Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)
1976-06-20 / 145. szám
■ Kádár János távirata az európai ifjúsági és diáktalálkozó résztvevőihez Kedves fiatal barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében köszöntöm az európai ifjúsági és diáktalálkozón jelenlevő nemzetközi és nemzeti ifjúsági szer- vezelek képviselőit. A békéért, a biztonságért és a társadalmi fejlődésért küzdő erők harcának — melyből a magyar nép és ifjúságunk is tevékenyen részt vállal — kiemelkedő eredményei vannak. Az emberiség történelme során először érte el, hogv egy új világháború megakadályozása reális lehetőséggé vált. Valamennyiünk alapvető érdeke, hogy a népek a békés egymás mellett élés szellemében közösen formálják az emberiség boldogabb jövőjét, őrizzék az öt kontinens békéjét. Európa és a világ haladó ifjúsága is joggal lehet büszke az elért eredményekre, hiszen részese azoknak. Meggyőződésem, hogy felelősség- teljes tanácskozásuk a nemzetközi szolidaritás szellemében méri fel az ifjú nemzedék tennivalóit és cselekvési programot ad az enyhülési folyamat elmélyítéséért vívott küzdelmükhöz. őszintén kívánom, hogy az európai ifjúság e jelentős fóruma végezzen eredményes munkát, szolgálja a tartós béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás ügyét. Kádár János. az MSZMP KB első titkára A mongol kongresszusa után Az elmúlt napokban a Nagy Népi Hurál (a parlament) üléstermének padsoraiban a Mongol Népi Forradalmi Part XVII. kongresszusának küldöttei között a csikósok, juhászok, gulyások mellett foglalt helyet Csojzsil és Ulzijbarbar Diesel-mozdonyvezető- Sirendib, a tudományos akadémia elnöke, Ganzsur, az Ulánbátort távfűtőmű lakatosa. Az akadémiai elnök kivételével ezek a nevek — legalább is a külföldi olvasónak — semmit sem mondanak. Ám a mellettük álló foglalikozásmegjelölések már magukban is érzékeltetik azt a korszakalkotó változást, amelyen Mongólia az elmúlt fél évszázadban átment. Valóban korszakalkotó: az ázsiai ország a feudalizmusból lépett át közvetlenül a szocializmus korába. Az 1920-as évek elején, a népi forradalom idején az analfabéta nomád pásztorok földjén azt sem tudták, hogy mi fán terem a vasút, a fém- megmunkálás, a tudomány (hacsak a buddhista lámák „tudományát” nem számítjuk.) A naturális gazdálkodás közepette még a kézműipar is csak nyomokban volt felfedezhető. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusán tartott beszámolójában pedig Jumzsagijn Cedenbal, a Központi Bizottság első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke már a bányaipar, a belterjesedé mezőgazdaság, a paneles lakásépítés, a mindenkire kiterjedő nyolc- osztályos iskolai oktatás eredményeiről, feladatairól adhatott számot a tanácskozás 813 küldöttének és a világ 59 marxista—leninista pártja nemzeti felszabadító mozgalma képviselőinek. Az Ázsia szívében elterülő ország életének gyökeres megváltoztatásában — a mongol nép elhatározásán, akaratán, munkáján kívül — döntő szerepe volt és van a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi tagjának. Erre a tényezőre támaszkodva tűzhették ki a mongol kommunisták azt a célt, amelyet a Központi Bizottság beszámolójában Jumzsagijn Cedenbal úgy fogalmazott meg, hogy a „Mongol Népköztársasághak, mint az egységes szocialista világrendszer elszakíthatatlan részének gyorsított ütemben kell fejlődnie és viszonylagos elmaradottsága ellenére a testvéri szocialista országokkal többé vagy kevésbé egyidőben kell a kommunizmus építésének útjára lépnie”. Merész terv? „Minden túlzás és udvariaskodás nélkül megállapíthatjuk — jelentette ki Biszku Béla, az MNFP XVII. kongresz- szusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője —, hogy mindaz, amit a kongresszuson a Központi Bizottság beszámolójában és a küldöttek felszólalásaiban eddig hallottunk, a mongol kommunisták reális szemléletét, marxista— leninista igényességét tükrözte”. Biszku Beta e szavai egyébként az Ulánbátor mellett, Szonginóban nemrégiben üzembe helyezett biokombinát dolgozóinak barátsági gyűlésén hangzottak el. Nem véletlen, hogy az MSZMP delegációját éppen ebbe az üzembe hívták meg. A vállalat ugyanis hazánk segítségévei épült s máig is dolgoznak ott magyar szakemberek. Ugyanígy megtalálhatók a népi Mongóliában a csehszlovák, a lengyel, a bolgár, és más létesítmények, nem is szólva a szovjet műszaki segítséggel a Szovjetunió hiteléből, vagy ajándékaként épült korszerű ipari, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális intézményekről. Az óriási kiterjedésű ország nagy mennyiségben sejtett ásványi kincseinek feltárásán a KGST-országok komplex expedíciója dolgozik. A gazdaságilag előrébb tartó szocialista országok fejlesztési üteménél jóval gyorsabb fejlesztési ütemet (a kongresszus határozata értelmében az ipari termelés a mostani ötéves tervben 60—65 százalékkal növekszik) egyebek között éppen a Szovjetunió és a többi KGST-ország testvéri segítsége teszi lehetővé. A szoros együttműködés, az egyetértés — és ezt a MNFP XVII. kongresszusa ismételten megerősítette — természetesen nemcsak a gazdaságra terjed ki. A tanácskozáson elhangzott beszámolók, felszólalások világosan tükrözték. hogy a mongol kommunisták szovjet, magyar, NDK- beli elvtársaikkal, a nemzetközi kommunista mozgalommal azonos módon ítélik meg az európai enyhülés, a leszerelés, a közel-keleti válság, az ázsiai biztonság problémáit. Az ázsiai földrészen kialakult helyzetről — érthető módon — viszonylag több szó esett az ulánbátori kongresszuson. Kínával és a pekingi vezetéssel kapcsolatban a mongol kommunisták legfelső fóruma úgy foglalt állást, hogy Mongólia továbbra is igyekszik normalizálni kapcsolata:t a szomszédos nagyhatalommal, élesen elítéli azonban a mao- izmust. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusán felvázolt út nem könnyű, de valós feladatokat tűz a szocializmust építő mongol nép elé. 2 NÓGRÁD - 1976. június 20., vasárnap P»fo«z<íii vita a BT iilé»én Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken New Yorkban folytatta a vitát a közgyűlés Palesztina-bizottsága- nak beszámolójáról. Az ülésen felszólalt az Arab Emirátusok Államszövetsége. Egyiptom. Jugoszlávia, India és az NDK ENSZ- képviselője. Az összes felszólalók hangsúlyozták: az igazságos és tartós közel-keleti rendezés alapfeltétele az, hogy Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt ösz- szes arab területekről, s hogy érvényt szerezzenek a Palesztinái arab nép nemzeti jogainak. Az ülés végén a Biztonsági Tanács soros elnöke kinyilvánította a tagállamok mélységes részvétét az Egyesült Államok libanoni nagykövetének tragikus halála miatt. Ezután a BT ülését meghatározatlan időre elnapolták. Varsóban a Tudomány és K ultúra Palotájában kezdetét vette az európai ifjúsági és diáktalálkozó, amelynek jelszava: „Tartós bekéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért”. / így látja a hetet kcmimeutátorunk, RÉTI ERVIN: A krokodil és a skorpió TALÁN FURCSA, de a világsajtóban a héten újra felelevenedett egy anekdota — a mind véresebb és veszélyesebb libanoni válsággal kapcsolatban. A történet, amely a jelenlegi krízist megelőző polgárháborús szakaszban született, arról szól, hogy a krokodil es a skorpió át akar keveredni egy széles folyón. Ám mindketten panaszkodnak a parton: a krokodil, hogy a víz alatt úszva mindig eltéveszti a célt, — a skorpió, hogy egyáltalán nem tud úszni. A tanácstalanságban a skorpió felajánlja, hogy helyet foglal a krokodil hátán es irányítja majd, de a másik tart az álnok állat halálos marásától. A skorpió nem tagadja korábbi bűneit, viszont hozzáteszi: ha megölné társát, mindketten belefulladnának a vízbe. Neki is indulnak, mire a folyó közepén a skorpió belemar a krokodilba. Az már elmerülőben van, amikor utolsó erejét összeszedve megkérdi: „ha olyan logikusan elmagyaráztad, miért nem fogsz megtámadni, mégis mire volt jó, amit tettél?" Halálán van a skorpió is, de még képes a válaszra: „ne felejtsd el, Libanonban vagyunk..Valóban, ami Libanonban történik az távol esik a logikától rációtól, nem véletlen, hogy újságolvasó és kommentátor egyre nehezebben . képes kiigazodni a bonyolódó szövevényben, az egymásnak ellentmondó jelentésekben. A kavargásban mégis van azonban egy figyelemreméltó „szilárd pont”: a szélsőjobboldal egyre határozottabban készíti elő egy külső beavatkozás útját. A hét derekán, amikor már- már úgy látszott, hogy rendeződött a zöldsisakosok az arab békefenntartó csapatok Libanonba küldésének ügye, súlyos provokáció történt: meggyilkolták az amerikái nagykövetet. A részletek továbbra is homályosak. Egyelőre nem tudták megállapítani, hogy a diplomáciai kocsit követő testőrök autói miért tértek le az útról; kiderült az is, hogy a foglyokkal csak órákkal később végeztek. A baloldali-hazafias erők és a palesztin ellenállás — amelyek az első pillanattól kezdve határozottan elhatárolták magukat a terrorcselekményektől — úgy értékelik a történteket, hogy megpróbálták tudatosan kiélezni a helyzetet a tárgyalások felborítása, s a külföldi beavatkozás bátorítása céljából. A sajnálatos eset máris ürügyként szolgált arra, hogy az amerikai hadihajók részére kikötési engedélyt kérjenek Libanonban. Libanonról és a Közel-Keletről esett szó Moszkvában, illetve Párizsban, ahová ugyanazon a napon csütörtökön szinte egyszerre érkezett meg Husszein jordániai uralkodó, s Asszad szíriaj elnök. Már maga az a tény, hogy a korábbi látogatási gyakorlatoktól eltérően a jordániai király látogatott a szovjet és a szíriai elnök a francia fővárosba mutatja a közel- keleti képlet bonyolultságát. A moszkvai megbeszélések jó alkalmat nyújtottak arra is, hogy szovjet részről, a nemrég közzétett TASZSZ-nyi- latkozat gondolatmenetét folytatva, újra felhívják a figyelmet minden külső intervenciós kísérlet beláthatatlan következményeire. KIÉLEZŐDÖTT a helyzet Afrika déli részén is, ha úgy tetszik egy eldobott gyufaszál fellobban tóttá a hosszú ideje halmozódó gyúlékony anyagot. Sowetoban, Johannesburg feketék által lakott elővárosában kötelezővé tették a búrok által beszélt nyelv, az afrikaan tanulását az iskolákban. Ezért tüntettek a diákok, s először csupán a tanrend megváltoztatását követelték, Ám a felvonulókhoz mind többen csatlakoztak. . . A mozgalom egyik városról a másikra terjedt, s kifejezte az ország afrikai többségének elkeseredettségét és tiltakozását a fajüldöző kormány politikájával szemben. Halottak és sebesültek százai maradtak az utcaköveken, tömeges letartóztatások történtek s Pretoriából gyakorlatilag rendkívüli állapotot rendeltek el az egész országban, A történtek kínos visszhangot keltették Washingtonban is, hiszen a közeljövőben esedékes egy Worster—Kissinger találkozó „semleges területen” valahol Nyugat-Németországban. Pedig az Egyesült Államok most láthatólag komolyan gondol afrikai befolyásának növelésére. Erre utal, hogy külügyminiszterének körútja után most Rumsfeld hadügyminiszter és Scranton, ENSZ- képviselő tanácskozik különböző fővárosokban, a fekete kontinensen. A hét folyamán fontos híreket kelteztek a szocialista világból, a szocialista országok külpolitikai tevékenységéről. A bolgár parlament újjáválasztotta az ország állami vezető testületéit; személyi változásokra került sor a román kormányban; Csehszlovákiában a nemzeti front az ősszel esedékes választásokról folytatott tanácskozást. Ulánbátorban megtartották a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusát. A magas pártfórum nagy hangsúllyal szólt az ázsiai biztonsági rendszer megteremtésének szükségességéről, s a belső feladatok között az új öteves terv, az ország ipari-ag- rar alapokra történő átállítása szerepelt vezető helyen. Berlinben, a következő KGSTtanácsülés színhelyén a Ho- necker—Faggyejev találkozó jelezte az előkészületeket. Mozgalmas napokat írtunk hazai viszonylatban is, az MSZMP és a Magyar Nép- köztársaság kormányának kül- kapcsolataiban. A Francia Kommunista Párt Budapestre látogató küldöttségét fogadta Kádár János is, miniszterelnökünk, Lázár György Párizsban járt, ahol mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok, a gazdasági együttműködés kérdései kerültek előtérbe. Németh Károly Varsóban folytatott megbeszéléseket, találkozott Edward derekkel is, s a hagyományoknak megfelelően magas szintű pártküldöttség képviselte a magyar kommunistákat Ulánbátorban, Biszku Béla vezetésével; A szomszédos Jugoszláviával hivatott erősíteni a jóviszonyt a horvát miniszterelnök útja hazánk fővárosába. ' S MIRE E SOROKAT kézhez veszi az olvasó, sok tízezer olasz iskolában megnyílnak a választókörzetek. Minden idők leghevesebb, legszenvedélyesebb, s mintegy százmilliárd lírás számlát eredményező kampánya után, szombaton egynapos csendes gondolkodási időt kapott Itália negyvenegymillió szavazo- polgára, hogy ma és holnap döntsön az ország további útjáról. Európa, s az egész világ nem kis várakozással tekint a csizma alakú félszigetre, hogy milyen kormányt eredményez majd — a választás olasz módra.. $ Felveszünk 18. életévüket betöltött, általános iskolát végzett férfiakat, kőműves-, ács-nllványózó, festő- es aszta Losszak mában betanított munkássá képezzük őket. A betanítási idő 6 hónap. Erre az időre 2400 Ft havibért fizetünk. Vidékieknek munkásszállás. Jelentkezni lehet: középületépitO vállalat 1373 Budapest, Molnár u. 19. A salgótarjáni STROMFELD AURÉL Gépipari Szakközépiskola pályázatot hirdet önálló könyvtárosi állásra. Pályázhatnak egyetemi vagy főiskolai végzettségű könyvtárosok, vagy más szakos tanárok, nyugdíjasok is. Jelentkezés személyesen az iskolában naponta 8—15 óra között. Telefon: 25-87. \
