Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-11 / 110. szám
_L Ai eszlergagcp eUo díjat hozott Salgótarjáni ijjii alkotók sikere Egy műszak a családanyáknak Száznegyven asszony a Favoritban I A KIS7. kezdeményezésére és ösztönzésére két esztendővel ezelőtt hazánkban is életre kelt az Alkotó Ifjúság mozgalom. A KISZ akcióprogramjai és az állami szervek felhívásai nyomán az elmúlt két évben 75 ezer fiatal vállalkozott pályamunkák készítésére. A pályamunkák között sok hasznosítható javaslat, időközben bevezetett újítás, több találmány. doktori disszertációként elfogadott szakdolgozat volt. Sok millió forint értékű költségmegtakarítást, termelésnövelést, tőkésimport-meg- takarítást eredményező új technológiai eljárás, gépi berendezés született. Különösen a szakmunkástanulók jól hasznosítható modelleket, szemléltetőeszközöket készítettek. Horváth László, a salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója egy díszes oklevelet és egy aranyplakettet tesz irodájának asztalára. Az oklevélen ez áll: „A 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet géD- szerelő- és gépiforgácsolószakköre Működő esztergagéptartozékokkal alkotását az Alkotó Ifjúság I. országos kiállításon I. díjban részesítette...” A kis esztergagép, amely a helyi és az ágazati kiállításon is kivívta mindenkinek a csodálatát, már nincs — pontosabban, csak a fényképe van — a kiállításon. A salgótarjáni szakmunkástanulók — döntő többségükben a kohászati üzemek szakmunkástanulói — műremeke már Moszkvában látható, ahol a fiatal alkotók május 8-án megnyílt nemzetközi seregszemléjén — a harminchat magyar alkotás között — reprezentálja fiataljaink tudását. A megtisztelő első díj átvételére Horváth László igazgató és Soós Gábor, intézeti párttitkár kíséretében Kálmán József, intézeti szakszervezeti titkár — a kitüntetett gén „szülőatyja” és munkálatainak irányítója —, valamint Fegyveres Sándor és Nagv Györgv. a legaktívabb szakmunkás- tanulók utaztak a fővárosba. MONDANI SEM kell. micsoda örömet jelentett a kollektívának a kitüntetés, hiszen 1500 magas színvonalú pályamunkából választotta ki az igényes és szigorú zsűri a 75 alkotást, amelyet egyéni és kollektív díjazásban részesített. S azt is tegyük hozzá, hogy az ország számos nevesebb szakmunkástanuló intézetét megelőzve csupán a salgótarjáni nyert első díjat. Ezzel azonban még nem zárult le a salgótarjáni szakmunkástanulók sikersorozata. Két nappal az első díj átvétele után ismét a fővárosba kellett utazniuk az intézet képviselőinek. Az Alkotó Ifjúság országos kiállításon, a szakmunkástanulók és közép- iskolások naoja rendezvényeinek keretében az intézet KISZ-szervezete megkapta a KISZ központi bizottságának elismerő oklevelét és jutalmát. Az indokolás: „Az Alkotó Ifjúság pályázat és kiállítás szervezésében végzett kiemelkedő tevékenységükért”. Ehhez pedig csak any- nyi kívánkozik magyarázatul, hogy a szakmunkástanuló intézet az egyike azoknak a keveseknek, amelyek a legtöbb alkotással szerepeltek a kiállításon. Az intézetben tanuló szakmunkásielöltek felkészültségét és tudását bizonyítja’ egy működő gyalugép, egy palóc-szobaberendezés kicsinyített mása. szár mos üvegfúvó és üvegcsiszo- ló-l érmék. A salgótarjániak sikere ezen a rangos kiállításon nemcsak azt b'zonvította. hogy az intézet fiataljai a szabad idejükben szívesen foglalkoznak ötletekkel, mestermunkák készítésével, tudásukat bizonyító alkotásokkal. fényesen igazolja szak- munkáskéozésünk rn-eas színvonalát, a salgótarjáni 211-es számú inétzetberj folyó elmélyült munkát. ELSŐSORBAN , az alkotók, de az intézet minden tanára, oktatója és tanulója is megérdemli a dicséretet, hiszen az alkotáshoz nemcsak a rejtett értékek kitárulkozása, a tehetségek szükségesek. hanem elengedhetetlenül fontos az értékeket feltáró és becsülő következetes nevelői munka, az ösztönző, jó légkör. Nemkülönben azért jár nekik az elismerés, mert a megyét egyedül az ő munkáik képviselték az ifjúsági alkotások múlt szombaton zárult seregszemléjén. Pádár András A vállalat kiváló brigádja ufón „koronaként” kapták Arany A minőségellenőrzésnek két alapvető csoportja van, mely a későbbiek során további fázisokra bontható' Az egyik, melyet már csak a szállítás előtti csomagolás körét- A másik, a termelést előkészítő legfontosabb szakasz, a beérkező nyersanyagok és félkész áruk felhasználás és beépítés előtti vizsgálata. Ez meghatározó jel egú a termelés egész folyamatára. Különösen jelentős ez egy olyan gyárban, mint a Lamport ZIM salgótarjáni gyára. ahol a hazai anyagok meilett számtalan külföldi országból érkezik nyersanyag és félkész áru. Így az NSZK-ból és Olaszországból elektromos berendezések, gázcsapok, a Szovjetunióból nyersvas, valamint Romániából gyapot. Ezek vizsgálatát végzi a négyszeres arany jel vén vés Nógrádi Sándor meó szo- cia.is.ta brigád, mely az iuen elnyerie a Váűa'at Kiváló Szocialista Brigádja címet. — Milyen úton, hogyan julottak el idáig? — kérdeztem a csoport fiatal vezetőjét, Fancsik Györgyöt— A brigád tizenkét dolgozóval 1970-ben alakult- Az alapítók a Nógrádi Sándor brigád megalakulása előtt is már brigádtagok voltak más-más csoportban. Az eltelt több mint öt év jó munkáját jelképezi és bizonyítja a négy arany jelvény megszerzése- Erre koronaként került fel a most megszerzett vállalati kiváló cím. Hogy mit takar a termelésben. számokban nehéz kifejezni. A beérkező anyagokat szúrópróbaszerűen elemezzük. Ez azt jelenti, hogv az összes felhasználásra kerülő nyersanyag félkész áru tíz százalékát vizsgáljuk— Az anyagmcg'akarítás- ra vállalásunkat az elmúlt évben 239 százalékra teljesítettük. A termelés folyámán azokat az anyagokat, melyeket már nem tudtak felhasználni, újból megvizsgáltuk, és a hibás elektromos berendezéseket megjavítottukTársadalmi munkában a vállalt 460 óra he'yett a brigád tagjai közel 700 órát dolgoztak az üzem különböző területén, ezzel is segítve a létszámhiánnyal küzdő részlegek termelő- munkájátA műhelyben gázcsapok, hőelemek és elektromos órák sorakoznak, várnak az apró részletekig terjedő vizsgálatra, minősítésre. A brigádban főleg fiatalok dolgoznak. Az át agélet- kor alig éri el a harminc évet. — A gazdaságilag elért eredmények mellett büszkék vagyunk arra a baráti, összetartó, jó kapcsolatra, mely a brigádot jellemzi — folytatta a beszélgetést Csik Ferencné, a csoport egyik legfiatalabb tagja. — A közös kirándulásokon, sport- délutánokon mindig szívesen veszünk-részt- A József Attila megyei Műve ödési Központban működő szocialista brigádvezetők klubjának előadásain rendszeresen képviselteti magát a brigád- A közös érdeklődési kör szálai jól összefogják a csoport valamennyi tagját— A különböző nagyüzemi versenyeken már évek óta jó eredményeket érnek el a fiatalok — vette át a szót ismét a brigádvezető. Jelenleg is négyen tanulnak középiskolában és a marxista—leninista esti egyetem szakosítóján— Az idősebb dolgozók tanácsokkal, hasznos gyakori ati fogásokkal és tapasztal okkal látják el a brigád Fatal tagjait. Az első naptól kezdve bevonlak az ..újakat' a közös feladatokba és rendezvényekbe, hogy minél előbb érezzék ők is a brigádmozgalom jelentőségét, fontosságát — fűzte hozzá Bozó Jánosné, az alapítók egyike. Mik a további tervek, feladatok? — Az elért eredmények nem jelentik, hogy most már „lazíthatunk” egy kicsit. Sőit, még hatékonyabb és lelkiismeretesebb munkára szólítja a brigád valamennyi dolgozóját-' A jövőben is elsődleges feladatunk és kötelességünk ,a gazdasági, társadalmi és kulturális vállalások maradéktalan teljesítése. —Békési— Ságűjfaluban- a Hazafias Népfront szervezésében érdekes kiállítás nyílt meg május 1-én Helybeli lakosok kézimunkáit barkácsmun- káit gyűjtötték össze- és mutatták be- A klubkönyvtár kis olvasótermében három napon át rendezték az összegyűlt anyagot- Először 12-en jelentkeztek- de a nyitás napjára a kiállítók száma 25-re nőtt- Az utolsó valamivel nyitás előtt jött egy frissen készült subaszőnyeggel- A klubkönyvtár tiszteletdíjas vezetője Dénes Márkus —- maga is egyik szervező és rendező — kalauzol a zsúfolásig megtelt kis teremben. — Heten rendeztük és ötfős zsűri ítélte oda a dijakat a legjobb munkáknak. A legtöbb a különféle tex- tilmunka- A palóc lányok, asszonyok néhány évtizeddel ezelőtt még messze földről hírlsek voltak ügyes kezükről- fürge ujjaikról- szép hímzésükről szőttesükről. A kiállított tárgyak között alig akadnak palóc motívumok- helyettük matyó virágok díszítik a legtöbb térítőt- szalvétát- hímzést- Ennek elsősorban a divatban keresendő az oka- a mezőkövesdi viráTm-ntáKat, melyek valóban nagyon szénák, -felkapták a városi szalonok is. Ugyancsak a divat és a könnyű készíthetöség Nyolc esztendeje kezdtük Évente több mint három- százezer pár cipőt készítenek Nagyorosziban, a Favorit Cipész Szövetkezet üzemében. A piros, barna, fekete, nagyon csinos és kényelmes cipők túlnyomó többsége külföldre kerül. Amint mondják, nagyon kapósak a Favoritlábbelik. Csaknem száznegyven asz- szony, lány, és mindössze tizenhat férfi dolgozik két műszakban. Ebből már nyilvánvaló, hogy a Favorit igazi női üzem. Ahol különösen nagy figyelmet fordítanak a nőpolitikái és népesedéspolitikai határozatból adódó tennivalók megoldására. Németh József telepvezető: — Nyolc esztendővel ezelőtt települt ide, Nagyorosziba az üzem. Az akkori gondok, bajok ma már távolinak tűnnek. Az asszonyok, lányok, akik jelentkeztek, szívesen jöttek, a környező községekből, Horpácsról, Patakról, Borsosberényből is járnak hozzánk. Zömük akkor Ismerkedett az üzemi munkával, a két műszakkal, a sajátos feladatokkal. Nagyon hamar megszokták a légkört. Jó kollektíva alakult. Sok a törzsgárdatag. Valóban így van. Az is igaz, hogy az üzem minden segítséget megad a dolgozó asszonyoknak, lányoknak. Elsősorban azért, hogy nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat. Molnár Jánosné tűzőnő kétgyermekes családanya. Az Kct gyerek mellett dolgozom. üzem neveltje. Az első napok óta itt dolgozik. A telepvezető egy mondattal jellemzi: „Büszkék vagyunk rá, mert a legjobb munkások közül vaió.” — Ha átgondolom, az életem elmúlt nyolc éve teljesen összefonódott az üzemmel. Amikor idekerültem fiatal lányként, nagyon örültem, hogy munkát kaptam a Favoritban. Kapálni jártam előtte az erdőre. Nehezebb, meg- erőltetőbb volt. — Az első napok? — A szokásos megületődöttség. Kisebb-nagyobb izgalom engem sem került el. Kézimunkás lettem, a cipő- felsőrészek kézi varrását végeztem. Férjhez mentem, megszületett a kislányom, Erzsiké. Bölcsődébe hordtam. A fiammal három évig voltam otthon. Amikor lejárt a gyermekgondozási szabadságom, igyekeztem vissza. — Megérezte a kiesést? — Igen. Hiszem, ez mindenkivel így van. De segítséget kaptam a munkatársaimtól, az üzem vezetésétől. Gépre kerültem, azt is meg kellett tanulnom. Mi tagadás, idegenkedtem a villanygéptől. Először azt hittem, én ezen soha nem tudok olyan gyorsan dolgozni, mint a többiek. Molnárné félelme alaptalannak bizonyult. Egyhónapos gyakorlási időt kapott. Ez pontosan elég volt arra, hogy ugyanolyan gyorsan forgassa a cipőfelsőrészeket a Kezük munkájával Egy kiállítás margójára tette népszerűvé a subaszőnyeget,* Az ábrázolt formák egy része elterjedt minták másolata- de egy-két eredeti- iparművészeti értékű alkotás is akad köztük- Az esvik tárlópult alatt szintén kiállított tárgyként szerényen húzódik meg egy rongyszőnyeg— Valamikor nagyon sok ilyesfélét csináltak mifelénk- de mostanában már eltűnőiéiben van, a régiek lassan tönkremennek, s ma már van aki egyenesen röstelli- nem divat — mondja a klub- könyvtár-vezető- majd büszkén mutat az egyik kis asztalkán álló babasorozatra- mely a környékbeliek népviseletét mutatja be arasznyi méretben. A mellette levő asztalon a salgótarjáni öblös- üveggyár termékei- csiszoltéi überfangos vázák — serlegek— Ez Is barkácsmunka? — Az egyik falumbeli as/.- szonyka üvegcsiszoló, ez volt a mestermunkája, és mivel az elsők között végzett, megkaphatta. Azért állítottuk ki. hogy jelképezzük, nemcsak hímzésre jók a. palóc asszonyok kézügyessége- Különben ugyanő készítette ezeket a terítpket is- ehhez is ért. A barkácsmunkákat három vagy négy kiállító — férfiak készitették. Szép esztergályosmunkák láthatók itt. hegesztések- gyufaszálból összte- ügyeskedett makettek, s ami leginkább tetszett, két miniatűr szövőszék- az egyik tenyérnél alig nagyob és működőképesA kiállított tárgyak nagy része az ügyesség mellett jó ízlésről is tanúskodik Azonban — úgy tűnik- városi behatásra — selcélyes- a giccs határát jócskán súroló alkotások is akadnak köztük- Ezzel kapcsolatban a vendégkönyvben egy k*s vita is kialakult és rögzítést nyert- Egy j NÓGRÁD - 1976. Az asszonyok szeretik az üzemet. gépen, mint azok, akik évek óta csinálják. Átlagban kétezer forint körül viszi haza a fizetést. Van, hogy több, előfordul, hogy kevesebb. — És az otthoni munka? — Sokat segít a férjem. Két gyerek mellett nincs másként. Csak így lehet. Micsik Imre, az üzem párttitkára: — A mi számunkra is öröm, hogy az asszonyok, ragaszkodnak a Favorithoz. Ehhez minden bizonnyal hozzájárul, hogy azoknak a dolgozó anyáknak, akik a gyereküket óvodába, bölcsődébe hordják, vagy még kisiskolás, egy műszakot szerveztünk. Reggel nyolctól délutánig dolgoznak, így nyugodtan elláthatják a családjukat. Ebben a műszakban dolgozik például Molnárné is. A munkásnők segítséget kapnak a továbbtanuláshoz. Tavaly például öten végezték el a nyolc általánost, négyen pedig érettségiztek. Még a gyors- és gépiró-tanfolyamon is hatan tanultak. Őrjártunkkor pedig éppen leállt rövid időre az üzem, mert TIT- előadást tartottak a gépműhelyben. Talán ezért is mondta nemrégiben az egyik fiatalasz- szony, aki Vácra ment lakni: „Ha visszajövök Orosziba, mindig nagyon sajnálom, hogy elköltöztünk. Pedig ott is modern gyárban dolgozom. De hiányzik az itteni kollektíva és a megszokott üzemi légkör..” Csatai Erzsébet látogató szomorúan állapítja meg- hogy giccsek férkőztek be” a válogatásba. A következő bejegyzés Farkas Ká- roiynéé. Azonnal védelmébe veszi ezeket az alkotásokat: -A giccs is kézimunka- nem az ízlést kell értékelni, hanem a munkát, ami benne van..:” Valóban nem cél- hogy ízléstelen- bazáráru szintjét megütő alkotásokat értékként állítsunk ki- A giccsek készítője ugj'ancsak valami szépet szeretett volna létrehozni. Nem kevesebb munkát fektetett bele- mint az- aki valóban értéket alkotott- de fáradsága kárbaveszett- A kiállítás bemutatja- hogy községeinkben igény, energia- munkakedv van- melyet a közművelődésnek- a társadalomnak kell az ízlés- az értékes kultúra felé irányítania. Hasonló kiállítás majd minden faluban megrendezhető- és jó is lenne, ha megrendezésre kerülnének minél több helyen, hogy az ügyes kezek munkája necsak a szekrényekben — mint azt Dénes Márkus mondta — féltett kincsként heverjen, hanem ■ hamar kincs, közkincs legyen, más is gyönyörködhessen benne — legalább alkalmanként. G. I. május 11., kedd 5
