország állam-, illetve kormányfőjét. Heten ülnek majd az asztal körül: Ford oldalán Kanada, Franciaor­szág, Nyugat-Németország, Olaszország, Japán és Nagy- Britannia politikai vezetői. Hivatalosan az lenne az ér­tekezlet feladata, hogy meg­tárgyalja a vezető tőkésorszá­gok gazdasági helyzetét. Ennél sokkal fontosabb és látványosabb azonban a po­litikai cél. Az amerikai vá­lasztópolgárok millióit nem érdekli különösebben a tő­késgazdaság mechanizmusa, s miután magában az Egye­sült Államokban e pillanat­ban- javul a gazdasági hely­zet, a zsebükkel gondolkodó tömegeket aligha érdeklik majd a hetes csúcs gazda­sági finomságai. Ford elnök azonban alig néhány hónap­pal az elnökválasztás előtt, mégis komoly személyi és politikai válságban van. Hi­szen a republikánus szélső- jobboldalt képviselő Reagan és Ford elnök között még elkeseredett és bizonytalan kimenetelű küzdelem várha­tó. Az elnöknek tehát sürgő­sen szüksége volt egy olyan látványos politikai akcióra, amely az amerikai választók előtt reflektorfénybe állítja és demonstrálja, hogy hívá­sára a nyugati világ legfon­tosabb országainak vezetői egy asztal mellé sereglenek. Ford a Fehér Ház által nyúj­tott hivatalos lehetőségeket arra használja fel, hogy egy nem túlságosan kockázatos „csúcsértekezlettel” hívja fel a választók figyelmét: ő az első ember a republikánus pártban, neki kell vezetnie a pártot a novemberi válasz­tási csatában. A hetes tőkés-csúcstalál­kozónak ez a kortesjellege természetesen nem jelenti azt, hogy ott ne kerülnének sző­nyegre tényleges gazdasági problémák. A csúcsértekez­leten követendő amerikai politikai taktikát már meg­világította Kissinger ameri­kai külügyminiszter a tőkés­országok legszélesebb körű gazdasági szervezetének, az OECD-nek (gazdasági együtt­működési és fejlesztési szer­vezet) most véget ért pári­zsi értekezletén. Kissinger mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a ve­zető tőkésországoknak rend­kívül szigorú -inflációellenes gazdaságpolitikát kell foly- tatniok. Másik lényeges lépé­se az volt, hogy az összes többi részvevők közül éppen Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszterrel tartott hosz- szú különmegbeszélést a he­tes csúcsértekezleten köve­tendő vonalról. Ismeretes, hogy Nyugat-Európában, il­letve a Közös Piacon belül éppen az NSZK az, amely szigorú pénzügyi fegyelmet és következetes inflációelle­nes harcot prédikál partne­reinek. Ezek a jelzések mindenek­előtt azt mutatják, hogy Puer­to Ricóban világos érdekkö­zösség alakul majd ki az Egyesült Államok és az NSZK között. Ennek a- gazdasági alapja az, hogy a vezető tő­késországok közül pillanat­nyilag ebben a két állam­ban a legalacsonyabb az inf­lációs ráta — és mindkét országban választások lesz­nek ősszel. Így mindkét kormány ele­mi érdeke, hogy az infláció üteme továbbra is alacsony maradjon. Márpedig — külö­nösen Nyugat-Németország esetében — a kiterjedt nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok miatt más tőkésországok magas inflációja veszélyez­tetheti ezt a törekvést. Wa­shington és Bonn között kül­kereskedelmi szempontból is egyértelmű az érdekközös­ség. Egyes nyugat-európai valuták (mint például az an­gol font. és az olasz líra) lát­ványos értékcsökkenése, va­lamint a francia frank érté-' kének lassúbb lemorzsolódá­sa olcsóbbá teszi ezeknek az országoknak a kiviteli cik­keit a tőkésvilágpiacon. A „minden eszközzel” ki­fejezés az adott helyzetben a nadrágszíj meghúzását, deflációs gazdaságpolitikát, a bérek befagyasztását je­lenti. Persze: nagyon kétsé­ges, hogy ezt a politikát akár a választások utáni Olaszor­szág, akár a baloldali egy­ségfront növekvő erejével szembenéző francia kormány, akár a súlyos gazdasági hely­zetben lévő Anglia megen­gedhetné magának. Ily mó­don valószínű, hogy Puerto ■ Rico szigetén a hetes csúcs résztvevői a lényeges gazda­sági kérdésekben nem tud­nak hatásos döntéseket el­érni. Ami viszont a kortescé­lokat illeti: az amerikai át­lagpolgár szemében Ford úgy érkezik vissza majd Wa­shingtonba, mint a tőkésvilág „első számú politikusa”. Hogy azután ez valótlan hozzáse­gíti-e . a jelöltséghez, vagy éppen a Fehér Ház megtar­tásához, az nyitott kérdés. —i—e A Volán 2. sz. Vállalat felvételt hirdet autóbusz-vezetői és tehergépjármű-vezetői munkakörökbe. / „BC” jogosítvánnyal és két éves vezetési gyakorlattal rendelkezőket autóbusz-vezetőnek, jogosítvánnyal nem ren­delkezőket tehergépjármű-vezetőnek kiképezünk vállala­ti szervezésű tanfolyamok keretében. Felveszünk gyakorlattal rendelkező normatechnológust. Jelentkezés a vállalat központjában, Salgótarján, Rá­kóczi út 247.. a személyforgalmi üzemegységnél, Salgótar­ján, Karancs út 6, Balassagyarmaton Rákóczi út 2., Nagy- bátonyban Béke út 106. sz. alatt

Next

/
Thumbnails
Contents