Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

Anita nagy útra készül

AZT KÉRDEZTE tőle a felvételi bizottság egyik tagja: — Nem tartja-e furcsának, hogy a francia irodalmat kedveli, az angol nyelvet szereti és szovjet egyetemre jelentkezik?

Anita egy kicsit gondolkodott a válaszon, aztán a maga nyugodt, határozottságával meggyőzte a bizottság kételkedő tagját, hogy szerinte mindez összeegyeztethető.

E kis sztori hajlatán érthetővé vált a salgótarjáni diáklány kedves kis. szobájának kuszasága is: ahol a világ- irodalom remekei, a vaskos lexikonok társaságában jól megférnek a vad-színes plakátok. az angol beategyütte- sek, sztárok fotói és a tanulást segítő sok-sok jegyzet.

— Olyan a természetem, hogy mindig minden érdekelt. A gimiben sokáig nem tudtam eldönteni, mit is kezdjek magammal, hová jelentkezzem, melyik tantárgyat tegyem fő kedvencemmé? Volt egy időszak, amikor az angol nyelv vette át a vezető szerepet, de a matek, az irodalom legalább ennyire érdekelt.

— Amikor negyedikes lettem, éreztem, most aztán ideje megkomólyodni. Lapozgattam a külföldi egyetemekről szóló tájékoztatót,1 a Szovjetuniónál aztán hosszasan elidőztem. Láttam, van ilyen szak, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolatok, de szimpatikus volt a városgazdálkodás is, bár csak homályos elképzeléseim voltak, mit is takarhat ez a fogalom. A tájékoztatóból az is kiderült,

hogy ez utóbbi szakra mindössze két embert vesznek fel.

Anita elszántságára és ha-: tározottságára vall, hogy mindezek ellenére a jelentkezési lapra a városgazdálkodás szó is felkerült.

EZUTÁN AZ ESEMÉNYEK

gyorsan követték egymást. Háromhetes intenzív tanulás után januárban a közgazda- sági egyetemen gyűltek össze külföldi egyetemekre jelentkező diákok,

— Kemény dolog volt a háromnapos felvételi, ahol elsősorban nem is magamban, inkább a szerencsében bíztam. Az első napon megírtuk a háromórás matekfelvételit, délután pedig oroszból vizsgáztunk. Egy felolvasott orosz szöveget kellett hallás után leírni; megmondom őszintén nagyon nehéz volt.

Az idei évben 1500-an jelentkeztek külföldi egyetemekre, ebből nyolcszáz diák felelt meg a háromnapos felvételi vizsgán. Szóbeli beszélgetés alapján közülük választották ki azt a 350 fiatalt, akik ősszel megkezdhetik tanulmányaikat. Nagy dolog és szép teljesítmény, hogy a salgótarjáni Krátschmer Anita is köztük van.

— Az áprilisi szóbeli társalgást nagyon élveztem, és igazán sajnálom, hogy olyan hamar vége lett. Érdeklődtek, ■hogy mivel töltöm a szabad időmet, szeretek-e olvasni? Akkor mondtam el, hogy a francia irodalom a kedvencem. Amikor pedig megkérdezték, hogy mit tudok a városgazdálkodásról, már sejtettem, hogy erre a szakra irányítanak. Nos, én felsoroltam mindent, ami ebbe a fogalomba szerintem tartozik. Az egyik felvételiztető kiegészített, hogy egy valamit kifelejtettem, a temetkezést, mert még ezzel is kell foglalkoznia a város gazdasági vezetőjének.

Izgalmas napok következtek. Anita naponta lázasan vizsgálgatta a postaládát. Május hetedikén, egy nappal a ballagás előtt aztán megérkezett a hatalmas, barna boríték.

— Anyuval egymás kezéből kapkodtuk, hogy ki bontsa fel. Amikor megláttam, hogy felvettek a városgazdálkodási szakra, egy pillanatra kővé meredtem. Nem tudtam mit kezdeni magammal. Anyu pedig sírt, ma sem tudom, hogy az örömtől, vagy attól is, hogy öt évre elmegyek.

Anita nehéz nyárnak néz elébe. Szorgalmasan tanul a szóbeli érettségire, nem akar szégyent vallani a Bolyai Gimnáziumban sem. Közben pedig már készül a nagy útra. Bőröndöket, öltözékeket vásárol, hasznos holmikat, amelyeket a Szovjetunióba visz.

— JÚLIUSBAN BÚCSÚZOM a várostól, a barátoktól, a szüleimtől. öthetes nyelvi tanfolyam kezdődik a Szovjetunióban, onnan pedig megyek tovább abba a városba, ahol öt évig diák leszek.

—vkm—

J

Az idei ünnepi könyhétre sok érdekes olvasnivalóval örvendeztetik meg a könyv barátait a könyvkiadók.

A Kossuth Kiadó ez alkalommal is megjelenteti a ha gyományos — és népszerű — bírószemmel 1975” című kiadványt, amely egy esztendő legszínvonalasabb irodalmi riportjait tartalmazza. Lukács György: „A fiatal Hegel” című munkáját a Kossuth az Akadémiai Kiadóval közösen jelentette meg. Hézagpótló munka „A munkásosztály forradalmi pártjának újjászervezése Magyarországon 1956— 1957” című kötet, szerzője Szenes Iván. Két érdekes memoárkötet is a könyvesboltok ba és a könyvsátrakba kerül. 'Az egyik a „Tanúságtevők” sorozat legújabb kötete, amely a magyarországi munkásmozgalom 1900—1918. közötti szakaszára tartalmaz érdekes visszaemlékezéseket.; a másik az „Egy emlékirat lapjaiból”, Lázár Vilmos rendkívül érdekes visszaemlékezéseivel.

v.ti- tizenHárom

csillag

mm A

Ifjúsági filmszemle

Érdekes filmművészeti esemény színhelye lesz júnips 14- től 18-ig a zánkai úttörőváros: az úttörőszövetség és a MO- KÉP közösen gyermek- és ifjúsági filmszemlét rendez. Naponta három, korábban már vetített, illetve bemutatás előtt álló alkotást tűznek műsorra. Néhány filmcím az újdonságokból: az „Indul azúr- hajó” szovjet, a ..Csizmás kandúr” japán, a „Bűvös kő és a csodakút” NSZK produkció.

A szemle érdekessége lesz, hogy a 3000 ott nyaraló úttörő 50 képviselőjéből álló gyer- mekzsüri értékeli az egyes alkotásokat. Az ott nyaraló gyerekek — érdeklődésük szerint. — irodaim’, termesze.tudományos. képzőművészeti és zenei szemszöghői dolgozzák fel” a filmeket. Hozzászóld saik, véleményük bizonyára

hasznos lesz a felnőttek számára is: 18-án ugyanis alkotók, kritikusok, filmszakírók, pedagógusok és filmforgalmazók tanácskoznak a gyermek- ’ filmgyártás időszerű kérdéseiről.

Tájékoztatás. figyelemkeltés, a gyermekek művészi igényének ébresztése jellemzi a szemlére megjelenő újságot. A rendezvény célja nemcsak az. hogy elemezze gyermekfilmgyártásunk helyzetét, hanem felhasználva a legilletékesebbek, a gyermekek véleményét — megrajzolja az ifjúság művészetre való nevelésében sajátos szerepet betöltő filmgyártás követendő útját.

Sokszor hangzik el. hogy nincs elég gvermekfilm, óvónők. tanárok panasz-Pák, történelmünk egy-egy dátumának megünneplésében, a frissen tanultak megvilágításában. jobb megértésében az oktatást nem támogatja kellőképp a film. Ezt a vélekedést igyekszik eloszlatni a MOKÉP most megjelent filmtájékoztatója, amely az óvónők, általános iskolák és úttörőtáborok részére nyújt segítséget gondjaik megoldásához. A tájékoztató használatát könnyíti, hogy témák köré csoportosítva kínálja az alkotásokat: így például a zene. a sport is összefoglalva szerepel, a művészet, régészet, néprajz témacsoportjában közölt filmek több tantárgy tanításában — tanulásában hasznosíthatók, s ugyanez vonatkozik az „Utazás itthon és a nagyvilágban” című témacsoportban jelölt alkotásokra is. (MTI)

A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó megjelentette Jócsik Lajos: ..Környezetünk védelmében” című könyvét, amely az erózió országnyi területeket veszélyeztető kártevésével foglalkozik, sok érdekes képpel illusztrálva. Hasznos ismeretterjesztő könyv a Petrik Józsefé. A „Százegy jogi eset” a televízió népszerű Jogi esetek műsorában gyakran előforduló típusügyeket tárgyalja, s így sok embert érintő kérdésekben ad megbízható jogi tanácsokat.

kerek erdő”. Laczkó Géza kétkötetes történelmi regénye, a „Rákóczi” amely a Rákóczi- korral foglalkozó szépirodalmunk mindmáig legkiemelke dőbb álkotása. Galgóczi Erzsébet új regénye „A közös bűn”, Molnár Géza regénye a „Villa Tahiban”.

A Szépirodalmi Könyvkiadónál látott napvilágot — két kötetben — a „Magyar, népdalok”; a gazdag gyűjtemény anyagát Ortutay Gyula és Katona Imre válogatta. A ,,Déry Tibor munkái” sorozatban kerül az olvasónoz az életműsorozat drámáinak

mindeddig legteljesebb gyűjteménye. benne az avantgarde első drámáival (Az óriás csecsemő, mit eszik reggelire? A két kerékpáros), s az újabb kori történelmünk egy-egy fordulópontjához kapcsolódó további darabok (A tanúk, A tükör. Becs. 1934, Itthon. A talpsámogatók. A vendéglátás). Bertha Bulcsú novelláskötete ,.A Tei.mel villa”. Fekete Gyula három kisregénye (A falu szépe, Az orvos halála. A hű asszonv meg a rossz nő) most egy kötetben jelent meg. Féja Géza kisregényeit, elbeszéléseit tartalmazza, a „Sűrű,

A Táncsics Kiadó is két regénnyel jelentkezik a könyvhétre. Az egyik Földeák János: „Nemcsak magánügy” című regénye, mtg a másik szerzője Túl; József, s regényének címe: „Boldogtalanok”.

V/y///////^^/////////////////////////////////////// //>///////////////////✓/ '/// //

I i

Fiodó» Abfomov;

A

5 S

S $

'sSSSSSSySSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/

5.

Ezen az ünnepi estén Alka hol ki viharzott a házból, az utcára, iiol az utcáról a házba. Mindenütt szeretett volna felcsippenteni egy kis örömet — a nagynéninél is, az utcán is, ahol már kezd ek feltünedezni az első részegek.

— Nem vagy te már olyan kislány, hogy ilyen fejetlenül rohangálj — jegyezte meg Anyiszja, amikor a lány — ma este, isten tudja, már hányadszor! — -berohant a házba— Jól van, na! — Alka ugrándozva, mint a bakkecske, végigviharzott a szobán, egyenesen a tárva-nyitva álló ablakhoz- Legkedvesebb elfoglaltságai közé tartozott, hogy kikönyökölt, és nézegetett jobbra-baira.

Egyszer csak Alka hirtelen kihajolt, felágaskodott.

— Néni. néniként, nézd csalt!

— Na. mit látsz már megint?

— Gyere már, gyorsan.! — Alka feikacagott, izgett-moz- gott a székénAnviszja a kemence mellé tette a szamovárt, a kis függöny mögé, odament a lány háta mögé, kidugta a fejét.

— Aha, szóval ők azok — mondta. — A barátnők.

A faluban a Nagy Manyát. meg a Kis Manyát elnevezték bará'nőknek. Két magányos öregasszony- Az egyik, akár egy anyamedve, hórihorgas — ő a Kis Manya- A másik — ócskás. toprongyos öregasszony, de amint mondják, helyén van az esze. Innen a gúnyneve —- a Nagy. Itt van például a nyugdíj- A Nagy Manya alig várja ezt az ünnepnapot — először megveszi magának a teát, a cukrot, a kását, vesz tíz egész kenyeret, aztán, ami marad, elissza. Nem úgy a Kis Manva- Ö. ahogyan a faluban rebesgetik, havon'a egy hetet é; — a nyugdíj felvétele utáni héten. Akkor aztán megbokrosodik: éjjel-nappal az u'cán csoszog a vászoncsizmájában, torka szakadtából énekel, még az ablakok is beleremegnek. Utána három hétig se híre, se hamva a -Kis Manyának. Hideg a kemence, körülötte három éhes macska, meg egy darab szén a gerendán, amellyel a mennyezetre rója az újabb nyugdíjig hátralévő napokatA barátnők a poros utca közepén álltak, amelyen éppen most hajtották át a kolnoz csordáját. A Kis Manya rendíthetetlenül, örökös kék kendőjében, amelyet az álla alatt kötött meg, két ráncot hajtva bele, a Nagy Manya pedig felszegte a fejét, enyhén dülöngélt, valamit magyarázott neki, a nyomaték kedvéért sötét ujjával az orra alatt hadonászva— Valamiben törik a fejüket — nevette el magát A! - ka.

— Ök is emberek — mondta Anyiszja.

— A Kis Manyka mintha nem volna valami fényes hangulatban- Biztosan száraz a torka.

— Miért is ne lenne száraz? Most teljesen józan- Az a boszorka valamit meg akar etetni vele. Látod, hogy mutogat. Biztosan arra akarja rávenni, hogy adják el a füvet.

— Milyen füvet? — fordult élénken a nagynénje felé Alka- — Azt, ami ott var) a kertben? Szólni kéne anyámnak. Egy kis borért olcsón eladja— Ugyan már. minek csúfot űzni e.gy ilyen öregasszonyból. Különben sincs most idő alkudozni.-— Nénikém — kérdezte kisvártatva Alka —, és, ha behívnám őket?

— Aztán minek? Nem eleget koslatnak itt?

— De olyan mulatságosak! Az ember megpukkad ne- vettében, ha ezek elkezdik a mondókájukat.

Anyiszja nem egyezett bele mindjárt- Nem őket, nem efféle vendégeket várt mára — lelke mélyén még mindig reménykedett, hogy a sógornője meggondolja magát, és eljön, másrészt viszont hogyan mondjon nemet Alkának? Úgy kérte — a nyakába csimpaszkodott —, ez még a legvastagabb jeget is megolvasz'jaElsőnek a Nagy Manya rontott be a házba — soványan, valami idegentől levetett zakóban, gyűrött, fehér csíkos szövetnadrágban, női holmi csak a fehér fejkendő meg a nadrág fölé felvett ruha volt rajta, a Kis Manya eközben még csak a pitvar meredek lépcsőjét döngette a csizmájával. Az ajtóban kétrét görnyedt. Aztán, amint átlépte a küszöböt, mély meghajlásokkal adózott a vörössaroknak.

— Ugyan már, nem kolostorba jöttél — kötekedett á Nagy Manya, társnője régmúltjára célozva, amikor a szerzetesekre mosott— Hanem? — morgott a Kis Manya- — Nem is csűrbe.

— Te hatókör! Hisz Lenin van ott a sarokban.

Alka felkacagott. (Folytatjuk)

Az Európa Könyvkiadó könyvheti újdonságai között találjuk a „Szovjetunió népeinek irodalmából” szóló kitűnő válogatást, címe „A ka- kukk-kút”. Az antológia közvetlenül kapcsolódik a két korábban megjelent gyűjteményes kötethez ‘ (A forrófejű Andron. Téli tölgy), mely az *1920—40-es, illete az 1940-»- 70-es évek szovjet-orosz novellairodalmának keresztmetszetét adja. Óceánia népeinek költészetéből ad ízelítőt a Táncol a hullámsapkás tenger” című kötet; Rákos Sándor fordításában. Alejo Car- pentier, a mai kubai próza világszerte elismert mestere a szerzője „A fény százada” cínjű . regénynek, amely a dokumentum hitelességét párosítja* a kor. a táj és az em- .beráb-rázolás festőiségével a rtagv francia forradalom amerikai hullámverésének megjelenítésében. A Századok-em berek sorozatban ismét megjelent Robert Graves híres könyve „Az aranygyapjú”, a görög mitológia egyik legkalandosabb vállalkozásának rendkívül érdekesén, művészi eszközökkel ábrázolt története.

Turizmus -— itthon

Kihfilmek hazánk tájairól

Mióta a szabad szombatokkal, a megnövekedett szabad idővel majd 100 szabadnap áll évente reijdelkezésünkre, egyre többet utazunk, kirándulunk hazánk tájain is. 1960-ban még csak egymil- liárd forintot költöttünk turisztikai jellegű célokra, tíz évvel később, 1970-ben már tíz- milliárd forintot. S ma a lakosság 65—70 százaléka aktív turista, utazó.

Nőtt az utazási kedv az életszínvonal emelkedésének függvényeként a kulturális igények növekedésével, az urbanizáció következtében.

Államunk sokat tett, s tesz a belföldi turizmus körülményeinek javítására. A negve- dik ötéves tervben 6 ezer kempinghelv és 4 ezer nvara; 'óházi férőhely épült állami hitellel. segítség?0! és fe - építettek 280 vendéglátó- és kereskedelmi létesítményt., A: ötödik ötéves tervben egyebek között a szerény igényű szálláshelyek bővítését tűzték c°- lul; 5—6 ezer bungalow- és 20 ezer kempingférőhely létesítését — elsősorban nem frekventált, kevéssé zsúfolt helyeken.

Mert még mindig a legismertebb. megszokottabb helyeken üdülünk. Mintha nem lenne más vizünk, mint a Balaton vagy a Velencei-tó. más hegyünk mint a Mátra! Mintha Magyarországnak nem lennének „felfedezésre váró helyei”.

Pedig müven szén a Suso- vica partja, a gemenci rezervátum. vagy a Vas mee ei büki fürdő. Aki járt már Aba- tigeten, Orfün. az a megmondhatója. milyen nyugalmas nvara'ás kínálkozik itt. Varázslatosak Hollókő utcái, népművészeti emlékei, de meg kell ismerni az őrség kü- lön'eges néni-iparművészeti remekeit is. Tokajban, Sárospatakon történelmi múltunk emlékei, s a tüzes borok - teremtik a jó hangulatot. Nóg- >-áciverőc”n. a pilisi parkerdőben. a Bakony hegyei közt csodálatos a levegő., szemet- szfvet gyönyörködetető a táj.

Mindezeket a helyeket nem önkényesen soroltuk fel (bá- folytathatnánk még hosszan.) — Az Országos Idegenforgalmi Tanács e'ső. kizárólag a hazai közönségnek, készített filmjeiből idéztünk^ A Tavasz. Nyár. ősz. Tél című kisfil- mek hazánk kevésbé ismert vidékeir» invRá'nak. Tán

^•7Ópc,áflot 1fol]€m o<v T) 1 O-Tl

k’kanr-co'ód-’-st, szórakozás», kulturális i°ha tőségeket kím:- 4 «v)

p'á’-he'ö

Tmr-a'rí-t öMe'-ke ■

ra'va - árakon.

a-'nak “ *-"m°k. hol töltsük a hét vérét, hová uL°zz "-'t hosszabb időre — az év különböző szakaszéban.

A Tava«” című fi'mm már vetít'k a mozikban, a Vábsás- d’i című fűm Víső-őmöso-a’ ként. Sok hó—1 a készült, amelyek f'nihö’.csönzőkben. a m-gvei filmtárifkban az iskolai szakmunkásképzés oktató, fi'm-hálózatában. KTSZ-klu* bokban. TIT-előadásokon vetíthetők.

Jó. hogy készültek ilyen filmek is. amelyek bennünket. magyarokat tájékoztatnak Magyarország látnivalóiról !

K. M.

Mai tévéajánlatunk

2115: Helyszíni közvetítés a a IV. veszprémi tévétalálkozó díjkiosztó ünnepségéről.

. Hatodszor rendezte meg a tévé a veszprémi találkozót. Ezúttal 18 produkció — irodalmi és zenés művek, az 1975-ös év legjellemzőbb műsorai szerepeltek a versenyben.

„Idei találkozónk műsorkínálata a korábbiakénál egységesebbnek tűnik — vélekedik Szinetár Miklós művészeti igazgató. A szándék: elmélyültebb humánum, közéleti felelősségvállalás, a kifejező eszközök gazdagítása és ezekkel együtt a közérthetőség. Annak a szocialista

művelődési politikának a szolgálata, amely humanista, sokszínű, toleráns, de meg nem alkuvó és amely a hatásos figyelmet lekötő művészi kommunikáció lehetőségeit keresi. Ez a sok összetevővel élő, de tendenciájában egyértelmű igyekezet a VI. veszprémi találkozó műsorainak legfőbb jellemzője, akár a klasszikusok feldolgozását, akár a közelmúlt analízisét, akár a jelen kérdéseinek vizsgálatát nézzük”.

A díjkiosztás izgalmas pillanatainak e műsor nézői is részesei lehetnek. S ezt követően 21.55 perces kezdéttel láthatják az egyik díjnyertes alkotást.