Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

Űj könyvek ! Menyei filtiibetimfnink ló választék és színvonal A Kossuth Könyvkiadó újdonságai kö/.ött találjuk a magyar—szovjet—cseh­szlovák közös kiadásban meg­jelent összefoglaló művet, ci- me A Nagy Honvédő Háború története, szovjet szerzőkol- jektíva munkája. A marxiz­mus—leninizmus klassziku­sainak kiskönyvtárában látott napvilágot Kari Marx és Fri­edrich Engels közös munkája, a Levelek a történelmi mate­rializmusról. Hoós Jánosnak, a gazdaságirányítás aktuális kérdéseivel foglalkozó köny­ve a műszaki fejlődést, és a struktúraváltozást vizsgálja. A Közgazdasági ismeretek sorozatban jelent meg a Köz- gazdasá?: szabályozórendsze­rünk 1976-ban, Gadó Ottó tol­lából. A kiadó népszerű ri- portkönyveinek sorozata Fá­bián Ferenc könyvével gazda­godott. A Párizstól Korzikáig című könyvben a Népszabad­ság éveken át volt párizsi tu­dósítója. a pranoia hétközna­pokkal ismerteti meg az olva­sót. érdekesen, sok jól sike­rült fotóval. A Móra Ferenc IUúsági Könyvkiadó megjelentette Hannes Hüttner és Konrad A kommunista és munkás­pártok elméleti és tájékozta­tó folyóiratának legújabb szá­mából legelőször is arra a cikkre hívjuk fel az olvasók figyelmét, amelyben Borisz Ponomarjoy, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a \ Központi Bizottság titkára méltatja az SZKP XXV. kongresszusát és nem­zetközi jelentőségét. Az SZKP XXV. kongresszusa demonst­rálta azokat az új eredmé­nyeket, amelyeket a szovjet nép a kommunista építés minden területén elért. A kongresszus egyik fő témája, amely áthatolta az összes kér­18.15: ÁCSOK, ÁCSOK. Dokumentumfilm. A riportfilm a IV-es számú Építőipari Vállalat egyik ács­brigádját mutatja be. Életük központja a munka. Keveset, vagy alig-ali,' jarnaz szóra­kozni. alig olvasnak és csak a szakmát tanulják. Kis és nagy Golz közös munkáját, mely verseket, 'meséket, találós kér­déseket -tartalmaz, Megállók a magam, lábán címmel, sok rajzzal. 'Üjabt> kiadásban ke­rült a könyvesboltokba a Mondák könyve: a hun és magyar mondákat Komjáthy István dolgozta át. foglalta kötetbe. Eric Linklater ifjú­sági regénye a Szél fúj a Hol­don. Ldiriivcz L. László regé­nyének címe Az éjszaka dok­tora. A Delfin könyvek soro­zatában ismét megjelent A sós sziklák völgye; a könyv­ben (Sat-Okh!) Hosszú toll egy indián törzs, viszontagsaea'- val ismerteti meg a gyerekeket. Nagyon szép kiadásban Iá,ott napvilágod — közös gondozási ban a prágai Artia Kiadóval — Oscar Wilde: A boldog her­ceg című műve. Ismét megje­lent Hunyadi Józsefnek az if­júság számára írt történelmi regénye, A fekete lovag. Űj Panoráma képeskönyv a kis­autó, szerzője V. Kubasta. Gyermekversek kötete a Ker- getődző négy testvér; Csanádi Imre verseit Kasa János raj­zói kísérik. Daniel Defoe ifjú­sági regénye a Bob kapitány. A Mi mozog? című ismeret­dések megvitatását, a prole­tár internacionalizmus, a kommunisták hatékony szoli­daritása volt. A testverpartok képviselői kongresszusi fel­szólalásaikban megfogalmaz­ták azt a gondolatot, hogy a marxista—leninista pártok egysége politikai és erkölcsi erejük, befolyásuk és tekin­télyük forrása. Jorge del Prado, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára ,.A perui forradalom barátai és ellenségei” című cikkében a jelenlegi perui helyzetet is­merteti. A Béke és Szocializmus tu­konfiiktusok során feltárul a filmten az ácsok élete és élet- szemlélete. A dokumentum­film alkotói munkájuk szép­ségére, érdekességére is fel­hívják a figyelmet. Megis­merkedünk az ácsok munka­napjaival és magánéletével, szakmaszeretetéivel. terjesztő képeskönyvet Mezgi Éva írta, és Gaál Éva rajzai díszítik. A népszerű Így élt.., sorozatban látott nap­világot az Így élt Pasteur, Ha­lász Zoltán feldolgozásában, sok érdekes képpel. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó — a miniatűr ki­adványok gyűjtőinek örömé­re — megjelentette A magyar városok címerei kötetét; a bevezető orosz, német, francia és angol nyelven is ismerteti a kis kötet tartalmát. Kozma Ferenc a szerzője a Gazdasági integráció és gazdasági straté­gia című -könyvének. A kisszá- mítógépes vállalati informá­ciórendszer moduláris felépí­tését ismerteti a Management Modul-rendszer, melyet mun­kaközösség írt, Siklaky István vezetésével. (A kötet a SZÁM- KI-könyvek sorozatában je­lent meg). Érdekes összefog­laló jogi munka A bűnözés kriminálstatisztikai jellem­zői; a kötetben Vavról István húsz esztendő (1951—1971) ta­pasztalatait dolgozza fel sta­tisztikai alapon, megvilágítva a bűnözés sok érdekes társa­dalmi vonatkozását is. dósítói interjúkat készítettek afrikai forradalmi demokrati­kus rendszerek — a Szomáli Demokratikus Köztársaság, a Bissau-Guinea Köztársaság, a Kongói Népi Köztársaság, a Tanzániai Egyesült Köztár­saság és a Malgas Demokra­tikus Köztársaság — állami és politikai vezetőivel. Ezek az államok a fejlődés külön­böző fokain állnak, de közös bennük az a fő törekvés, hogy olyan társadalmat építsenek fel, amelyben örökre vége; vetnek a kizsákmányolásnak- A Béke és Szocializmus májusi száma közli Erényi Tibor írását Nemes De­zső: „A magyar mun­kásmozgalom történeté­hez” című könyvéről- Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politi­kai Főiskola rektora ebben a könyvében a magyarországi munkásmozgalom történeté­tiek mintegy két évtizedét vi­lágítja meg: a századforduló­tól, az imperializmus kibonta­kozásától, az 1918-as magyar polgári demokratikus forra­dalom kitöréséig terjedő idő­szakot­A hét új filmjeit a műfaji változatosság és az elemző magas hőfokú művészi meg­valósítás jellemzi. Találko zunk súlyos veretű drámák­kal, szellemesen bájos rajz­filmmel, a nevető izmoknak munkát adó vígjátékkal, s ha csak két rendező nevére uta­lunk — Vittorio De Sica és Federico Fellini —, máris kellő képet alkothatunk a színvonalat illetően is. Vittorio De Sica Biciklitol­vajok című művét két évvel elkészülte után, 1950-ben már láthatta .a magyar közönség, most felújításban kerül újbóli bemutatásra. A film az olasz neorealizmus egyik legjelentő­sebb alkotása, része annak a nagy sikerű tetraiog.anak, me lyet a színészként is ismert rendező Cesare Zavattini for- gatókönyvíróval közösen ké­szített. (A tetralógia további filmjei: Fiúk a rács mögött, Csoda Milánóban, A sorom­pók lezárulnak — valameny- ,nyit játszották már filmszín­házaink.) Történetének kö­zéppontjában egy állástalan munkásember áll, aki — mi­vel biciklije van — plakát­ragasztásból tartja el család­ját. A biciklit azonban egy napon ellopják, s a főhős hosszú hajszát folytat, hogy törvényesen, majd anélkül visszaszerezze kenyérkereseti eszközét. De Sica erőteljes, realista eszközökkel megfor­mált, kemény, keserű és mélységesen humánus, igazsá­gos filmet alkotott, s Bicik­litől vajok-.iát méltán sorolták a „brüsszeli tizenkettő”, vagy­is minden idők legjobb mű­vei közé. Fellini Amarcordját messze megelőzte híre, s csak örül­hetünk, hogy végül „szemé­lyesen” is sikerült a megis­merkedés- Az Amarcord olasz tájszólásban azt jelenti, em­lékezem- S Fellini valóban emlékeit idézi fel ebben a filmben, de ennél sokkal töb­bet ad- Az olasz fasizmus megmutatásával a katasztrófa előtt álló világ tipikus képét rajzolja meg- A film zenéjét a rendezők által egyik leg­többet foglalkoztatott Nino Rota írta. A főszerepeket Bru­no Zanin, Pupella Maggio, Armando Brancia, Magali No­el és Ciccio Ingrassia alakít­ja. Szovjet—lengyel kopro­dukcióban (részűit az Emlé­kezz a nevedre! című film, Szergej Koloszov munkája. A történet egy a háborúban gyermekétől elszakított anya és felnőtté érett fia életének, sorsának eseményeit kíséri A Béke és Szocializmus új száma--- -------------------------------— 1 1 " 1 — "T M ai tévéajánlatunk | Fjodor Abramov; IPELAGEJ § » \ 8. — Mulatunk, néném? — Hát, egy kicsit, elvtárs... Mink öreg nyugdíjasok va­gyunk. .. — A Nagy Manya igazolásul csuklott egyet. — A szovjethatalom... Erősítsük meg a védelmünket... Jól mondom, elvtárs? — De mennyire — válaszolt ugyanolyan hangon a tiszt, aztán mindenkivel sorban kezet fogott. — Érezze magát itthon, elvtárs — biztatta a N<*gy Ma­nya, és Anyiszjához fordulva, szigorúan rendelkezett. Te meg mit mereszted a gubódat? Nem tudod, hogy kell a vendéget fogadni? Nem kerültek főhelyre — csak a szélire, a komod mel­lett, nem puha támlájú karosszékbe, hanem deszkára —egy nyikorgó polcra, amelyet két zsámolyra tettek. De Pelageja ezzel a hellyel is meg volt elégedve. Ré­gebben, tíz-tizenkét évvel ezelőtt, azt mondta volna: nem, nem Pjotr Ivanovics! Azért a hátsó udvarba mégse ültess engem. Oda otthon is kiülhetek. Inkább az ablakhoz, a világosra szeretek ülni, hogy jól hallhassam az okos be­szédeket. Persze, tíz-tizenkét évvel ezelőtt nem is _ kellett volna szólnia a gazdának — ő maga erősködött volna, ö meg egy kicsit kellette is volna magát. De hát tíz-tizenkét évvel ezelőtt! Pavel akkor még bri­gádvezető volt, neki meg mindenki a száját leste —, nem esik-e le egy darabka kenyér. De most nincs mit figyelni, most van bőven kenyér, az üzletekben. Meg aztán ameny- nyit a kenyér ér — ugyanannyit ér a pékné is. Nincs ezen mit megsértődni. Még azért is hálás lehet, hogy Pjotr Ivanovicsnak eszébe jutottak. Amikor Pjotr Ivanovicstól beszaladt hozzájuk a kisfiú a cédulával, már lefeküdtek aludni Pavellal. De a cédula („Várjuk kedves vendégeinket”) egyszerre mindent meg­változtatott. Pjotr Ivanovics senkiházi vendégeket nem hív meg, nem olyan ember az, hogy boldog-boldogtalant borral itas­son. Legelőször is ott lesznek a fejesek: a községi tanács elnöke meg a kolhozelnök, aztán ott lesz a szövetkezeti bolt vezetője a főkönyvelővel együtt, azután az erdőgazda­ság főnöke — már csak azért Is, mert a Pjotr Ivanovics fia nála dolgozik. Aztán jönnek a kisebb beosztású emberek: a fűrészte­lepiek, a teherautósok, Antoha, a fuvaros, de hát ezek nél­kül az ingyenélők nélkül sem tehet egy lépést se az em­ber. Üj tetőt kell csinálni, például — az ember elmegy, es szépen megkéri Arkasát, a keretfűrészgép-kezelőt... Fuva­rost is kell fogadni. Az ember azt hinné, hogy ebben a gé­pi világban nincs nála mihasznább ember. De nem mindig van az, a sofőr az sofőr, a fuvaros meg fuvaros. Bekö­szönt a tél, olyankor az ember nem Antohának, hanem An­ton Pavlovicsnak tiszteli, ha fát meg szénát kell hozni. Antonyidát. meg Szergejt, Pjotr Ivanovics gyerekeit, már nem találták otthon: fiatalok — minek unatkoznának itt a fülledt eszem-iszomban? Marja Jepimahovna, a gazdasszony, csalogatta Pelage- ját az udvarba — meg akarta mutatni a nyárikonyhát —, de ő nemet intett: majd, majd, Marja Jepimahovna. Elő­ször szeretném jóllakatni a szemem ezekkel a derék embe­rekkel, meg aztán megnézném ezt a terülj-terülj asztalká­mat is. Az asztal roskadozott a bortól, meg az elemózsiától. Pjotr .Pavlovics mindenre számított, mindenre ügyelt. Az iskolaigazgató felesége fehér bort nem iszik — parancsol­jon pezsgőt, Róza Mitrevna. Az ezüstpapíros nyakú üveg biztosan ott porosodott tíz éve, vagy tán még régebben, a boltban, a polcon — senki se vette meg, de most kapó­ra jött: Róza Mitrevna szaporán beleivott kipirosított szá­jával. .. Pjotr Ivanovics örök életében rejtély maradt Pelage- jának. Nem valami tanult ember, három évet járt isko­lába. sose volt igazi állása — egész életében ellenőrzött va­lamit: hol a kolhozban bogarászott, hol a szövetkezeti bolt­ban tartott szemlét, hol a munkaügyi osztályon —, mégis, ha jól meggondoljuk, a falu első embere. Nélküle semmire se jut az emberi A keze puha. soha fejszét nem fogott vele, mégis, ha megszorongat — nem egykönnyen szaba­dulsz. (Folytatjuk) végig, annak bizonyosságáig, hogy mind a ketten tudnak a másik életben maradásáról. Koloszov rendező érdeme a mér éktartás, hogy nem vála­szol meg minden kérdést. A néző így maga kényszerül dönteni a főhősök további út­ja felől. Az anya szerepében Ludmilla Kaszatkinát, a fiúé­ban Tadeusz Borpwskit lát­hatjuk. A középkorúak még nem felejtették el az Óz. a csodák csodája című amerikai filmet Judy Garland-el a főszerep­ben. A Hal Sutherland ren­dezte Vissza'érés Óz földjére című film hősei nem sokat változtak az előzőhöz viszo­nyítva, csupán az alakjuk módosult, rajzfiguraként ke­rülnek a közönség elé- Michel Gérard, a Vidám gazfickók rendezőjét egyet­len törekvés vezette: mulat­ságos, mindenkit megkacagta­tó filmet készíteni- Ezt si­került elérnie- Mókás gazfic­kói, akik papi álruhában űzik kópéságukal, mulatsá­gos figurák, s. jók életre kel­tőik. a színészek is­Találkozások Asperján Györggyel Az ünnepi könyvhét ren­dezvényei közül kiemelkedett az a három író-olvasó találko­zó- amelveknek Asnerián György volt az iróvendége. A Vészkijáratbejárat című regény ugyan nem a könyv ez évi ünnepére jelent meg, de változatlan iránta az ér­deklődés. Ezt mutatták a Salgótarjánban- Pásztón és Szécsényben megrendezett iró-olvasó .találkozók. Nem vé­letlenül, hiszen megjelenése óta a szerző a SZOT-díjat is megkapta. A megyénkben rendezett találkozók is igazolták, hogy a munkástémájú művek meg­születését széles körű olvasói várakozás előzi meg. Az iro­dalom viszont nem kényeztet el bennünket. Hiszen a közel­múltból Kertész Ákos Mak­ráján és Gáli István Az öreg című regényén kívül alig ta­lálunk a munkásság életét színvonalasan feldolgozó alko­tást. A salgótarjáni találkozón szocialista brigádok tagjai és értelmiségiek mondták el vé­leményüket Asperján György regen.-érői. A fiatal író, aki ez idáig több mint 150 fró- olvasó találkozón vett részt- hangsúlyozta, hogy regénye nem a munkásosztály egészé­ről szól- hanem annak csupán egy rétegétől. Hőse, Cselük Gyula- ez a jóra, szépre és tisztaságra vágyódó fiatalem­ber azonban mindannyiunk vágyaiból megtestesít vala­mit. Az a törekvése, hogy ön­nön lehetőségeit kibontakoz­tassa. lényegileg típussá teszi Cselák Gyulát. Ami nem azo­nos azzal, hogy szociológiailag is tipikus- mai munkásról van szó. Egy értelmiségi hozzászóló elmondta- hogy azok akik nem ismerik, gyakran misztifikál­ják a munkásosztályt. Azért tartja jó regénynek a Vészki* jóratbejáratot, mert hűséges a valósághoz. Ugyanakkor az író ügyelt arra is, hogy az olvasmányosságot megőrizze. Tapasztalata szerint ezt a re­gényt ezért kölcsönzik olyan szívesen a könyvtárakból. A találkozó vécén az író a pos­ta- az ingatlankezelő vállalat és az írószer Szövetkezet szo­cialista brigádjainak napiéi­ba írt emléksorokat. Pásztón hasonló összetételű közönséggel találkozott Asper­ján György, mint Salgótarján­ban. Szóba került a szerző Nők Lapjában közelmúltban közölt novellája is. Az írót bizonyos fokú bírálat érte a trágárság és a szexualitás túl­zott mértékű felhasználása miatt. Asperján György el­mondta, hogy szándéka sze­rint a trágárság és a szexua­litás nem öncélú, hanem egy közpön.ti akaratnak van alá­rendelve műveiben. Bizonyos rétegek jellemzésére szolgál, valamint a közvetlenebb em­beri viszonyok bemutatására. Azt is hangsúlyozta. hogy részben az író-olvasó .találko­zók hatására, következő mű­veiben nagyobb mértéktartás­sal használja a jassznyelvet. Szintén olvasói kifogásra válaszolva, az író elismertet hogy a regény .tárgyi világa nem mai. Ezt sokan kifogásol­ták előző író-olvasó találkozó­kon is. Ezzel kapcsolatban az iró hangsúlyozta, hogy a mai magyar valóság olyan gyors változásokon rnent át az el­múlt évtizedekben, hogy min­dennek a nyomon követése hihetetlen erőfeszítést igé­nyel az alkotóktól. „Állandó­an kapcsolatban kell lenni a valósággal, hogy irodalommá avathassuk annak minden vál­tozását” — szögezte le az író. Szécsényben az ifjúsági klub zsúfolásig megtelt fiatalok­kal. Asperján György talán itt mutatta meg leginkább újságírói és rádiós képessége­it. Az első perctől kezdve ol­dott hangulatban folyt le a találkozó. Az író a fiatalok sok kérdésére válaszolt. Mind­annyiszor a fe^lösségérzetet hangsúlyozta. Felelősség ön­magunk emberi lehetöségei* ért. társainkért és felelős­ségérzet a mai magyar való­ság nasv kérdései iránt. Mindhárom találkozó túl­ment az irodalom belterjes kérdésein. Fonitos társadalmi kérdéseket boncolgattak az olvasók és az író. Dicsérni le­het a megyei könyvtárat és a két járási könyvtárét a szer­vezésért. Mint megtudtuk. Asperján György következő regénvének cselekménye me­gyénkben játszódik. Az ünne­pi könyvhét szervezői és az olvasók bizonyos, hogv szíve­sen látják az író* is Pál József SZIÁMI IKERDÖMPING Dél-Afrikában egy év lefor­gása alatt tizenkét sziámi ikerpár szüle'ett. ,.Ismeretes, hogy a világon évente átlagosan egy sziámi ikerszülésre kerül sor —• je­lentette ki Trevor Jenkins. dél-afrikai orvos, az öröklés­tan szakértője. — De tizenkét sziámi ikerpár megszületése már kicsit sok. Ennek valami eddig ismeretlen oka van- el­fordulhat, hogy vírus idézi elő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents