Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-15 / 114. szám
Doll négyszáz műn hősnőnek Tizenőtprer >*>"'*>• rlrnt nyolcra nezer lésla Csak bedobják a papírt és csomagoljak Szerelnénk határidő előtt átadni A balassagvarmati kórház szülészeti osztályán a szokásos „rendűéi. zajú-- élet. Nővérek jönnek-men- nek. kismamák orvosok fehér köpenyben A főorvos, dr. Oppe Emil. néhány percnyi szünetet tart a vizit és más elfoglaltságai között — Mindennap átmegyek az új szü észe,ti pavilon építkezéséhez Úgy ítélem — már pedig a ..gazda” szeme mindent észrevesz —. nagyon jól haladnakSzükség is van rá. mert az új emberkék „igyekeznek”. Ottjártunkkor délelőtt két gyermek látta meg a napvilágot Ebben a hónapban eddig több mint negyven szülés volt. v A pavilon épülete kívülről olyan, mintha egv modern üdülőt nézne az ember. Öí- szintes. tágas ablakokkal, napozótetővelA szerelés, építkezés zaja már messzirő hallatszik. Emberek mozognak, az udvaron fe tornyozott ládák. Hatalmas keréknyomok emlékeztetnek az esős, saras időkre. Farkas Endre építésvezető- helyettessel járjuk az tmele- íeket. A kőművesek mindenütt felhúz,ták a válaszfalakat- Kialakult ít szobák, kórtermek. kisebb-nagyobb helyiségek képe— Jó felerészben állunk a munkával — mondja Farkas Endre, miközben a tetőről nézünk körül- Messzire lát a szem. Egyik olda'on hosszan elnyúló földek, dombok, másfelől Balassagyarmat háztetői Néhány nappal ezelőtt tartottak úgynevezett összehangoló értekezletet. A vendéglátó a nézsai TÖVALL. mint az építkezés kivitelezője. — Itt voltak Debrecenből a tervezők, az alvállalkozók, meg természetesen a mi szakembereink- összehango tuk a legközelebbi munkát. — Műt dolgoznak jelenleg? — Belső szerelési munkát csinálunk. Dolgoznak a központi fűtésszerelők. vízvezeték-szerelők. a tetőn per- littel betonoznak. A villanyszerelők az épületben legalább tizenötezer méter drótot húznak ki- Beépítenek háromszáz radiátort, ötszáz méter központi fűtéshez szó gáló és nyolcszáz méter vízcsövet- Az építkezésnél elfogyott nyolcvanezer tégla és tizenegyezer mázsa beton— Mióta épül? — 1974 nyarán kezdtük. — Az építkezés legnehezebb szakasza ? — Talán az alapozás és a vázszerkezet összeállítása volt- Sokat kellett szintezni, nagyon figyelni. Az épület ugyanis pontosan tizenkilenc méter hatvan centi magas. — A legnagyobb öröm? — Amikor az utolso panelt is róeme tűk a tetőrészre Oldódott a feszültség, azt je lentette. hogy a vázszerkezet .készen van Az alvállalkozók szerződ -s szerint dolgoznak Eltagadható csúszások akad v k. \ felvonószerelők már leszállították a három lift alkatrészéit- Azok sorakoznak az udvaron levő ládákban- A ránt- gentechnika vállaat emberei is terepszemlét tartottak- Dolgoznak a váci lakatosszerelők. A nagyoroszi Faipari Szövetkezetből éppen ottjár- tunkkor érkezett egy hatalmas teherautó szállítmánv- Ablakokat hozlak. A napokban érkeznek a budapesti betonüzem szobi kirendeltségének burkoló munkásai, akik az épület külső burkolását végzik. — Akkor lesz igazán szép a szülészeti pavilon— Az átadás mikorra Várható? — A szerződés szerint jövő év szeptemberében De mi szeretnénk e'őbb átadni. X Erre minden remény megvan. Az építkezés a terveinek megfelelően halad- Legalábbis így értékelték legutóbb Balassagyarmat város vezetőiCsatai Erzsébet Az üzemi bolt első vásárlói: Hugyecz Lászlóné, Geczkó Istvánná és Bódi Katalin. / Már a rendezkedés napjaiban. élénk érdeklődés kísérte a boltot. Amikor a ládákat, csomagokat, üvegeket hozták, aki arra járt, egy-egy pillanatra bekukkantott. Szép kis bolt lesz — mondták egymásnak az asz- szonyok. Az érdeklődés igencsak indokolt. Á Váci Kötöttárugyár pásztói üzemében négyszáztíz nő dolgozik. Az üzem igazgatója, Széplaki László, aki az első pillanattól kezdve figyelemmel kísérte a bolt sorsát, így vél ekedik: — Nagyon örülünk. hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat ilyen gyorsan teljesítette a mur.kásnők kérését. Amikor felmerült az üzemi bolt létesítésének von- dolata és megkerestük a vállalat vezetőit, nagyon készségesen és szívesen segítettek. — Miért van szükség a boltra? — Ami asszonyaink, lányaink hetven százaléka a környező községekből jár dolgozni. Busszal hozzuk-visszük valamennyiüket. A vásárlás eddig nagy gondot okozott. Az üzemi busz innen indul. Mire hazaértek, otthon már nem tudtak vásárolni. Vagy, ha nyitva is vannak a falusi boltok, fáradtan senkinek nincs kedve vásárolgatni. A családot viszont el kell látni. Valóban. Elsősorban a bejáró asszonyoknak válik könnyebbé a második műszak. Az sem mellékes, hogy bizonyára jól forgalmaz a modem kis üzlet. Az igazgató félmondattal megemlítette, hogy tizenkétmillió forint bért fizetett ki az üzem. A nyitvatartás alkalmazkodik a két műszakhoz. Reggel héttől tizenegyig és délután egy órától hatig mehetnek a vevők, Megvehetik a tízórait, uzsonnát. De a lényeg talán nem is ez. Szentes Sándorné, boltvezető: Az otthoni vásárlást akarjuk elsősorban megkönnyíteni. Az üzemben - kiraktunk egy faládát. Reggel az asz- szonyok egy papírra felírva bedobják a rendelést. Mire letelik a műszak, önkiszolgáló kosárba összecsomagoljuk a kért dolgokat. A szokásos élelmiszerek, vegyiáruk, a felvágottak mellett tartunk kenyeret, zöldséget, paradicsomot, paprikát. Reméljük az asszonyok elégedettek lesznek. Ez mindenképpen fontos. Baranyai Kálmán, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat értékesítési osztályvezetője: — Közös erővel hoztuk létre az üzemi boltot. Két hónap alatt elkészült. Azon leszünk, hogy mirtdig megfelelően — mondhatnám úgy is, kiemelten — lássuk el. A végső szót — elismerést vagy bírálatot — a pásztói üzem munkásasszonyai mondják ki. Egy biztos, nagyon örülnek a helyi vásárlási lehetőségnek. Cs. E. Átképzéssel szakmunkásokat A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában a gyárt- manyszerkezet előnyös megváltozása során megnövekedtek az igények a különböző szakmunkákkal kapcsolatban. Kulcskérdésként jelentkezik a hegesztők számának növelése- A gyárvezetés előtt egyetlen lehetőség van, mégpedig a dolgozók átképzése- illetve a meglevő egy szakmához a második megszerzése. A hegesztőigények kielégítése érdekében három tanfolyamot indítanak húsz— húsz fővel- Akik ezt sikeresen elvégzik, az őket megillető bérfejlesztésen kívül plusz bért kapnak. A minősített hegesztők pedig rendszeres prémiumban részesülhetnek a vállalati keretből- amennyiben teljesítik a követelményeket- A hegeszrtőkön kívül a forgácsolóban is hat fő átképzésével bővítik a szakmunkásgárdátIeiuerős arcok Postahivatal-vezetö Kell a permetezési napló Mezőgazdasági nagyüzemeinken kívül egyre több kistermelő- ’ házikert-tulajdo- nos használ növényvédő szereket- A felhasznált növényvédő szerek szakszerű alkalmazásának alapdokumentuma- a nagyüzemek által már vezetett permetezési napló. Ennek használata még nem vált gyakorlattá a kistermelők körében Az 1/1968- sz- MÉM- Eü-M rendelet előírja minden mezőgazdasági .-árutermelő’’ részére a permetezési napló használatát és naprakész vezetését. E napló házilag elkészíthető- számozott oldalú füzet- Fejléce pedig az alábbiakat kell- hogy tartalmazza: sorszám- kezelt növény, kezelés helye- területe- ideje- növényvédő szer neve, mennyisébe, a termék forgalomba hozata- lána-k ideje- kezelést végző neve. Felhívjuk az árutermelők figyelmét- hogy a termékek értékesítése alkalmával (például piacon)- e naplót az értékesítés -helyén kérheti a növényvédelmi hatóság, melyet betekintésre át kell adni- E napló hiánya miatt- a gyümölcs- zöldség, árusítása, értékesítése megtiltható. Fél száz évvel ezelőtt a falusi postamester fogalom volt- A község intelligenciájához .tartozott. Tudták róla, hogy titokban elolvassa az összes leve'et. ami átmegy a kezén, minden lakossal kapcsolatban jó értesülései vannak- Voltak, akik egyenesen féltek tőle. Kisebb falvakban ma is egyszemélyes a postahivatal. Vezetőjét már nem postamesternek hívják, egyszerűen csak hivatalvezetőnek— Köszönöm szépen, kedveském. akkor holnap viszem a gyapjút. — Búcsúzkodik a bácsika. fejébe nyomja konya karimájú kalapját és kifordul a mihálygergei postáról. — A bácsi azért jött be, hogy megtudja, mikor van nyitva másnap a gyapjúátvevő. Én kérdeztem meg telefonon — mondja Egyed La- josné, aki a hivatalt vezeti- — Városi ember el se hinné, hogy itt még vannak, elsősorban idős emberek, akik helyett — ha kell — én telefonálok- Nem mintha nem mernének, de mégis úgy vannak vele, élesükben nem telefonáltak, valahogy idegenkednek tőle- Ezek engem szoktak megkérni. Ha helyettesít valaki, sokszor inkább visszafordulnak- Bennem több a bizalmuk . . • Eltelt egy kis idő, amíg a bizalom mega'apozódott. Egyed Lajosné öt éve került a községbe. Ide jött férjhez Székesfehérvárról. A férje helybeli volt, eleinte csak mint feleségei ismerte ,el a falu. de néhány hónap alatt megtanulták a nevét, a keresztnevét. s azóta azpn szólítják- Vannak „törzsvendégei”, totó-lottó, újságvásárlók, rendszeres telefonálók- Igen sokszor kérik meg egy-egy távirati vagy más űrlap kitöltésére: „otthon maradt a szemüvegem, nem látok írni”— Nemcsak szigorúan a postai szolgáltatást végzem. Falusi postán így megy ez- Ütba kell igazítani az embereket. segíteni őket, hogy eligazodjanak az előírások, tudnivalók között- A szolgálati idő is tág fogalom. Sokszor azon kívül, akár éjszaka is felébresztenek. elhívnak, ha valaki például nem tud telefo- ná'ni. Van egynéhány gyerek a községben, akinek a vi ágra jöttébe ilyen formán „besegítettem”, azután együtt érdeklődtünk az izgatott apával: fiú-e, vagy kislány? Ha csak tehetem, szívesen segítek mindenkinek. Szeretem az ittlakókat, közvetlen, szorgalmas emberek, s hogy takarékosak, azt én tudom a legjobban. Van-e valami különbség a régi postamester és a mai postahivatal-vezető között? — Tapasztalaiból nem tudom, de úgy érzem, nagyon sok. Én szinte semmivel nem vagyok tájékozottabb a világ dolgairól a falu lakóinál, hiszen a községben 180 televízió van- Ez magáért beszél- Azt érzem. hogV megbecsülnek az emberek, ez nagyon jó. Ami a borítékok nvitoga- tását, levelek elolvasását illeti, ez egyrészt törvénybe ü.t- köző, tilos, de, ha nem volna az, akkor sem lenne rá időm Sok itt a tennivaló, alig győzzük a kézbesítővel- Nagyon egymásra vagyunk uta’va. Ami a munkát illeti, elsősorban és alapvetően szolgálat. s igyekszem. 1 ■«. ezt a szolgálatot a lehető legjobban lássam el. — S- — Mai kommentárunk Okos segítség Sok szó esik mostanában a háztáji gazdálkodásról. Érthető, hiszen a zöldség-gyümölcs, kukorica, krumpli, de nem utolsósorban a tej, a hús jelentős mennyiségét itt tér. melik meg- Az egyik, megyei tanácskozáson így fogalmazott a kereskedelem jelenlevő képviselője: „Ha nem lenne a háztájiban előállított termék a közforgalomban, hiányozna ..Ha így van, akkor pedig egyenesen vátek lenne nem odafigyelni erre, támogatni szocialista termelési viszonyainknak megfelelően, hiszen nem múlik el magas szintű pártrendezvény sem, hogy a háztáji okos hasznosításáról ne esnék szó. A gond viszont akkor derül ki, amikor azok is nyilatkoznak, akik legközvetlenebbül érintettek- A háztáji, a kert és egyéb termelői lehetőségekkel rendelkezők- Legutóbb az egyik szügyi nyugdíjas, P. I-, akinek tehene van, azt mondta: „Magas az a költség, amit a háztájira kell fordítani, ha azzal hasznosan akar foglalkozni az ember”- Kiderült, hogy neki is kettő-három tehene volt valaha, most megelégszik eggyel. A napokban az OTP megyei vezetőivel tanácskoztunk, akik azt mond.ták, érvényben levő rendelkezések biztosítják éppen a mezőgazdasági árutermelés növelése érdekében, hogy pénzhitelt kapjanak azok, akik háztájival, földdel, kerttel rendelkeznek és a hiteit növénytermesztéssel, vagy éppen állattenyésztéssel Kívánják hasznosítani- Ezi kellett volna hallania a szügyi nyugdíjasnak, vagy éppen a rétsági járásban Legenden. Csagáröoii, ahol nagyon népszerű a háztáji gazdálkodás. Szabó András Ösagárdon éppen arról beszélt, a háztáji gazdálkodásról szólva, hogy a férőhely sok kiadással jár, és ezért nem is tudja felmérni a háztájiból eredő hasznát. Az OTP által felkínált kölcsönt a következőképpen ajánlják: „Folyósítható gyümölcstermesztésre, zö’dségféiék termesztésére, méhészeti felszerelésre, állattenyésztésre, gazdasági épületek felújítására, kisebb gazdasági gépek beszerzésére, és így tovább. Egyébként bizonyára- minden bankfiók, de a tanácsok is gzzel kapcsolatban közelebbi felvilágosítással szolgálhatnak azoknak, akiket a részletek érdekelnek. A kölcsön, ha jól hasznosítják, csak eredményt hozhat- Gazdálkodás kölcsön nélkül, szegényes befelé fordulást- A kölcsönnel járó úgynevezett, „kockázatot” érdemes vállalni- Hiszen a jól forgatott pénz a háztájiban gyorsan megtérül, tekintettel a termékek iránti nagy keresletre. Ha a szóban forgó OTP-hitelt vesszük alapul, akkor pedig kétségtelen a kedvezmény- Általában 15 ezer forint, a maximálisan adható pénz, ame’yet ötéves időtartamra kapnak, nyolc százalék kamattal. Azoknak a háztáji gazdaságoknak viszont, amelyek hústermelésre rendezkednek be. az általános feltételeken túlmenően kedvezményes elbírálás mellett a közös gazdasággal, vagy felvásárló vállalattal kötött szerződés alapján 25 ezer, de maximálisan 50 ezer forint is adható! A szarvasmarhának tenyésztésre való megvásárláshoz — ha az állattenyésztési felügyelőség, vagy állatforgalmi válla’at közreműködésével történik -— újabb 25 ezer forint, istállókorszerűsítésre ugyancsak 25 ezer forint kölcsönt biztosítanak. Itt a lehetőség arra. hogy aki a háztáji gazdaságát jól kívánja működtetni, alapozza meg anyagilag is! — B. — Salgótarjánból Ohrenburgba A salgótarjáni Faipari Bú- Cserhát csárdának- Ugyan- torértékesítő Szövetkezet vál- csak a szövetkezet készített lalt munkáit az. idén határ- az ohrenburgi építkezésekhez idő előtt teljesítette. Belső 250 asztalt, melyek szintén ha- berendezéseket készítettek táridő előtt készültek el. A az épülő salgótarjáni 3_as üz- szovjet városba további 650 letház vendéglátóegysége szá- asztal kerül majd a salgótar- mára- valamint a pásztói jani szövetkezetből NÓGRÁD — 1976. május 15., szombat 5
