Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

m V ILIN A M BEKEBEíN 3. Hü ül £& l<es^£slio searSkoriif üi»S© gok felszíne alatt a rendszeres evési kísérlet és az elektro­vérkeringésnek! mos hal ütése a karomon A Ha-Long öböl csendes Hanoitól csupán 150 kilo­meter a távolság Ha-Longig, a hőségben azonban kétsze­resének tűnik. Az út -sok lát­nivalót nyújt. A bambusznád, megtelt, indul) s kitárul a vi- Long-i élmények, sarral tapasztott falusi házak lág nyolcadik csodája. Két- között egyre több pasz'etlszi- ezerháromszáz, óceánból ki nű, könnyed stílusú épület sej- álló szikla csipkéje! Nem le Még két kompátkelés vár óceáni fürdésem közben — ránk (nincs menetrend, ha ugyancsak felejthetetlen Ha­Hanoi—Hue—Saigon- A há­rom város neve — így együtt az épületek falára, transz­teti a jövő Vietnamjai. Szín- hét ellenállni a sz/nesfény- parensekre festve a vietnami te minden falu ha árában képezés csábításának. A mon— nyelvet nem ismerő külföldi gondosan karbantartott a hősök temetője. (Bárcsak ke­da szerint a sziklaszirtek az számára is tudtul adja, hogy anyasárkány megkövült pik- a belpolitika legfőbb kété­vesebb lehetne belőlük!) Az kelyei, melyeket leszállva a se mostanában az egyesítés, út mentén néhány kilométe- tengerre szórt, védelmül a hó- az egyesítés, melyért oly sok lenként a franciák gyarmati dító hajóhadak ellen. Má is áldozatot hoztak, s amely hadseregének megkopott, mo- csak kiváló helyismerettel le- mellett Vietnam népe a kö- gorva szürke betonerődítmé- hét a labirint-zónán áthajóz- zelmúltban, a választások- so- nyeit lassan felveri a gyom, ni. Egyik-másik sziklaszigeten ran félreérthetetlenül dön- eltünteti a buja trópusi no- emberek is élnek, legtöbbjük tött. Tudják azonban azt is, vényzet. Kivéve azt a néhá- azonban a rhesus majmok bi- hogy a háború befejezése, a nyat, melyet egy-egy leiemé- rodalma- (Vajon innen szár- győzelem, az egyesítés után nyesebb vietnami család bír- mazik a „majom-sziget” ki- sem igényel kevesebb erőfe- tokba vett. fejezés?) A majmokkal a szítést a szocialista társada­A Vörös-folyó medrében, helyszínen is folytatnak ér- jom felépítése. Az ország két partján, sokasodnak az uszá- dekes kísérleteket, de eredeti feie között meglevő társadal- lyok- Az előbbiek rakomá- technikával sokat be is fog- mji gazdasági különbségek nyokat szállítva, az utóbbiak nak közülük és kutatóintéze- kiegyenlítése,' dél fejlettebb részben dagályra várva, rész- tekbe szállítják azokat. iparának kiaknázása, elmara­ben sérülten, szétbombázva. A nap fejünk felett delel, dottabb mezőgazdasának tá- Aztán daruerdő, óceánjáró árnyékunk eltűnik. A bárkák mogatása s a gazdasági ne- hajók hatalmas testei jelzik is csak a vízvájta sziklabar- hézségek közepette az életszín- a VDK legnagyobb kikötővá- lángokban, alagutakban ta- vonal tartása, vagy lassú rosát. Iáinak hűvöset. A bárkák, emelése útján a politikai egy­Haj Phong az ország törté- melyeknek jellegzetes vitorlái S£g erősítése: igen nagy íela- netében mindig kulcsszerepet az öböl képéhez hozzátartoz- datok. A szocialista országok játszott. A horgonyzó hajók nak, s amelyek oly sok csa- baráti segítségére ezután is felssgjeizéssioól következtet- Iádnak otthont, rftunkahelyet, számítanak de tisztában van- ve jelenleg is legfőbb kapocs létet jelentenek. Két-három nak azzal iSj hogy saját ipa- a világgal. Gyerekkori ka- generáció zsúfolódik össze »■►iiLr- óc rYVAvr/itirnTiriaMJŰiSillr landregényeim hangulatát éb- bennük 15—20 családtaggal, resztették a sós párától pa- A vietnamiak, s főleg a tinás zöldesszürke oromfalú bárkalakók, a tengerpartiak a épületsorok, a nyüzsgő utcai jelek szerint nem lelkesed­ruk és mezőgazdaságuk fejlesztése nélkül az ország jövője elképzelhetetlen. A háború győzelmes befeje­zése, a sok megpróbáltatás forgatag, az áttekinthetetlen- nek a tengeri fürdőzésért- A leküzdése, a vietnami nép nek tűnő rendszertelenség, az parton, vagy hajóikon pihen- szabaöságszeretete azonban óceánjárók között sistergő gő- getnek, inkább csak a kül- a]igha hagv kétséget, hogy '.ősök, kagylóhéj-vitorlás tár- földi s'randolók látványán kitűzött céljaikat elérik- <ák sokasága- És valahol szórakoznak. A sós tintahal­sült, a pálcikával való rizs­zösök k mégis ott kell lüktetni a dől Dr. Fancsik János LELKI KL Higgyék el, nem tréfálkozni gyen dolgoznak, és valóban többet ér, mint huszonötezer akarok azon, amit a napok- minden dicséretet . megprde- tanácsadó a vonal másik vé­melnek önze'lenségükért, se- gén. gítökészségükért. Még azt is A gyógyszer csak egy le- jezés nem szorul bővebb ma- elismerően nyugtázhatjuk, hét: az élő közösség, a kö- gyarázatra, magába foglalja a hogy mind többre vállaikoz- zösségi eszmére épülő iársa- lényeget- Angliából indult el nak. Munkájuk nő, mert dalom- Baj és gond itt is ie- ez a mozgalom, és azóta el- szüntelenül szaporodik klien- hét, de kevesebb és kony­hán olvastam a telefon-lelki- klinikáról. Gondolom, a kiíe­terjedt egész Nyugat-Európá­ban. Több mint háromszáz dául 1973-ban kétszázezren, szervezőközpont megbízásából 1975-ben pedig már négy- mintegy 25 ezer fizetett al- százhúszezren vettek fel ilyen kalmazott és önkéntes szak- okból a kagylót. Ennél a sta- ember várja a hívásokat és tisztikai adatnál azonban igyekszik jótanácsokat adni a megállók. Mit jelent ez a nö- hozzájuk fordulóknak. Milyen baj, bánat, gond, készteti az embereket arra, seik száma: az NSZK-ban pél- nyebben gyógyítható. Tatár Imre Szükség van a város társadalmi öss Eekete [Nándornak, a Salgótarjáni városi Tanács elnökének nyilatkozata Befejeződött a Húszezer lektívái és a város lakói. En- munkanapot Salgótarjánért nek köszönhető az a nagysze- elnevezésű társadalmi mun- rű eredmény, amely a Haza- kamozgalom. A Hazafias fias Népfront és a tanácsi Népfront városi bizottságának testületek által alkalmazott kezdeményezésére újabb mun kaakció kezdődött a megye székhelyen. Harmincötezer letett, munkanapot Salgótarjánért elnevezéssel. Mit jelentett a város életében a mozgalom, mit várnak az új kezdemé­nyezéstől ? — erre kértünk választ Fekete Nándortól- a Salgótarjáni városi Tanács el* nőkétől. nyílt várospolitika keretében a IV. ötéves tervben megszü' — Néhány konkrét példát is hallhatnánk? — Salgótarjánban már mint másfél évtizedes hagyo­mánya van a társadalmi ösz- szefogásnak- (melynek során a város lakossága kifejezésre juttatta egyetértését és tá­mogatását a város fejleszté­sében. a szocialista megye- székhely megépítésében. En­nek:' bizonyítására csak né­hány példát említenék. Jelen­tős társadalmi ' munkával épült a városban az iőóvíz" — A társadalmi munka­akció és ezen belül is a kom­munista szombatok hatása elsősorban a- gyermekintéz- több ményeknél jelentkeznek. E két akció eredménye- hogy a IV. ötéves tervben a város­ban 425 hellyel bővíthettük az óvodáinkat. Megépült 15 ál­talános iskolai tantereim, egy úttörőszoba, egy iskolai könyvtár és 10 bölcsődei hely. Ennek a norma szerinti értéke több mint 47 millió forint. örvendetes jelenség, hogy a Húszezer munkanapot Sal­vezeték Mátraszeleröl- a to gótarjánért társadalmi mun' strand és környékének rende- ]^;nn->zgalon: eredményé már zése, a regionális vízmű va- 1972-ben. a meghirdetés évé” rosi vízvezetek-haiozatanak ben túlszárnyalta a kitűzött építése- és sorolhatnám to­vább a'szép eredményeket. A társadalmi a városi pártbizottság és a tanács testületéi minden eset­ben nagy figyelemmel kísér­őéit. Ennek bizonyítására a IV. ötéves terv utolsó két összefogást esztendejének eredményeit említeném. 1974-ben a telje­sített munkanapok száma 30 ezer 457 nap volt. A résztve­vők száma 24 ezer 509 fő. A ték* hiszen az összefogás teljesített érték 6-2 millió fo- szerves részévé vált a város rintot ért el Ugyanez 1975- gazdasági, pénzügyi lehetőse- ben mar 42 ezer 881 volt a geinek biztosításához. Kiegé- teljesített munkanapok, az szitásként szolgált az az erő amely a város munkássága­akcióban rés^t vettek sza­ma 25 ezer 154 fő, míg a nak összefogásaDan jelent* teljesített érték meghaladta a kezelt. A' társadalmi mun- 7,5 millió forintot. Más szó- kamozgalom szinte már egy- val> míg 1974-ben csak 148- értelmű velejárója azzal, a(iűig tavaly már. 166 fo* hogy Salgótarján munkás Sintra növekedett az egy fő­város. A IV. ötéves tervben re esb társadalmi munka ér­ez a mozgalom jelentős tá­mogatója volt a város fej­lesztésének. A társadalmi összefogás keretét, szerve­télte. A nagyarányú lakossági, üzemi dolgozók és szocialista zettségét teremtette meg a brigádok várost fejlesztő tár» --Húszezer munkanapot Sál” sadalmi munkája mellett gótarjánért” elnevezésű ak- igen jelentős a patronáló ció. Ez a kezdeményezés az mozgalom szerepe, amely je* öbíösüveggyár egyik szocia- lentős részben a gyermekin- lista brigádjától indult el, és tézmények és a vállalatok sorozatosan csatlakoztak hoz- közötti szerződésen alapszik. zá a város üzemeinek szocia­lista brigádjai- munkáskol" A mozgalom eredménye a felszereltség színvonalában- a karbantartás jellegű igények kielégítésében és az intézmé­nyek környezetének rendezé­sében jelentkezik. — Mit várnak a város la­kosságától az V. ötéves terv­ben? — A kérdésre kérdéssel válaszolok. Mégpedig úgy, hogy az V. ötéves tervben miért van szükség inkább pénzbevételre? Nos azért, hogy már 1975*ben a kom­munista műszakokból szár­mazó bevételt is a gyermek- intézmények fejlesztésére tudtuk hasznosan felhasznál­ni. El kell mondanom, hogy tavaly, de ebben az évben is a város 70 üzemének- intéz­ményének, társadalmi szervé­nek kollektívája ajánlott fel kisebb, nagyobb összeget a kommunista műszakok alap­ján. 1975-ben fejlesztési alapra ilyen akcióból több mint 1,7 millió forint volt a bevételünk. Ebben az évben eddig a kommunista műsza­kokból származó befizetett összeg megközelíti a 600 ezer forintot. Az V. ötéves terv a város további fejlődésében még nagyobb programot ígér- mint az eddigiek. Ugyanakkor az is megállapítható- hogy vala­mennyi gondot- feszüllséget, a rendelkezésre álló anyagi eszközökből nem tudjuk meg­oldani. Ezért továbbra is szükség van a város társa­dalmi összefogására, számí­tunk a munkáskollektívák, a város lokálpatriótáinak tár­sadalmi munkájára. Meggyő­ződésem- hogy a város lakos­sága aktívan támogatja a jövőben is várospolitikánk megvalósítását- és biztosak vagyunk abban, hogy minél több időt szakítanak szabad Idejükből társadalmi mun­kára. Az összefogással még gazdagabb és szebb lesz a város, még büszkébbek lesz­nek Salgótarján lakói fejlődő és egyre impozánsabb váro­sukra — fejezte be nyilatko­zatát Fekete Nándor. Somogyvári László A forgácsolók brigádja A gyárhoz. az üzemhez, kollektívából vezető állásba, vagy úgy is mbndhatnánk, a Hát ezért van nyolc olyan kollektívához való ragasaao- tagja a brigádnak, akiik a fe­dést - leghitelesebben az eltol- lyamatos jó munkával kiviv- tött évek igazolják. Így van táik a rangot. A létszám nem­ezzel Lakatos Károly is a tűz- sze folyamatosan íeitöltődött, helygyárban- ahol 3V éve dől* de mú.r idő kell. évek. hogy a gozik. A nyugdíjhoz még ki- jogosultság meglegyen, lene év kell. A szakmát is itt Lakatos Károly, a brigád- tamulta. és ha valakire ráillik vezető. Telek Ferenc és a jelző: gyári dinasztia tagja, Sztankovics László hasonlóan akkor ő az. A cs-alád is itt régi törz&gárdatagok, mindig dolgozik. maradtak. Ügy mondják: ne­Az esztergályos brigád már minden új vezetőnél —- .... , , . mert azóta .ló néhány váltotta többször elnyerte a váll 1 t egyirr,£st —, bizonyítani kel­kiváló brigádja címet. Az lett. hogy értük a szakmát, idén is ezért versenyeznek. Ha . . . teljesí ók a feltételeket, a bri- , brigád ma is órabérben gád tizenhat tagja közül nyolc dolgozik, a tmk'hoz tartozik. szere-z érdemet erre a címre. a norma hajtja itt az Miért csak fele? Érdekes len- embereket, hanem a mimika es ne ennek a történetét leírni. az öntudat. 1 elajanlasuk is a Az esztergályosok közül az kiadott forgácsoló munkák ha- aki tanult és rátermetts-ége taridö előtti elvégzésére szol. megvolt, — nagyobb beosztás- ígéretet rendre teljesítik, ba került. Ahogy itt mondjál sok káder kikerült ebből vekedés? Azt, hogy — sajnos — mind többen vannak a magányosok, a zsákutcába ju- hogy felvegyék a kagylót és toltak, a családi körben is egy láthatatlannak, egy is- társtalanok, a barátok között meretlennek megnyíjjanak? is tanácstalanok Mi hajtja őket. hogy elmond­ják azt. amiről környezétük­Eddig Nyugat-Európáról be­széltem, de tudom, hogy ná- ben. hallgatnak, vagy aminek lünk is vannak magányosok, meghallgatására nem talál- lelki elesettek- Mi is érezzük nak együttérző lényt? A hű- a gyorsuló élet sodrát, és vös statisztikai adatok sze- olykor elfeledkezünk arról, rint főképpen lelki mégha- hogy törődjünk a másikkal, sonlások, neuraszténiák, társ- Hol a kulcsa ennek a zár- talanség, családi bajok, ge- nak? A lelki klinika? Bár- nerációs összeütközések és hogy is terheli egy-egy ilyen anyagi gondok szerepelnek a telefonklinika a hálózatot, telefoni panaszok között- amint az illető leteszi a A szervezetek, amelyek ezt kagylót, ismét magára ma- * szolgáltatást nyújtják, in- rád. Egy élő ember mosolya Követésre méltó példa _Nagybátonyban a 209. sz. Istvánná akarta a fát lehor- Zsinkó Vilmos Ipari Szak- dani a pincébe — aki rövid munkásképző Intézet tanu­lói — Pécsi Sándor kollé­giumi nevelő vezetésével —, sok társadalmi munkát vé­geznek. Részt vesznek a nagyközség szépítésében, par­kosításában is. A Ságvári Endre kollégiu­mi csoport az egyik napon arra lett figyelmes, hogy egy leendő kismama nagy kosár­ral akarja hordani a fát a pincébe. A fiuk intettek, ösz- szedugták a fejüket, egy pil­lanat alatt ott-termettek. Rö­vid idő alatt pincében volt és magatartásból példásra vizs- a fa. Mint kiderült, Szepesi gáztak. időn belül várja a kisbabát —, mert férje most jött ki a kórházból, súlyos betegség miatt műtötték, feleségének nem tudott segíteni. A fiúk elvégezték a „dol­gukat” és elköszöntek. Sem a férj, sem a feleség nem tudta megköszönni a gyors munkát a szakmunkástanu­lóknak. Mi is csak annyit fűzünk hozzá a szakmunkástanulók segtíségéhez, hogy munkából Azt is vállalták- amennyiben forgácsolt alkatrészben hi­ány lesz, akkor társadalmi munkában is legyártják a szükséges mennyiséget, — Nem volt még problé­mánk brigádom belül abból- hogy mit kell elvégezni. Leg­alább tíz olyan brigádtag van. aki bármelyik gép mellé oda­állhat, ahogy a szükség kí­vánja. Az sem okozott gon­dot. ki- mikor megy szabad­ságra. Ügy letöltjük, hogy a munka észre sem veszi. Aki meg tanul- azt műszakcserék­kel is segítjük. Mindez ter­mészetes nálunk — mondta a brigádvezető. Amit végeznek- talán nem látványos dolog. Forgácsolási munka, ami itt szolgáltatás jellegű. Határidő előtt elvé­gezve mások munkáját gyor­sítja, végső soron vállalati ha* szón szármázik belőle. Csak­úgy. mint az újításokból. Az idén például bronzcsapágyak új fafelhasználására dolgoz­lak ki újítást. Több kell eb­ből. és darabomként hatezer, forint n.ejjtikaiitást jelenít az újításuk, A másik újítás mun­kavédelmi jellegű volt. Felajánlásukban az öntödei formázógépek felújításához szükséges forgácsoló munkák- az alagútkemence felújítását szolgáló alkatrészek határidő ellőttd legyártása szerepel. Időközben úgy módosítják vállalásukat, ahogy megisme­rik az újabb feladatot. Van, ami egész évre szól. A tanulás- szakmai és politi­kai képzés, a TIT-előádásokon való részvétel. Időnként 00- litikai patronáló, Marezínek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára tart tájékoztató, a bri­gád számára időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Régi. hagyományos gyakorlat ez nálunk. Az idén a kulturális vállalások is egyénekre sza­bottak már. Hogy mi*ől szocialista egv brigád? Nálunk erre a kérdés­re nem nehéz választ találni. ^Termelésben. művelődésben, társadalmi munkában és a közéletben vftló részvételben egyaránt példát mutatnak. Termelőmunkájukat nem százalékok fémjelzik, mégis mindenki érzékelj és értékeli a tűzhelygyárban. Ügy gondo­lom. ez a legfontosabb elisme­rés számúikra. Ebben van ér­deme elsősorban a törzsgárda- tag brigádveaetőnek és társa­inak. B. J. NÓGRÁD — ,1976. június 18., péntek <tÄ 5 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents