Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-26 / 123. szám

Zenetanárok Balassagyarmaton Nagyon igényes. változatos rosul a több éves öaszeszo- A hangszeres játék egyik hangversenyt hallhattak a na- trottsággal. Gazdag indítása folcméröjérsek: számit az ágy­volt az estnek kettőjük zené- nevezett ízólószonáták meg­lése. C. F E Bach C-dúr szoláltatása. J. S. Bach Kö­szonátája következett Palán- thenben komponálta cselló­ki Éva (fuvola) és Krutsch szvit jelt, melyekre ráírta: senza Katalin (zongora) előadása- Basso Accompagnato, ami any­ban. J. S, Bach fiának, XI. .nyit jelent, hogy kíséret nél­Frigyes zongorakísérőjének és leül. Itt egvedűl kell zeneszerzőjének ezt a bécsi dani a dallamívet, a kettős szívesen hallgatják Bach, Mo- klasszicizmusba vezető, a ma- fogásokat, az akkondoitat. J. zart, Schubert, Chopin mu- ga korában új utakat kereső S. Bach ezekkel a művekkel zsikáját. szonátáját a műfajhoz illő bizonyította be, hogy a csel­A J. S. Bach együttes a kő- elmélyüléssel és muzikali­pokban Balassagyarmaton, a Rózsavölgyi zeneiskolában a komoly zenét kedvelő hall­gatók. A zeneiskola tanárai léplek pódiumra A zeneisko­la nagyterme ezúttal is meg­telt ajakkal, akik nehéz, fá­rasztó napi munkájuk után lő, mint szólóhangszer, mire zelmúltban a budapesti Ze- tással szólaltatta meg a szó- képes. Meleg átéltséggel, ki­neakadémián is közreműkö­dött, A róluk megjelent kri­tikában olvashatjuk: „Az or- gonaeslen közreműködő Ko- mády Gerzson. az orgonamű­vek közé a 15*1. a 49 és a 201. kantátából éne­kelt egy-egy számot. Az elő­nátapár. Schubert keríngőszerű dal­lamai — me! vek kőz"e‘*f- szottak a bécsi valcer kiala­kulásában —, igen népszerű­ek voltak a maguk korában. Közkedveltségükből ma sem veszítettek. Különösen hálás adóművésznek a dallammin- előadási darab a Bécsi esték érlelt technikával, szép hang színnel Réti Emőke a d-moll (BWV 10087) szólószvit két té­telét (Courante, Sarabande) szólaltatta meg. E. Nóti Erzsébet fejezte be a sokszínű estét Chopin g- moll (op. 23) balladájával. Chopin méltatói, a „legiga­tázás plasztikusságával, a -for- címet viselő ciklus, Liszt fel- zibb” balladának nevezik ezt málás érzéki etess égév el, s a szövegmondás példás érthe­tőségével sikerült bizonyíta­nia, hogy a barokk kor ze­néjének egyik legelmélyül- tebb, leghitelesebb hazai is­dolgozásában. melyet nagy a hatalmas, nagy felkészült- sikerrel Ember Csaba adott séget igénylő zongoráművet, elő zongorán. melyből árad az igazi forra­Mozart 1780 táján négy dalmi romantika a maga el- kürtversenyt írt a salzburgi lágyulásaival, elementáris dü- kürtös, Ignatz Leutgeb szá- börgéseivel. Az előadó meg- merője. Az énekszámokat Dra- mára. Ezek a művek a kürt- érezte a nagy felelősséget, me- hos Béla, Fogarasi Béla és irodalom ma is alapvetően lyet a mű előadásával magára Szűcs Ferenc kísérte fuvolán, jelentős művei, melyben a vállalt, s méltó sikert ara­gitáron, illetve gordonkán, szerző szinte kijelölte azokat tott. Az egyes műveket az est Mindhárman nemcsak hang- a lehetőségeket, melyek ezzel folyamán Réti Zoltán ismer- szerüknek kitűnő játékosai, a hangszerrel megoldhatók, tette. hanem az együttes muzsiká- Gerley András érett, szép kiírt- A balassagyarmati hang­iásnak is kiváló művelői.” hangon szólaltatta meg az versenyről szóló beszámoló- Valóban így van. Ezen az Esz-dúr (K. 447) versenymű- ban nem lehet mellőzni a kö- estén is tapasztalhattuk. Ko- vet. Különösen sikeres volt zönség „aktivitását”, akik a a második tétel éneklő dal- művekkel, az előadókkal együtt lama és a vadászrondó. A lélegeztek az egész est folya- zongorára átírt — eredetileg mán, s igen érzékenyen rea- zenekari kíséret megoldása- gáltak minden produkcióra, ban Krutsch Katalin méltó Méltó befogadói a művek- partnere volt a szólistáknak, nek! R. Z. mády Gerzson (ének) és Fo­garasi Béla (gitár) csodálato­san adta elő J, S. Bach 82., és 100. áriáját., mélyen kantátájának eay-egy A fölényes technika, átélt muzikalitás pá­Mai tévéajánlatunk 21 50: GONDOLATOK A HITRŐL Dokumentumfilm Öt interjúra épül a film — mondja Gyarmati Klára szer­kesztő —, amely különböző élethelyzetben levő embere­ket szólaltat meg -a hitről. Elsőnek egy sportoló, Hegedűs Csaba mondja el életfelfogá­sát, majd egy gettót megjárt asszony vélekedését halljuk. A forradalmi hitről vall egy chilei emigráns fiatalember. A KISZ-iskolások azt vitat­ják. vajon hitre vagy meg­győződésre van-e szüksége az Megyei filmbemutatók Mel Stuart rendezésében készült az amerikai Válás előtt című produkció. A film a válófélben levő asszonyok sokszor nagyon is bonyodal­mas problémáival foglalkozik. A történet 'azonban inkább az érzelmekre hat, s kevésbé hatol a szövevényes kérdés­komplexum mélyére. A sze­replők közül Trísh Van De- vere és Melvyn Douglas já­téka emelhető ki Virágot Algernonnak. Nem pókban láthatja. A film egy idegbeteg fiatalember életéről szól. A filmbarátok köre Salgó­tarjánban a November 7. Filmszínházban vetíti Michel­angelo Antonioni: Az éjsza­ka című nagydíjas filmjét. A film egy társadalmi réteg, a mai polgári értelmiség pon­tos és teljes szellemi térképét rajzolja fel. Olyan kitűnő szí­nészek segítségével, mint Jeanne Moreau és1 Marcello egészen egy évtizeddel ezelőtt Mastroianni. „Különös dolog, a magyar „könyvpiac” egyik embernek’ Végül Ancsel Éva legizgalmasabb produktuma filozófus mondja el vélemé-, volt. S a film. melyet Ralph nyét Az interjúk egymásra is ! Nelson rendezett, szintén szé- válaszolnak — az alkotók les körű érdeklődést keltett, szándéka szerinti konklúzió-1 Magyarországi forgalmazas- val. A filmet a láiékfilmren- nak ideje a közeljövőben jár dező Sándor Pál rendezte,. le, s ily módon a megyei kö- szigorú, hogy ezt a szétzilált, »rendet' len« világot milyen bámula­tos, fegyelmezett rendbe tud­ta fogni. Az ő szenvedélyes tárgyilagossága, kíméletlen­sége kellett ahhoz, hogy ezt a klasszicista stílust operatőr Andor Tamás. I zönség csak ezekben a na- kialakítsa” A Híradástechnikai Anyagok Gyárának üzemi könyvtára kezdeményezésére a szocialista brigádok részére mozgalmat indítottak Ismerd meg névadódat címmel. Így került sor a közelmúltban a romhányi gyár Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigád fővárosi út­jára, a Petőfi Irodalmi Múzeumban tett tárlatlátogatásra. Ezen a szerelvénygyártó üzem nődolgozói és az üzemi könyvtár vezetője vett részt. A múzeumlátogatás után a brigád megismerkedett Budapest egyéb nevezetességeivel. (petővári) Képernyő előtt Elismeréssel a Nemzetközi stúdióról Kilenc hónappal Helsinki után-., hogyan látják a hely­zetet azok, akik a nemzetközi politika szüntelen áramlásá­ban élnek, a külpolitikai új­ságírók? Ez adta gerincét a kerek- asztal-beszélgetésnek, mely­nek Nemzetközi stúdió volt az összefogó címe a televízió múlt szerdai műsorában. A műsor vezetője neves világ­járó újságírónk. Hajdú János volt, vendégeiként pedig A- E- Bovint, az Izvesztyija poli­tikai szemleíróját, Dettmar Cramert, a Frankfurter All­gemeine Zeitung munkatár­sát, Marian Dobrosielski pro- feszort, a lengyel nemzetkö­zi kapcsolatok intézetének igazgatóját és Ruggero Oríeí olasz újságírót köszönthettük­Már az öt név felsorolása is jelzi, milyen összetételű asz­taltársaság ült egymás mellé ezen az esten, hogy képvisel­je hazája és saját álláspontját napjaink legfontosabb kérdé­seiben, hogy mit jelent külön-' féle társadalmi berendezke­désű országaik számára a helsinki záróokmány értel­mezése, s az ebből fakadó teendők gyakorlati alkalma- zása* Kendőzetlen, nyílt vita és állásfoglalás részesei lehet­tünk a képernyő előtt, s nyo­mán világosabban kitűnik, hogy bizony, jócskán akadnak közelítési pontok az egysége­sebb értelmezés tekintetében, hogy a záróokmány minél tel­jesebben tölthesse be azt a célt, melynek szolgálatára született. Kitűnt a vitából az is, hogy az enyhülés politikájának, a különféle társadalmi rendsze­rű országok közötti békés kö­zeledésnek szép számmal vannak még ellenzői és hát­ráltatói szerte a világban, kö­zelebbről Nyugat-Európa tér­felén. Erre lehetett kövefkez- tetni a nyugatnémet és az olasz vitavendég észrevételei­ből is, annak ellenére, hogy témaközelítésükből határo­zottan a jót akaró, konstruk­tív szándékot érezhettük, ha adott társadalmi szemléletük korlátok közé fogta is mon­dandóikat. Annál imponálóbb volt az a politikai és világnézeti biz­tonság, amely szovjet és len­gyel vendégünk, A. E. Bovín és Marian Dobrosielski vita­készségét, fölényes tájékozott­ságát, felkészültségét jelle­mezte, mellyel szinte téma­körről témakörre „sakk-mail helyzetbe” hozták nyugati kollégáikat. Mindent összegezve: rend­kívül tanulságos, hasznos és eligazító értékű párbeszéd szem- és fültanúi lehettünk ezen az esten- A Nemzetközi stúdió kétségkívül az elmúl: hét legértékesebb és egyben egyik legizgalmasabb műsor­számának bizonyult. Kár, hogy Hajdú János műsorvezetése kissé merev, feszes volt, hiányzott belőle az a köny- nyed oldottság, színességre tö­rekvés, amely például Sugár András hasonló jellegű és te­matikájú műsorvállalkozásai­nak, külpolitikai fórumainak olyannyira sajátja­(b. t.) í Fjodor Abramov: IPKLáGS J Á $ t/SSSSSSS/SS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSs 2. Pavel, fehér vászon alsónadrágban, puha nemezpapucs­ban, vattás mellénnyel a vállán —, az asszony ki nem áll­hatta ezt-az öreges öltözéket! —- az ágyon ült, és minden jel arra vallott, hogy éppen most ébredt: az arca izzadt, sá­padt, nedves haja tincsekbe ragadt össze... — Nahát, uramisten, nem volt elég a heverésből! . — porolt az asszony már a küszöbön. — Nem elég az éjszaka, meg az egész nap, már este is henyélsz. — Nem érzem jól magam — sütötte le bűntudatosan a szemét Pavel. — Azért akármilyen rosszul vagy is, a hegy aljáig, gon­dolom, tán el tudtál volna jönni. A széna is — Pelageja a nikkelezett ágyfőtöl az ablak felé intett —, te szégyentelen, reggel óta ott rohad. Hát ezért gürcöltem én éjjel-nappal? Ha te nem tudod megcsinálni, itt van a lányod, vagy leg­alább a drágalátos nővérkédet elhívhattad volna. Nem esne le az aranygyűrű az ujjárói! — Anyiszjának ma neve napja van. , — Micsoda ünnep! Azért nem tört volha le a keze, ha segít egy kicsit az édesbátyjának. Még mindig nedves csizmájával csattogva, amely most jobban szorította dagadt lábát, mint máskor, Pelageja kö­rülnézett a szobában —, a helyiség egyszerű, tiszta volt, vi­lágosra festett padlóval, az ablakon fehér tüllfüggöny va­kított, az elülső sarokban fenségesen terpeszkedett el egy vaskos fikusz. Tekintete megakadt a világospiros, fehér bőröves ruhán, amelyet hanyagul a komód melletti székre dobtak, ,a komódon vadonatúj, még sose használt szamo­várok csillogtak. — Hát ez a kanca hol van? — Elment. Tudhatod; hisz nagylány. — Hát, szóval, így áll a mi szénánk! Te egész nap csak fekszel, a lányunk meg minden szökőévben van itthon, az anyja meg csak gebedjen meg. Mindent nekem kell. i. Pelageja végre lerúgta a csizmáját, és a padlóra hen- teredett. Csak úgy derékalj nélkül. Egyenesen a puszta, fes­tett padlóra. öt percig, vagy talán hosszabb ideig is, mozdulatlanul, behunyt szemmel, nehéz, sípoló lélegzettel feküdt. Aztán a lélegzete fokozatosan egyenletessé vált — a festett padló jól kiszívja a meleget a testből —, aztán a férje felé for­dult, és kérdezősködni kezdett, mi újság a ház körül. A legfontosabb és legnehezebb házimunkát elvégezték — Aika megfejte a tehenet is, füvet is hozott reggelre. Az­tán nagyon megörült a kis szamovárnak, amelyet, míg rá várt, Pavel begyújtott — úgy látszik, mégse nyomta egész nap az ágyat, azért ma is elvégezte a dolgát. Az asszony felállt, egymás után öt csésze erős teát ivott, cukor nélkül — az üres teával lehet leginkább le­csillapítani a felhevült testet, aztán félrehúzta a függöny! az ablakon, és megint kinézett a kertbe. Ott hever a szé­na, egész álló nap, pedig ő ma már össze nem szedi — alig érzi kezét-Iábát... — Nem, nem bírom — mondta, és újra lefeküdt a pad­lóra, de most már a vattakabátra, amit az ura szolgálatké­szen leterített neki. — Hát borért voltál-e, mi? — kérdez­te kis szünet után. — Voltam. Két üveggel vettem. Na, jól van, jól, édes uram — szólalt meg most már egészen más hangon Pelageja. — Kell az a kis bor. Hát­ha betoppan valaki. Sok bort vesznek mostanában? — Vesznek. Még nem mindenki ment el szénát vermel­ni. Pjotr Ivanovics sokat veit. E’ehéret is, vöröset is. — Hát, hogyne vett volna — sóhajtott fel Pelageja. — Nagy vendégség les:-:. Állítólag Antonyida hazajött, befe­jezne a tanulást. Nem láttad? — Nem. — Megjött, az elébb mondta a munkaügyis. Aszongya. egy katonával együtt jött a csónakon, egy tiszttel, úgy tét*, mintha csak úgy. időtöltésből állna vele szóba. Egy 'fenét! Vőlegény után kajtat, sürgős neki a férjhez menés. — Pe­lageja elhallgatott. — Aztán nem mondott neked semmit? Nem hívott meg egy csésze teára? Pavel vállat vont. — Látod, látod, hogy szalad az idő. Volt-e valaha olyan vendégség Pjofr U’-movicsnál, ahová minket el nem hittak? De most már Pavel meg Pelageja senki —, nem kellenek. — Jól van, na — mondta Pavel nép van. Itt volt az elébb — hívott. a nővéremnél ün­(Folytatjuk) Könyvheti újdonságok Az ünnepi könyvhét kiad­ványai közölt az idén is meg­találják az olvasók a Gondo­lat újdonságait. Ezúttal az ün­nepi alkalomra nyolc köny­vet vásárolhatnak meg az ér­deklődők. Az irodalomtudomány szfé­rájába tartozó munkák közül bizonyára nemcsak a szőkébb szakmát vonza Simon István „Irószobám” című kötete, amelyben a közelmúltban el­hunyt kiváló költő a rádió számára készített riportsoro­zatának anyagát adja kézhez- A kötetben megjelenő ripor­tok alanyai között van Benjá­min László, Darvas József, Déry Tibor, Weöres Sándor, Karinthy Ferenc, Lengyel Jó­zsef, Örkény István, Vas Ist­ván- Ugyancsak az irodalom­barátoknak jelent szenzációt a Magyar szerelmesleveiek című válogatás- A művésze­tek másik ágával, a képzőmű­vészettel foglalkozik a Gondo­lat könyvheti választékának egyik kötete- A Szemtől szem­be sorozatban jelenik meg Horváth György Dési Huber Istvánról készült műve, amely­ben a szerző Dési Huber mű­vészi pályakezdését, egyénisé­ge kialakulását, művészi for­málódását rajzolja meg doku­mentumok segítségével. A történelmet képviseli a Gon! dolat újonnan kiadott mun­kora középkor kusza viszonyai közölt, világos, színes, érde­kes képet festve a XIII. szá­zadi Magyarországról­Második kiadásban jut el a nagyközönséghez, Ö. Nagy Gá­bor „Magyar szólások és köz­mondások” című sűrűn id,- zett közhasznú munka; arnelv számos mondás el - mológiájának felfedésére. í - leütésének megmagyarázás, ra vállalkozik. Kácgor Lás/. ■ Gemencről írt könyve is In lyet kap a könyvheti kiadvá­nyok sorában, a szerző szc mélyes élményei és a vízper- ti, erdei beszélgetéseken hp - lottak alapján idézi elénk e a varázsos Iáját, ahol a Duna mentén, a Szekszárdtól dóír .- húzódó ártéri erdőkben ha­zánknak talán leggazdagabb élővilágát őrzik- Egy farkas­család megfigyelésének sok érdekes tapasztalatát teszi köz­zé Farley Mowat, „Ne fé'- jünk a farkastól!” című köí-?- te- Mowat. mint biológus ér­kezett a sarkvidékre, Kanada legészakibb része alia - és m - vény világának tanulmánvoza- sára, de legfőképpen adatot gyűjteni a farkasok életér.)' Munkája útjainak összegezé­sét nyújtja át az olvasókna ; Korunkban egyre nagyobb az érdeklődés a távoli boly­gók. csillagok Iránt. Ezért kai között Kristó Gyula, Az szinte mggától értetődők, ho" aranybullák évszázada című munkája, amely a Magyar His­tória soroza'át gyarapítja. A feudális anarchia, a királyi vármegyék eladományozása, a pártharcok és trónviszá- lyok. a tatárjárás és a kun kérdés, a kiskirályok harca a központi hatalom ellen — a Gondolat ezút'al is kedves­kedik olvasóinak új kötetfel. Hédervári Péter és Marik Miklós „A Vénusz és a Mars ostroma ’ című kötete számos fotó felhasználásával a hold- kutatás első időszakát kővető periódus mérlegét vonja meg. A két író az elmúlt években ezek azok a tényezők, amelyek „feibocsájto't szovjet és ameri- végső soron az Árpádok álla- kai űrszondákká] végzett vizs- mának széthullását eredmé- gálatok tapasztalatait tekinti nyezték. A kötet igyekszik át, s felhívja a figyelmet s?á- „rendet teremteni”, a magyar mos, meg nyitott kérdésre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents