Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

Űrhajósokkal a Földön Nógrádi honismereti tábor Balassagyarmaton fotódokumentációs kiállítás Nagybátonyban NEM NEHÉZ MEGJÓSOL­NI ennek a kiállításnak a si­kerét. Nem csak azért, mert a témája olyan, ami a legtöbb embert vonzza, foglalkoztat­ja: az űrhajózás, űrkutatás — ■hanem válogatásának ran»os­ságáért. tudatos megtervezésé­ért. rendezésének míves gon­dosságáért. lenyűgöző szépségű tabló' együttse fogadja a Bányász Művelődési Ház kiálLítótermé- be lépő látogatót. A felhőtlen nyári ég kék derűjét vetíti elénk, lapjain a csillagképek szombólikus alakjaival. az oroszlánnal' a kossal meg a többiekkel, az űrhajóval eget ostromló, Holdat megjárt em­berrel. E fantáziák éppel kez­dődik a Szovjet űrkutatás (a kozmosz), á világűr, a béke és a haladás szolgálatában című fotódokumentációs kiállítás- amely a megyénkben megren­dezett szovjet kultúra és tudo­mány napjainak minden bi­zonnyal. egyik rangos esemé­nye. ,-Mi azért repülünk a koz­moszba. hogy jobban megis­merjük bolygónk múltját és jövőjét. Mi az ember szolgála­tába akarjuk állítani a világ- űr erőforrásait..— mondla Sz. P. Koroljov, a szövi et ra­kéta- és kozmikus rendszerek tervezője. S a Szovjetunió kezdettől fogva ennek szelle­mében áldozott mill'árdokat az űrkutatásra. 1957-től a leg­utóbbi időkig mintegv inon mesterré rés holdat, űrhajót, űrszondát és egvéb kozmikus berendezést indítottak útnak a Szovjetunióból a világűr ku­tatására és feltárására. Azóta az ember egyre többet tud- egvre jobban megíra ter­mészetet, s tudása révén egyre szebb, kényelmesebb életet tud teremteni önmaga számá­ra a Földön. A kiállítás természetesen nem tudja —< mert erre nem is vállalkozhat — részletes­séggel végigkísérni az űrha­józás eddigi történetét. De fő vonalaiban — s ezt már bát­ran teheti — felvázolhatja az egymást követő legjelentéke­nyebb eseményeket, azokat a döntő láncszemeket, amelyek a maguk nemében úttörő je­lentőségűek voltak, s egymás­ra épülnek, közelebb vittek mai tudásszintűnkig. SOKUNKBAN MÉG eleve­nen él a torkot szorító1 lelket emelő pillanat, amikor a tö­megkommunikációs eszközök először repítették világgá a hírt: ember utazik a világűr­ben. 1961. április 12-ét írtunk azon a napon. Jurij Gagarin, a Szovjetunió állampolgára Vosztok űrhajójával körülre­pülte a Földet, s 1 ó a 48 per- ce<s utazás után szerencsésen földre érkezett. (Utána még 33 szovjet űrhajós repült Vasztok. Voszhod és Szojuz típusú űrhajókon a világűr­ben.) A világtörténelmi ’elentő- ségű esemény után már gyor­san peregitek a történések. Az űrbéli eseményekről rendsze­resen kaptuk a híradásokat, s szinte minden második, harmadik év egy-egy újabb, kiugró kutatási eredményről tájékoztatott. Tyereskova. az első női űri rajos. 1963. június 16-tól 19-ig keringett a Föld körül. Leonov 1965. márciusá­ba« hajtotta végre az első űr­sétát. 1969. január 16-án kap­csolták össze két kézi irányí­tású űrhajót, s ezzel létrejött az első kísérleti űrállomás. 1971. június 6-án az első űr­állomás. .. Ég folytathatnánk tovább az elsőségek sorát, amelyről a kiállítás pontosan, tájékoztatja a nézőiket. Mind egy-eqv felejthetetlen diada'. lépcsőfok az emberi teremtő szellem, alkotó fantázia ki­meríthetetlen, végtelen csú­csa felé. Az asztronauták tudomá­nyos kíséreteket. programo­kat. hajtottak végre, nehéz, s bizony kockázatoktól sem mentes útjaik során. Munká­juk lehetővé teszi a fizika, a geo- és asztrofizika jó néhány alapvető problémájának ta­nulmányozását. eredményeik felhasználhatók az emberiség gyakorlati feladatainak meg­oldására. S tulajdonképpen. az ebben az emberéit történő szol­gálatában nyeri el végső cél­ját és értelmét az űrkutatás. Ezért hagyta jóvá az SZKP XXV. kongresszusa. A szov­jet népgazdaság 1976—1980-as évekre vonatkozó fejlesztésé­nek fő irányai című dokumen­tum alábbi megállapításait: ,.Folytatni kell a világűr fel­tárását és tanulmányozását, szélesíteni kell azokat a vizs­gálatokat, amelyek az űresz­közöknek az erőforrás-kutatás­ban. a meteorológiában. az óceonológiában. a navlgiártó- ban, a távközlésben és a nép­gazdaság más ágaiban való felhasználására irányulnak” Az űrkutatás a jövő ered­ményeinek alapjait rakja le. de hasznát mind jobban érzi és élvezi már a ma embere is. A világűr békés felhasználása a boldogabb, teljesebb, szabad emberi élet kibontakoztatását, a társadalmi haladást szolgál­ja. A BÁNYÁSZ MŰVELŐDÉ­SI H.4Z külön dicséretet érde­mel ezért a któ,4íté’-re,’-'4'“ké­sért. A gazdag anyagot ötlete­sen. ízlésesen egészítette ki Gomogyi Jenőn© és Oskó Ká­roly na.gybátonyi pedagógus szovjet űrhajós bélyeg- és jel- vénvgyűjteményével. vala­mint saját tulajdonú, szovje, művészi könyvkáadványokkal. fok) Nógrádi honismereti ifjúsági tábor nyílik június 21*én Ba­lassagyarmaton. A tábor tíz­napos. a hónap végéig tart. A résztvevők a Madách Imre fiúkollégiumban kapnak szál­lást. étkezést. A táborvezető Szűcs László múzeumi nép­művelő le^z. Szakmai vezetők­ként kapcsolódnak be a tábor munkájába Leblenc Zsoltné, helytörténész-levéltáros, pe­dagógus és Kapros Márta néprajzos muzeológus. Mintegy harminc fiatal vesz részt a honismereti tábor te­vékenységében, körülbelül kétharmad részük középisko­lás. a többi dolgozó fiatal. A középiskolásokat mindenek­előtt II.. III. évfolyamos gim­náziumi és szakközépiskolás, valamint az I.. II. évfolyamos ipari szakmunkásképzős ta­nulók közül válogatták. A dolgozó fiatalok részvétele — összhangban a közművelődés- politikai határozat szellemé­vel — mintegy „nyitást” je­lent eddig többnyire nem aktivizált ifjúsági réteg felé. A kiválasztás a honismereti körökben tevékenykedő, vagy például pályázaton feltűnt ak­tívák meghívásával történt, illetve meghívták a középis­kolai szakkörökben kiemelke­dő munkát végző, honismere­ti érdeklődésű tanulókat. Mi a megyei honismere­ti tábor célja? Amint azt a tábor szerve­zésére vonatkozó javaslatban tömören megfogalmazták: M tévéajánlatunk 30.00: ROHAN AZ IDŐ. Az elmúlt 30 év emlékeze­tes slágereiből, tánczenei sza­maiból készített sorozatot a televízió. Ebben a részben az 1950-es évek elejének leg­népszerűbb dalai csendülnek fel —. s bizonyára sokan hallgatják majd nosztalgiával akkori fiatalságuk dalait A Delta új s z á ma A zsebszámológépek térhó­dításáról, megállapíthatatlan s legújabb sikereikről, a szer­kezet ..szívét” jelentő mik.ro- pnocesszorakról részletes be­számolót közöl a Delta Ma­gházán új száma. Cikket közöl a legbonyolultabb forgalmi csomópontok műszaki-forgal­mi szabályozásáról, építészeti megoldásairól, a világűrben legújabban kutatott ..forró fe­kete lvuikak”-ról. Som.ogvvár régészeti feltárásáról, új típu­sú ..cethal”-csairnokak építésé­ről. a dinoszauruszok eltűné­sének titkáról, a híradástech­nikai műholdak működéséről és a kóbaltá« ősemberek utáni laboratóriumi kutatásokról. Ismer eti a szovjet—magyar réseiecskie fizikai kutatások egyik érdekes fejezetét és be­számol magyar kulaiók ered­ményeiről az a^y idegrend­szerének új módszerű vizsgála­táról. Sok információ, hír. öt­let, találmány és újdonság, a népszerű Delta-lexikon és száznál több. javarészt szí­nes. látványos kép egészíti ki a lap most megjelent új szá­mát. A revűműsorban zenészek, táncosok, énekesek teremte­nek kellemes hangulatot. De amiért több ez a műsor, mint egyszerű slágerparádé, s ami­ért igazán érdemes meghall­gatni, megnézni — az a hát­tér. Amelyben felelevenítik a kor társadalmi, kulturális, művészeti eseményeit, emlé­kezetünkbe , idéznek nagy színházi és filmsikereket, már történelminek számító moz­galmi eseményeket, vagy ép­pen az ötvenes évek divatját. (KS) SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSfSSSSSSSS/SS/SSS/SSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS.'SSSSS I | Fjodor Abromov: PELáGEIá 22. Most már Pelageja Is derűs mosollyal nézett ki a nyi­tott ablakon, és gyönyörködött a lányában. Szép lanya van- Dicsérni kell az ilyen lányt, nem szidni- Arnoszovék, ha valaha is igazán emberek akarnak lenni, azt csakis Alká- nak köszönhetik majd. Az Alka szépségének. Ennek a mak­rancos kincsnek, aki után kirohant a tiszt­Pelageja ez alatt az egy hónap alatt testben-lé'.ekben megfiatalodott. Nem, nem, a haja nem nőtt ki újra, az arca nem pi­rult ki, de úgy érezte, mintha visszatért volna az ifjúsága. Mintha ő maga Is szerelmes volna. Igen, ölelkezett, meg csókolózott Alka Vlagyikkal (hogy is ne csóko’ózott volna egy ilyen derék fiúval, ha egy­szer a falubelieknek is osztotta a kegyeit), Pelageja pe­dig nyugtalankodott. Annyira izgult, hogy izgalma még azon is túltett, amikor ő járt jegyben. Meg aztán mi volt az az izgalom ehhez mérten? Igaz, Pavel jó családból való fiú volt (régente Arnoszovék éltek a ’egjobban a fa­luban), de félénk. Mindjárt az asszonyra bízta, magát. Ez meg olyan, mint a forgószél, mint a tűz — észre sem veszed, máris megégetted a kezed, de hogy mit forgat a fejében—, azt biz’ki nem találod. „Anyuska, anyuska” — evvel nem takarékoskodik, a szénát is segített Hazahozni katonai autón, de a lapjait nem mutatja. Egy mukkot se szól a jövendőről. Na, persze, Alkának egyáltalán nem sietős — a többi­ek, ilyenkor még babáznak. De hát a szóbeszéd. Kinek es­ne jól, ha lépten-nyomon kibeszélnék a lányát? Meg az­tán — hamarosan itt az iskola. Csak nem képzeli, hogy egy diáklánynak udvarolhat? Egyszóval Pelageja addig-addig törte a fejét, mígnem kifundálta — mulatságra ,hívja meg a házába a íiata’okai. Ott aztán, ezen a mulatságon, majd' csak kicsikarja be­lőle, mit akar. Mostanában a faluban igen nagyon divatosak voltak a fiatalok mulatságai. Ha valakinek a fia katonának ment, vagy valaki befejezte a középiskolát, de csak úgy. min­den különösebb ok nélkül is, rendeztek i’yen mulatsá­gokat. Persze, a legjobb és legemlékezetesebb összejövetelek Pjotr Ivanovicséi voltak — ott aztán volt minden bőviben: bor is, Innivaló is, muzsika is. Pelageja elhatározta, hogy még Pjotr Ivanovicson is túltesz. Hal’ottak már olyat, hogy fehér bor nincs az aszta­lon, a vendégei mégis berúgnak? Hát, nála így lesz. öt üveg konyakot, tesz az asztalra — nem olcsó mulatság, a konyak majdnem másfélszer olyan drága, mint a fehér bor. de mit fukarkodjon? Két-három kenyeret még 'benyom a kemencébe —, máris megvan a különbözet, az emberek vi­szont megemlegetik. Ami a harapnivalót illeti, abban is kitett magáért Pe­lageja. Fehér hal, kocsonyahús — ez kötelező. Éneikül ma­napság nem is asztal az asztal. No és a gyümölcs, Pjotr Ivanóvics? Tudnál-e szerezni, mondjuk, szedret, amikor még virágjában lefagyott? Dé 6 szerzett. A Kis Manyát négy versztányira menesztette, s ő hozott is egy kis nyírfakosárral, azt mondta, a kolostor­ban az utódjának, hogy betegnek lesz — az asszonynak minden évben meg kell szednie a főpapnak a szedret. Ami a másik gyümölcsöt — a málnát — illeti, arról ő maga gondoskodott. Az idén a má’nából is gyatra a ter­més — a közeli hegyaiján, mind kiégett, fel kellett mász­nia a szakadékos hegyen, az Ipatov-tisztáson túlra. De micsoda bogyóra akadt! Hatalmas, zamatos, ham­vas — terebélyes cserjés, olyan, mintha a patakra piros pokrócokat borítottak volna. Sebesen teleszedte a zománcozott vedrét, aztán — be­lemelegedett —, dobozt hajtogatott -nyírfakéregből, és még a dobozt is teletömte. Alig bírt hazavánszorogni — hét verszta az út, ő maga hétrét görnyedt a teher alatt, és egész nap csak a patakban áztatott kétszersültet evett. (F oly tatjuk) mindeneke'őtt a fiatalok szo­cialista hazafi ságra nevelése, illetve a szülőföld és a népi kultúra értékeinek megisme­rése. A tábor megszervezése a továbbiakban - azért is in­dokolt, mert újabb lendületet adhat a megyei honismereti, tevékenységnek. Szükség van-e erre? Igen, hiszen annak ellené­re, hogy — amint az a hon­ismereti mozgalom Nógrád megyei helyzetével fog'.alko- zó elemzésekből kitűnik — e mozgalom „kiegyensúlyb- zottnak” látszik, vannak ten­nivalók a fejlesztésben. An­nál is inkább, mert a múlt években megszűnt a honisme­reti körök egy része. Jelenleg körülbelül egy tucat csoport, s egy meglehetősen kis szá­mú egyéni kutatógárda mű­ködik. Tevékenységük ugyan lendületes, de tartal­mában, minőségében ez az aktivitás is kifogásolható a kutatók többségénél. A leg­nagyobb baj talán az, hogy az előrelépés szándéka hiány­zik ezeknél az aktíváknál, gyakran hosszú évek óta fog­lalkoznak ugyanazzal a témá­val, és a minőségi fejlődés­ben is elmaradnak. Ugyan­csak a szakmai elemzés álla­pította meg azt is, hogy az aktívák egy része nem, vagy csak igen kevés gondot fordít a tárgyi anyaggyűjtésen túl, a szellemi gyűjtésre. Ezért is jelölte meg a Ha­zafias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának honisme­reti bizottsága a legfonto­sabb feladatokat a mozgalmi tevékenység színvonalának emelése érdekében. Eszerint a jövőben fokozott gondot kell fordítani a honismereti körök és ‘ aktívák rendszeres munkájára. kapcsolattartás-, sál, összehangoló tevékeny­séggel stb Másrészt, elő kell segíteni az elméleti és a gya­korlati ismeretek bővülését az országos és a megyei szakiro­dalommal, , előadások és egyéb rendezvények szervezé­sével. Ebben segít, többi között, a Balassagyarmaton' megnyíló megyei honismereti tábor is. Valamint abban —, s ez sem mellékes szempont —. hosv a fiatalok figyelmét ráirányítja ismét a honismereti mozga­lomra. Ez azért fontos, mert a honismereti ' mozgalomban tevékenykedők jó része, több mint kétharmada Nógrád me­gyében középkorú, vagy még idősebb. Óhatatlanul szükség volna tehát arra, hogy köré­jük mielőbb szervezett, fia­tal utánpótlás tömörüljön. Reméljük, a balassagyarma­ti megyei ifjúsági honisme­reti tábor fontos állomásnak bizonyul a nógrádi honisme­reti mozgalom fellendítésé­ben, a honismereti kutató- és feldolgozó munka színvo­nalának eme’ésében. X. E. István király dénárja — gyermekcsontváz nyakában Dr. Horváth István, az esz­tergomi Balassa Múzeum igazgatója, az Árpád-kori te­lepülések szenvedélyes kuta­tója még 1967-ben kezdte meg a város határában, az úgyne­vezett Szentkirályi dűlőben egy hatalmas kiterjedésű Ár­pád-kori temető feltását. Az évek során több mint 130 sírt találtak. Az elmúlt, hetekben — az Eötvös Lóránd Tudományegyetem régész sza­kos tanulóinak a közremű­ködésével — újabb 50 sírt, tártak fel. Ennek scrán az egyik gyermekcsontváz nya­kába akasztva, István király dénárjára bukkantak. Ez per­döntő bizonyítékul szolgált a régészek korábbi feltételezé­seihez: a falu, amely az ok- ievslek adatai szerint a kö­zépkorban Szentkirály néven volt ismert, már első Ist­ván alatt is lakott település volt. Az Esztergomhoz kap­csolódó jobbágyfalu lakói földműveléssel és halászatta! foglalkoztak, de a vaskohá­szathoz is értettek. Erre utal­nak a feltárásók egyik leg­érdekesebb leleteként tatáit vasolvadékok. Egyben azt is bizonyítják, hogy a közelben megfelelő érclelőhelynek kel­lett lennie. A sírmező különösen gaz­dag anyagot szolgáltat az antropológusoknak, . akik a korábbi ásatások csontvázai­ból már sok érdekes követ­keztetésre Jutottak a kor élet­módjára, szokásaira vonatko­zóan. A most talált csontvá­zak egyébként, akárcsak a korábbiak, 150—160 centimé­teres testmagasságra utalnak. Az újabb leleteket is átad­ják az antropológusoknak, a régészek pedig a következő években tovább folytatják a várhatóan még sok érdekes­séggel szolgáló temető feltá­rását. Bcrclc Mihályrié Mohács — anfropológus szemmel Antropológus is bekapcsolódott az 1526-os mohácsi tömeg­sírok feltárásába. K. Zoffman Zsuzsanna, a Nem: ti Húzeuni munkatársa végzi az embertani vizsgálatokat. Eddigi me — állapításai szerint az itt eltemetett katonád többsége 20 - 30 éves lehetett. Feltűnően nagy számban talál* 18 éve el et is. de a felső korhatár 50 év. Vizsgálatai szerint az eleset­tek többsége robosztus alkatú volt. (MTI-fotó — Bajkor Józset) Két aforizma Az ember akkor is marad­jon ember, ha karriert csinált; A Föld első karrieristájáról szóló ceyloni mítoszból Semmi sem magasztalja fel annyira a tehetetlenséget" mint a mérce leszállítása. César Mélier, belga humorista

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents