Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

ZIM-beli tapasztalatok Magasabb szinten a művelődés A LAMPART ZIM salgó­tarjáni tűzhelygyárának köz- művelődési tevékenysége — már ami a feltételek megte­remtését és a munka intenzí­vebbé’ hatékonyabbá válását illeti —, erősen hasonlít a romhányi Építési és Kerámia­gyáréhoz. Itt is az elmúlt esz­tendőben sikerült azokat a szervezeti kereteket kialakí­tani, amelyek alapját jelent­hetik. ha az anyagi és szelle­mi erőforrásokkal ügyesen sáfárkodnak, a megalapozot­tabb- szélesebb körű és tar­talmasabb kulturális munká­nak­A helyi szervek irányító és szervező tevékenységében ta­pasztalt változás, fejlődés az év első negyedében már ked­vezően éreztette hatását- A munkásművelődés tartalmá­ban és formájában is gazda­godott- s olyan kezdeménye­zésekre, kulturális megegye­zésekre került sor, amelyek a helyes és kívánt irányban se­gítik elő a közművelődés-po­litikai határozatokban és in­tézkedési tervekben megfogal­mazott, a társadalmi haladást szolgáló feladatokat­Kísérlet és eredményei A múlt év munkájának kö­zéppontjában — mint erről mar több alkalommal is be­számoltunk lapunk hasábja­in — a szocialista brigádok kulturális vállalásai új, ha­tékonyabb módszerének kí­sérlete állt- Tizenkét brigád tagjai tettek egyéni vállalást politikai, általános és szak­mai műveltségük fokozására; ä Helyi értelmiségiek és a közművelődési intézmények bevonása mellett­— Milyen eredménnyel járt a kísérlet? — kérdeztük Lip­tóit Jánost, a szakszervezeti bizottság titkárhelyettesét­— A testületek a kísérlet záródása után úgy foglaltak állást' hogy a kísérlet — ha menet közben voltak is szer­vezési, irányítási problémák — mindenképpen pozitív, hasznosítható eredményeket hozott. A részt vett brigádok lelkesedéssel dolgoztak, s patronálóilc is megtették a szükségeseket. Nem egyszer volt rá példa- hogy a brigád­tagok a többiek előtt mond­ták el — nem ellenőrző jel­leggel- habár ebben ez a szán­dék is benne volt —, hogy milyen élményt szerzett szá­mukra az elolvasott könyv, a látott kiállítás, vagy szín­házi előadás. — A kísérletnek lesz tehát folytatása­— Feltétlenül- De már nem kísérleti jelleggel. Minthogy bizonyosságot nyert az egyé­ni vállalások rendszerének hasznossága, úgy döntött a gyári vezetés, hogy a magasabb címért küzdő brigádok szá­mára kötelezővé teszi az egyé­ni vállalást­— És a brigádok ezt elfo­gadták? — Énre bizonyíték, hogy a '.Szakma kiváló brigádja” cí­mért három és a ..Vállalat ki­váló brigádja” címért 19 szo­cialista brigád közölte rész­vételét- Ez tulajdonképpen azt is bizonyítja, hogy az embe­rek szívesen vesznek részt olyan megmozdulásban, ame­lyik az érdeklődésüknek meg­felel, sajátos helyzetüket fi­gyelembe veszi­— Az egyéni vállalások ál­talánossá tételére miért nem vállalkoztak? , — Figyelembe véve a kísér­let alatt jelentkezett nehéz­ségeket, a korábbi gyakorla­tot, nem mertünk még erre vállalkozni. Korainak tartot­tuk. De azt hiszem, hogy az út erre, az általánossá tétel felé vezet­A gyár az ősz óta rendezte kapcsolatát a József Attila Megyei Művelődési Központ­tal is- Január végép. szóbeli rpegállapodást kötöttek, amelyben művészeti előadá­sok, politikai vitafórumok, brigádvetélkedők szerepel­nek sok más között. S a meg­állapodást már tett is követte; a ZIM dolgozóinak tartott előadást Békés Itala szinmű- vésznő, Keres Emil, aktívak voltak a vitafórumok részt­vevői s általában kedvelt a szocialista brigádvezetők klubja is­Tanulás és szakmai képzettséf* A közelmúltban — tájékoz­tatott Pampurik György okta­tási előadó — felmérést vé­geztek az Országos Pedagógiai Intézet kérdőívei alapján a fizikai dolgozók továbbtanu­lási témája körében- a vála­szok szerint — természetesen ebbe bele kell kalkulálnunk bizonyos lélektani hatásokat is, mint például azt, hogy az ember általában az általa is kívánt és jobbnak tartott dol­gokat jegyzi be — 598-an akarnak tanulni, s 1728-an nem- A többség — ami a gyár összetételéből adódik — álta­lános iskolában és szakmun­kásképzőben egy jelentős ki­sebbség középiskolában­— Egy ilyen átfogó felmé­rés igen sok munkával jár- Vajon érdemes-e rá annyi időt fordítani? Pampurik György elmond­ja, hogy teljes értékű csak ak­kor volna, ha a válaszok maximálisan őszinték lenné­nek és a fluktuációt' a mun- kásvándorlást a legminimáli­sabbra csökkenthetnék- De ennek ellenére is jól haszno­sítható. — Amikor iskolát szerve­zünk, akkor mindig azokat az embereket keressük meg, akik a kérdőíven továbbtanulási szándékukról nyilatkoztak- És nyilvánvalóan ennek alap­ján szervezzük meg a tanulá­sukat­Az oktatás másik kiemelt feladata: a szakmai képzett­ség emelése- Annál is inkább, mert a gyár évről évre növe­li exportját, s az új gyártmá­nyok — például a különböző Boecker-kályhák — a koráb­binál nagyobb szakértelmet igényelnek' — A szakmai tanfolyamo­kat ezért sokkal nagyobb lét­számmal és szervezettebben kell indítanunk a jövőben — vélekedik Kecskés József mű­velődési és oktatási csoport- vezető- — Átfogó képet kell kapnunk a szükségletekről és igényekről, és ennek alapján döntenünk- , Egyelőre a szakmai képzés területén még hiányzik az egységes irányítás- Az üze­mi szintű oktatás mellett az egyes üzemrészek külön, saját belátásuk szerint szer­veznek betanító foglalkozáso­kat- Például, ha egy brigád már ismeri egy új gyártmány szerelési munkáját, az meg­tanítja a többieket is. ön­magában véve ez pozitív do­log, de tudatos- központi irá­nyítással mindenképpen ha­tékonyabb lenne, amint arról a csoportvezető is Vélekedett­Terveik megvalósítására — ügy érezzük — most a leg­kedvezőbbek a feltételek. Rendelkeznek a egr felmérés­sel, TIT-alapszervezettel- áp­rilis elsejétől pedig — amire évek óta vágytak — függet­lenített művelődésiház-igaz- gatóval- Ka ezeket a lehetősé­geket kellőképpen kihasz­nálják, gyorsabb léptékű fejlődést érhetnek el a ma még viszonylag elmaradottabb kulturális területeken is­$ Sulyok László M JMMK*« Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc »*•■■■•■■■ »*«•••• «•Ml 40. A hűséges, tehetséges, de borúlátó Vetéssy azt ajánlotta fejedelmének, hogy mondjon le Erdélyről, és béküljön ki I- József csá­szárral- mert a franciák to­vábbra is* csak taktikai esz­köznek fogják tekinteni Ma­gyarországot. Most, az ala- marai győzelem után vérsze­met kaptak, nagyhatalmi szertelenségükben a skót— angol viszályba bonyolódtak, e tűzfészek kedvéért- alig méltatják már figyelemre a kuruc mozgalmat­Vetéssy jelentése gondba ejtette Rákóczit, de remé­nyeinek új tápot adott az orosz szövetség lehetősége. Nem is késlekedett, iparko­dott Ungvárra. ahol megbí­zottai- Ráday Pál és Kálná- sy János, már fogadták a kö­[ ­eös orosz—lengyel küldöttsé­get, élükön David Ivanovics Korbe pópával, Péter cár bizalmasával. A fejedelem Bercsényi társaságában ér­kezett a tárgyalás színhelyé­re és uralkodóhoz méltó kül­sőségek között fogadta Kor­be pópát és követtársait. Szé­les körű eszmecsere keretében vitatták meg a lengyel trón­kérdést, Rákóczi, aki minden tettében szigorúan ragaszkodott a törvényes formákhoz, kifej­tette aggályait, üzenetében arra kérte a cárt, tartsák ti­tokban királyjelöltségének tervét mindaddig- amíg a hi­vatott lengyel tényezők ja­vaslatára el nem fogadják jelölését a lengyel rendek­De a törvényes űt csak for­mai kérdés volt. Sokkal mé­lyebben aggasztották esetle­ges királyságának politikai kihatásai. Koronás főként csak békességben élhetett volna Ausztriával. ,-Mint lengyel ki­rály, kénytelen leszek jó vi­szonyt tartani a császárral, Magyarország fejedelmeként pedig háborút kell viselnem ellene” — írta. Felelősség­gel mérlegelt. A lengyel trón kedvéért nem mondhatott le hazája szabadságharcának ve­zetéséről, viszont Magyaror­szág érdekeiért nem kény- szeríthette háborúba Lengyel- országot. Tekintettel a kizáró okok súlyosságára, a végső döntés további tisztázást igé­nyelt, ezért az oroszul kitű­nően beszélő Bercsényi Mik­lóst Varsóba küldte, hogy ta­nácskozzék Péter cárral. Miközben kuruc oldalon a feszültségekkel teli esemé­nyek zajlottak, addig Auszt­ria és a labanc tábor sem tétlenkedett. Látva Rákóczi imponáló sikereit, Eszterházy Pál nádorral az élen azt ta­nácsolták I. Józsefnek a Becshez hű főurak, hogy fo­gadja el a szövetkezett ren­dek egynéhány követelését, törődjön bele Erdély önálió* 4 NÓGRÁD - 1976, május 1., szombat Megyei honismereti ifjúsági tábor nyílik Balassagyarmaton Honismereti mozgalmunk helyzetéről A megyében először nóg- A megyei honismereli if- vítsák Különösen a honts* rádi honismereti ifjúsági júsági tábor szervezésével mereti, helytörténeti pá* tábort I nyitnak meg június kapcsolatban is felmerülhet lyázatokon bizonyosodott be 21-én Balassagyarmaton, a a kérdés: mi indokolja en- ugyanis, hogy a tevékeny- Hazafias Népfront honisme- nek megnyitását? kedőknél sem megfelelő réti bizottsága, a megyei A válaszadáshoz elkerül- ütemű' a munka minőségé­múzeumok szervezésében, hetetlennek látszik néhány nek javulása, kifogásolható A tábor tíznapos lesz, júni-. szót szólni a honismereti a módszertani segítés szín­us 30-án zárja kapuit. Elő- mozgalom helyzetéről Nóg- vonala is. reláthatóan harminc fiatal rád megyében. Ennek vizs- A Hazafias Népfront Nóg* kapcsolódik majd be a tá- gálatát egyébként Illetékes rád megyei Bizottságánál# bor tevékenységébe, ame- szervek szintén elvégezték, honismereti bizottsága he­lyet muzeológusok, levéltá- illetőleg a tapasztalatokat lyesen jelölte meg a hon* rosok, a közművelődés mun- figyelembe vették a tábor ismereti mozgalmi tevékeny* kásái irányítanak. A fiatalok programjának tervezésekor, ség színvonalának emelése a megye középfokú oktatási Eszerint a honismereti mez- érdekében a legfontosabb intézményeiből érkeznek Ba- galom helyzete a megyében teendőket. Ezek között, a lassagyarmatra. A tábor ve- kiegyensúlyozottnak látszik, honismereti körök és ak* zetője Szűcs László múzeu- Ugyanakkor viszont el kell tívák rendszeresebb mun* mi népművelő lesz. Szakmai mondanunk, hogy a honls- kájának igényét, a koordH vezetők lesznek: Leblanc mereti körök egy része nációs . tevékenység javítáH Zsoltné helytörténész-levél- megszűnt, s csupán mintegy sának szükségességét, az orr táros, pedagógus, Kapros tucat csoport, s néhány szágos és a megyei szakíró- Márta, néprajzos műzeológus. egyéni kutató működik. dalom tanulmányozásánál# Az első megyei honisme- Ügy tűnik tehát, hogy a és használatának fontosságát! réti tábor célja a fiatalok „kiegyensúlyozottság” vl- Továbbá, olyan rendezve* szocialista hazafias neveié- szonylagos- Még akkor is nyék szervezését, amelyet# se, a szülőföld és a népi így van ez, ha tudjuk, a mindezt elősegíthetik, s sze- kultúra értékeinek mégis- működő csoportok és egyé- repet vállalhatnak a hon* mertetése. A középiskolás ni kutatók lelkesen tévé- ismereti módszertani kul* fiatalokon túl, dolgozó fia- kenykednek. Ennél azonban túra emelésében, talok is bekapcsolódnak a minden bizonnyal többre van E rendezvények között tábor munkájába. A közép- szükség. Továbbá arra —, kaphat helyet a Balassa- iskolás fiatalok között pe- amint azt a mozgalom szer- gyarmaton júniusban meg* dig gimnazisták, szakkö- vezői is megállapították —, nyíló megyei honismereti zépiskolások, az ipari szak- hogy a tevékenység tártál- ifjúsági tábor is. munkásképző intézetek ta- mát, minőségét tovább ja- T. E. nulói szerepelnek. Kiket hívnak meg a tá­borba? Elsősorban termé­szetesen azokat, akik honis­mereti körökben tevékeny­kednek, vagy például pá­lyázatokon tűnt fel nevük. Ott lesznek a középiskolai szakkörök kiemelkedő mun­kát végző, honismereti ér­deklődésű tanulói is, isko­lai javaslat alapján. Az ifjúsági honismereti tá­bor előkészítése már régóta folyik, programjavaslatok is készültek. Eszerint a részt­vevők egyrészt elméleti is­mereteket sajátítanak majd el a honismereti mozgalom, a múzeumi munka különbö­ző ágazatainak tárgyköré­ből. Másrészt, mód nyílik gyakorlati tapasztalatok szerzésére is. A fiatalok munkacsoportokba osztva, szakmai irányítással, s kü­lönböző segédletekkel dol­gozhatnak. Bővíthetik táj- és helyismeretüket, tema­tikus kirándulásokon, mú­zeumok, kiállítóhelyek meg­tekintésével. A tervezett elő­adások a honismereti moz­galommal, a levéltárak, a múzeumok szerepével, a me­gyetörténettel, néprajzzal foglalkoznak majd. ságába.' Az udvar hallani sem akart a javaslatról. El­lenben a trónfosztó ónodi határozatra labancgyűlést csődítettek össze és 1707. augusztus 20-án hazaáruló kiáltványban rágalmazták meg a kuruc Magyarországot Mindazt a vádat előhozták a függetlenség tábora és sze­mély szerint Rákóczi ellen, amiben ők voltak vétkesek. Természetesen, nem marad­tak meg a szavaknál. Űjabb hadjáratot i zúdítottak az or­szágra, mert jól tudták, Ma­gyarországon megszilárdult az önállóság, a törvénybe ik­tatott függetlenség, ha frissi­ben föl nem forgatják fegy­verek erőszakkal. Alig ért véget az ónodi országgyűlés- Rabutin tábornok Pest és Arad érintésével benyomult Erdélybe. Stahrémberg fő- parancsnok ugyanakkor a Vághoz vonult, megerősítette Lipótvárt. Kuruc részről Er­délyben Pekry Lőrinc, a Vágnál Ocskay vallott ku­darcot — megint a tehetet­len tábornokok! Még szeren­cse, hogy Dunántúlon fényes győzelmeket aratott Pálffy János labancai felett Boty- tyán János és Béri Balogh Ádám. De Erdély elveszett Rá­kóczi számára, és baljósán sokasodtak újra a veszélyek. Köztük a két legsúlyosabb: a szegénység és a kimerültség. (Folytatjuk) Tévéqjánlatunk Május 1. szombat, 14.40 óra: Halló, itt Rádió — dokumcntumfilm Szombat 20.05: MAJÁLIS CSAK TEVÉKÉSZÍTÖKNEK! Színes, szórakoztató mű­sort készített május elsejére Kalmár András rendező — sok színész, író, műszaki — egyszóval „műsorkészítő” részvételével. Mint a cím is jelzi, a tévékészítőknek: az Orion, a Videoton, s a Gel- ka javítószolgálat dolgozói­nak kívánságára összeállított műsorról van szó. Az adás színhelyére — a Fészek Klub­ba — a tévékészítéssel, -ja­vítással foglalkozó szakembe­reket hívták meg. A Fészek Klub öt hely­színéről, öt műfajban sugá­roznak vidám, zenés műsort — tánccal, zenével, humoros jelenettel, irodalmi műsorral, verssel, prózával, népdallal és tánczenével. Az összeállí­tásban — reméljük — vala­mennyi tévénéző megtalálja a kedvérevalót. Vasárnap 22.00: Juhász Ferenc Portréfilm. A kortárs magyar irodalom egyik legkiválóbb, legmar­kánsabb alakjáról, Juhász Ferenc költőről készített egy­órás portréfilmdt a televízió. A film a sajátosan egyéni, de közéleti töltetű költői élet­műnek a bemutatása. Juhász Ferenc költői-emberi vallo­másából az elmúlt harminc év társadalmi, emberi való­sága bontakozik ki, úgy, hogy közben egyre közelebb kerül a nézőhöz a költő vi­lága. Hallunk arról, hogyan születnek Juhász Ferenc gazdag költői képzeletű ver­sei, milyen szerepet tölt be művészetében a szavak, a jelzők, a szokatlan képek halmozása. S megismerke­dünk azzal az életúttal, amely a biai diákévektől az Üj írás főszerkesztői székéig ívelt. Juhász Ferenc őszinte szavai magán- és közéletéről,' örömeiről, gondjairól is szól­nak. famás Isfván: A p á m hat osztályt járt Apjának földje volt Később apámnak is, és hét hónapra fia. A könyvekért is', s a tanfolyamért főként és megszólták Nem merték szemébe. Nem csüggedt, ha fiára és földjére nézett bár nevették. Apámnak földje van egy egész határ és családos fia. Es hite. Nagy-nagy erős hite. Hite van hinni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents