Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-30 / 127. szám
elhatározástól a megvalósulásig (III.) 'Család a puszta szélén Eruenyt szerezni a.. A kérdések kérdése: ele- gendö-e a jelenlegi, illetve a későbbi fejlesztés nyomán létrejövő építési kapacitás a megyei feladatok elvégzésére? Igen, de csak akkor, ha a keresletet és a kapacitásokat ez év első felében a megyei kapacitás mérlegösszeállításával reálisan összehangolják, ha érvényt szereznek annak a követelménynek, hogy épí tónak a megnövekedett kötelezettségek teljesítése alól. gében műszaki fejlesztést je. lentenek. Ennek során csők kentik a munkaigényt az előre gyártásnál és az épületgé" ... „ , pészetben. Nem támogatják A kivezető Ut Viszont a munkaerő-szükségletre vonatkozó elképzeléseket, mivel azok nem reálisak. Erzsi, ÖcsiKati meg az „ezerforintos" Márti Huzavona ipari kapacitást nem szabad a technológiánál kivinni a megyéből. E két alapvető feltételen kívül még sok más, az együttműködést akadályozó, a fejlődést gátló jelenséget kell sürgősen felszámolni. Szí ni lélet változást Először: az előkészítésben jelentkező minden mulasztást nem lehet teljesen a kivitelező nyakába varrni, majd később az elmulasztott időt rajta bevasalni- Másodszor: a kivitelező vállalatok akadályközlései ne az indítási szándék eltolását leplezzék, hanem a valós helyzetet tükrözzék. mert csak ennek ismeretében lehet igazán egymáson segíteni. Harmadszor: ideje végét szakítani annak a káros gyakorlatnak, hogy mindenki a másikban, azaz külső okokban keresi a hibát, saját szempontjai szerint értelmezi az építőipar szűk keresztmetszetét, ahelyett, hogy elsősorban saját szakmai tevékenységének -hibáit szüntetné meg Az előbbiek egyértelműen alapvető szemléletváltozást, s ennek megfelelő gyakorlatot követelnek a beruházásban érdekelt összes szervek vezetőitől és dolgozóitólA kivitelezőknek viszont arra is választ kell adniuk, hogy mit tesznek a kereslet kielégítése érdekében, miként akarnak továbblépniA vizsgálatban érintett négy kivitelező szervezet az ötödik ötéves tervben 230 millió forint értékű saját beruházást kíván megvalósítani. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ennek az elképzelésnek a támogatását javasolja. A beruházások lényeA kivitelezéseknél a legkritikusabb pont a határidő be nem tartása. Vajon mit kívánnak tenni az itt lévő negatív jelenségek megszüntetéséért a kivitelező vállalatok? Van-e elképzelésük, szándékuk e tarthatatlan helyzet megváltoztatására? A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat a tervező, vállalattal közösen szerkezeti katalógust dolgozott ki- Elkészítettek az alagútzsaluza- tos lakásépítés három típustervének változatát. Lényegesen emelte a víz-, fűtés- szerelési, lakatosipari, beton- és műkőelem előregyártókapacitását- A Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet a Wimpey építési módszer bevezetésével csökkenti az élőmunkát, gyorsítja a tempótÉs a többiek? A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat által szervezett technológiai változások is célsze- 'rűek- Alkalmazásukat azonban nem fogadja el a beruházó, mondván: drága, sok költségtöbbletet okoz!, Rendeléshiány miatt nem tudja kihasználni az állami építőipar a Peva-technológia előnyeit. Hasonló a helyzet a FRANKI cölöpözőberendezés- nél is. Amennyiben az alkalmazott technológia körüli viták nem szűnnek meg, akk*>r értékes hetek, hónapok mennek veszendőbe, s továbbra is vágyálom marad a határidő csökkentésére vonatkozó minden törekvés, elképzelés. Ugyanakkor a beruházók továbbra is lehetőséget adnak az építőknek, hogy kibúj jaA megyei Népi Ellenőrzési Bizottság úgy látja, hogy a vállalati beruházások előkészítéséhez nincs elegendő szakember. Ezért azok bonyolítását a vállalatok bízzák az illetékes tárca beruházási vállalatára. Jelentősen csökkenne az építési idő és a költség, ha alkalmaznák a korszerű, há- lótervezéses eljárásokat- Segítene,, ha egy-egy építési területen nem több építési szervezet és technológia lenne képviselve, hanem csak egy. Javasolják, hogy a NÖGRÁD- TERV vállaljon generálszintű tervezést, növelje a tervezői művezetés arányát- Ügy látják, hogy együttműködési szerződésekkel — lebonyolító, tervező és kivitelező — tovább lehet javítani a helyzeten- Szükségesnek tartják, hogy a jogszabály adta lehetőségek alkalmazásával az építőket ígéretük betartására szorítsák- Vagyis nem teljesítés esetében fizettessenek velük kötbért. Ez viszont megkívánja a tanácsi szakigazgatási szerveknél tapasztalható elnéző gyakorlat mielőbbi megszüntetését. Ennek érdekében megyei szintű rendelkezés kiadását javasolják. Végül célszerűnek tartják az importgépek beszerzésével kapcsolatos eljárási engedélyek felülvizsgálatát. Várjuk, hogy a beruházásban dolgozók most már komolyabban veszik az arany- igazságot, mely szerint jó, vagy rossz munkájuktól nagyban függ, miként alakul a megye dolgozóinak, köztük rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek közérzete, jó hangulata. Ennek megfelelően növekedik a felelősségük is! Ezt pedig csak egyféle módon képesek kifejezni. Gyorsabban, korszerűbben és kifogástalanabbul építkeznek- Hiszen erre vállalkoztak a vállalat alapításának ideién. V. K. (Vége) után kaptam a pénzt, ezer forint volt az összeg. Most, hogy Márti is megvan, a postás minden hónapban kétezertíz forintot hoz., Márti megduplázta az ezrest. Emellett a négy gyerekre ezer- kétszáznyolcvan forint a családi pótlék A nagyszobában szép, világos bútor. A két nagyobb gyereknek emeletes ágy, a kicsiknek teljesen egyforma, rácsos kiságy. Kati — ő a göndör hajú a családban —, még alszik. Mártit, hogy le ne essen, az édesanyja egy kendővel odakötötte a szék karfájához. Onnan lesi a felnőtteket, közben szorgalmasan szívogatja a cumiját. Mind a négy gyermeknek egyformán fekete a szeme. — Mondják is nekik, kormos a szemetek, miért nem mossátok meg? A nagyobbak már csak mosolyognak ezen. Erzsi, a komoly nagylány A műút szalagja tovább kígyózik Vác felé. A gépkocsik, autóbuszok, teherautók elhúznak anélkül, hogy a benne ülők egyetlen pillantást is vetnének arra a kis mel- lékútra, amely Rétságon a Glóbus Nyomda mellett kanyarodik a dombok felé. Az üzemig műszakváltáskor csak- csak kijár a busz. De a pusztaszántóiak gyalogosan jönnek- mennek. Keresztülvágva az erdőn. Kovácsék a pusztának a legszélén laknak. Dimbes-dom- bos, sáros időben mélyen fölszántott úton megyünk. A ház előtt álló kismotor jelzi, hogy itthon van az édesapa. Kovács Lajos a Glóbus Nyomdában dolgozik. Kazánfűtő. Felesége a legkisebb gyerekkel otthon van, gondozási segélyen. Négy gyereket nevelnek Kovácsék. Erzsi, a legidősebb Legfeljebb Kati kap harmadikos. Lajos, akit min- a szeméhez, denki csak Öcsinek ismer, Nézegetjük a fényképeket, az általános iskola második Erzsiké egyéves korában, ezen osztályát tapossa. Kati két- öcsi. Ott van Kati, Mártiról éves múlt, a sereghajtó Marti éppen most csináltattak fény- egyesztendős képet. Lali, akit mindenki hív öcsinek ijedtén Ilyen volt Kati egyéves korában. az itteni gyerekeket is? Iga«, az út is élég gyatra állapotban van... A pénzben ugyan nem dúskálnak, de mindenük megvan. A házra járó OTP-tar- tozást kifizették. — Az én gyerekeim nagyon örülnek, ha kapnak egy- egy ruhát, vagy csokit. Nincsenek túlhalmozva. Értékelik az ajándékot. Nagy segítség a kert, ahol megterem a zöldség, a gyümölcs. Tojással bőviben vagyok. Hét közben is főzök csirkét, tyúkot. Két éve lakunk a pusztán. Minden télen vágtunk malacot. Így tudunk előrehaladni. A két nagyobb gyerek iskolai kiránduláson volt a héten Budapesten. Az édesanyjuk is elkísérte őket. — Még nem lá'ták az Alii : — Márti az .,ezerforintos” gyerekünk. Amíg csak Kati Egyetlen kézmozdulatot tesz^ Káplár János kezemozdula- csak, és aztán felrobban a’ sa. hegy. Persze, nem az egész, Azé az embeié, akt mert ahhoz nem is tudom, éve dolgozik már itt, mennyi tonna paxitra — rob- vek között. húsz a köbanóanyagra — lenne szükség, de azért az ötvenezer tonnát kitevő kő is hatalmas mennyiség. Mármint a külső szemlélőnek, mert ők nem éppen elragadta to ttak tőle: — Több is lejöhetett volna, a fene egye meg! — mondogatják. Pedig sikeres volt a robbantás; csepp sem veszett kárba a tizenhét fúrólyukba helyezett, közel négy tonnányi paxitbóL De hát úgy vannak vele, hogy: minél több, annál jobb. Rábólint a mondatra Káplár János, a negyvenkét éves, barmára sült arcú, kemény robbantómester. — Így igaz, de hát nem lehetünk maximalisták. Mert hát ez is olyan, mint a matematika: adott mennyiségek össze— Igen: ennyi időt töltöttem ebben a bányában. És egy kőrögöt Dekányi csak, a gyújtáskor felettem a bun- de érezni rajta a félelmetes kér vasbeton kupolája... keménységet, a szem pedig Évente,- ott helyben kiszá- rábámul a benne kusza össze- molta, hozzávetőlegesen negy- visszaságban kirajzolódó, ezüs- ven tonna paxitot robbant el. tös érccsillogásra. — Szép •— mondom. tudja, hogy kezdtem? Amikor idekerültem, az egyik legneadásából adott a végeredmény hezebb munkát végeztem. Csillerakodó voltam: naponFélelmetes mennyiség — fogalmazom hangosan. — Igen, de jó ügyet szolgál. Nincs hát benne semmi ijedtségre késztető Hallgatunk egy sort. Fújjuk a cigaretta füstjét, s közben unszolásra ugyan, de elmondja. Tizenhat éve párttag, tagja a járási pártbizottságnak és az üzemi alapszervezet vezetőségének is. — Elfoglalt ember. 11 — Ha tervszerűtlenül osztanám be az időmet, bizony nem igen jutna másra. De így, igen. Nem ő mondja, mások említik: szenvedélyes vadász, sőt — lényeges különbség —, vadászmester. — Feldobom a puskát a — Az. És hasznos — hagy- vállamra és a hegveket jája jóvá a robbantómester. — rom. Tudja, mennyi szépség Viszik is sokfelé; ha duplá- van egy öreg fában, egy csőFELROBBANTJA A HEGYET — Ha volna fényképezőgépünk, már a négy gyerekről együtt lenne kép. Innen, a pusztáról mind a néggyel egyszerre bemenni a fényképészhez bonyodalmas. Erzsi régóta nyűg, azt hiszem, év végére megvesszük neki. Kovácsék átlagcsalád. Amilyenből a legtöbb van az országban. Azzal a különbséggel, hogy ők négy gyereket vállaltak. A konyhában mosógép, centrifuga, gáz és teljesen új, nagy hűtőszekrény. — Most vettük részletre. A férjemnek mindenáron kismotor kellett. Akkor nekem meg hűtő — mondtam. Kétnaponként megyek be Hátságra vásárolni. Kihozom a te* jet, kenyeret. Legalább a tej is eláll. Messze vannak a községtől. Ez nehézsége a pusztai életnek. Az iskolások innen gyalogszerrel vágnak nap mint Megtörli homlokát a robbantómester, mert szemet saj- dító élességgel, forrón tüzelve rekednek meg a napsugarak itt, a Pestvidéki Kőbánya Vállalat berceli kőbányájának holdbéli tájra emlékeztető kőszirtjei között. Aztán, hogy zsebre dugta átnedvesedett arctörlőjét, tovább magyaráz: — Az előkészítésen, a töltetek telepítésén múlik, sikeres-e egy robbantás. És tovább fejtegeti szakmai titkaikat: negyven méter mélységbe fúrnak le töltetenként, de ezenkívül még — a mennyiségtől függően, nyolctíz méter hosszúságú lábon fúrt lyukakat is mélyítenek. Ezekbe helyezik bele a paxit- rudakat, aztán lefojtják őket, majd rákapcsolják az elektromos gyújtás drótszálait. Utána meg? Csak egy kézmozdulat. .. ta harmincat-harminchatot is telerámoltam. Aztán letoltam a kötélpályáig, onnan meg vissza az üressel. A tenyerét nézi, amelyen soha ki nem törölhető nyomokat hagyott a kő kíméletlen élessége. — Aztán kőfejtő voltam. Tudja, mi az a stanga? Rábólintok: igen. — Feszítővas. ját termelnénk, az is meglelné a gazdáját. Így beszélgetünk apró-cseprő érdekességekről, meg szóba kerül azért Káplár János további élete is. — Tizenhat évvel ezelőtt vizsgáztam le a szakmából, s lettem’ robbjantómester —, folytatja önvallomását. — Bátornak érzi magát? — Nem értem. bogó hegyi patakban, vagy egy hátrahőköltetően meredek szakadék látványában? Ez a ki- kapcsolódásom. meg otthon a kis darab szőlő, a tévé, a rádió. a könyvek. Elbúcsúzunk. feldübörög alattunk a GAZ-kocsi. erre a terepre az egyetlen hasznos jószág motorja, amikor utánunk siet. Márti, a sereghajtó latkertet, a Vidámparkot, hadd örüljenek. Az édesapjuk Erzsit nem- régibe-n Visegrádra vitte el motoron. Legközelebb Öcsi következik. Van biciklijük, és egymással is nagyszerűen tudnak játszani. — Nehéz négy gyerekkel? — Nekünk nem. Mind a nap az útnak. Délután meg ketten szeretjük a gyerekeket, haza. Jó kis séta, még mű- Ök is szinte észrevétlenül nőt- úton is. Hát akkor, ha bo- tek a családban. A pusztai káig ér a sár, esik az eső, élet, a bejárás a faluba, megvagy a hó. Mondogatják is a nehezíti a dolgunkat. De azért pusztaszántóiak, hogy a tol- megvagyunk. A jó levegőt, az mácsi iskolabusz Rétságra erdő közelségét, és a szép ker- menet, miért nem kanyarodik tét nem lehet megfizetni... be a műútig, hogy fölszedné Csatai Erzsébet Hibrid kukoricát nemesítenek — Ne felejtse el azt sem Ügy gon- megírni hogy a tizenkét ta— No, azzal, meg kézifúró- dolja, ehhez bátorság kell? gú Lenin Szocialista Brigád val és öt-, meg nyolckilós ké- — Igen. vezetője vagyok! Egyszer fozikalapácsokkal dolgoztunk. — Hát... Szóval, egyfajta galmazhatna mind a tizenket— Nehéz munka volt... keménység szükségeltetik. Meg tőnkről. — Az. Nem egykönnyen ad- józan ész, de ha valaki be- Megígérem, s a kővel tele- ja meg magát a kő. Ez meg tartja az igen-igen szigorú szórt úton. dülöngélve indul biztonsági rendszabályokat, el a terepjáró. Még tíz mé- hát nyúlszívvel is elvégezheti tért sem haladunk. amikor a munkát. Nem mondom, van a szemközti hegy felől tornáz emberben bizonyos ideg- pa robbanás moraját hozza feszültség, de szerintem a felénk a szél. Szemem odaürült deszkaládán nyújtóztat- lényeg: ismerni kell a követ, kap: mintha a levegőben úszva lábainkat —, rajta felirat: a körülményeket és rengeteg na, emelkedik meg, s dől por- Vigyázat, robbanóanyag! Élet- gyakorlat kell. Aztán már felhőbe a kő... veszélyes! Kezembe veszek nem lehet félsz, mert, ugye, Karácsony György különösképpen, mert az országban fellelhetők közül az egyik legnagyobb szilárdságú. Ahogy ülünk ott, egy kiA szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársai nagy hozamú, gépi betakarításra alkalmas, jó ellenállóképességű hibrid kukoricák nemesítő* sén fáradoznak- Az ezekhez szükséges tenyésztési alapanyagok, az úgynevezett vonalak előállítása 6—8 évet venne igénybe. Ezt az időt azonban a felére csökkentik, veket érleltek. A termések törése után mindjárt a te- nyészkertekben szabadföldbe került a mag, amelyből a második generációt nyerik majd az őszi betakarításkor. A te- nyészkerti nevelés lehetősé* get nyújt a szigorú szelektá- lássra, a legjobb tulajdonsá- gokkál rendelkező kukoricatörzsek kiválasztására. A kutatás feltételeinek tómért évente két generációt vábbi javítására, a tenyészté* nevelnek. Az idei első nemzedék már „felnőtt” az intézet Csongrád megyei, kiszom- bori telepén. Az üvegházban télen vetett magból fejlődött növények május végére csösi alapanyagok nagyobb ara- nyű előállítására az intézet szegedi központjában újabb üvegház építését kezdték megNÓGRÁD = 1976. május 30., vasárnap 3 n
