Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

Kádár János távirata L. I. Brezsnyevhez LEONYID ILJICS BREZSNYEV elvtárs­nak, a Szovjetunió Kommunista Párta Központi Bizottsága főtitkárának Moszkva Tisztelt Brezsnyev elvtársi A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a magam nevében szívből köszöntőm önt a Szovjetunió marsalljává történt kinevezése alkalmából. A magyar nép az egész haladó emberi­séggel együtt nagyra értékeli a Szovjetunió dicső fegyveres erőinek történelmi szerepét. Ezek az erők döntő tényezői voltak a fasisz­ta agresszor szétzúzásának a második világ­háború menetében és ma is megbízható ol­talmazol a népek békéjének. ön, kedves Brezsnyev elvtárs, a fasizmus elleni áldozatos harc egykori résztvevője, magas tisztségében ma is fáradhatatlan te­vékenységet fejt ki a Szovjetunió népei, a szocialista közösség országai, az egész embe­riség békéjének védelmében. Kinevezése alkalmából jó egészséget és to­vábbi kiemelkedő sikereket kívánunk önnek közös céljaink, az emberiség békéjének, biztonságának erősítése és társadalmi hala­dása érdekében kifejtett tevékenységéhez. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Tanácskozik a KISZ IX. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról.) nagyszerű dolog- Aki a május elsejei felvonulást végignéz­te- ott is megítélhette a ma­gyar ifjúság hangulatát, po­litikai magatartását: ifjúsá­gunk a szocializmus őszinte híve és ezt tettekkel is bi­zonyítja! De hozzáteszem: itt sem elégedhetünk meg az el­ért eredményekkel, folytat­nunk kell a munkát- hogy még többre jussunk­A Kommunista Ifjúsági Szövetség legfőbb feladata a nevelés. Bizonyos értelemben a munkát is a nevelés eszkö­zeként foghatjuk fel- mert a legjobb pedagógia: felada­tot adni és a feladat végzése közben nevelni. Szeretnénk- ha úgy nevelnék az ifjúságot, hogy korszerű- azaz kommu­nista világnézete, marxista— leninista ideológiája legyen- rendelkezzék a reá váró fela­datok elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai ismere­tekkel. Á helyes erkölcsi alapállásról A politikai neveléssel kap­csolatban említem meg, hogy a KISZ kongresszusi felké­szülése nagyszerűen sikerült. Sok jó javaslat gazdagította a kongresszus anyagát. A szé­les körű vitában azonban egy­két olyan nézet is felmerült, amelyet nem volna helyes ér­vényesíteni- Ilyen volt pél­dául, hogy vallásos fiatal ne lehessen a KISZ tagja. Elő­fordult azután, hogy egyes KlSZ-esek tagkönyvét azért nem cserélték ki, mert az il­lető háztájiban sertést hiz­lalt, s ezért anyagiasnak mi­nősítették- Ezek a nézetek — bár jószándékúak — hibá­sak. Az ideológiai, politikai nevelést elveink tisztaságá­nak szellemében, nem sablo­nok szerint, nem álradikális je'enségeknek engedve kell folytatni. Kérjük a KISZ-í, hogy ebben a tekintetben is a pártot kövesse­A szocialista erkölcs ter­jesztése szintén igen fontos feladata a Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek. Igaz — s ezt sokszor hiányosságként fel is vetik —, hogy a szo­cialista erkölcs kódexe nincs kidolgozva. Ez azzal függ össze, hogy társadalmunk for­málódó, á-talakuló társada­lom, s erkölcsi normáink is formálódnak és alakulnak. A szocialista erkölcs fo­galmai és követelményei azon­ban meggyőződésem szerint nagyméretekben és széleskö­rűen terjednek hazánkban, az ifjúság között is, jóllehet, nincsenek tízparancsolatoa szedve- Kódex nélkül is lehet ösztönzést adni a megfelelő erkölcsi magatartásra. Hiszen az i,tt, a kongresszusi terem­ben olvasható jelszavak — „Hűség a néphez, hűség a párthoz!”, „Forradalmi fel­adatunk és történelmi feleJ lösségünk a fejlett szocialis­ta társadalom építése!”, „Együtt az ifjúság tömegeivel az V. ötéves terv teljesíté­séért!", „Antiimperialista szo­lidaritás, béke, barátság!” — mindegyike egy-egy erkölcsi követelmény- A fiatalok ne­velésében követelményként állíthatjuk továbbá az önzet­lenséget; azt, hogy ne csak önmaga, hanem családja, a közösség, a társadalom, a ha­za javára és hasznára éljen! Erkölcsi követelmény a fel­adatokra való megfelelő fel- készültség megszerzése. Ma már nem is elég, ha azt mondjuk, hogy „tanulj”. Azt keil mondanunk, hogy „ta­nulj, dolgoz?,, és azután is szünet nélkül képezd .tovább magad”, mert napjainkban másképp már nem lehet bol­dogulni, s a jövőben még ke­vésbe lehet- Ugyanígy erköl­csi követelményként elvár­ható a fiataloktól a helytál­lás, az. hogy kötelezettségük­nek mindenütt és minden­kor példásan tegyenek ele­get. Ha pedig ezeknek a kö­vetelményeknek eleget tesz­nek, akkor a szocialista tár­sadalom többi erkölcsi köve­telményének is meg fognak felelni- A KISZ-nek ebben nagy a szerepe! Szeretnék kitérni arra is, amit a Központi Bizottság beszámolója a testedzésről. a sportról mondott, A KISZ döntő feladata — s helyes volna, ha a Kommunista If­júsági Szövetség ezt pártfel­adatnak tekintené —, hogy segítse a testedzést és a tö­megsportot- A nép, az ifjú­ság egészséges életéhez, jó­létéhez és jó közérzetéhez is hozzátartozik, hogy komoly méretű testedzés és tömeg­sport legyen Magyarorszá­gon- Kérem, hogy ami az if­júsági szövetségen múlik, mindent .tegyenek meg en­nek érdekében. A párt, a kormányzat, az egész társadalom felelőssé­get érez az ifjúságért, ennek tudatában foglalkozik az if­júság kérdéseivel. A párt Központi Bizottságának és kongresszusának ifjúságpoli­tikai határozata, továbbá az ifjúsági törvény hosszú időre megjelöli az ifjúsággal kap­csolatos feladatokat. Az elvi iránymutatások érvényesíté­sével, a megszabott felada­tok megoldásával megfele­lően biztosíthatjuk az ifjúság szellemi-fizikai fejlődését­A jövő biztató, az út nyit­va áll az egész ifjúság, min­den fiatal előtt. Az országnak szüksége van jól képzett, a világnézeti kérdésekben el­igazodó, az erkölcsi normák­nak megfelelő, egészséges if­júkra. Mennél többen lesz­nek, annál jobb! Mert fel­adat bőven lesz a jövőben is! Biztosítom a Kommunista Ifjúsági Szövetség tisztelt kongresszusát arról, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kor­mánya, a párt- és .társadalmi szervezetek, a jövőben is min­dent megtesznek azért, hogy a magyar ifjúság fejlődése biztosított, egészséges és jó irányú legyen! Kongresszusuknak jó mun­kát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságának és az egész magyar ifjúságnak nagy sikereket kívánok szocialista céljaink megvalósulásához, a Magyar Szocialista Munkás­párt XI- kongresszusa és a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség IX- kongresz- szusa határozatai valóra vál­tásához! A párt Központi Bi­zottsága bízik a magyar irjú- ságban; jövendő harcunkban számolunk a KISZ nyolc­százezres tagsága, a magyar ifjúság erejével. Formáljuk együtt azt a jövőt, ami teljes mértékben az önöké lesz! Sok sikert! Az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának fel­szólalását hosszan tartó, lel­kes taps köszöntötte. ülésezett a szécsénvi járási párt bizottság Többéi tenni a cselekvési program valóra vált fisáért A SZÉCSENYI járási párt- bizottság kibővített ülésén pénteken tárgyaltak a Köz­ponti Bizottság tavaly no­vember 26-27-i határozatai­ból adódó feladatok végrehaj­tásáról. A végrehajtó bizott­ság írásos jelentését Miklósik Ignác, a járási pártbizottság első titkára szóbeli előterjesz­téssel egészítette ki. Elöljá­róban az elmúlt év néhány igen fontos tanulságáról szólt. Arról, hogy a szövetkezetek­nél a termésátlagok csökken­tek. és ebben szubjektív okok- mulasztások is találhatók. Az állattenyésztés sem fejlődött megfelelően. Egyes helyeken a takarmány sem kellően biztosított. A szakember-el­látottság sem megfelelő. A hibák dacára túlságosan nyu­godt hangulat volt tapasztal­ható. A jövedelmek ennek el­lenére 8,2 százalékkal halad­ták meg az előző évit. ­Kedvező feltételek mellett határozták meg a járás idei és öt évre szóló terveit. Ezt különböző fórumokon is szé­les körben tárgyalták. Kor­szerűsítették az információt, felkészültek a folyamatos el­lenőrzésre, a tervek végre­hajtásának rendszeres elem­zésére. Az alapszervezetek cselekvési programjai jól se­gítik a járási irányelvek va- lórá váltását. Ezekben fontos feladatként szerepel a szarvasmarha- és juhtenyész­tés fejlesztése, a termésátlagok növelé­se- a szakember-továbbképzés rendszeressé tétele. A terme- lőberendezések fokozott ki­használása, a munkafegyelem szilárdítása, a szocialista bri­gádmozgalom erősítése. Be­ruházásoknál az előkészítés, a kivitelezés, a minőség és tervszerűség javítása. A feladatok végrehajtásá­ban több gond is jelentkezik, állapította meg a pártbizott­ság. Néhány cselekvési prog­ram túlzottan szakmai jelle­gű, a politikai feladatokat nem tükrözi eléggé. Több he­lyen általános a célok meg­határozása. A tartalékok fel­tárásában túlzott óvatosság tapasztalható. A megnöveke­dett követelményeknek meg­felelő tervek teljesíthetőségét is vitatják egyes helyeken. Nem minden vezető érzi még megfelelően a tervek megva­lósításának fontosságát. A gazdasági intézkedéseket elő­segítő politikai munka egye­netlen. A nem önálló gazdasági egységeknél elhúzódik a fel­adatok meghatározása, amiatt késik a felajánlás, a végre­hajtásra való mozgósítás. A határidők ellenőrzése, szá­monkérése nem folyamatos. Az eredmények tudatában egyes helyeken túlzott meg­nyugvás és önelégültség is tapasztalható, ami igen ká­ros — állapította meg töb­bek között a pártbizottság. A párthatározat és a cse­lekvési programban megfogal­mazottak elmúlt negyedévi végrehajtását igen részletesen elemezték. A mezőgazdaság­ban az időjárás okozta késés után jó ütemben folyik a munka. Az állattenyésztésben sok még a gond, amelyek megoldása intézkedéseket kí­ván. Amíg általában a közös gazdaságok többségében fej­lődés van, a kistermelőknél szembetűnő az állománycsök­kenés. A szarvasmarha-állo­mány nem éri el a tavalyi és a tervezett szintet sem. Az állati termékek, tej-, hízóser­tés-. vágójuh-értékesités je­lentősen meghaladta a ko­rábbit a termelőszövetkeze­teknél, de a kistermelőknél csökkent. A háztáji termelés fokozására az intézkedéseket gyorsítani kell. A JÁRÁS ipari üzemeinek termelése a tavalyit 13—15 százalékkal haladta meg, a tervezeti szinten alakult. Pó­tolnivaló van az ELZETT gyáregységében- Az építőipari ágazatban az évi tervezett 7- 8 százalékos termelésnövelés 3 százalékra alakult. Van te­hát mit tenni az üzemekben is. A beruházások közül terv- szerűtlenül elhúzódik az 560 vagonos gabonasiló és az AFIT-szerviz átadása. A szé- csényi áruház idei beruházá­sánál is gyorsítani kell az előkészítést. A tanácsi, illetve kommunális beruházásoknál sokkal kedvezőbbek a ta­pasztalatok. A vitában nyolcán vettek részt. Galcsik Gyula, a bú­torgyár telepvezetője elsősor­ban a még meglevő üzemi tartalékok hasznosítására hívta fel a figyelmet. Kiug Nándor, az ELZETT-gyár* egység vezetője az elmara­dás okairól, a póllás lehető­ségéről beszélt. Boros Béla szécsényi, Ve- rebélyi Antal varsányi, Nagy István ludányhalászi és Bo- zsik Béla litkei termelőszö­vetkezeti elnökök a tervekről, azok időarányos teljesítéséről, és sajátos gondjaikról beszél­tek. Többen szóvá lettek, hogy a vetőmagellátás nem volt hibamentes. A gépalkat­részek hiánya már most gon­dot okoz számukra. Az állat­tenyésztés. a háztáji gazdasá­gok fejlesztése érdekében ter­vezett intézkedéseikről is szár mot adtak. A járás mezőgaz­daságának helyzetéről átfogó elemzést adott Zagyvái Sán­dor, a járási hivatal osztály- vezetője. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyette­se is. Elöljáróban a megye és a járás kezdeti eredményei­ről szólt. Az előterjesztést bí­rálta, hogy bár ismertek a tennivalók, éppen ezért sze­mélyre szólóéban is lehetett volna a végrehajtást értékel­ni. Az elmúlt évi tanulságok­ra utalva elmondotta, hogy nincs ok a járásban az elbi­zakodottságra. Az adottságok­hoz mérten alacsonyabb szin­ten termeltek, a jövedelmek viszont megnövekedtek. A kettő nincs arányban. Figyel­meztetett arra is, hogy a me­gye parlagterületének fele eb­ben a járásban van. Alacsony a fejési átlag. A burgonyate­rület csökkent, kevesebb mint amennyit terveztek. Az ered­mények mellett tehát ezekről is beszélni kell. A hozzáér­tésről is szólt, a káderhelyzet javításának fontosságáról. Ar­ról, hogy ma már önmagában kevés a rutin, a vezetőknek fel kell készülniük a szak- képzettségben is a nagyobb követelmények teljesítésére. Állattenyésztésnél a hozzáér­tés fontosságát hangsúlyozta. Több felmerült kérdésre vá­laszt adott. A PÄRTBIZOTTSÄGI ülés elérte célját. Kritikusan ele­mezte a gazdálkodás tapasz­talatait és ennek alapján a soron következő tennivalókat is meghatározta. Jusesák Györgynek, a Mátraaljai Aiíiuni Gazdaság igazgatójának felszólalása A vasárnap délelőtti plená­ris ülésen harmadikként ka­pott szót megyénk küldötte, Juscsák György, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója. Felszólalásában a mezőgazdaságban dolgozók általános szakmai, és politi­kai műveltsége emelésének jelentőségéről, az egyetemek, főiskolák és az üzemek kö­zötti nem kellő összhangról, a KISZ-munka néhány fon­tos kérdéséről beszélt. A töb­bi között ezeket mondotta: Kellő ö-gzhaugot — Ahhoz, hogy a mező- gazdaság minden területén megfelelő hatékonyságot ér­jünk el, jól képzett, szocia­lista szakmunkásokra és mű­száki irányítókra van szük­ség. Hiszen egyre jobban lát­ható és ténnyé válik, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság, a termelési rendszerek elter­jedése, a koncentrált állat- tartótelepek működtetése semmivel sem jelent kisebb feladatot, mint az élet bár­mely más területén jelentke­ző gondok megoldása. Még­is egyre csökkent azon fia­taloknak a száma, akik a mi szép szakmánkat akarják hivatásul választani. Igaz. a végzett agrár szakemberek kö­zött nem ritka, aki napi 10 —12 órát, de esetenként még 14-et is a munkhelyén tölt. Lehet, hogy ez is visszari­asztja a fiatalokat? Lehet, de ez nem döntő! Bár tapasztalható, hogy nincs meg a kellő összhang az egyetemek, főiskolák és az üzemek, a gyakorlati élet kö­zött, pedig ennek a kapcso­latnak a megoldása egyben a tudomány gyorsabb gyakor­lattá válását is jelenthetik. Feltétlenül fontosnak tartom, hogy az állami kapcsolatok mellett jöjjön létre a KISZ- szervezetek együttműködése is. így az egyetemről távo­zó KISZ-vezetők és -aktívák KISZ-munkájának folyama­tosságát is biztosítani lehet. Alapvetően más Ha az előbb elmondottakat gondként emlftettem, akkor a mezőgazdaságban dolgozó, vagy oda kerülő fizikai mun­kások általános politikai és szakmai képzését alapvető feladatnak tartom. Különösen sok gondot jelent a jól fel­készült szakmunkások hiá­nya a nagyüzemi állattartó­telepeken. A hiány okait keresve, úgy dondolom, hogy az általános felfogásból, a még sok helyen meglevő rossz szemléletből kell kiin­dulni. Ma már mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságban, az állattenyésztésben dolgo­zók szakmája, a szakembe­rek munkája alapvetően más mint korábban a kisparaszti gazdaságokban volt. A mun­kaszervezés korszerűsödésé­vel, a munkahelyek kulturá- lódásával megváltoztak a munkavégzés feltételei. Ah­hoz azonban, hogy tovább javuljanak, hogy még elfo- gadhatóbbak legyenek, még több, egyre jobban képzett szocialista gondolkodású szak­emberre van szükség. A szakmunkáshiány másik okát a nem kellő felvilágosításban látom. Ügy vélem, keveset hallanak az iskolás gyerekek a mezőgazdasági munka szép­ségéről, annak társadalmi fontosságáról. Ezen a terüle­ten nagyon sok a tennivalója az iskolának, a nevelőnek, az úttörőszövetségnek, a szülők­nek, de a mezőgazdasági nagyüzemeknek és a KISZ- nek is. Ügy vélem, nagyobb társadalmi összefogásra, van szükség. Mi, a mezőgazdaságban dol­gozó vezetők nagyon sokszor elmondjuk, hogy nincs szak­ember-utánpótlásunk, mert az ipari vállalatok elviszik a fiatalokat a községekből. De látnunk kell azt is, hogy egy- egy ipari nagyvállalat milyen szakszerűen és körültekintően foglalkozik szakember-után­pótlásával, felhasználva erre a propaganda különféle esz­közeit és formáit is. Ipari nagyüzemeinkben jól működő szervezetek irányítják és se­gítik a hozzájuk került fia­talok beilleszkedését, politi­kai. továbbképzését, életét. Ott, ahol a vállalatvezetés part­nerének tekinti és igényli a KISZ munkáját, kevesebb a gond a szakember-utánpót­lással. Nekünk, a mezőgaz­daságot irányító vezetőknek nem elég felismerni a folya­matos utánpótlás szerepét, jelentőségét, de tennünk is kell a megoldás érdekében. És a jó példákat nem szé­gyen átvenni! Vannak jó ha­tározataink és állami utasí­tások, amelyek lehetővé, illet­ve kötelezővé teszik a fiata­lok bevonását a vállalati dön­tésekbe. Ne késlelkedjünk ezeket megtenni! Ügy gondolom, hogy a me­zőgazdaság előtt álló felada­tok sikeres végrehajtásának kulcskérdése a szocialista módon tanuló, elő, gondol­kodó és dolgozó szakembe­rek, valamint irányítók biz­tosítása, kinevelése és a gya­korlati munkába való beveze­tése- Ebben pedig fokozott feladat hárul a KISZ-re — mondotta a többi között Jus­csák György, a Pásztói Álla­mi Gazdaság igazgatója. Tegnap reggel szekcióülé­seken folytatták munkájukat a KISZ IX- kongresszusá­nak küldöttei, amelyből te­vékenyen vették ki részüket a nógrádi küldöttek is- A szekcióüléseken az alábbiak kértek szót: Lábát Mária. a balassagyarmati finomkö­töttárugyár dolgozója, Ju­hász András művezető, a VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyá­rának KISZ-titkára, Kará­csonyi Éva, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat főépítés vezető-helyette­se, Fekete Zsuzsanna, a szé­csényi költőipari szövetkezet dolgozója, Salliga László, a balassagyarmati 217. sz. Szak­munkásképző Iskola tanulója, valamint Oszvald Katalin, a pénzügyi és számviteli főis­kola hallgatója. A kongresszuson számos külföldi delegáció vezetője is felszólalt­Ezzel befejeződött a kong­resszus harmadik munka­napja. Kedden a küldöttek ugyancsak plenáris ülésen folytatják a vitát a beszámoló és a beterjesztett dokumen­tumok felett. (MTI) NÓGRÁD - 1976. május 11., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents