Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

Épül a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár új üzemcsarnoka. A 3600 négyzetméjgf alapterületű épületben lakköntő, lapmegmunkáló, előkészítő-szerelő kárpitosműhely, bútor- szerelő üzem kap helyet. Az új i gyár gépeinek egy része már Balassagyarmatra érkezett. december 31-ig a 31 millió forint értékű géppark összes gépét leszállítják. A kivitelezők június 4-re elkészítették a csarnok vasbetonszerkezetét, s tervek szerint jövő év márciusában, az új üzem termelni kezd. Ezzel az Ipoly Bútorgyár termelése — létszámnövelés nélkül —, a jelenlegi négyszeresére növekszik.

Gyártmányfejlesztés választékbővítéssel

Kálik csak a tökéletesítés vár

— Az általunk előállított termékek 97.7 százaléka a vállalati átlagnyereség felett van- 1-8 százaléka pedig veszteséges. Ez utóbbi is csak azért, mert a kívánatosnál kisebb mennyiségben gyártjuk — kezdi a beszélgetést Béres József, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárának műszaki vezetője, s a következőket fűzi hoz-zá: — Nálunk a gyártmányfejlesztés a központban történik. Ránk csak a tökéletesítés vár. Ezt tettük és tesszük az idomozott síkhurkolt termékeknélamelynek gyártását Zuglóból vettük át. Két dolgot oldottunk meg: egyrészt kihasználtuk a meglevő kapacitást, másrészt 30 százalékban olyan gyártmányt biztosítottunk, amelynek előállítására specializálhatjuk magunkat. Jelenleg az előbb említett termékből a tavalyi 250 ezer helyett az idén egy ’francia gyártmányú nyomógép beállításával 290 ezret állítottunk elő.

NEM OKOZOTT GONDOT

' Megszüntették a gyapjú alapanyagból készült termékeket, mert költséghányaduk 150 százalékos volt. Helyette szintetikus és kevert alapanyagú . kelmékből készítik a gyermekpuflóvereket- s egyéb ruházati cikkeket. A kevert alapanyagból előállított

termékek összetételüknél

fogva kellemes viseletét biztosítanak.

— Milyen gonddal járt a termékváltád?

— A nyomógépek kezeléséinek megtanulásán kívül nem jelentet», különösebb gondot- mert a leggazdaságosabban előállítható síkhurkolt termékek alapanyagával már korábban is dolgoztunk. Nem volt ismeretlen a dolgozók előtt. A gyártmányfejlesztés annyiban jelent változást, hogy most már több színben, többféle mintában gyártjuk a termékeinket. Vagyis a gyártmányfejlesztés választékbővítéssel járt együtt — állítja a műszaki vezető.

Ennek viszont a vásárlók örültek a legjobban!

A BIZALOM GARANCIÁJA

A kollektíva a termékváltással egyidejűleg tudomásul vette azokat a követelményeket, amelyek a minőségnél jelentkeztek.

Az eddig megtett intézkedések- valamint a felvilágosító munka hatására hétről hétre- hónapról hónapra növekedett az I. osztályú áruk aránya. Tavaly még csak

92,5 százalék volt. Erre az esztendőre 94 százalékot vállaltak. Május végéig ígéretüket 2.4 százalékkal' túlszárnyalták. Ez igazán szép eredmény ! Mindezzel garanciát adtak a bel- és külföldi megrendelőiknek- akik továbbra is bizalommal fordulnak hozzájuk.

— Ez évi termelésünk 25 százalékát szállítjuk a Szovjetunióba. Az eddig elküldött termékek után alig kaptunk

reklamációt — állítja a műszaki vezető.

A balassagyarmatiak a központ segítségével, magukra találtak a gyártmányfejlesztésben. Olyan termékek előállítására specializálták magukat, olyanok gyártását vállalják és olyan alapanyagából, amelyeket jelehleg a bel- é(s külföldi piacokon egyaránt keresnek. Arra a kérdésre, érinti-e a gyár jövőjét a nyugaton bekövetkezett ■ divatVálltáis. melynek alapján egyre .nagyobb helyet követel magának a gyapjúból készült termék.' a következőket válaszolta Béres József.

— Ez az igény még nem érkezett hozzánk. Nincsenek velünk szemben ilyen követelmények..

HA VESZTESÉGES,

AKKOR MIÉRT?

Gondokból von elég Feisőpotényben

Hátramaradt annak megválaszolása : melyik terméket gyártják ‘ veszteségesen és miért?

— A balloncikkeket,

amelyből jelentéktelen meny- nyiség, 1500 darab készül- főleg fekete színben- a miskolci RÓVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalatnak. Mert a megrendelő kívánságát rugalmasan teljesíteni kell — válaszol a műszaki vezető.

Remélhetőleg ez a rugalmasság fémjelzi a további gyártmányfejlesztést is. amikor eljön az ideje. Előnyeit pedig (akárcsak eddig) mi. a fogyasztók és a gyár dolgozói egyaránt élvezzük. V. K.

Nagyon szép környezetben van a felsőpetényi ásványbánya, teljes nevén az Országos Érc és Ásványbánya Dunántúli Művei felsőpetényi üzeme- Alig több mint 200 ember dolgozLk itt. Az ipar számára fontos alap-, illetve segédanyagot, tűzálló anyagot termelnek föld alatti, külszíni bányaműveléssel. A kibányászott agyagot válogatni kell. A megrendelők igényeinek megfelelően 12 féle terméket szállítanak szigorú, előzetes laboratóriumi vizsgálat, illetve műbizonylat alapján. Any- nyit termelnek és szállítanak el, amennyi a megrendelés- Tavaly több mint 70 ezer tonnát termeitek.

— Jó kollektíva van a bányánál. A dolgozók 80 százaléka törzsgárdatag, olyan aki már legalább 10 éve itt dolgozik. Helyből és a közvetlen környékről járnak be. Ragaszkodnak az üzemhez- Ez az egyik lényeges megállapítás, amikor az üzemi demokráciáról, annak érvényesüléséről beszélgetünk Révai Zoltán üzemvezetővel, Kollár Istvánnal, a kétszeres, vállalat kiváló és legutóbb a szakma kiváló szocialista brigádja címet elnyert kollektíva vezetőjével — aki egyben párttitkár-helyettes ' —, és Andriásik János főaknászai, a megbízott szb-titkátral.

— Az üzem belső kérdéseiben általában könnyű az egyetértést megtalálni vezetők és munkások között — mondja Kollár István.

A műszaki tanácskozásokon a szocialista brigádvezetők is részt vesznek. Itt értesülnek mindenről, amit azután a brigádok megbeszélnek. Ez azért jó. mert így mindenki felkészülhet a véleménynyilvánításra, a termelési tanácskozásra — mondja az szb-tit- kár— Jelenleg csak mély művelésből termelünk. A külfejtésen letakarítási munka folyik. Ezt a 21. számú AKÖV végzi, jeleni ős gépparkkal. A szerződés szerint már februárban fel kellett volna vonulniuk és március végére befejezni a munkát- Mintegy 45 ezer köbméter föld, illetve takaróréteg megmozgatásáról van szó. Tavaly 115 ezer köbméter volt, amivel egy hónap alatt végeztek. Az idén áprilisban vonultak fel. és várhatóan a fél év végére elkészülnek a letakari- tással. Fontos ez, mert a külfejtésből addig nem tudunk agyagot szállítani — mondja pillanatnyi termelési gondjaikról Révai Zoltán üzemvezető. Ez az a kérdés, ami általában foglalkoztatja a vezetőket és a bányászokat is- Azt is elmondja, hogy a bányában először áprilisban kísérleti jelleggel egy acéltá- mos frontfejtést helyeztek üzembe. A 22 méter széles és 8 méteres vakszárnnyal rendelkező fronton 2—2.20 méter vastag telepet fejtenek. Páncélkaparó alkalmazásával rárobbanlásos módszert akarnak hasznosítani. A kaparóberendezés megvan, egyes alkatrészei hiányoznak, és várhatóan csak a-’ harmadik negyedévben lehet üzembe helyezni. — Létkérdés a jövőben a műszaki fejlesztés nálunk — mondja Révai Zoltán- Később kiderül, hogy tulajdonképpen több oka van ennek.

A különböző fórumokon ma a legvitatottabb kérdés Fel- sőpetényben a bér és jövedelem. A vállalati bérpolitikával a vezetők sem elégedettek. Az átlagbérszínvonalat — 36 900 forint/fő/év — nagyon alacsonynak tartják. Ebben a föld alatti pótlék is benne van, anélkül még kevesebb lenne— Mennyi fejlesztés volt az elmúlt évben és az idén?

— Nagyon mérsékelt, és az idén csak 1.9 százalék jutott. A vállalat' ötéves tervében 'a bérszínvonal növelése a XI. pártkongresszuson és az irányelvekben meghatározott átlagnál sokkal alacsonyabb mértékben szerepel. Ez az amivel nem értenek egyet az üzem dolgozói. Az üzemi demokrácia fórumain ennek sokan hangot adnak- A készülő kollektív szerződésnél is ez a legjobban kifogásolt tétel.

— Mit tesz a vezetőség, a párt- és szakszervezet?

— Megmagyarázni nehéz ezt a dolgot, amikor tudja az ember, hogy igazuk van

a munkásoknak. Jelezzük a felsőbb szervek, a ..müvek” illetékeseinek a véleményünket, javaslatainkat. Eddig még nem sok sikerrel —■ mondják külön-külön is.

— Részesedés mennyi volt?

— teszem fel a kérdést— Művi szinten megközelítette a 30 napot, nálunk iS meghaladta a 20 napnak megfelelő bért.

— Az előző években?

— Hasonló, vagy meg nagyobb fnértékű volt.

— Véleményük szerint item lett volna célravezetőbb, ha a kisebb mértékű részesedés árán évről évre megfelelő nagyobb arányú bérfejlesztést hajtanak végre? ,

— Ezt hangoztatjuk mi is állandóan, mert a többi vállalatnál ezt tapasztaltuk, és ott tettek jót a dolgozókkal

— mondja az üzemvezető.

— Eső után köpönyeg — gondolom, ma már erre hivatkozni, de a tanulságot feltétlen le kell szűrni belőle a jövőre vonatkozólag. Erre más is figyelmeztet- Az országos szakmai bértáblázat. Ehhez viszonyítva, hogy állnak Feleöpetényben?

— A bértáblázat és a bér- fejlesztés lehetősége között nincs meg az összhang. A létszám 70 százaléka nem éri el a mai bértáblázatban meghatározott alsó szintet. A vájár órabér 16 forintnál kezdődik, nálunk viszont csak 14 forint átlagban — mondja az üzemvezető.

— Mennyiben hat ez a létszám alakulására?

— Jelenleg is van létszám- hiányunk és a vájárok fele az elkövetkezendő három évben eléri a nyugdíj-korhatárt. Fiatal pedig nem jön ide a

, bányához, ha másutt biztatóbb jövőt lát. -;

Úgy gondolom, ehhez a válaszhoz sem kell kommentár.

B. J.

Program az üzemi demokrácia

fejlesztésére

Az üzemi és munkahelyi demokrácia kiszélesítésével, továbbfejlesztésével pártunk XI. kongresszusa és a szak- szervezetek kongresszusai is mélyrehatóan foglalkoztak. A kongresszusi irányelvek alapján intézkedések születtek.

A szénbányászat számára is meghatározták a feladatokat. Prouzá Tibor szervezési osztályvezetőtől erről érdeklődtünk.

A vállalat szakszervezeti bizottsága, a gazdasági vezetéssel együtt, az elmúlt év végén részletes , helyzetfelmérést végzett az üzemi és munkahelyi demokrácia érvényesüléséről. Ezzel egyidő- ben — a pártkongresszus irányelvei alapján — megjelölték a továbbfejlődés érdekében szükséges tennivalókat. A megtett intézkedések hatását, az elért eredményeket az első negyedévben megtartott- vállalatvezetői megbeszélésen értékelték. Megállapították, hogy lénye-' ges előrelépés történt az üzemekben.

— Tudna erre néhány példát mondani?

— A legfontosabbakat említeném. Megvalósultak az üzemi szintű vezetői' értekezletek. Ezeken a műszaki és gazdasági feladatokon túl az üzemi demokráciához kapcsolódó helyi problémák is napirendre kerülnek. Az itt

született döntéseknek széles körű nyilvánosságot biztosítanak. Rendszeressé váltak a felelős vállalati, üzemi vezetők tanácskozásai. Ezekben a vállalat mozgalmi és gazdasági vezetői az üzemek azonos szintű irányítóival nemcsak az időszerű üzemvezetési problémákat, hanem a továbbfejlődés lehetőségeit is megbeszélik. Bevonják a megbeszélésekbe az élenjáró szocialista brigádvezetőket is.

— Hogyan érvényesültek az üzemi demokrácia fejlesztésének irányelvei az új ügyrend kidolgozásánál?

Az volt az alapvető, hogy az uj követelményeknek megfelelően növeljék az üzemi hatásköröket. Alsóbb szintre helyezték a döntési jogot a termelési, tervezési, műszaki fejlesztési és bérügyi kérdések egy részében. Tisztázódtak az alá- és fölérendeltségi viszonyok. Megoldották az üzemi demokrácia fórumainak vezetési szintenként történő elhelyezését.

— A belső elszámolási rendszer is fejlődött?

— Korszerűsödik, érthetőbbé válik a dolgozók számára is az üzemi vállalati belső elszámolási rendszer. Elsősorban a munkahelyi elszámolás rendszerének átalakítását, érthetőbbé tételét

tűzték célul. A körlet-j a műhely-, a brigádelszámolá- sok biztosításával a kis kollektíváknak a vállalati eredményhez való hozzájárulását szeretnék javítani.

— Az információs rendszer is változott?

— Korszerűsítettük az információs rendszert. Kialakítottak a napi, heti, havi információs szolgáltatás mechanizmusát. Ezek biztosítják a döntésekhez szükséges tájékozottságot.

— Hogyan alakultak az üzemi, munkahelyi demokrácia fórumai?

— Aá elemzések során meg- ál’apítottuk, hogy a vállalatnál mintegy 30 fórum működik. Közülük a legfontosabb fórumok munkáját szabályoztuk. Megváltoztattuk a termelési tanácskozások rendjét. Az eddigi üzemenkéntí tanácskozások helyett a kör- letenkénti, műhelyenkénti tanácskozások rendszerét alakítottuk ki. Ezzel elértük, hogy aktívabbá, hasznosabbakká váltak a tanácskozások. A szocialista brigádvezetői értekezleteket termelési ágakra borítottuk. A bányászat és a j kiegészítő termelés brigádvezetői kü’.ön- külön beszélik meg a saját területük problémáit. Néhány fórumot meg is szüntettünk. Helyettük célszerűbbeket és

hatékonyabbakat vezettünk

be.

— A miniszteri utasítás alapján készült új program milyen fontosabb célokat tűzött ki?

— Részletes intézkedéseket tartalmaz az üzemi demokrácia intézményrendszerének hatékonyabb működésére. A demokratikus irányítási rendszer továbbfejlesztésére, s az ezeket szolgáló információs rendszer szükségszerű módosítására. Mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatták: a fejlődés mellett bőven van még hiányosság, nem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel. A munka- program éppen ezért részletes , intézkedési tervet tartalmaz, ez év májusától egészen az év végéig. A tervbe vett intézkedések végrehajtásáért felelős személyeket is meghatároztunk a programban. A végrehajtástól további jelentős eredményjavulást várunk.

— Ki hagyja jóvá a munkaprogramot, az intézkedési tervet?

— "A Magyar Szénbányászati Tröszthöz elbírálás és jóváhagyás céljából elküldtük,, és ezzel párhuzamosan hoz- zákezdtünk a tervezett vállalati és üzemi intézkedések megvalósításához is — mondta a- szervezési osztály vezetője. J. Gy.

Európa útjai

Európáit minden földrésznél jobban behálózzák az autópályák, repülőutak. csővezetékek. vasutak, folyami és tengeri útvonalak. Fejlődésük nagy hatással van az európai országok gazdaságára. Sok orsizágba csővezetékeken jut el az olaj és a földgáz. A nemzetközi munkamegosztás elmélyülésével megnövekedett a teheráiru-forgalom. Kontinensünk sok országában a népgazdaság harmadik fontos ágazata lett — az ipar és a mezőgazdaság mellett — az idegenforgalom, amely elképzelhetetlen kényelmes közlekedés nélkül. Végül: a világ többi részébe irányuló külkereskedelmi forgalom növekedésével az európai országoknak mind nagyobb figyelmet kell fordítandók a szomszédos Ázsiába és Afrikába irányuló kontinensiközi szállításokra.

A közlekedési hálózat fejlesztése. amelyet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben elfogadott záróokmánya az együttműködés kívánatos területének minősített, nem véletlenül szerepel olyan fontos nemzetközi szeriek napirendjén, mint az ENSZ európai gazdasági bizottsága. Bármennyire hangoztatják is a kétkedők, hogy e témák megvitatását a politikusok propagandacélokra használják ki- a téma gyakorlati fontossága tagadhatatlan.

A KGST-országak és európai szomszédaik együttműködése mind konkrétabbá válik az európai nemzetközi szervezetekben-. Elégendő utalnunk a KGST- és a Duna- bizottság megállapodására. Még nagyobb horderejűek azonban az együttműködés távlatai. így például a 3 és fél ezer kilométeres Rajna—Majna—Duna vízi üt. amely közvetlen, összeköttetést teremt az Északi-tenger és a Fekete- tenger között. Az ENSZ európai gazdasági bizottságának vasúti és közúti közlekedési albizottsága. munkabizottságai máris közösen dolgoznak olyan terveken, mint a kombinált szállítások- beleértve a konténereket, a vasúti gyors- áruszállítás, a közúti hálózat komplex fejlesztése és rekonstrukciója- a számítástechnika alkalmazása, az európai fő közlekedési vonalaik áteresztő képességének bővítése és ígv tovább.

Az együttműködés hatékonyságára jó példa a szovjet—finn tapasztalat. 197u. és 1974. között a két ország utas- és áruforgalma azonos nyomtávú vasúton, csaknem megkétszereződött. A közúti szállítások Finnországba több mint kétszeresére, onnan a Szovjetunióba hatszorosára növekedtek.

A Helsinki után kialakult európai légkör további terves kidolgozását ösztönzi. Nagy érdeklődést keltett például az ENSZ fejlesztési bizottságához előterjesztett magyar— lengyel javaslat az északi—déli európai közút megépítéséről. amely Ausztrián át a ny ugat-európai utakhoz csatlakoznék- Románián át a teke-. te-tengeri partokra. Jugoszlávián át Athénba és a Pelo- ponnézosz-félszigetre. Bulgárián át pedig Isztambulba vezetne.

Szakértők szerint 20 év múlva ezen az útvonalon megkettőződhet a forgalom. Akikor könnyíteni lehet az fiszak-Európát a Földközi- tengerrel összekötő túlterhelt nyugati autósztrádákon.

Nem feledkezhetünk meg ^azokról a távlatokról- amelyeket a transzkontinentális utak fel használása ígér. Szovjet területen át a Yokohama és Rotterdam között például a távolság csak 14 ezer, a Panama-csatornán keresztül viszont. több mint 23 ezer kilométer. Japán kérésére a szovjet szefvezetek már kialakították á kombinált konténeres áruszállítás rendszerét a transzszibériai útvonalon. Három év alatt a szállítás 15-szörösére emelkedett! Kell- e kézzelfoghátóbb bizonyíték' arra. mennyire kifizetődő ez a megoldás?!

Valcrij Begiscv

NÓGRÁD — 1976. június 19., szombat 3

i