Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

■ # SZÍNHÁZI ES I ÉK ^Jnpázskepinyő A HÉTEN LÁTHATTA a lányt a nászi ágyban ulánus salgótarjáni közönség az 1975/ hadnagy férjével összehozni. 76-os színházi évad utolsó előadását. A szolnoki Szig- - ligeti Színház Oscar Strauss, a szerző világhírét megalapozó operettjét, a Varázskeringűt mutatta be a József Attila Megyei Művelődési Közoont színpadán. A produkció mél­tó volt a befejezéshez: az együttes színpadi munka szín­vonala .helyenként az évad legszebb, legemlékezetesebb pillanatait idézte. A Varázskeringő — eredeti címén Keringőálom — témá­ja vonzó, története hatásos, mint általában minden ot>e" retté. Ugyanakkor: alkalmas az aktualizálásra. amit a színpadra állítók nagyon ügyesen ég nagyon alaposan ki is használtak. s hírül adni, hogy megszüle­tett a haza megmentője, a trónörökös. E RÖVID TARTALMI ki­vonatból is határozottan ki­tűnik, hogy a mese közel sem eredeti, ezeregyszer meg­bizony unatkozunk. Különö­sen az első két felvonás egy pár jelenetében. A keretjáték pedig — a narrátor-fényké­pész főlakájjal —, bár önma­gában ötletn'k tó, —érdekte­len, esetenként bosszantó. Leszámítva azonban ezeket a zavaró momentumokat. ren­dezése a mai ízlésnek leg­fogalmazott. megzenésített adekvátabb. korszerű operett­történet. konfliktus. Amiért mégis érdekes és leköti a fi­gyelmünket az, hogy benne sokkal kevesebb a naivság. a bárgyúség. mint „rokonaiban". Igaz. olykor visszaköszön a nézőnek néhány, már szakál- !at eresztett bemondás, de a többség újdonságként hat, mulatságos és megnevettet. Az átlagosnál irodalmi szempontból igényesebb lib­retto Oscar Strauss színes ze­néiével életképes színpadi Hagyományos operettmesé- művet eredményezett. A bé­csi operett századforduló utá* ni, úgynevezett másodviráa* zásának egyik remekét. Strauss — akinek neve Le­hár Ferenccel és Leo Fallal együtt fémjelzi az „ezüst- korszakot’’, a nagy Straussok után következőt — ragyogó­an érti nemcsak a zenét, ha­nem a színpadot, annak tör­vényeit is. Muzsikája. dai­nek vagyunk tanúi. Hessen­kassel, kis német hercegség a színhely, húszegynéhány la­kosával, uralkodójával, egész államgépezetével és egyetlen, dékánnál súlyosabb problé­májával, az utódlás kérdésé­vel. XVII. Joachimnak ugyan­is — aki „bölcsessége”, ..rá­termettsége” és „határozoV- sága” folytán az erős mellék­nevet érdemelte ki alattvaló­itól és történészektől — nincs fiúgyermeke. sem unokáia. aminek következtében egy külföldi hatalom. Galván'a tart igényt, rokoni alapon, a trónra. Egy év áll a király rendelkezésére, hogy fiú­örökösről gondoskodjék, s biz­tosítsa általa országa függet­lenségét. Az államgépezet — az. uralkodó, a főkamarás, a főlakáj, a miniszter meg az unokaöccs, az „oldala iátszásának példáját adja. Teli van humorral, finom iróniával, huncut kikacsintga- tással. Űgv vélem, hogy operettek esetében a színháznak a leg­több gondot mindig a meg­felelő, a műfaj megkövetelte színvonalon éneklő és tánco­ló színészek kiválasztása okozza a legtöbb problémát. Az előadás nézőié is ezt ve­szi észre az első pillanatban. A két főszerepre, a rendsze­rint soványan jellemzett, de eszményi kiállású és szépen éneklő primadonna és bonvi- ván szeretjére sikerül megfe­lelő énekes-színészt találni, mint ezúttal is. Szabadv Jó­zsef Szegedről, Bókay Mária Pécsről jött, s minthogy hosz* szú évek óta játszanak együtt a szolnoki színház operettjei­ben, nem véletlen, hogy győ­zött. Kitűnő énekesek és — Iamossága, hangulatossága különösen Bókay Mária — jó mellett, értelmezi a jelenete- színészek is két, parodisztikus hatásokat kelt. mintegy kulcsot és ins­pirációt adva ezzel a ma színpadra állítóinak. Bor József rendező maxi­málisan — már-már a véglet­ig elmenve — él is ezzel a lehetőséggel. Sőt, szabadon áradó, az alapkoncepcióval mindig szinkront tartó ötlet- halmazaival még rá is dup- láz-tripláz az egyes jelene­A TÖBBI ÉKRŐL csak az utóbbit állíthatjuk meggyöm- dqgsel. Énekhangjuk ereiéből csak egy zenés vígjátékra futja. De lévén az operett keresett műfaj, az ebbéli fel­adatokat is vállalniuk kell. És dicséretükre váljék, hogy a lehető legnagyobb jó szándék­kal és igyekezettel vállaljáK, állnak helyt. Hangjuk szerény ettől kezdve minden ágyeke- tekben. Az ötletek sokaságát szárnyalását sokszorosan pó­zetét e célnak rendeli alá. Sok ka^ndon és félreértésen keresztül jutunk el aztán a végkifejlethez, amikorra si­kerül a férjhez adott király­azonban nem sikerült egysé­ges élménnyé érlelni. Olykor nem sülnek el a patronok, így hézagok keletkeznek az előadás egyenes fonalán, s Mai tévéajánlatunk 23.00: RESZEG ANGYAL Japán film. emellett nagyon jó orvos és jóindulatú ember. Elhatároz- za. hogy meggyógyítja az örömmel üdvözöljük, hogy alvilág egyik ..fejedelmét", az eetdigi gyakorlattól eltérő- Am a vakmerő bűnöző a en korábbi időpontban sugá- egészségét sem félti, mtndari- rozzák a Kuroszava-sorozat dig. amíg egyszer csak vér*, filmjét. Így nyilván jóval nem köp. A megrémült alvilá- többen nézik meg. a fordula- gi figura, most már szíveser tos cselekményű. megrendítő venné Szroda doktor gyógyítc hatású alkotás*. A történet fő- t<ond Jrkodását^.. , _ ____, A főszerepben, mimt minder .n ose Sznxlia doktor, aiki nem Kuroszava-filmben Toshiro veti meg éppen az italt, de Minufet láthatjuk. tolják és feledtetik színészi képességeikkel, sok-sok elő­adáson edzett játékkultúrá­jukkal. Ealvay Klárinak a kéjsóvár vénkisasszony sze­repében nincs egyetlen elhi­bázott mozdulata sem. Pecz- kay Endre talán soha sem volt annyira kacagtató, mint a király alakjában. Ivánka Csaba játékról játékra töb­bet tud a színészi mesterség­ből. Hollósi Frigyesnek ez­úttal a szokottnál hálátla­nabb szerepben kellett bizo­nyítania kivételes érzékét a komédiázáshoz. Látható kedv­vel vett részt mindenki a iá- ékban, az említetteken kívül '"zibulás Péter, Sebestyén Sva, Baranyai Ibolya, Len­gyel István, Csongor Teréz, Szeli Ildikó. Sulyok László As oktatásügy kiváló dolgozóin A kitüntetésben a nevelőtestület munkájának elismerését látja A nagybátonyi 209. sz. «Isin- Hantos Sándor a szakmun- kó Vilmos Ipari Szakmunkás- kásképző igazgatója elmond- képző kollégiumának vezető- ta, hogy Szűcs József sze- jét — Szűcs Józsefet — az új, mélyes példával mindenben vagy fiatal kollégái azért is elöl jár- Elvégezte a marxis­csodálják, mert minden szak- ta egyetem általános három- munkástanulót név szerint is- éves tanfolyamát, az iskolai mer- Az újonnan jött kollégái aztán azon is tűnődnek, hogy tud annyi mindent megje­gyezni diákjairól, hisz’ nem tanítja őket, a kollégium ve­zetője. Tudja azh kinek nehe­zek otthon a körülményei, s ki az, akit elkényeztetek, ki az, aki valamiből bukásra áll, vagy képességei alatt teljesít. Szűcs József a műszaki ta­nárképző f<*skolán végzett, s 1950 óta dolgozik szakmunkás- képző intézetben- Volt vájár­oktató tanár, tanított szakraj­zot, egy ideig kollégiumi ne­velőként dolgozott, öt éve kol­légiumvezető Nagybátonyban. A tantestület „mindenese" volt mindig. Az az elve, hogy a tanár legyen széles érdeklődé­si körű. Jelentős pedagógiai hatást tud gyakorolni az az irodalmár, aki még tud olda­ni diákjainak egy-egy mate­matikapéldát. Szűcs József­nek is nagy érdeme, hogy a kollégiumban irodalomról és zenéről, lélektanról és bioló­giáról is beszélget tanítvá­nyaival. Azt is vallja még a kollé­giumvezető; nem kívánható meg, hogy minden szakmun­kástanuló minden tanárával személyes, jó kapcsolatba ke­rüljön. De az igenis cél, hogy minden diák érezze azt, hogy tanárai megértésére, tanácsá­ra mindenkor számíthat. E tulajdonságai alapján kollégi­umvezetői megbízást, s ki­emelkedő tevékenységéért a művelődésügyi minisztertől 19Í6. június 3-án az „Okta­tásügy Kiváló Dolgozója” ki­tüntetést kapta meg­Szűcs József kollégái el­mondták még azt is, hogy szilárd marxista világnézete tiszteidet parancsoló, hogy marxista meggyőződése ösz- szefonódik egész pedagógiai munkájával. Meggyőződése, hogy politikai és kulturális nevelés csak együtt lehetsé­ges a szakmai felkészítéssel. A szakmunkásképzőkben ki­fogástalan magatartásra, a párt politikája melletti el­kötelezettségre, a szakma sze- retetére kell megtanítani a fiatalokat. Ez alapvető kér­dés, mert a szakmunkásta­nulók lesznek a jövő mun­kásai. Szűcs József ügyel ar­ra, hogy a kollégisták a vi­lág eseményeiben tájékozot­tak legyenek- A kollégiumban derűs, családias hang van közte és a tanulók között. SSSSSy/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs Fjodor Abramov: I PEL & J A 1 s 'SS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. 23. — Apjuk, Anyiszja! — szólt be a küszöbről, fáradt mosollyal. — Agyon kéne csapni a magamfajta ostoba némbert. Ha megmondom, el se hiszitek, merre jár­tam. .. . Meglepte Anyiszja hallgatása, aki tétlenül, kárba tett kézzel ült az asztalnál, lehajtott lejjel. Aztán az asszony a férjére nézett. Pavel behunyt szemmel feküdt, először azt hitte: alszik. De nem aludt. Nehezen, fulladozva lélegzett, az arca verítékben úszott, a szívén nedves ruha. Csaknem újabb roham? Pelageja gyorsan az asztalra tette a málnásvedret meg a dobozt. — Alka hol van? Csak nem a felcserér’ szaladt él? Anyiszja megint nem válaszolt. — Azt kérdem, hol van Alka? Visszajött már a sütö­déből? — Alka nincs... — Ni-i-incs? — Pelagejának megroggyant a lába, majd­nem a szék mellé ült. Szóval ő integetett neki a hajóról, amikor kiért az er­dőből a folyóhoz! A tulajdon lánya, ö meg még olyan jól- esőn gondolta akkor: nahát, ugyan kinek a lanya lehet — idegen, ismeretlen embernek is integet. — Azzal a csibésszel utazott el? — kérdezte eltompul- tan Pelageja. — Egyedül. — Egyedül? Hová ment, a városba? És a fickó hol van ? — Az még tegnap e’utazott. — Apjuk, apjuk... — kiáltotta magából kikelve Pe­lageja —, fel tudod fogni, mit tett velünk a lányunk? Anyiszja kihívta a pajtába, és ott megadta neki a ke­gyelemdöfést: Alka másállapotban van. Legalábbis azt mond­ta a nagynéniének meg az apjának, amikor még napköz­ben hazaszaladt a pékségből, és sietve szedelőzködött «iva­rosba. ... A réten nem bokor sóhajt reszketeg, Nem a kakukk siratja az életet, A falunkban egy asszonyból özvegy lett... Valahogy így, ezekkel a gyerekkorában megjegyzett sza­vakkal szerette volna elsírni bánatát Pelageja, Vagy még inkább, szeretett volna térdre borulni és nyilvánosan ve­zekelni a férje előtt: „Bocsáss meg, bocsáss meg, Pavel Za- harövics! Én, én vitte’ek a sírba...” De sem egyiket, sem másikat nem tette. Alig állt a lábán a vörös ravatal előtt a zokogó, a könnyektől dagadt arcú Anyiszja mellett, és egy árva szót sem szólt. Mert ugyan ki hinne neki? Kit hatna meg a sírása? Pavelt az egész közeli és távoli rokonság elkísérte utol­só útjára. Az itteniek, a fa'ubeliek — magától értetődik, hogy nem is tehettek másként, de rajtuk kívül ideuta­zott a városból Pavel unokanővére, eljött az erdei faluból a nyugdíjas nagybácsi, Pavel egyik tiszt rokona is idere­pült. .. Az elhunyt mellől egyes-egyedül a tulajdon lánya — Alka — hiányzott. Pavel három nappal azután halt meg, hogy a lanya megszökött otthonról, hol kereste volna? A városban? Az országúton? Különben is, gondolta Pelageja, talán jobb is, hogy nem éktelenkedik itt Alka a sír előtt. Még ő, Pela­geja is bűnösnek érzi magát, nem mer az emberek szemé­be nézni, mit mondhatnának A'.káról? Alka nem kívánta az apja halálát — ez biztos, mégis az ö esztelen elutazása után halt meg, vagyis ő, a Pavel tulajdon vére, siettette az apja halálát. És ha még így is, hogy nincs itt. Pelageja fülét (az asszony az elhtinyt lábánál állt) megütötte a szép­lelkű fehérnép becsmérlő pusmogása: „Hat ilyenek ezek a mai gyerekek... Legszívesebben, élve temetnék el a szü­lőiket. .. Mi, csak neveljük őket, reszkessünk értük...” —, mi lenne, ha Alka itt volng! (Folytatjuk) pártalapszervezet titkárává választották öt éve. Három ciklusban tanácstag volt és társadalmi elnökhelyet'es. Szűcs József kollégiumve­zető legbüszkébb arra, hogy sok olyan tanítványa volt, akik sokszor elmondták, „a kollégiumban jobb. mint ott­hon” Ezt azért is emlegeti mert a há'rányos, helyzetű tanulókat szívesen karolta és karolja fel. A legutóbbi tag­gyűlésen a beszámoló nagy felelősségtudatai foglalkozott azzal, hogy mit tettek és tesz­nek a tanintézetben és a kol­légiumban a gyermekekért, az új nemzedék neveléséér’. A kollégiumban biztosított a kulturált környezet, a kul­turális hátrányok leküzdésé­hez. az intellektuális és ma­nuális képességek kibon­takozásához a szakköri ter­mek. a laboratóriumok, a könyvtár biztosítják a felté­teleket. Szűcs József igazi közéleti ember, szerénységével elis­merést szerzett kÓllégái kö­rében is. Szívesen beszél Nagybátony fejlődéséről, a lakás- és iskolaépítéseikről- Szükségesnek tartja, hogy az általános iskolákkal jó kap­csolatot alakítsanak ki, mert így főbbet tudnak tenni a 14 éves fiatalok pályaválasztása érdekében. A vájárképzésben kifejtett tevékenysége alapján a Bá­nyász i Szolgálati Érdemérem bronz és ezüst fokozatának kitünte'ésát kapta meg. Sok­szor részesült elismerésben, jutalomban, az elmúlt évben miniszteri dicséretet kapott, s most' az oktatásügy kiváló dolgozója lett. Az iskolában a nevelőtes­tület és a KISZ-fiatalok kö- szön’ötték a pedagógusna­pon. Szűcs József a kitün’e- tésben a nevelőtestület — a tanárok és szakoktatók — munkájának az elismerését látja- A szakmunkásképzőben önmagukkal és egymással szemben is igényes tanárok tanítanak, a szellemi-szakmai értéket megbecsülő vezetés teszi színvcínalassé az iskolát. A kollégium vezetőjének — Szűcs Józsefnek — és kollé­gáinak köszönhető, hogy a szakmunkástanulók Nagybá­tonyban megszerették a kör- nyeze’üket, szakmájukat, munkában és tanulásban is megállják a helyüket. — S. —: Ó. VUJNkÁSM.tfe EGVMKOL TU w ÍCj L\ tartalmazza az Eszmék és stílusok. Az Erdei Ferenc ösz- szegyűjtött művei sorozatban ismét megjelent á Magyar tanyák című híres munka- melynek utószavaként Kul* csál* Kálmán a magyar tanya jelenével és holnapjával is­merteti meg az érdeklődőt. Az Irodalomtörténeti könyv­tár új1 kötete A fiatal Bes­senyei és íróbarátai.> Bíró Ferenc tollából. Az Új Ma­gyar Múzeum már eddig is sok értékes forrásmunkát kö­zölt sorozatában látott nap­világot József Attila váloga­tott levelezése. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó ismét gazdag vá­lasztékkal jelentkezik. Újabb kiadásban jelent meg Bárány Tamás. Rákóczi zászlai cí­mű, az ifjúság számára írt történelmi regénye. Az Aranykürt kiskönyvtár köte­te Gergely Márta ifjúsági re­génye. a Sanyi; Gyurkovics Tibor ifjúsági regénye- a Kiskutya — nagykutya. Dö­mötör Tekla feldől gozásában és bevezetőjével jelent meg ismét a Germán, kelta regék es mondák. Halasi Mária if­júsági regénye — Kass Já­nos illusztrációival — az Egyszer csak csöngetnek. A kiadó Kozmosz szerkesztősé­gének gondozásában jelent meg az ismert riporter, Ba­jor Nagy Ernő irodalmi ri­portjainak válogatása, Mun­katársunk jelenti címmel. Ugyancsak Kozmosz-könyv Bert Engelmann: A Rajna urai című dokumantumköte- te. amely a nyugatnémet lom-történeti Lexikont, amely pémzmágnások világával is­márt az időközben történt mértét meg. A Fiatalok változásokat is tartalmazza, könyvtára legújabb kötete Francia. angol és német Romain Rolland világhírű nyelvű kísérő szövege is van regénye, a Colas Breugnon. az ifjúsági törvény miniatűr A Szépirodalmi Konyvki- kiadasanak. Egy angol a ac|ó újdonságai közül említ* A Kossuth Könyvkiadó át­dolgozott- bővített kiadásban jelentette meg az először né­hány éve napvilágot látott, hézagpótló Munkásmozga­partizánok között a címe Geox'ge Dunning könyvtMek. amely a második világháború izgalmas epizódjait eleveníti fel. Az Akadémiai Kiadó új könyvei közüli említsük meg a Művészettörténeti füzeten sorozatban megjelent monog­ráfiát Franz Anton Hilleb- randtról. a neves építőmű­sük meg Nyerges András verseskötetét, címe Magam ellen. Kautzky Norbert ver­seskötetéinek címe: Menedék — ünnep. A Magyar remek­írók sorozatban látott nap­világot a Babits-kötet, amely az író Tímár Virgil fia és a Halálfia című regényeit, va­lamint válogatott novelláit tartalmazza. A kötetet Belia vészről; a XVIII. századi és György rendezte sajtó alá és Magyarország területén is so- látta el jegyzetekkel. A sze- kat alkotott művészt Kelényi gedi Tóth Béla elbeszélései- György mutatja be. Bán lm- nek kötete Álarcban címmel re irodalmi tanulmányait jelent meg. IAforizmák Ha megettek, ez annyit je- Ha úgy gondolja, hogy oda lent- hogy kellettél az embe- kell adnia nekem az erszé- reknek. nyét. akkor emelje fel a kezét! Franciaországi ásatások Az amerikai gengszterek alkalmával talált ókori bölcs mondásainak áldozati oltár felirata. gyűjteményéből­0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents