Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

Az építőipari országos tanulmányi verseny győztesei Képernyő előtt fl szereposztástól a bemutatóig Gyüre Judit r Néhány szót a ver­senyről. Arról, ame- P lyet lassan körűibe- )'• lül három évtizede rendeznek meg éven­ként az építőipari középiskolák, koráb­ban technikumok, az utóbbi időben a szakközépiskolák kö­zött. A salgótarjáni Madách Imre Gim­názium és Szakkö- S| zépiskola e tanévben a csapatversenyben a második lett. a nagy múltú győri Balogh Agnes szakközépiskola utón. Egyébként, ebben az évben először hirdettek ki is- vemről végleg letettem, s en- kolák közötti csapatversenyt, nek most már örülök. Az is- A salgótarjáni középiskolá- kólában évenként megrende- ban hatodik éve működik zik a Madách-hónapot. en- építőipari szakközépiskola. nek kapcsán pályázatokat is A versenyen — arpelyen a hirdetnek Számomra ezek a negyedikes tanulók vehetnek pályázatok igen fontosak vol- rész.t a Madách 1974-ben in- tak, s azt hiszem sokat segí- dult először. 1975-ben már tettek abban, hogy az össze- egy ötödik helyezettel dicse- tett műszaki gondolkodásra kedhettek. Ebbén az évben neveljeneK. Pályamunkáim a pedig megszületett az igazán középiskolai tanulmányi idő íigyelmet érdemlő siker. Ba- alatt: egy hétvégi ház tei*/e, logh Agnes. Gyüre Judit és alvóváros-terv, s köztérre ke- Tóth István az első tíz he- rülő kistárgyak, úgynevezett lyezett közé került az orszá- ..városi bútorok” (pavilonok, gos versenyen. Ez egyúttal telefonfülkék, padok stb.) azt jelenti számukra, hogy a terve. Nyári gyakorlatokon a szakmai és a felvétel; tár- SZÖVTERV-nél rajzolok. Az gyakból nem kell érettségiz- építészet miért vonzó szá- niük, illetve eleve jelest kap- momra? Nehéz megmondani, nak, felvételi vizsga nélkül Szeretni, ismerni kell az em- jutnak be abba az építőipari bereket, az építészetben is műszaki felsőfokú oktatási in- alkalmazkodni kell az embe- tézménvbe. ahova jelentkez- rekhez, s nem sablonos épü- nek. (Mindhárman a műszaki letekkel kell körülvenni őket. egyetem építészmérnöki ka- A városoknak, s a városok rára mennek 1 kisebb részeinek is. egyénisé­Szatmári Béla szaktanár get kell adni, s ennek a le- Joggal büszke rájuk. hetőségeit felkutatni. alkal­— A versenyt az Építési és mazni, igazán nemes munká- Városi'ejlesztési Minisztérium nak érzem. oktatási osztálya rendezi, s ^ tekintve, hogy az országban tíz építőipari szakközépiskola Gyüre Judit salgótarjáni, van továbbá, becslés szerint apja üvegfestő, szabad idejé- az elődöntőn kétszázan vesz- ben képzőművészeite) foglal­nék részt, a döntőbe most kozó ember. Judit a Ma- harmincnvolcan kerültek, ez dách-hónap pályázatain Ba- valóban értékes siker — jegy- logh Agnessal közösen nyerte meg. a megosztott első dijat tavaly ■* és idén. — Amikor hét-nyolc éves Balogh Agnes, nagybáto- voltam, akkor vettem észre, uyi kislány: hogyan kezd épülni a város. — Belső építész akartam Akkor izgatott, miért így lenni, ezért Pestre, a Képző- épül, miért ilyenek a házak, és Iparművészeti Szakközép- Később is érdekelt az építé- iskolába jelentkeztem, a sál- szét, ezért jöttem az építő- gótarjáni Madách a „móso- ipari szakközépiskolába. A dik” iskolám volt Szeretek Madách-hónap pályázatait én rajzolni, ezért az építőipari is fontosnak érzem. Eisősor- szokközépiskolába jelentkez- ban azért, mert a páiyamun- tem. Időközben eredeti tér- kák, amelyeket készítünk, Tóth István kapcsolódnak ugyan tanulmá­nyainkhoz, de lehetőséget nyújtanak arra is, hogy ön­magunk számára világossá váljék, mit tudunk, mit ta­nultunk eddig. A verseny összetett volt, a feladatok változatosak Többi között készíteni kellett egy vám- és mérlegházat (szerkezet tér re­zes). volt statikai feladat, egy úgynevezett „futómacska”-pá- lya megtervezése és mérete­zése. s egv régi épület átala­kítása, árkádosítása. Szerin­tem, ahhoz hogy szép váro­sokban éljünk, emberibb lép­tékű városi környezetet te­remtsünk a jövő emberei szá­mára, nemcsak magas fokú szakmai tudással kejl ren­delkezniük a városok, épüle­tek tervezőink. Mindez nem­csak műszaki feladat, művé­szi is, ha úgy tetszik. ' Tóth István: , . — Mátraverebél.yben lakom, apám kőműves. De azt sze­rette volna, ha én erdész le­szek. Szeretem a természetet, közel a Mátra, de jobban ér­dekel az építészet. Olyan épületeket szeretnék tervezni, amelyben örömmel laknak az emberek. Az évenként ismét­lődő Madách-hónap pályáza­tai valóban igen fontosak voltak az én számomra is. Ál­talában ezek a pályázatok az építőipari szakközépiskolások­nak lehetőséget nyújtanak „erejük” próbálására. Én e pályázatok során terveztem egy nyaralót, elképzelt terep­pel, továbbá egy turistaszál­lót a Karancs-hegységbe. Mindezek hozzájárultak ah­hoz, hogy az országos tanul­mányi versenyen eredménye­sen szerepeltem. Tóth Elemér Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORMÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc .................................................................................................................. 4 7. Pekry Lőrinc felelőtlen há- nyavetiséggel, a lehető legsze­rencsétlenebb helyen próbált előremozogni lovasságával. Két tó közé ékelt, mocsaras, egy­re nehezebben járható rétre keveredtek. Mielőtt még kockázat nélkül visszafordul­hattak volna, figyelmeztették Pekryt, könnyen baj lehet, ha hátrálásra kényszerülnek, mert a mély talajú, keskeny földsávon nem lehet védekez­ni. Pekry viszakozást vezényelt a még ingoványosabb talaj miatt. Ahogy ilyenkor lenni szokott, felbomlott a vonulás rendit:. Elég volt a pillanatnyi zavar, hogy a császáriak ki­tűnő tábornoka, a labanc Pálffv tanos felismerje a le­hetős; 'tat. Heisterre! egyetér­tésben a megtorpart kurucok- ra veze'te lovasságát és mind­végig megtartva a kezdemé­nyezést. vereséget mért Pek­ry Lőrinc lovasságára. A he­lyi rozás egyre jobban elhar V dzott, s úgy bontaka- zott ki a kurucok számára végzetes treúcséni ütközet: hogy azt egyik fél sem ha­tározta el előre. Rákóczi megértette, derült égből szakadt rájuk a ka­tasztrófa, ha el nem hárít­ják a lehető leggyorsabban a fenyegető fejleményeket. Vá­logatott ezredei élén avatko­zott a csatába, de Pandúr ne­vű lova nyakát szegte a har­ci forgatagban, maga alá te­mette a fejedelmet, akit se­besülten iparkodtak elfogni Esterházy József labanc hu­szárjai. Bercsényi a balszárny élén forgott halálos veszede­lemben, de bátor diadallal si­került levágnia támadóit. Vé­gül is a császáriak magasabb katonai képzettsége, parancs­nokaik, tisztjeik iskolázott tudása döntötte el a csatát. Htaba volt a kurucok szám­beli fölénye, ismét kiderült, hogy a mezei hadak — a vármegyei lovasság — had­viselő értékei a példás bá­torság ellenére sem vehetik fel a versenyt nagy ütközet­ben a hivatásos zsoldos ezre- dekkel. 1708. augusztus harmadiké­nak délelőttje szerencsétlen fordulópont Rákóczi szabad­ságharcában. Okkaj kesergett az ismeretlen kuruc költő: ó, gonosz szerencse, ó keserves óra, Trencséni mezőnek vérrel áztatója. A sebesült fejedelmet előbb Nagytapolcsányba, majd Nyit- raszerdahelyre menekítették. Szerencsére nem történt sú­lyos baja, esés1 közben rán­dulásokat szenvedett és hom­loka fölszakadt. Lábadozó ide­jét már Szécsényben töltötte. Itt értesült a leverő külföldi hírekről. A franciák fölött csaknem megsemmisítő győ­zelmet arattak az osztrákok augusztus 11-én, Oudenarde- nál. Egy nappal később XII. Károly svéd király verte meg Nagy Péter seregeit. Így lett háromszoros katasztrófa a trencséni ütközet. Még nagvobbá növekedett a baj azáltal, hogy a katonai kudarcot árulások követték. A kétszínűek, a gyávák, a la­tolgatok alkalmasnak látták a pillanatot, hogy átpártoljanak a győztes császáriakhoz. Au­gusztus 25-én elesett Nyílra Pálffy János ostromától, mi­re Piber püspök, Ocskay László, Be/erédv Imre sok nemessel együtt behódolt. Érsekújvár kivételével egész Nyitra vármegye labanc lett. 4 NÓGRÁD — 1976. május 11., kedd Tetten érni a teremtés pilla­natait- Ez volt a szándéka an­nak az alkotócsoportnak, amely arra vállalkozott, hogy megörökítse azt a fáradságos, rendkívüli energiakifejtést kívánó folyamatot, amíg egy művészi szándékból alkotás válik. Nevezetesen egy ba­lettalkotás. A közönség, amely a néző­térre beül, s részesévé válik a színpadról elétárulkozó lát­ványnak, már a teljes, kész művet kapja. S többnyire igen kevés fogalma van ar­ról, milyen hosszú és követ­kezetes folyamat, hetek, hó­napok szinte aszkétikus mun­kája van abban művészek­nek, zenészeknek, techni­kai személyzetnek, amíg a függöny a bemutatóra fel­gördülhet. Nos, ezt a függöny mögötti, a nagy nyilvánosság számára láthatatlan folyamatot tette számunkra láthatóvá A sze­reposztástól a bemutatóig cí­mű dokumentumfilm. Anya­gául a nálunk is jól ismert Effel-karikatúrák alapján, azok ihletésére készült, a vi­lág teremtése című Petrov— Kaszatkina—Vasziljov ba­lettművet szemelte ki, amely rendkívüli sikerű leningrádi és moszkvai bemütatósoroza- tok után a magyar operaszín­padra is eljutott- Betanítását vendégként a kitűnő szovjet koreográfus házaspár, Natalia Kaszatkina és Vlagyimir Va­sziljov vállalta el. Az ő köz­reműködésükkel válhattunk beavatottjaivá annak a mun- kalo’vamatnak. ame'1' egy grafikai alkotássort, Effel ke- rika,túráit egy másik műve­szeti ág, a balett kifejezési síkjára transzponálta át. meg­őrizve az alapmű szellemes groteszkségét, naivitását, és játékosságát, hogy szinte az a benyomásunk, mintha El­tel könyvének oldalait for­gatnánk előttünk a színpa­don. Ugyanakkor azonban mégis teljes értékű önálló al­kotás születésének vagyunk tanúi. Ezt leginkább az a próbafolyamat érzékelteti ve­lünk, amely a szereposztástól a kész produkcióig úgyszól­ván minden fázisában kitá­rulkozik előttünk, jól tükröz­ve, hogy a játszi könnyedség látszatának megteremtése mi­lyen fegyelmezett - együttes 'munkája eredményeként jö­het csak létre. A mesterségi kulisszatitkok­ba való beavattatásunk vé­gén nagyszerű ajándékként tárul aztán elénk az érett mű néhány feledhetetlen él­ményt nyújtó részlete, bizo­nyítvány, hogy a szovjet ko­reográfus házaspár és a ma­gyar művészek együttes szán­déka és fáradságos igyeke­zete új remekléssel gazdagí­totta balettművészetünk gaz­dag repertoárját­A szereposztástól a bemu­tatóig című riportvállalkozás nem rosszízű intimkedést nyújtott, hánem a színház- művészeti ismeretterjesztés­nek tett igen hasznos “s jó szolgálatot. b. L Kul(uráli viselkedésre nevelés Ha a szülő hibázik Elgondolkoztató kérdés, hogy mennyire bonyolult, ösz- szetett feladat az, amíg a kis emberkéből kulturáltan vi­selkedő gyermekeket neve­lünk­Hol is kezdődik ez el tu­lajdonképpen ? Az otthonban, illetve a böl­csődében és folytatódik szo­ros együttműködésben a szü­lői házban és az óvodában, majd az iskolában­A gyermek helyes szokásai­nak, a kulturált magatartá­sának kialakítása sok türel­met kívánó, hosszú folya­mat. A követelmények felál­lításában következetességet kíván. A növekvő ember­kének feltétlenül jó példát kell látnia a környezetében. Már egészen kicsi korban meg kell tanítanunk, hogy nem szabad közbeszólnia, ha ketten beszélnek- Igen ám, de nem e ég csak megkí­vánni ezt tőle. hanem látnia, hallania kell, hogy mi — fel­nőttek — sem vágunk egy­más szavába, még, ha olyan jóízű vasárnapi beszélgetés­be melegedünk is bele. Ez is csak akkor lesz eredményes, ha látja, hogy mi magunk sem vétünk a kulturált étke­zés szabályai ellen. A felnőt­tek köszöntése, maga a kö­szönés megszokása megy a legnehezebben- Ebben is ered­ményes lesz, ha hallja a ki­csi, hogy mi is illendően üd­vözöljük az Ismerősüket- A makacskodó, köszönni nem akaró gyermeknek ne mond­junk ilyeneket, hogy: „nincs nyelve”, „buta gyerek” stb. Várjuk meg az első alkalmat, amikor köszön, és akkor na­gyon dicsérjük meg. hatásban, úgy a helyes, szép szokások kialakításában is nagyon fontos szerepe van a dicséretnek. A bölcsődei gon­dozónők, az óvónők és a ta­nítónők egyaránt dicsérettel, a gyermek példaképül állí­tásával érik el a legszebb eredményeket. Vannak családok, amely­ben adnak eleget a kulturált magatartásra s a gyermeket sem szoktatják helyesen- Az ilyen gyermek bekerül a kö­zösségbe, az óvodába, az isko­lába, Oitt megtanul helyesen viselkedni és akkor előfordul, hogy bíráló megjegyzést tesz szülei helytelen cselekedeté­re- Mint Laci tette, amikor egyik vasárnap felháborodot­tan szólt rá az édesapjára: „Apu, te nem mostál kezet evés előtt!” Laci, sajnos, po­font kapott az apjától (ezt nekem másnap elsírta az is­kolában) pedig tőlem azt ta­nultam, hogy étkezés előtt mindig kezet kell mosni­Szülői értekezleten megbe­széltük — névtelenül — az esetet- Kértem a szülőket, fo­gadják el és vegyék át azo­kat a szokásokat. amelyek­re az iskolában tanítjuk a gyermekeket. A bizalmukkal megtisztelő szülők e’árulták az értekezleten, hogy Jutka rászólt már az édesanyjára, hogy ne nyalja le a kést, mert az nem illik, Péter pedig apu csámcsogását kifogásolta. Az értekezlet után jó ér­zéssel gondoltam arra, hogy nevelőmunkám nem hiába­való. A gyermekek útján, köz­vetve, eljutok az otthonokba is tanácsaimmal, s a kulturált magatartásra szoktatást a szü­lőkhöz is eljuttatom­Mai tévéajánlatunk i 20-05: Sanészmúzeum Kiss Manyi A páratlanul tehetséges, fe­ledhetetlen vígjátéki szere­pek megformálóját. Kiss Ma­nyit idézi ezúttal a Színész- múzeum, Pólyáját a kolozs­vári színházban kezdte, majd játszott Miskolcon- Szege­den. Salováklában. s 1934- ben Budapesten- Aztán újból vidéki fellépések következtek, s csak a 30-as évek végén szerződött a Fővárosi Ope­rettszínházihoz. Itt Latabár Kálmán partnereként lépett fel- Kezdetben operettek szubrett és komikai figuráit játszotta. Drámai tehetsége fokozatosan bontakozott ki. Skálája a táncos- könnyed vo­násokkal megrajzolt szerepek­től a tragikus mélységig ter­jed. Mint a Vígszínház és a Madách Szánház tagja. Csehov- és Gogol-drámákban vívott ki jelentős sikert- Több mint száz filmben- televíziós já­tékban formálta meg emléke­zetes figuráit. — A Színész­múzeumban fszínosdi és filmszerepeiből is láthatunk részleteket- • Rákóczi Egerbe tette át székhelyét, mihelyt felépült. Szeptemberben meglátogat­ta Jemeljan Ukraince orosz követ, aki továbbra is bizto­sította őt uralkodója, Nagy Péter cár szövetségéről és jó­indulatáról. Vigasztaló híre­ket hoztak a fejedelemnek Egerből: Károlyi Sándor tartja magát, sőt elvette az asz (rákoktól Gyulafehérvárt, Szászsebest és Abrudbányát. Bottyán János Esztergom kör­nyékén verte a császáriakat, Esterházy Antal egész sor hőstettet hajtott végre rtlin- tíen viszontagságot hősiesen tűrő csapataival a Dunántú­lon. Sok minden elveszett, de a haza szabadságába vetett hit nem. Rákóczi ezzel a hittel készült a további, megalku­vást nem ismerő harcra. ítéletidő Semmi nyomot nem ha­gyott Rákóczin a sok balsze­rencse, sőt fokozott eréllyel, és a kezdettől megszokott fáradhatatlansággal tartotta kézben az ügyek intézését. Szeptember 5. és 25-e között a szenátussal való tanácsko­zásra használta fel az Eger­ben töltött időt. Mind min­dig, most is a hadak pótlása, élelmezése, a fegyverzet, és a ruházat előteremtése volt a legfontosabb téma. Áttekin­tették a mozgalom pénzügyi helyzetét, s nagyobb eréllyel sürgették anyagi áldozatokra a tehetősebbeket. Bottyán Já­nos, bár nem tartozott az igazán gazdagok közé, vagyo­nának nagy részét felajánlot­ta a hazának. „Mindenki így cselekedjék” — mondot­ta. (Folytatjuk) Mint minden nevelési rá­Dr. Gergely Károlync Húsz év az--A Déli-sarkon végzett ku­tatómunka kitűnő példája a különböző országok hatékony tudományos együttműködés­nek” — mondotta Tresnyikov professzor- az Arktikai és Antarktikai Kutatóintézet igazgatója azon az ünnepsé­gen. amelyet az első szovjet kutatóállomás, a Mirnij meg­alakulásának huszadik évfor­dulója alkalmából rendeztek Leningárdban- Hangsúlyozta, hogy a ..fehér kontinensen” végzett munka folyamatos bő­vítésével a Szovjetunió nem követ sem politikai, sem gazdasági célokat- Szigorúan betartja az Antarktiszra vo­natkozó nemzetközi egyez­mény minden pontját- pub­likálja a tudományos expe­díciók eredményeit, és alkal­mat ad a külföldi szakembe­reknek a kutatómunkára. Antarktiszon Az elmúlt két évtizedben a szovjet tudósok sok vizsgála­tot végeztek az Antarktiszon- Tanulmányozták a jég alatt fekvő rétegeket, a magas lég­kört és a kozmikus sugárzást- Hét állandó szovjet állomás és obszervatórium működik ma a Déli-sarkon- A tudósok a legmodernebb műszerek­kel és berendezésekkel dol­goznak: alkalmazzák a raké- tás légköri szondázást. a jégsapka alsó rétegeit is elérő fúrógépeket. lokációs beren­dezéseket és számítógépeket­Gyökeresen megváltoztak a húsz év alatt a sarkköri ku­tatók életkörülményei is. A faházikókat kétemeletes- össz- komíqrtos hőszigetelt épüle­tek váltották fel. A közelmúltban az Antark­tiszon megkezdte munkáját a 21- déli-sarki expedíció-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents