Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
Barangolás hármasban Balassagyarmaton. Mai tévéajánlatunk Ma délután 16.30-kor huszadik alkalommal jelentkezik a képernyőn a ..Perpetuum mobile” emblémája. A műsorban olyan kérdésekre kaphatnak választ a gyerekek, mi is a tejút, honnan származik a jegesmedve elnevezés stb- 17-35-kor az ..Unokáink is látni fogják” című sorozat újabb adása a jövő művelődési otthonának bemutatására vállalkozik- 22.10-kor Shakespeare: Macbeth című drámájának japán filmváltozatát láthatjuk, A véres trón címmel A Kuro- sawa-sorozatban bemutatásra kerülő filmet a filmtörténet, mint az egyik legsikeresebb. legélőbb Shakespeare- feldolgozást tartja számonSzocialista brigádművelőilés Egy mozilátogatás már kevés Két-három évvel ezelőtt, amikor az új gyárrészleg még nem épült fel, a kulturális tevékenységnek rendkívül szerény eredménye volt, A gyár — minden üzem életében előfordulhat ilyen, hát még alig pár éves esetében, mint a nagybátonyi FŰTŐBER — egészen más dolgokkal volt elfoglalva. Elsősorban a munkaerőt kellett biztosítania, a meglevő termelőkapacitást minél jobban, hatékonyabban kihasználnia— Az új üzem belépésekor nagyon sok ember kereGYERMEK Puskin igen korán elismerésben részesült. Amikor éppen 17 eres volt, egy pétervári bálon megpillantott egy szép hercegnőt, aki megtetszett neki. Azonnal asztalához sietett. bemutatkozott és felkérte a következő táncra. A körülrajongott, hercegnő mutatva vég'gmérte, máj’ elutasítóan így válás' í: ,.Gyerekkel nem iá'- ' 'lók!” — ..Bocsánat — ha tta meg magát a fia- Ut;os külsejű Puskin. es talpraesetten visszavágott —. nem tudtam, hogy gyermeket vár!” sett munkát nálunk — mondja Sándor János, a szakszervezeti bizottság titkára —, de nagyon sok úgy, ahogy jött. ment is- A fluktuáció rendkívül sok gondot okozott a termelésben, ami éreztette hatását a munkahelyi élet más területein, a közművelődésben' is- A helyzet mostanra megváltozott. Ma már egy-egy közösen szervezett mozilátogatás nem elég ahhoz, hogy a brigádot kulturális szempontból jól értékeljük Több kell hozzáKul'úrliázban a brigád Tanítóképzés életközeiben A TANÍTÓR A NEMCSAK a múltban, hanem a jelenben, sőt, minden bizonnyal a jövőben is — különösen a kisebb településeken —, sok olyan feladat elvégzése hárul, amely látszólag kívül áll az iskolai munkán. Az értelmiség nagymérvű megnövekedése ellenére is általában tőlük várják nemcsak a szülők, hanem az egész falu felnőtt- lakossága közművelődésének irányítását. Nem állítható, hogy egyedül — más rétegek nélkül végzi ezt a munkát — de, hogy mindenütt ott van, az nem vitatható. Ha azt akarja, hogy az iskolában a kisgyermekek között minden tekintetben megállja a helyét, szakmai ismereteihez feltétlenül hozzátartozik annak a szőkébb hazának a mind tökéletesebb ismerete is, ahol működik, ahol tanítványai élnek. Ahhoz, hogy a tanító maga is kötődjék érzelmileg mindahhoz, ami körülötte van, szükséges, hogy a szűkebb ha^a, a megye régi és újabb létesítményeit, történelmét, napi gondjait ne csak tankönyvekből, újságokból ismerje, hanem érzékelje azokat közelről, legyenek közvetlen tapasztalatai a jelen feladatai megoldásához. Az a tanító képes csak érzelmileg lekötni a kisgyermekeket, akit saját magát is érzelmi szálak fűzik annak a tájnak régebbi és jelenlegi történelméhez, ahol működik. Mivel munkája nem ér véget a kisgyermekek között, ezért ugyanezt az érzelmi szálat tovább kell erősítenie a felnőttekben is. Felelősséggel kell törődnie a világról való tájékozódásuk további bővítésével, de most már népművelőként. Mindezekre a feladatokra a tanítót — lehetőleg iskolai tanulmányai során — fel kell szervezetten készíteni. A tanítóképző főiskolák tanterve számol ezzel a szükséglettel. Szükséges azonban a keretet tartalommal megtölteni, megkeresni a választ a már számtalanszor feltett hogyanra. Az esztergomi tanítóképző intézet feladatai ismeretében számos olyan lépést tett annak érdekében, hogy a fentebb vázolt követelményeknek megfelelően készítse fel hallgatóit feladatuk minél alaposabb ellátására. Az iskolai oktató-nevelő munka ellátására való felkészítés mellett egyre nagyobb súlyt kap az oktatási programban a közéletre való felkészítés is. Az intézetben Komárom, Nógrád és Pest megyék számára képeznek tanítókat. Ezekben a rn^tvpVhen ke" tehát a népművelőmunkát is végezniük az oda kerülő tanítóknak. Szükséges tehát, hogy az intézet oktatói és hallgatói megismerjék e népművelési munka lehetőségeit, az adottságokat elsősorban ezekben a megyékben, művelődési házakban, könyvtárakban, múzeumokban, a korszerű ipari és mezőgazda- sági létesítményekben. az Altalanos és középiskolai nagy kirándulások rendszerint az ország távolabbi részébe történnek, hiszen a távoli tűnik érdekesnek. A szűkebb haza ismerete, adottságainak meglátása viszont sok esetben figyelmen kívül marad. Az intézet iskoláztatási körzetének „felfedezése” érdekében az elmúlt időszakban megtörténtek az első lépések. Az oktatói kar tagjai meglátogatták Komárom megye néhány fontosabb létesítményét: a Bábolnai Állami Gaz-, daságoi, a komáromi gyermekvárost. Jártak még a tatai várban is. A megyében folyó közművelődési munka irányításával a megyei művelődési központban kapott tájékoztató és a létesítmény megtekintése alapján ismerkedtek meg. Egy nap nem elegendő az egész megye köz- művelődési lehetőségeinek felméréséhez, de jó szempontokat, ötleteket adhat a további tennivalókhoz. Az elkövetkezendő esztendők feladata lesz majd nemcsak Komárom, hanem a másik két megyének is olyan bejárása, megismerése, amely bővíti az oktatók konkrét ismereteit hazánk e területének adottságairól, amelyeknek birtokában nyugodtabban állhatnak hallgatóink, no, meg a három megye lakossága elé. A Nógrád megyei II—III éves hallgatók saját megyéjüket keresték fel Nem volt számukra ismeretlen e 1 táj, de most „idegenből visszajövet” jövendő tanítóként, mindent másként szemléltek és odafigyeltek olyasmire iá, ami kisdiákként még nem érdekelte őket. Balassagyarmaton a megyei tanács képviselője várta őket, aki gazda módjára kalauzolta a hazatérőket. Ezután Csesztve, majd Szécsény múzeumai következtek. Salgótarjánban a művelődési központ megtekintése, munkájának megismerése volt a cél. A látottak mellett mindenütt megfelelő tájékoztatást kaptak a tanítójelöltek, amely mind jó betekintési lehetőség volt majdani munkahelyük történelmébe, jelenlegi életébe. A Pest megyeieket a szentendrei művelődési központban várta a megyei tanács képviselője, aki alapos tájékoztatást adott a megye közművelődési helyzetéről, terveiről. Megismerkedtek ezután a falumúzeummal, a városban található kiállítási anyaggal, üitjuk délután Vácra vezetett, ahol ugyancsak az impozáns művelődési központ tevékenységével ismerkedtek. Ezekben a megyékben is akadt volna még megismerésre méltó intézmény, létesítmény, de az idő, az anyagi lehetőség itt is közbeszólt. Most csak ennyirév futotta, a következő években talán többre is. Most talán csak a lehetőségek csillantak fel, és annak tudata erősödött meg, hogy az intézet és a megyék áJtal közösen szervezett ilyen és hasonló jellegű tanulmányutak a terület alapos megismerőjévé tehetik az oktatót és a tanítójelöltet egyaránt, amelynek birtokában biztosabban tud majd megfelelni annak az összetett feladatnak, amely a tanítóra vár, mert a gyermekek és a felnőttek előtt is akkor tud a környékről meggyőzően beszélni, ha ó maga is ismeri. Jó volt ez a rövid kiruccar;ls arra is, hogy érzelmileg kő - i zelebb hozza az intézete* és a | megyéket egymáshoz, hogy , kölcsönösen tudatosítsa az j együvé tart ozás. az egymásrautaltság tényét. ENNEK FEL TSMERÉ-o 2 szükségszeréin tovább növeli a kölcsönös megismerés, a közösen végzett munka igényét is. A tanítóképző közbe.) pontosabban megtudja, milyen tanítókat vár tőle körzete, az ottaniak pedig felismerik: mi az ő tennivalójuk annak érdekében, hogy olyan c-s annyi tanítót kapjanak, amilyenre és ahányra szükségük van. Dr. Gábris József Az év e'ején megnőttek a lehetőségek. A művelődési ház átgondoltabb munkája révén létrehozták a bérletes pódiumsorozatot, amelyre több mint száz brigádtag jelentkezel). A lehetőség növekedése maga után vonta az érdeklődés növekedését is. Persze, ez nem ment csak úgy magától. Szükség volt a helyi propaganda és agitáció fokozására, a művelődést szervező és irányító emberek aktivitásának fokozására. Üzemen belüli és üzemen kívüli feladatok voltak tehát ezek- — Az üzem vezetése nagyon komolyan veszi az ideológiai és kulturális tevékenységet, általában minden lehetséges üzemi fórumon szót ej.t a tanulás, a művelődés fontosságáról — mondja Hives József üzemi versenyfelelős, a KISZ-bizottság titkára- — Legszívesebben azt szeretnénk valamennyien, ha mindenki tanulna, képezné magát, és ezt hasznosítva, munkájával járulna hozzá munkánk színvonalának fejlődéséhezA szocialista brigádok kulturális vállalása az utóbbi két évben tartalmasabbá, egyénileg is hasznosabbá vált. Ma a legtöbb brigád a társadalmi szükségszerűségből indul ki. és ennek megfelelően próbálja tevékenységét megfogalmazni- Ebben a közösségi művelődés különböző formái jelentős szerepet játszanak- Ami viszont még megoldatlan: az egyénekre szabott vállalások szerepének fel nem ismerése és gyakorlatának hiánya. Ez még — érthető módon — a jövő feladatát jelenti, hiszen minden üzemnek, vállalatnak' egy bizonyos utat kell be'árnia a fejlődésben. És a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységére ez, mint fiatal üzemre, többszörösen vonatkozik. Kezdetről van szó tehát, de ez a kezdet — úgy érezzük — biztató. Folyamatosság minden teiületen A szocialista brigádok kulturális életének fejlődését — minden vonatkozásban — több dolog kedvezően határozta meg. A művelődés feltété'ei nőttek üzemen és lakóterületen belül egyaránt- Csökkent a fluktuáció és helyileg is irányítottabbá, szervezettebbé vált az élet- Az üzemi szervek, a gazdasági, a párt-, a szakszervezeti és a KISZ- vezetés az eddiginél sokkal több gundat fordít a művelődésre- Nemcsak abban mutatkozik ez meg, hogy kedvez- méiigíket adnak, hanem a propagandában, a szervezésben is. Sőt. a kezdeményezésben, melyet önállóan és segítséget is igénybe véve végeznek- Így rendezték meg például a Bányász Művelődési Házzal közösen id. Szabó István szobrászművész kiállítását. A közös együttműködés nek, elmondták, folytatása lesz. Részben benne van már a pcJiumszinházi sorozatban, résaoen a kővetkező előadásokban, kiállításukban valósul meg. De sok még a tennivaló. Érzik és tudják ezt. — Hogy brigádjaink művelődési aktivitása ne csökkenjen — mondja a szakszervezeti titkár —, továbbra is biztosítani kell számukra a lehetőségeket- A pódiumsorozatot, a mi kiállításunkat folytatni kell— A tanulásban elsősorban az általános iskolai végzettség megszerzését kell szorgalmaznunk — jegyzi meg Kerner Márton, a szak- szervezeti bizottság versenyfelelőse— A KISZ-klub elkészültével pedig, amely már csak a berendezésre vár — folytatja gondolatmenetét a titkár —, a könyvolvasás és az ismeretterjesztés számára is nagyobb lehetőség nyílik. Kulturált környezetet teremtünk mindezek számáraA FŰTŐBER nagybátonyi g.'árábau és a községben adottak a feltételek a szocialista brigádok kulturális tevékenysége számára- A tapasztalatok .szerint a dolgozók jobban is élnek velük, mint a korábbi evekben. De még mindig nem eléggé, A jövőben sokkal több emberrel kell megszerettetni a művészetet, az érdeklődés szerinti önálló alkotás szépséget, és intenzívebb propagandát kell kifejteni érdekéb"Sulyok László NÖGRÁD - 1976. május 15., szombat Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc C1 VI. Ismerős labanc érveket sorolt fel az új fővezér, mondandója annyiban különbözött a korábbiaktól, hogy fenyegetőzés, követelőzés helyett udvariasan fogalmazott. legalább hangvételben egyenrangúnak ismerte el a címzettet. Rákóczi nem vonakodott újra fölvenni a tárgyalások oly sokszor megszakadt fonalát Azt üzente Pálffynak. hogy legyenek tekintettel a kölcsönös kimerülésre, kössenek fegyveVszünetet, s keressék közösen az ünnepélyes békekötés módját. Mint látható, a fejedelem sem ragaszkodott a merev szóhasználathoz, de az ünnepélyes béke nem jelenthetett számára mást, mint egyenrangú felek szerződését, tehát változatlanul kitartott a gyöngyösi, Selmecbányái, nagyszombati álláspontja mellett. Pedig a császáriak most sokkal kevésbé voltak hajlandók tárgyalni ilyen alapról, mint bármikor korábban. A jelek szerint visszavonhatatlan katonai fölénybe kerültek. Már Sárospatakot is elfoglalták és a siker reményével ostromolták Eger várát. Olyannyira megfogyatkozott a kuruc sereg, hogy néhány tábornoknak már nem jutottak csapatok. Köztük volt Forgách Simon is. akit visszafogadott bizalmába Rákóczi. Kényszerhelyzetben lévén a fejedelem, csak úgy szabadulhatott fölös számú tábornokától, hogy Lengyel- országba küldte őket. Ugyanebben az időben távozott az országból Bercsényi Miklós is, de neki fontos küldetése volt: politikai érettsége, diplomáciai tapasztalt- sága, széles körű kapcsolatai révén külső segítséget kellett felkutatnia. 1710. november 20-án lépte át a határt Ve- reckénél. Hite, szándéka szerint csak a küldetés erejéig vált meg hazájától, amelyet soha többé nem láthatott viszont. Ekkorra már folyamatossá szövődött a párbeszéd Károlyi Sándor és Pálffy János között. Összekötőnek alkalmas emberre találtak Komáromi Csipkés György, Bihar vármegye alispánjának személyében. Kérdés, miként juthatott Károlyi Sándor ekkora jelentőségre. Árulónak, rossz jellemű valakinek hirdeti őt a leegyszerűsített szemlélet. Igaz, hogy működése cseppet sem rokonszenves. Az is igaz viszont, hogy aligha sorolható a közepes képességű politikusok közé. (Folytatjuk)
