Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

Szita István bizonyítványa Egy természetesnek szá­mító jelenet játszódott le a legutóbbi zárszámadó köz­gyűlés után Varsányban. Beszkid Balázs, a szerelők szocialista brigádjának ve­zetője meghívta egy koc­cintásra Percze Jánost és Szántó Istvánt. Senki más, csak Szita István tudta, mi van a . meghívás mögött, és a brigádvezető, aki igen ud­variasan, de jó hangsúllyal mindent kifejezve csakany- nyit mondott: — Igyatok, hiszen titeket is megilletett volna... A jelenet előzménye, hogy Varsányban, amikor Vere- bélyi Antal, a tsz elnöke, a tagsággal közös akarat­tal rendberakták a dolgai­kat, hogy magasabb színvo­nalon folytassák a munkát, az elnök azokra a tsz-ta- gokra alapozott, akik ön­kéntesen nagyobb felelős­séget is vállaltak a közös gazdaságért. Beszkid Balázs vezetésével a szerelők ilyen emberek, és azon a zár­számadáson az önként vál­lalt többletmunkáért jó néhány szá* forint jutal­mat is kaptak. A vendégül látott két szerelő is tagja volt a szocialista brigád­nak, de kiléptek abból és meghívásukban volt egy célzás magatartásukra, ami­ről Szita azt mondta: — Bizalom nélkül éltek, az pedig nagyon nehéz... Abbgn a tsz-ben talán ő az, aki a legjobban tudja ezt, mert a saját bőrén megtanulta. Szita tapasztalt ember, sok-sok csalódás ér-- te már az életben, de az emberek iránti bizalmát so­ha el nem veszítette. Sem­mi kétség, ennek az ember­nek sokat köszönhet ez a szerelőbrigád. Akikor ke­rült velük kapcsolatba, amikor megszüntették a Szőllővölgyén a sertéstele­pet, és őt a központi major­ba irányították portásnak, hogy egyben a mérlegházat is kezelje. Telepvezetőből portás lett. De egy árva szó nem sok, annyival sem pa­naszkodott emiatt. Végezte a munkáját tisztességesen. Azt szokta mondani, ha je­lenlétében a rangról esik szó: — Nem a rang teszi az embert... Dolgozott már ő az ál­lamigazgatásban, vezetői színvonalon, jól megállva helyét, de amikor a falujá­ban szükség volt rá, visz- szatért oda, és a tagság őt választotta meg az ellenőrző bizottság elnökének. A szo­cialista brigáddal is ott kezdődött a kapcsolata, hogy a szeme előtt, a ma­jorban dolgoztak. Szitában olyan jó politikai érzék van. A fiúkban felfedezte a jobb munka lehetőségét, ami ügy kezdődött, hogy Verebélyi Antal szokásához híven a legkisebb dologra is odafigyelve, ha az kárt okoz a közösnek, Szitát vonta kérdőre: a műhely előtt miért járnak üresben a motorok. Még egy kicsit bántó is volt a megjegyzés: — Van szíve hallgatni, hogy a motorok haszonta­lanul eszik az üzemanya­got, hiszen maga tanítja a fiatalokat... Az elnökkel nem vitatko­zott Szita István, tudta, igaza van. Beszélt viszont a brigádvezetővel, aki azt mondta neki, ha megállít­ják, akkor kínszenvedés lesz beindítani, olyan rongyak az akkumulátorok. Ez a né­zeteltérés jó lett arra, hogy közösen beszéljenek a gon­dokról. Később Szitát a raktár vezetésével bízta meg a vezetőség, akkor a kap­csolat még szorosabbra fű­ződött a szerelőkkel. Na­ponta adta nekik az alkat-, részeket, és egyéb más dol­gokat is együtt beszéltek meg. Szita visszagondolva ezekre, mondta a napok­ban: — A brigádot nagyon megszerettem... , Nem tagja a brigádnak, de támogatója. Eljutottak aztán oda, hogy vasárna­ponként különmunkát vál­laltak. Az elmúlt évben például a burgonyabetaka­rításkor, amikor szorult helyzetbe került a tsz. De a nagy tároló alapzatához is ők ásták a gödröt tár­sadalmi munkában, több ezer forint értékben. Aztán mé­lyült a fiúk kapcsolata Szí­tával, de egymás között is. Eljártak segíteni, amikor valamelyik társuk rászorult arra, aztán voltak a város­ban szórakozni is. Szita István pedig egyre biztatja őket. Megfontolt, darabo­san beszélő ember Szita, in­kább az emberek értelmére, mint az érzelemre épít. Az­ért, hogy mindig így biz­tatja a fiúkat: éri... Dolgozzatok, mert még­'Szita nagyon biztos ab­ban, hogy az elnök azoktól, akik tényleg tesznek a kö­zösért, nem sajnálja az el­ismerést. De azért az elis­merésért valóban tenni kell valamit, mert a tagság is számon kéri, kik, miért, mit kapnak. Különösen ebben az esztendőben számíthat­nak a brigádok elismerésre. Szita István azt mondta, hogy közel százezer forintot tartalékolnak azoknak, akik a munkájukért megérdem­lik a jutalmat. Szita nagy politikus. Finoman tudja el­hinteni az emberek között, hogy érdemes fáradozni* mert hasznot hoz az min­denkinek. Most már a bri­gádok között is versengés folyik, ki, hogyan végzi el különbül munkáját. Finom készítésű naplókba rajzolt betűkkel írják a brigádok történetét És azok bizony gazdagok, fordulatosak, ami­nek a nyomán már, huszon­egy százalékkal emelkedett a varsányi termelőszövet­kezet tagságának jövedel­me. A szerelőbrigád jól pél­dázta munkájával; hogy le­het szépen és hasznosan is dolgozni a közösség érde­keiért. Szita István éppen a napokban beszélt az elnök­kel. Űj beosztást kell neki vállalni. Ö lesz a tsz ren- désze. Nem szereti a vál­tozásokat. Akkor engedett fel, amikor Verebélyi An­tal arra kérte, beszéljen a brigád vezetőjével, Beszkid Balázzsá1, hogy a kocsimo­sót fel kellene építeni. Megy ő is velük, mert ha nem is a brigád tagja, de tanítója annak, és ott, a közös munkán érzi igazán jól magát. És arra is jó lesz együtt lenni, hogy készítse a brigád tagjait, a nagy napra, a brigádvezető esküvőjére. Ezt is együtt kell megünnepelniük. Szita István sokat kiállt már, nagy utat megtett az életben. De, hogy nem múl­tak fe'ette a napok haszon­talanul, az bizonyítja: for­málja a fiatalokat, és neki e2 a bizonyítványa. Bobál Gyula ..........——1........a 'TSSSSSSSS^m^mmüfS^SSS=^ ' "•’.assss ------­19 B Gazdagabb, teljesebb lett az éJet B B B Kedvezőbb bérezési lehetőség A Magyar Szénbányászati feladat Nógrádban. A kollek- Tröszt, a Nógrádi Szénbányák tívát érintené kedvezőtlenül, részére olyan bérezési lehető- ha nem használnák ki a le­séget biztosított, hogy jelen- hetőséget. Ezzel kapcsolatban légi bérszínvonalukat éves Ménkes-aknára már a harma- szinten egy dolgozóra vetítve dik negyedévre szólóan kü- 250 forinttal növelhetik. Az lön gazdasági és ösztönzési engedélyezett bérszínvonal programot dolgoztak ki. hogy felhasználásához azonban 3ti a lemaradást felszámolják. A ezer tonna széntöbblet kitér- többi aknáknál hasonlóan ér­melésére lenne szükség. En- demes lesz erősíteni a. termé­nek elérése nem lehetetlen lés ütemét. Fokozzák a termelést A Budapesti Kötőipari Szö­vetkezet salgótarjáni részle­gének 250 dolgozója nő. A lányok, asszonyok igen jól dolgoztak az elmúlt évben, a tervezett 72 ezer helyett 124 ezer pulóvert készítettek, melyek egy része a ‘ Szovjet­unióba és az NDK-ba került. Az idén hasonlóan jó ered­ményeket szeretnének elérni. Fejlődik megyénk közművesítése és közlekedése Beszélgetés Botka Miklóssal, a megyei tanács osztályvezető lőméroökével A megye fejlődésében az Mégis ennek javítására a — Valóban így van. A köz- új iparszerkezet kialakítása tervidőszakban Balassagyar- úton elsősorban a munkás- szinté minden közmű fejlődé- maton bővítjük • a tisztító- szállítás területén vannak sére serkentőleg hatott. En- művet, másutt rekonstrukciós gondok. A vasúti személy­nek ellenére a közművesítés munkákat folytatunk, há- szállításban még mindig hosz- és a közlekedés még ma is rom helyen pedig új tisztítót szú az eljutási idő, és az uta- nagy gondot jelent a megyé- tervez a megye. zás kulturáltsága is kifogá­ben. Ezeknek a gondoknak Ha néhány mondatban is, solható. Gond a tanácsi út- a megoldásáról, a fejlődés- de szólnunk kell a fejlődő hálózat 50 százalékát kitevő ről beszélgettünk Botka Mik- megyénkben fiatal múlttal földutak fejlesztése. Ezeket a lóssal, a megyei tanács építé- rendelkező szolgáltatásról, a gondokat azonban közösen a si, közlekedési és vízügyi -táv-, hő- és vezetékes föld­osztályának vezetőjével. Ar- gáz-ellátásról. A távhőszol- ról váltottunk szót, milyen gáltatás kapacitását a IV. öt­eredmények születtek a IV. éves tervben teljesen kimerí- ötéves tervben, mi várható az tettük. Új beruházásban V. ötéves tervciklusban. óránként 40 tonnás gőz ter­Elöljáróban a villamosener- melésére alkalmas kazán épi- gia-ellátásról csak annyit, tését tervezzük. A gázellatas- hogy a közművek sorában a '3a Salgótarján után Nagy­legjobb ellátást és egyik leg- bátonyt is bekapcsoljuk. A a a„ureiJ üzembiztosabb szolgáltatást a tervidőszakban előkészítjük tásban feladatunk a munkás- villamos energia jelenti. Van Kisterenye vezetekes &'AZ~ tárcák segítségével kell meg­oldani. — Az V. ötéves tervi el­képzelések miben jelentkez­nek a megyében? — Elsősorban abban, hogy a jelenlegi állapotból eredő feszültségeket megoldjuk. Ezért a közúti személyszállí­egy rnásík területünk, a víz­ellátás, ahol a rohamosan nö­vekvő igények szinte a villa­mosítás korszakát idézik sze­münk elé. Ezt azért is me­rem mondani, mert a vízellá­tás fejlesztése a IV. ötéves tervben elmaradt a tervezet­től. Okait elemezve legalap­vetőbb, hogy a tervezett te­lepülések vízellátása helyi ellátását. Megyénk nyugati felében ipari célra Romhány- ba érkezik gáz. Ez lehetősé­get ad arra, hogy a VI. öt­éves tervben már Balassa­gyarmat csatlakoztatásával is számolunk. — Hol tartunk a közleke­dés fejlesztése terén? szállítási igények mennyiségi kielégítése mellett a minőség javítása. Korszerű pályaud­vart építünk Salgótarjánban és Szécsényben. A vasúti sze­mélyszállításban alapvető cél­kitűzés az eljutási idő csök­kentése a salgótarjáni ipar­terület körzetében, elsősoroan a Diesel-vontatás előnyeinek kihasználásával. Az egyéni közlekedés gyor­— A lakosságnak az élet­vízkészletekből nem oldható színvonal emelkedésével suló ütemű fejlődése szüksé­meg. A kevés víz megyénk- együtt járó kulturális igénye gessé teszi újabb kiszolgáló és ben meglehetősen költséges a személyszállításban, az ipa- javító szervizek létrehozását tisztítások arán, s nem az ^ és mezőgazdasági terme- Szécsényben és Pásztón, Sal- igén,veknek megfelelő helyen keknek a felhasználókhoz jut- gótarjánban Autóker-szaküz- áll rendelkezésre. Így meg- tatása, az áruszállításban let megépítését tervezzük, oldást csak térségi, vagy re- igényli az egész közlekedési Az országos közutak fej­gionális ellátórendszerek épí- rendszer átalakítását és együt- lesztése és felújítása terén tésevel tudunk teremteni. En- -jes fejlődését, A IV. ötéves jelentős feladatunk az össze- nek megfelelően épül az tervben a közúti közlekedés kötő utak burkolatának asz- Észak-nógrádi Regionális Víz- teljesítménye a tervezett 13,4 faltszőnyegezése, Rétség— mű második üteme. Az 1978- százalékkal szemben 42 szá- Pásztó, Balassagyarmat— as évre tervezett befejezése zalékra növekedett. A vasúti Pásztó, Szécsény—Pásztó kö- biztosított. Ezt követően a személyszállítás viszont 5 szá- zött, de feladatunk a salgó- Karancs völgyében 6 községet zalékkal csökkent. Az egyéni tarjám, szécsényi, pásztói tudunk a vízműrendszerre közlekedésben a személyi túr úgynevezett átkelési szaka- csatlakoztatni. lajdonú gépkocsik száma el- szók korszerűsítése is. A Legfontosabb feladatunk az érte a 10 ezer darabot. Itt vasúthálózat fejlesztése so- eddig ellátatlan települések mondom el, hogy a települé- rán megvalósul a balassa- bekapcsolása a vízellátásba, seket összekötő országos köz- gyarmat—váci vasútvonal Ezért a,már említett hat te- utak fejlesztésére 640 millió korszerűsítése, lepüléssel együtt 16 társulati forint került felhasználásra, Végezetül az V. ötéves tervi vízmüvet tervezünk 1930-ig és a főhálózat nagy része asz- közművesítési és közlekedési megépíteni. Közben meg- faltszőnyeges burkolatmegerö- célkitűzések megvalósításához kezdjük a megyénk nyugati sítést kapott. A vasúti köz- szükséges a szakági és a taná­részét ellátó nyugat-nógrádi lekedésben a Hatvan—Salgó- esi szervek együttntűködése, térségi vízmű építését is. Er- tarján fővonalon a Diesel- a belső tartalékok feltárása, re a tervidőszakban mintegy üzemű vontatás csaknem ál- a rendelkezésre álló eszközok 250 millió forintot költ a me- talánossá vált. gye. — Ezek az eredmények je­lentősek. Ügy gondolom, még­is jelentkeznek problémák is a közlekedésben. A kommunális szennyvizek mindkét városban, de a já­rási székhelyeken is tisztítva jutnak a befogadó vizekbe. hatékony felhasználása. Cél­kitűzéseinket csak ezek ősz-« szeíogásával erősíthetjük meg — fejezte be a beszélgetést Botka Miklós. Somogyvári László |BW| taggyűlés csendesnek ígérkezett. Először két új tagot vettek fel. Fiatalokat, a gyár neveltjeit. Jól ismer­tek őket valamennyien. Nem is volt helye sok beszédnek. Akik szóltak is — háirman- négyen — közhelynek tűnő sza*- a füzes vastól igazságokat mondtak. Dolgos, tégelyekkel, becsületes munkásfiatalok. Bizton számíthatnak rájuk. Nyereségére lesznek, az alap- szervezetnek. B. József ügyére csak ez­után került sor. Szándékát, hogy kilép az alapszervezei- ből' Győri László a tisztító­lUEegmeretett. s kitartóan figyelte az izzó Olyankor elmaradj a tagdíj, vaspaiakot. Csapoltak. A csat- A következő hónapban aztán nokban öntőmunkások futót- pótolta vagy ő- vagy a felesé­izzó ge. Most januártól egyikük sem kereste a pártbizalmit. kihagy, vagy a kelleténél de­rűsebb hangulatban áll a ke­mence mellé, die fogja az ön* mimt .húsz évig velünk tőtégelyeket. Mert. ha el­megy, esetleg megtörténhet» Hát ez az. ami sehogyan hogy nem áll a helyébe más. több volt. — Megbántották? — deztem. ker­— Nem! Most nem... — mondta bizonytalanul. — Csak éppen elfogyott a türel­mem. Régi munkása a ZIM-nek. A dolgát mindig ellátta. Né* — Kell a pénz... Enyhe za­var- ült az arcán. Háromezer­nél többet keres. — Szép az új lakás, jó is.. . Csak drága. Helye van minden forintnak. sem fért Fodor Géza fejébe. Hogy valaki húsz évet csak úgy veszni hagyjon. Elmen­jen mellette, mintha nem is lett volna. sr. sssrös?terj“' «a *• »**«* =»• — B. József lakást kapott Zögyvapálfalván. Azt mond­pott. Ivott. Hol kevesebbet. hol többet. Dorgálták érte, nem vette komolyan. Végül — Megmondom őszintén, nem értem az egészet. .. En* X gém az új lakás inkább tüzel­ne. hogy érdemes dolgozni. A döbbent csendet, amely a Ismerem a régi tűzhelygyári bejelentést követte Mészáros kolóniákat. B. Józsefnek régi József né törte meg; álma teljesült, hogy elköltö­Most már látja, látják, hogy jó lett volna komolyabban venni mindjárt az elejen. Az elnézés nem teszi erősebbe azokat, akik állhatatlanok. Higgadtan tekintett körül a jelenlevőkön, s beszélni kez­dett: — A párt tagjának lenni ja. most. hogy bejáró lett, kö- elvitték kemencétől. Keve- társ. hogy nehéz a bejárás + ; ryt-r 111 0*V 0.0 IX) fi Irt nnCIt 11 - IC- 1 1 -111- Azt mondta Győri elv- 2Ött- Ezzel kész! Neki elég nem türelem. Nem is tagsági m hrvffv nohiPfZ a hfviárá«; volt. befejezte! Megkapta- dii kérdése. Sokkal több an­ti az utazás. Nem tud részt sebb lett a pénze. Ezen meg­venni a pártrendezvényeken, bántódott. Olyannyira, hogy a taggyűlésén... Az öntödében nem könnyű az élet. A por, a gáz, a meleg mindennap együtt támadja az embert. A kupolókemen- cénél dolgozni meg különösen kemény dolog. A tűzvörösen izzó vasfolyó nem ismeri a tréfát. Volt már, hogy magá­ra hagyták, eltömték az út­ját. Ott tört fel. ahol a leg­gyengébbnek bizonyult a ke­mence fala. Az öntőmunkások megfontoltak, óvatosak. Tud­otthagyta az öntödét, a gyárat. Csak a szomszédba, az öblös- üveggyárba ment. Onnan is visza-vissza tekintgetett. Há­... díj kérdése. Sokkal több an* Pálfalváról. Ez nem indok! amit akart, masokért már nál! Felelősség a munkáért. Én is bejáró vagyok. Mégsem nem V?Tl80zaf!,, magunkért, egymásért, közös kérek felmentést, az alól, ami " Nern kell annyit vitat- dolgainkért.. . Azért, hogy ne kozni — mondta élesen Mizser csupán a kéthavonkénti tag­József. Nem közénk való. gyűlés, szeminárium jelentse a kötelességem... Józsa Ferenc évek óta isme­ri B. Józsefet. Lázas sietség­rom hónapnál nem bírta to- gel kutatott gondolatai között, vább. Beállt újra a kemence- Mit is hozhatna fel mentségé­hez. re? Hogy látta, hiábavaló az — A pártiban sokat.követel- igyekezet, felállt: _ ^ nek. Taggyűlés, szeminári- — Beszéljünk őszintén. Itt te a vitát. Az elmúlt hónapok- um Negyvennyolc éves va- mindenki tudja — nézett kö- ban sokat beszélgettek B. Jó- „ m gyök, nem tudok én már... rül a teremben — hogy nem zseffel. Csak ígérte, hogy job- a 1 ápszerve zetnek tanulni. De. hogy egészen ez az igazi ok. B. József iszik, ban vigyáz magára, társaira. tbh.H <aD;u engedjük el. Sándor Miklós, az alapszer- veaet titkára feszülten figyel­a párttagságot. S az sem ak­kor. amikor órabéremelésről, jutalomról, vagy előléptetés­ről van szó.. . ZIM-ben az öntöde I. . hetvennél vigyáz magára* tarsaira. több tagia van B Tózsef őszinte legyek - horgásztól- Néhányszor úgy jött be az Minden a régi maradt! Ök megméretett. Á karok ma­te le a fejet — nem is akar- üzembe, úgy viselkedett, hogy meg dolgoztak miatta, de töb- gasba emelkedtek Szavazó t torn soha. az méltatlan egy párttaghoz, bet alig-alig tettek. Az öntő- a taggyűlés. Mindössze ketten Az idén már taggyűlésre. Kéményén koppantak asza- débol száz ember hiányzik, mondtak nemet Eev loárttaa jak, hogy elég egv hirtelen pártcsoport-értekezletre sem va*t- Zajuk még el sem hallt Úgy gondolták, még mindig tartózkodott a szavazástól, mozdulat. máris megvan a ment, hiába hívták. Tagsági egészen, amikor Nagy Sándor jobb az olyan ember, aki fi­baj. bélyegét is egyre-másra visz- Eért szót: zetés után két-három napot Vincze Istvánné B. József csapos a kernen- szaküldték. Máskor is meg- — Ne hamarkodjuk el. cénél. Betanitott munkás, esett már- hogy a pénze előbb Gondoljuk meg jól a döntést! Ott állt a védőkorlát mellett, fogyott el, mint gondolta. Akárhogy is van B. József NÓGRÁD — 1976. június 20., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents