Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

dr Kljén a szocializmus és a kéke! Két évtizedre emlékezve íz internacionalizmus A mostani kiképzési év már * jubileumra készülődés je­gyében zajlik a munkásőrök­nél : 1977. tavaszán ünnepük a megalakulás huszadik év­fordulóját- A kerek évfordu­ló méltó megünneplésére ké­szül a pásztói- Gubis Fe­rencről elnevezett ónálló munkásőr század is. A Lovász József Művelő­dési Központ előAerében szép kiállítás hívja magára a fi­gyelmet. Nagyméretű tabló­kon, vitrinekben két évtized •munkásőréletének emlékei, dokumentumai láthatók. A vendégkönyv tanúsága szerint naev érdeklődéssel kísért ki­állítás a század munkásőrei­nek köszönhető. Ók gyűjtötték az anyagot- iskolás gyerekek segítségével rendezték a be­mutatót­„20 éves a munkásőrség” — «z a kiállítás mottója, s a fő* ttablón látható az 1956-ban mártírhalált halt névadó, Gubis Ferenc, egykori arcké­pe. Alatta a fogadalom- a munkásőreskü szövege. A történeti sorrendben feldolgo­zott anyag bemutatása rit­kaságszámba menő, megsár- -gult felvételekkel kezdődik. Kissé még rendezetlenek a sorok, szokatlan az alakiság 1— de már felvonul a csapat- zászló után a megalakult szá­zad- Pásztó utcáin. Az egyko­ri dokumentumokon látha­tó: a járási székhely lakossá­ga érdeklődéssel figyeli a szokatlan öltözetű, pufajkás fegyveres alakulatot­Megörökítették az első gya­korlatokat, az első -,diver- záns” elfogását. Aztán válto­zik a képek élessége, s a mun­kásőrök külalakja is. Kor­szerű- elegáns öltözékben láthatók már. A munkásörök életét, min­dennapjait hűen ábrázolja ez a kiállítás — írták többen a vendégkönyvbe. Így igaz- A kiképzés legkülönfélébb módjait megörökítették, s megemlékeztek a nehéz pil­lanatokról is. Az egyik kép azt az ecsegi utcarészletet örökítette meg. amelvben a munkásőrök a „civil’’ véde­lemvezetővel beszélik meg: miként állják útját a pusz­tító víznek. A kiállítás kifejezi a társ- fegyveres testületekkel kiala- kít-rvtt együttműködést- fegy­verbarátságot is, az egvik ké­pen a járási rendőrkapitány, és az MN. kiegészítő parancs­nokságának tisztje szalagot köt a csapatzászlóra- Számta­lan dokumentumról vidám gyermekarcok nevetnek a szemlélődőre és ez nem vé­letlen. A munkásőrök szoros együttműködést alakítottak ki az úttörőkkel. Az érdekes kiállításon be­mutatják a munkásőrök hét­köznapjait is: Báli Pál tortát díszít- Szedecki Pál köszörül. Szabó István diktál — ki-ki végzi civil munkáját. A mun­kásőr egyik legjobb segítője a feleség, természetes dolog hát- hogy őket is bemutatják a jubileumi kiállításon- Meg­ható pillanatokra emlékezhe­tünk a munkásőreskü, a le- szerelők búcsúztatása láttán. Nagy idők tanúi azok a vete­rán munkásőrök, akiket külön is bemutatnak. Markáns ar­cú, nagybajuszú öregember tekint az egvik kénről ránk Civilben, sapkában. A mási­kon- pisztoly van a kezében, éjszakai gyakorlaton lő- Gu­bis János munkásőr, a szá­zad névadójának édesapja. A vitrinekben a tárgyi em­lékeket állították ki. Helyet kaptak itt — a munkásőr-iro- dalom mellett — a különböző kitüntetések és jelvények. Nagyon sok iskolás és fel­nőtt megtekintette már eddig is a kiállítást. Robotka János egységparancsnok, tájékozta­tása szerint azonban a járás más helyiségeibe is eljuttat­ják- ott is bemutatják- A hon­védelmi propagandának és hazafias nevelésnek jó mód­szere ez. Követendő példa. k. g. Közös tettekkel a IX. kongresszus sikeréért IFJÚSÁGI szövetségünk életében 1976. májusában olyan eseményre kerül sor, amely számba veszi az eddig végzett munkát, annak ered­ményeit. hiányosságait és meghatározza a következő időszak legfontosabb tenniva­lóit ifjúságunk számára, a szocialista társadalom építésé­ben. Ez a kiemelkedő esemény á KISZ IX. kongresszusa- Mint minden tömegszervezet életében, így a KISZ életé­ben is a kongresszust meg­előző, előkészítő időszak munkái létfontosságú, meg­határozó jellegűek a nagy ta­nácskozás munkájára. A KISZ-alapszervezeti válasz­tások, a FIN rendezvénysoro­zata mind a kongresszus elő­készítését, az ifjúság politi­kai hangulatának előkészíté­sét szolgálták. A politikai előkészítés mellett a munká­val való demonstrálás sem maradt el ifjúságunk életé­ből. A KISZ központi bizott­ság 1976. április 2-án kiadott felhívása megmozgatta me­gyénk egész társadalmát a közös célok érdekében vég­zendő munkaakciókra, társa­dalmi munkákra, kommunista műszakokra. Bizonyítottuk., hogy életünk természetes ré­sze a nemcsak önmagunkkal, hanem a közösség ügyeivel való törődés, felelősségünk közösségünkért, hazánkért, a szocializmus jelenéért és jö­vőjéért. 1976. április 24—25-én 28 ezernél többen dolgoztak, fel­ismerve azt a tényt, hogy a közös tettek, a közös alkotó munka a legszebb kifejezője szocialista társadalmunkért érzett felelősségünknek. Üzemi fiataljaink munkája nyomán eltűntek a még hasz­nosítható anyagok az üze­mek területeiről, tisztábbak lettek üzemegységeik, a ter­melőmunkával pedig 22 mil­lió forint értéket termelve, hozzájárultak a közös célok — vietnami szakmunkásképző intézet, iskolák, óvodák, böl" csődék, úttörőtáborok — megvalósításához... LAKÓTERÜLETI fiatalsá­gunk lakóhelyi környezetük szebbé tételével, fásítással, parkosítással, elavult épüle­tek lebontásával, ifjúsági klubjaik tatarozásával, sport­pályák építésével — jellegük­ben eltérő, de mind közössé­gi célokért — a közművelő­dés, sport, a szabad idő hasz­nos eltöltését szolgáló intéz­mények létrehozását szorgal­mazták. Középiskolás fiatal­jaink a már meglevő ifjúsá­gi táborok tavaszi nagyta­karításával és közösen ifjabb testvérszervezetünk, az úttö­rőszövetség tagjaival szépítet­ték, csinosították közvetlen lakóhelyi környezetüket. A KISZ-szervezetek felhívá­sa sok, talán már korban idősnek mondható, de szívé- ben-lelkében fiatal munka­társat, barátot, ismerőst állí­tott a munkapadok, szerszá­mok mellé, akiknek mind­ezekért köszönet és elismerés jár, hiszen közvetve, vagy közvetlenül megyénk minden tagját érinti a több mint 2,5 millió Ft. felhasználása. A közös összefogásnak nagyon szép példáját láthatta min­denki az elmúlt két napban. Öröm és büszkeség töltheti el megyénk társadalmát a vég­zett 180 ezer óra társadalmi munkáért. A jól végzett mun­ka öröme, a szocialista tár­sadalomba vetett hitünk, in­ternacionalista érzésünk és saját helyi céljaink találkoz­tak munkánk végzése során. Felemelő érzés a KISZ egy jól sikerült akciójáról így szólni, hiszen az ifjúkommu­nisták célja sem lehet más, mint a társadalom célja. Ilyen és ehhez hasonló akció­val tudja a KISZ pozitív ha­tással nevelni a fiatalokat, és teheti egyre pozitívabbá a közvélemény megítélését a „mai” fiatalságról. ÉRTÉKELVE akcióinkat, a kommunista műszakok ered­ményeit, megállapíthatjuk, h ;y eredményes munkát vé­geztünk. KISZ Nógrád megyei bizottsága alap ián i ,"ir,nrtr,Q|, az évfordulók mindig MZ ünnepen, jó alkalmat kínálnak arra, hogy egy-egy területen felmérjük, meddig jutottunk el és milyen irányba ha­ladunk tovább. Május havának első napján a munka, a proletár nemzetköziség ünnepe, elsősorban olyan mérlegkészítésre késztet mozgalmakat, pártokat, amely az internacio­nalizmus, a szolidaritás mai helyzetéről ad­hat hű képet A szocialista országokban hatalmon levő munkáspártok mindig megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak arra, hogy a tőkésorszá­gok munkásságának minden erkölcsi és po­litikai támogatást megadjanak, harcaikkal szolidaritást vállaljanak. A békés egymás mellett élés politikáját oly módon valósít­ják meg, hogy valamennyi függetlenségéért küzdő nép messzemenően érezheti erkölcsi és anyagi segítségüket. Ennek az internacio­nalista támogatásnak köszönhető többek kö­zött, hogy a reakciós, militarista erők ma már mind kevésbé mernek, tudnak erő­szakhoz folyamodni riépellenes céljaik való­ra váltása érdekében. A világ különböző tá­jain számos kisebb-nagyobb ország azért lehet ma független, azért hajthat végre de­mokratikus szocialista reformokat, mert lé­tezik a szocialista tábor, amelynek növek­vő gazdasági erejével, katonai potenciáljá­val számolni kell. A szocializmust építő országok internacio­nalizmusa azonban minőségileg különbözik azoktól a kapcsolatoktól, amelyek a külön­böző társadalmi rendszerekben élő munkás­rétegek és azok pártjai között kialakultak. A szocialista országok között — különösen amelyek a KGST-bem tömörültek —, nem­csak a szolidaritás, az azonos nézetek ké­pezik az összetartó erőt, hanem a gazdasá­gi integráció mind nagyobb mérvű kibonta­kozása is. Ennek a fejlődésnek eredménye­képpen beszélhetünk ma, a kapitalista piac mellett, a szocialista világrendszer piacáról, ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a nemzetközi munkamegosztásból ere­dő előnyöket ezek az országok mind job­ban kihasználják. Ez az együttműködés te­szi lehetővé hazánk számára, hogy ipari­gazdasági fejlettségünket magasabb szín­vonalra emeljük, s viszonylagos nyersanyag- szegénységünk ellenére is fejlesszünk olyan fontos és jó jövedelmet adó ágazatokat, mint a petrolkémia, a kohászat, a szövő- és ío- nóipar, valamint más ágazatok. A baráti országok együttműködése a kö­vetkező években várhatóan még gyümölcsö­zőbbé válik, mivel a KGST történetében tavaly először egyeztették ötéves és hosszú távú terveiket, meghatározták a szakosodás fő elveit, s azt, hogyan tökéletesíthetik to­vább áru- és pénzviszonyaikat. Ennek az egyeztetésnek az eredménye az is, hogy kö­zösen gondoskodnak a legfontpsabb ener­giaforrásokról, közös beruházások révén igyekeznek a különböző alapvető nyersanya­gokból növekvő szükségleteiket kielégíteni. A KGST-országok egymás közötti keres­kedelmében az elmúlt egy évtized alatt megkétszereződött a közszükségleti cikkek cseréje, ami csalhatatlan jele annak, hogy ezekben az államokban meggyorsul az élet- színvonal emelkedésének üteme. A baráti országok műszaki-technikai fejlődését az a tény is jól érzékelteti, hogy hazánk a szo­cialista piacról egyre több olyan termék­hez jut, amit korábban csak tőkéspiacról szerezhetett be. Állandóan bővül a válasz­tékcsere is a szocialista országok között: ebben az esztendőben 30 százalékkal lesz nagyobb, mint az 1974. évi volt. Az internacionalizmus elmélyülését mér­< hetjük például azon a tényen is, hogy két éve, amikor a tőkésvilágban kirobbant a válság, felgyorsult az infláció, a szocialista országok az összefogás, a kölcsönös segít­ségnyújtás eredményeként, nagyobb meg­rázkódtatás nélkül vitték tovább gazdálko­dásukat. Hazánk is tekintettel van külkereskedelmi megállapodásaiban arra, hogy különböző termékeket olyan kedvező feltételek mellett szállítson a Szovjetuniónak és más baráti országoknak, mint ahogy mi kapjuk tőlük a számunkra fontos nyersanyagokat, gépeket, fogyasztási cikkeket. Vagyis a kölcsönös ér­dekek — az értéktörvényt nem mellőzve —, messzemenően érvényesülnek a szocialis­ta országok kapcsolatában, és mindegyik fél részéről érződik az a törekvés, hogy a gaz­dasági kapcsolatok minden területén biza­lomra, a biztonságra épüljenek. Sőt, azt is leszögezhetjük: éppen e kapcsolatok szocia­lista jellegéből adódik, hogy egyes esetek­ben valamelyik fél akkor is támogatja a partner célkitűzéseit, fejlesztési elképzeléseit, ha annak előnyeit pillanatnyilag nem, csak a távolabbi jövőben élvezheti. Biztatónak mondható, hogy az utóbbi időben a KGST- országok több nemzetközi szervezetet hoz­tak létre, amelyek előkészítői további kö­zös fejlesztéseknek, kooperációknak. Sok tényt lehet felhozni arra is, hogy a szocialista országok között az ideológiai mun­kában is egyre jobban elmélyül az együtt­működés. Az MSZMP XI. kongresszusa is hangsúlyozta: „Pártunk fontos feladata, hogy részt vegyen a testvérpártok összehangolt ideológiai tevékenységében, velük összefog­va fokozza a szocializmus propagandáját le­leplezze ellenfeleinek antikommunista, ha­ladás- és békeellemes megnyilvánulásait.” Ezt szolgálják többek között a kilenc test­vérpárt 1973-as moszkvai és 1975-ös prá­gai tanácskozásai is. Eredményeként köny­velhető el, hogy az utóbbi években bővült a szocialista országok társadalomtudósainak együttműködése a közös tudományos mun­kák készítésében. Együttes erővel készültek el például tanulmányok a munkásosztály vezető szerepéről, a szocialista gazdaság irányításának elméleti kérdéseiről, a mai im­perializmusról, a maoizmusról. Úgynevezett nemzetközi problémabizottság hangolja ösz- sze a kutatást olyan témákban, mint a tár­sadalomtervezés és -előrejelzés a szocializ­musban, hogyan változik, fejlődik a szocia­lista társadalom struktúrája; melyek a mo­dern kapitalizmus problémái. kJZLn a közös álláspontok, a közös cé­Mcilu iQk vitákban alakulnak ki, és ar­ra is van példa, amikor a nemzeti és a kö­zös érdekek egyeztetése hosszas tárgyalásso­rozatot igényel, de végül mégis megszület­nek az egész iparágak fejlődését meghatáro­zó két- és többoldalú szerződések, dönté­sek a közös nagyberuházásokról. Olyan ese­tekben is így van ez, amelyekkel kapcsolat­ban egyes nyugati szakírók, közgazdászok a KGST-országok áthidalhatatlan problémáiról beszélnek. Ök ugyanis egy igen fontos té­nyezőt, egy nagy előrelendítő erőt kinam-- nak a számításukból — amit május 1. is jel­képez —, ez pedig a szocialista országok kapcsolataiban érvényesülő internacionaliz­mus és politikai bizalom. Hatalmas erő a szocialista tábor népeinek az a felismerése, hogy a nemzet érdekeinek szolgálata elvá­laszthatatlan, az internacionalizmustól, s hogy a baráti országok szoros együttműködése alapvető feltétele minden egyes szocializmust építő nemzet fejlődésének, virágzásának. Keserű Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents