Nógrád. 1976. június (32. évfolyam. 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

•ló ütemben halad az M—3-as autópálya építése. A teljes szélességben épülő főútvo­nal aszfaltozása Gödöllőig el '.észült. a földmunkagépek pedig —. mint képünkön lát­ható. egész arzenál — már Rag község határában építik az új autópálya alapjait. Az első 31 km-es szakaízt 19 78-ban adják át a forgalomnak. I I A L A I» E N Z ? AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN löli meg a magángyakorlat, bérfeszültség megszüntetését — - - valójában illegális — kórhá- is hátráltatja, etikán munka erkölcsöt érte- zakban dívó — gyakorlatát; nek. És ez az egyetlen helyes ennek hatását a betegfelvétel- ^ MINISZTÉRIUM akció­Mert minden né!- Különösen szigorúan íté- ----------:--------------------­l i meg — hatósági jogkörrel programja kétségtelenül na­való visszaélésnek minősítve gyobb lehetőséget nyit a hi­— a keresőképesség elbírálá- bák elleni határozott fellé­értelmezés. egyéb magyarázat leszűkíti a fogalmat, megnehezíti a tisz­tánlátást... Hiba lenne ugyan­is kizárólag hálapénzre, orvos és beteg anyagi kapcsolatára, illetve ennek megszüntetésére sában, orvosi igazolások ki- pésnek. De az indokolt ad- alakításában tapasztalható minisztratív intézkedések sem szabálytalanságokat. teszik feleslegessé a meggvő­Miközben pedig ráirányít- móteerelnek gazdBgftá­juk a figyelmet az etika meg- sát- hatásosabbá tételét. Sőt irányítani a figyelmet. Hiszen sértésének különböző meg- a neveles, jo példa, felemelő ez a kapcsolat nem légüres nyilvánulásaira, tisztázni kell hatása fontsabb, mint yala­térben, hanem a betegellátás eőy sgrgn felbukkanó félre- ha. Es e tudatformálásnak ki köze- értést. Nevezetesen: nem le- terjednie a lakosságra, a hét mentség, sem hivatkozási betegekre is.^ Jogaik ísmer­alap az egészségügyi dolgozók tetésere csakúgy, mint a szo­- - - cialista erkölcs diktálta ma­mindennapos gondjai pette jön létre. Ezért üdvözölhetjük öröm­mel. hogy az Egészségügyi Mi­tt sztérium közelmúltban nap­világot látott „etikai akció- programjának” egyik ■ legfon­tosabb fejezete az ellátás, a gyógyítás színvonalának eme­lését tűzi ki célul. Miről is van szó valójában? Egyszerűbbé, könnyebben hozzáférhetővé tenni a gyó­gyítást, illetve a beteg útját a különböző vizsgálatokhoz. Megszüntetni az ellátás szét­aprózottságát, a párhuzamos­ságokat, a küldözgetést, a bü­rokratikus túlszabályozást. Mert mindez oktalanul ter­heli az orvosokat és munka­társaikat is, zsúfoltságot, fe­szültséget teremt váróban, rendelőben egyaránt. És ked­vezőtlen légkörével éppen­séggel nem segíti a gyógyu­láshoz nélkülözhetetlen biza­lom kialakulását. Ilyenkor és ezért érzi oly gyakran a beteg, hogy gyó­gyulása érdekében valami egyéb módszerhez kell folya­modnia. És a megkülönböz­tetett bánásmódot pénzzel akarja megvásárolni. Ilyen­kor és ezért keresi fel az or­vos magánrendelőjét, vagy rosszabb esetben az állam által fenntartott kórházban, szakrendelőben igyekszik anyagi szolgáltatásért előjo­gokra szert tenni. Az orvo­sok egyike-másika pedig — fizetésére hivatkozva — Nóg- rádban is enged a csábítás­nak. Viselkedésével elmélyíti betegében azt a tudatot, hogy paraszolvencia — magyarán: borravaló — fejében különb az ellátás. Az etikai akcióprogram igyekszik pontosan körülhatá­rolni, milyen esetekben meg­engedhetetlen a borravaló elfogadása. Az elítélendő vi­selkedés egyik forrásaként je­kétségtelenül létező bérprob­lémája. Annál kevésbé sem, gatartás népszerűsítésére, mert a többség ennek ellené- Mert ez utóbbi nemcsak or­ré áldozatkészen, fáradhatat- vosra és ápolónőre, hanem lanul teljesíti hivatását. Rá- minden állampolgárra kötele­sük vet rossz fényt a pana- zg szókra okot adó kisebbség viselkedése, ami egyébként a L- M. Nemzedékeit és fol\ionossá a IFJŰSlGKöTSITAS cg SzcBwiettMniöBscsra Az utolsó 10 évben az if- 10 százalék pedig dolgozni szintjét; tehát elég gyakran jóság kérdései mindenütt a kezdett. Az utolsó években olyan munkákat is 8—io osz- vilagon a figyelem közép- fokozatosan nő a munkás- tályt végzetteknek kell el- pontjába kerültek. Nyugat- szakmák presztízse, így pél- végezniük, amelyekhez jóval Európában a diákmozgalmak dául egy uráli vizsgálat ta- kevesebb iskolai végzettség is kirobbanása után, a fejlődő pasztalatai szerint míg a 8. elég lenne, országokban pedig a gyors osztály után a végzetteknek A munkásosztály és a fia­demográfiai növekedés ered- csak 14 százaléka, addig 1971- tál munkások közéleti aktivi­ben ugyanott már 23 százaié- tása nemcsak a gyárban, ha- ka akart munkás lenni, nem azon kívül is a legkülön- Ugyanakkor ezek a munkás- íélébb területeken jelentke- pályákra készülők között az zik. A helyi közigazgatásban, _ értelmiségi és alkalmazotti a szovjetekben a munkások jet ifjúságkutatást nem ilyen családok gyermekei még kis aránya az 1939. évi 8 száza- krízisjelenségek, hanem az a számban, mintegy 5—7 száza- lékről 1971-re 36,5 százalékra lenini gondolat hozta létre, lékban szerepelnek. Az élet- nőtt, s a városokban ez az mely szerint a szocializmus- utak kiválasztásánál általa- arány jóval magasabb, eléri ményeként jelentkező népes- ségfiatalodás miatt kezdtek intenzívebben a felnőtt tár­sadalomban kopogtató nemze­dékekkel foglalkozni. A szov­hoz viszonyulását minden új ban két tervtípussal, egy nemzedék másképp, az előző „megemelt-ideálissal” és egy szakasztól eltérő formában, környezetben alakítja ki. A szovjet kutatók ezt a más- képpet kívánják tettenér,nl, elemezni, s az ifjúsággal fog­lalkozó vizsgálatok beleille­nek a társadalom szerkezetét, mozgásirányát, változási ten­denciáit feltérképező, roha­lehetséges „vereséget előrelátó tartalékváltozattal” találkoz­hatunk- A tartaléktervek lé­te különösen jellemzi a fiú­kat és a falusi iskolákból jö­vőket­Bármilyen szovjet pályaori­entációs vizsgálat anyagát nézzük, az első helyen az mosan szaporodó szovjet egyetemekkel, főiskolák el munkák alapvonalába­így a 'Szovjetunióban az el­múlt 15—20 évben több mint kétezer ifjúságpolitikai, ifjú­ságszociológiai tanulmány je­lent meg. Ki a lialal ? végzésével kapcsolatos tervek vannak- így Subkin profesz- szor novoszibirszki kutatásá­ban a városi fiúk 88 százalé­ka, lányok 81 százaléka, a fa­lusi fiúk 79 százaléka, lá­nyok 61 százaléka kíván va­lamilyen felsőoktatási intéz­ményben továbbtanulni- Az utóbbi időkben ez a kép csak kismértékben bár, de módo­sult a technikumok javára­Az antropometria, a lélek­tan, s a fiziológia erre az alapkérdésre adott válaszai igencsak eltérnek. A neves M ,, nL-i.i f iú.á«r szovjet demográfus, B- Urla- Ll n kd-11J llsag nisz az ember aktív (munka- Az ifjúság kivételesen fon* képes) korát három éle*sza- tos, kulcsszerepet tölt be a kaszra bontja: ifjúság 16—24 szovjet gazdaságban, hiszen évig (a tanulás, a szakmák az iparban foglalkoztatott elsajátításának időszaka), munkaerő 54,2 százaléka, az érettség 24—44 éves korig, egész népgazdaságban pedig végül a késői érettség szaka- 48,9 százaléka a 16 és 30 év sza a 45—59 életévig- közötti. A fiatal munkások A különböző szaktudományi számarány-növekedésének meghatározások summájaként eredményeként emelkedik az az ifjúságot a marxista kuta- általános iskolai végzettség, s tás mint a társadalom ősz- így például egy gépkocsiipari tálydifferenciált 16 és 30 év felvétel adatai szerint a mun- közöttiekből álló szociális-de- kások 31 százaléka 7—9 osz- mográfiai csoportját kezeli- E tályt. 35,6 százaléka pedig csoport helyzete és társadalmi 10—11 osztályt — ami a szov- szerepe, funkciói és tevékeny- jet középiskola végének, az ségformái, értékorientációja érettséginek felel meg — és világnézete, szükségletei és végzett. szociálpszichológiai jellemzői Az elemzések azt mutatják, egyaránt függnek a történél- hogy a magas képzettségi mi helyzettől, a társadalmi, szint kiegészítő ösztönző a politikai rendszertől- Milyen- továbbképzésnél is., A már benmaradáshoz az egyszerű nek is mutatják a kutatási említett szverdlovszki, uráli jskola kevés viszont szép eredmények a sok milliós vizsgálat eredményeinek meg- ’ szovjet fiatalságot? felelően a leérettségizett mun­Az első fontos döntést to- kások 78 százaléka valami- alközpontokban vábbi sorsukról a fiúk és Iá- lyen formában továbbtanul, technikumokkal, nyok — vagy inkább szüleik bár e munkások 93,8 százalé- — a 8, osztály elvégzése után kának képzettsége megfelel az hozzák. 1969-ben az Orosz általa végzett munka támasz* Föderáció iskolásai közül nap- tóttá követelményeknek pali iskolák 9. osztályába 56 Ugyanakkor, említésre méltó, százalék, technikumba vagya hogy helyenként a munkások szakmunkásoktatásba 30 szá- iskolai végzettségi szintje fe- zalék ment tovább, több mint lülmúlja a termelés technikai a 65 százalékot; s a Legfel­sőbb Tanács tagjainak is kö­zel 20 százaléka 30 évnél fia­talabb­Falusi fiatalok A falusi fiatalok meghatá­rozása már önmagában is túl pontatlan és elmosódó, hi­szen a falvak fiatalsága ugyanolyan differenciált mint a városoké, s inkább az élet- feltételek és az életmód kö­zös rendezőkereteit jelöli- A Szovjetunió hatalmas ipari fejlődésének és a rohamos ur­banizációnak eredményekép­pen az 1930‘ban még többsé­gében (82 százalék) falusi lakosság 1970-re kisebbségbe (42 százalék) került. A szov­jet szociológiai kutatások egyöntetűen a falusi lakosság, s különösen a mezőgazdaság­ban dolgozók elöregedéséről beszél. Eszerint ma a szovjet mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora 40 év. A műve­lődési szint, az iskolai vég­zettség rohamos növekedése a faluban is — a városi ered­ményeknél valamivel mér­sékeltebben — jelentkezik. Hagyományosan itt a férfiak­nak volt magasabb végzettsé­ge; ma a helyzet megfordult, a szovjet falvakban a nők iskolázottsági szintje valami­vel a férfiak előtt jár. A fia­talok elvándorlásának a fal­vakból egyik alapoka a ta­nulási vágy, s a feltételezések szerint ez a migráció meg­fogható lett volna az elmúlt években alapított falusi kö­zépiskolákkal. A törekvés azonban nem volt elég sike­res; kiderült, hogy a hely­„Dombosak, jaj, de szép dombosak... de szép dombosak vótak az én kenyereim. Pénteken délután megkez­dődött az előkészület. A „da- gasztóteknyőt” bevitték a konyhába, lisztet tettek bele. Rozi néni három szakajtóval. A szalmából font, szép egy­forma szakajtóból itt-ott § t látni még egy darabot. Szo­badíszként. Amikor e6te a többi munkával felhagyott, , megszitálta a lisztet. A középkorú nő minden dapesten dolgozó hollókői asz- tünk. Igaz. általában csak a . — Kovászt kellett elébb reggel siet fiatal munkatársa- szonyok egyike értesített: szí- hátunkon vittük el azt a ke- csinálnom. Buci nagyságú hoz egy kávéval. Beleteszi a ve6-örömest felidézné a ke- véske kis életet. Csak annyi darabot hagytunk meg az elő- szokásos cukormennyiséget, s nyérsütést. vót. Megvámolták a búzát, zg sütésből, a megszáradt kérdi: Voltál otthon anyádék- Vasárnap délelőtt találko- majd a megduzzasztott, erős tésztát megáztattuk a meleg nál, hoztál valami jó paraszt- zunk. Ä Jvetven esztendős sodrású patakon lisztté lett. vízben. A sűrejét kidobtuk, a kaját? Kapkodva töri a kol- Nagy Ferencnénál tízen szó- Vörös lisztet, s kenyérlisz- levét pedig a lisztre öntöttük, bászt; „Jaj, tiltja az orvos a rongunk a konyhába. Pihenő tét vittek haza, az előbbi a Ezt használtuk élesztő he- fűszeres ételt”. Elvezettel idősebbek, érdeklődő fiatalok, színéről kapta a nevét. A ma- jyett. Főztünk bele krumplit, szakítja hozzá a foszlós kényé- Rozi néni mindenekelőtt sor- lomban nem tudták teljesen haiaj, nem is keveset. Szapo- ret: „Nálatok aztán tudnak ra kérdezi a sihedereket. ki megtisztítani, finomítani az rítani kellett. Az összetört még sütni. Anyád csinálta, gondolt már a házasodásiba, őrlés elejét, maradt benne krumplit a liszt egy részével mi?” Két testvér közül a fiatalab- egy kevéske korpa is. — A lisztet minden háznál a komrában tartották, a fer- slógban. Ez egv kétrészes lá­da vót. A két fajta lisztnek. Az asszonyok persze apróléko­san megszitálták a vörös lisz­tet, szaporították a kenyér­nek valót. Meg kellett annak becsülni minden szemjét. meg a kovász levővel összeke­vertük. Inkább a maszek pék. Pász- Ja az ® tón dolgozik, ott veszi meg Nem jól van az el­minden másnap egy ismerős lenkezik az öregasszony. A — Sütő Gábor _ a háromki- sarnyút előbb, nem a szénát? lós, kézzel szakított „házi” ke- Furcsa dolog, nyeret. Buszra teszi, a faluig N kaszálásból veszi a pél­a kalauz viseli gondját a for- dét. Tudniillik: az első kaszá­ró kenyérnek. Ott leadja a íáskor vágják a szénát, _ ma- kocsmába, onnan viszik el. sődjára sarjadt fű a ,,sarjú’! Karéjokra szelve pedig egy ré- Népes társaságunkban ott Most már Rozi nénié a szó, sze „útra kel” Budapestre. van az egvkor nagy mulatós visszavonhatatlanul. Kezdhe- Tízórainak. Kelemen Sándor is. Régi is- ti a kenyérsütést.------------------——— merősünk vigasság, lagzi és — Általában szombaton asszonnyal bizony az is elő­H ogyan is készül az igazi legénycsínyek helyett azon- sütöttünk. Néhol azonban fordult, hogy már a kiskovász házi kenyér? E hosszadalmas ban most a lisztkészítésről csak kéthetente csináltak is kikelt a tovn'rőből. és nagyon szód munka szer- mesél: friss kenyeret. Én megszámf- Kelemen Gábor tartását alkalmam volt meg- A cserhátszentiváni patak- tottam . egyszerre úgv négyet- , ismerni. Elbeszélésből. A ko-1 ho’ jártunk őrölni, ott vót két ötöt, lehetett darabja vagy “ rabbi írásokban említett, Bu- ‘ vízi malom. 2 tehénnel men- három kiló. Dombosak, jaj A varecával. Rozi néni ki­nyújtja a karját, úgv mutatja: milyen nagy volt a vareca, az erre a célra használt fakanál. Ágasfát tettek a teknőre, s szépen letakarták a kovászab­rosszal. — Ezt másra nem használ­tuk. Nagypárnát tettünk a te­tejébe, s a jó melegben főhe­tett a tészta. Az ügyes házi­eredmények születtek a na­gyobb falvakban, regionális létesített szakmun­kásképző intézetekkel. Diákság A tudomány és a technika fejlődésével párhuzamosan az értelmiség a többi társadalmi csoportnál gyorsabban nö­vekedett. A diákok, egyetemi hallgatók szerepét vizsgálja ebben a folyamatban a lenin- grádi Tudományegyetem Di­ákságkutató Laboratóriuma- Az értelmiségi csoportokon belül 6 évenként megkéfsze- reződik a tudományos mun­katársak száma, rohamosan nő a mérnökök csoportja, az egészségügy és az oktatás szakember-ellátottsága vi­szont mérsékeltebben, az ér­telmiség általános növeke­dési sebességének megfelelően gyarapodik­1973-ban a Szovjetunióban 2.5 millió hallgatóval 834 egyetem, főiskola működött- A felsőoktatás fejlesztésében figyelemre méltó a fokozatos decentralizáció tendenciája, a hagyományos egyetemi köz­pontok mellett újak alakultak ki Gorkijban, Novoszibirszk- ben, Dnyepropetrovszkban és a nemzeti köztársaságokban- A legutolsó években a diákság „fiatalodik”, mind többen folytatják tanulmányaikat közvetlenül az iskola befeje­zése után. A szakmastruktúrá­ra a mérnökhallgatók magas száma (40 százalék) a jellem­ző. Megnőtt az esti és levele­ző tagozatok szerepe; ma a hallgatók többsége ezekben az oktatási formákban tanul. A szov.igj fiatalok sokrétű munkával, tanulással, közéleti tevékenységük fokozásával ké­szülnek a társadalomépítésben ráiuk háruló feladatok tel­jesítésére. Tamás Pál NÓGRÁD — 1976. június 2., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents