Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-26 / 123. szám

Út*hon, műszak után

A két iker édesanyja

Dolgozó nő, háziasszony, édesanya, feleség. Akárhogy 'is nézzük, négyes „szerep- osztás”. A legtöbb . asszony nap mint nap csinálja. Anélkül. hogy különösképpen gondolkodna rajta. Hozzátartozik az életünkhöz. Egyiket sem lehetne elhagyni X

Bayer Mártortné eladó Salgótarjánban a Pécskő-cseme- gében. Egyike a kereskedelem sok ezer dolgozójának. Az ő munkájukon sok múlik. Hogy nyugodtan vásárolhassunk, kevesebbet bosszankodjunk és örömmel távozzunk az üzletekből. Állják a vevők „rohamát”, mosolyognak vagy komolyak, mindenképpen sokat dolgoznak nyolc óra alatt.

Bayerné két ikerlány édesanyja. Évike és Irénke tizenegy évesek, a Rákóczi úti iskola ötödik osztályába járnak. Hogy ikrek, külön érdekesség. Teljesen egyformák.

— Amikor még egészen kicsik voltak, arról különböztettem meg őket, hogy az egyiknek a fülén van egy kis anyajegy — mosolyog az édesanya. — Másoknak nehezebb. Az iskolában külön kérték, hogy a köpenyükön legyen rajta a nevük kezdőbetűje. Így tudják, hogy melyik Irén és melyik Éva.

— Nem téveszti össze őket?

— Már előfordult velem is. Egyszer itt volt a bátyám látogatóban. Látom, hogy valamelyik ül a pádon. Odaszóltam neki: „Évike, te ülsz a pádon?” Mire visszakiabál: „Nem. anyuci, én Irénke vagyok!”

Egyébként a házban, ahol laknak, pagyon jól megoldották az ikerkérdést. Egyszerűen mindenki Huginak hívja a lányokat, mindegy, hogy melyiknek szólnak. Így lett Bayerné a két hugi édesanyja.

— A férjem gépkocsivezető. Reggel megy, este hathét óra körül ér haza. Rá a háztartásban nemigen számíthatok. Bár, amit tud, így is segít. Az ő reszortja, hogy amikor délutános vagyok, ellenőrizze a lányok leckéjét.

— Hogyan telik egy napja?

— Attól függ, hogy délelőttös vagy délutános vagyok. Nem tudom más hogy van vele, én jobban szeretem a délutános műszakot. Ilyenkor délelőtt kiürül a ház, nyugodtan dolgozhatok otthon. Szóval, ha délelőttös vagyok, fél hatkor kelek. Gyorsan rendbe rakom a szobát, a gyerekeknek felhúzom az órát es megyek. Az üzletben fél háromkor végzek.

— Elfárad?

— Mikor hogy! Ha nagyon sokan vannak, vagy nagyon változó az idő, igen. Érdekes tapasztalat. Az időváltozás nemcsak minket, eladókat visel meg, hanem a vevőket is. Több az idegesség, a hangoskodás. Nekem az a véleményem. hogy legjobb csendben elintézni a nézeteltéréseket. A vevőre nem tartozik, ha rossz kedvem van, vagy bánt valami. Egy műszak alatt, ha éppen a presszórészlegen vagyok, megfőzünk legalább nyolcszáz kávét, eladunk nagyon sok süteményt, hűsítőt A pénztárban ugyancsak nagyon kell figyelni. De azt hiszem, nem könnyebb az üzletben sem. Annyi előnyöm van, hogy a bevásárlást helyben végzem. Azért nem kell külön mennem, mint más asszonynak.

Szakképzett eladó, munka közben szerezte meg a szak- képesítését. Hogy a lányok

már nagyobbak, könnyebb a dolga.

— A gyerekek születése után hosszú ideig úgy éreztem, soha nem fogom kipihenni magam. A rengeteg mosáshoz még a vizet is a kútról hordtam. Szinte elkoptak a körmeim, amíg elvégeztem mindent.

Az otthoni műszakhoz hozzátartozik a főzés, a család ellátása.

— Mindennap főzök. Így a legolcsóbb és a legkiadó- sabb. A gyerekek kedvence a rántott csirke, az készül vasárnaponként. A házimunkával úgy időzítem magam, hogy legkésőbb nyolcra végezzek. A televíziót — ez a közös szórakozásunk —, minden este megnézem.

— Hogyan telnek a szabad szombatok?

— Mint a legtöbb családban. Szombaton elvégezzük a házimunkát. A vasárnap a családé. Kirándulni, látogatóba megyünk. Vagy éppen otthon beszélgetünk. Ilyenkor azt a luxust is megengedhetem magamnak, hogy egész délután a televíziót nézem. Minden évben elmegyünk családostól üdülni. Az idén Zsó- rifürdőre készülünk.

— Családi tervek?

— Ha minden jól megy. néhány éven belül szeretnénk venni kocsit. Rakosgatjuk a pénzt. De nem mindenáron, nem a család rovására takarékoskodunk. Ha meglesz, akkor sokat jövünk-me- gyünk, bejárjuk r környéket. Bizonyára eljutunk messzebb tájakra is. A gyerekekkel együtt

Csatai Erzsébet

ISMERKEDÜNK

fi „többes” szereposztásbó’

következik, hogy Bayer Már- tonnénak a műszak, leteltével is elég dolga akad.

Kiváló

szövetkezet

A IV. ötéves terv időszakában a szocialista munkaversenyben újból kiemelkedő eredményt ért el a szurdok- püspöki Béke Termelőszövetkezet. A szurdokpüspökiek elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet, s ebből az alkalomból ma délután 14 órakor ünnepi közgyűlésre kerül sor Jobbágyiban- Ekkor veszi át a kitünfetést a tsz vezetésége nevében Fent Lajos tsz-el- nök- A szurdokpüspökiek harmadszor nverték el a megtisztelő címet!

ISMERKEDÜNK. Mindig

és mindenhol. Utcákon- tereken. járműveken- szórakozóhelyeken. Ahol csak lehetőség nyílik embertársaink tüzetesebb, közelebbi megismerésére.

Ismerkedünk. Noha- csak véletlenül, máskor előre megfontolt szándékkal. Férfiak a férfiakkal- nők a nőkkel- de legtöbbször a kát nembeliek egymással. Ez utóbbiaknál — s- ha kölcsönös a vonzalom — gyorsan megy az egymáshoz való közeledés. Udvarias kérdések: hány óra? nincs véletlenül gyufája? hol találom meg a evógvszertárat? s aztán a többi már simán megy. Ha az egyik fél tartózkodó. már nehezebb a játék. Egy-két lesújtó pillantás, gu" nyoros grimasz megnehezíti

a helyzetet. Ez esetben az ismerkedni vágyók két csoportra oszthatók. A tapintatosabbak beismerik a kudarcot és továbbállnak. A kitartóbbak a kezdeti nehézségek ellenére sem adják fel a harcot.

Szóval ismerkedünk. mert társaslények vagyunk, mert szeretjük a közösséget- az embereket, egymást. Ez a természetesebb.

De vannak. akik jobban szeretik a magányt, a zárkózottságot. ragaszkodnak bizonyos formaságokhoz, s ezért gyakran kerülnek kényes helyzetbe, alaptalan vádak kereszttüzébe.

Az a fiatal lány, aki a minap reggel gyanútlanul szállt fel a Budapest felé menő gyorsvonatra, — sem sejtette- hogy milyen kalandban lesz része az úton.

Eredi

ernyők és feladatok Kisterenyén

A KISTEKENYEI nagyközségi közös Tanács a közelmúltban tárgyalta a nagyközség IV. ötéves tervének végrehajtását, s elfogadta az. V ötéves és az 1976. évi tanácsi pénzügyi és költségvetési tervet. Mi: jelentett az elmúlt tervidőszak a községnek, s mit hoz az újabb ötéves terv — munkatársunk erről beszélgetett a tanácsülés után Jellínek Tiborral, a nagyközségi közös tanács elnökével.

— A negyedik ötéves terv számunkra, rendkívül eredményes volt. Ezt elöljáróban két számmal szeretném bizonyítani. Csupán a fejlesztési alapból a tervezett 3,7 millió forinttal szemben nagyközségi tanácsunk több mint

13,2 millió forinttal gazdálkodott a tervidőszak során. Ebből az összegből elkészült egy középiskolai műhelyterem, felépült egy tanácsi lakás, Szúpatakon és Gyula-aknán autóbuszváró épült. Befejeződött az ivóvízhálózat 1 második ütemének építése. Elkészült a Rákóczi-telepi ivóvíz- hálózat terve. Megkezdődött a csatornamű építése. A csatornamű építéséhez a nagyközség területén levő nem tanácsi szervek több mint harmincmillió forinttal járultak hozzá.

— Községünk a negyedik ötéves tervben nagy léptekkel elindult az urbanizálódás útján. Jelentős eredményeikre felsőbb szerveink is felügyeltek. Ennek eredményeként 1975. decemberében bevonták Kisterenyét a kedvezményes munkáslakás-építési akcióba, mivel a lakásépítés alapfeltételei a víz- és csatornamű rendelkezésre áll. Természetesen sorolhatnánk az eredményeket azzal, hogy Kisterenye és Nagybátony részére elkészült a közös általános rendezési terv, vagy azzal, hogy elkészült a 75 személyes óvoda, vagy mással. Szólhatnánk arról, hogy a nem tanácsi szervek is jelentős beruházásokat végeztek nagyközségünkben az elmúlt öt esztendő során. Ezek közül több megvalósult, más részük ebben az ötéves tervben kerül átadásra. Néhányat

azért megemlítek. A termelőszövetkezet lakást épített. Az ÁFÉSZ beruházásában korszerű ÁBC-áruházat adtunk át rendeltetésének. Épül a 260 személyes, úgynevezett széles korhatárú nevelőotthon és a hozzátartozó 12 szolgálati lakás. Felépült nyolc OTPlakás, s megkezdődött az

OTP-székház kivitelezése. És ami még lényeges, s nem is utolsó helyen említeném: a nagyközség területén az elmúlt tervciklusban 125 családi Lakóház épült.

— Szólni kell arról is, hogy a negyedik ötéves tervben foglalt feladatok eredményes megvalósítását segítette a lakosság és a község területén levő intézmények, vállalatok támogatása. Segíteni akarásukat bizonyítja az öt év alatt elvégzett társadalmi munka, amelynek értéke megközelíti a 4,5 millió forintot.

— Összegezve: nagyközségi közös tanácsunk a IV. ötéves terv Idején 76,6 millió forintos költségvetéssel és

13,2 millió forintos fenntartási összeggel gadzálkodott. Számunkra ez eddig a legnagyobb összeg volt.

__ A tanács megtárgyalta

a

z ötödik ötéves terv feladatait. Mit hallhatnánk erről?

— E kérdésnél is először a fejlesztési alapról szólnék Arról már beszéltem, hogy az elmúlt középtávú tervünkben fejlesztés címén 3,7 millió forinttal számoltunk. Ezzel szemben több mint 13,2 millió forinttal gazdálkodtunk. Ez azért is érdekes, mert az ötödik ötéves tervben ilyen célra már 29,3 millió forint áll rendelkezésünkre. Ez az ösz- szeg biztosítja nagyközségünk töretlen fejlődését. Természetesen a rendelkezésünkre álló összeget növelni kívánjuk a

lakosság társadalmi munkátá- val. Feladatunk az alapvető gondok, feszültségek feloldása. Az ötödik ötéves tervi, célkitűzések kialakításakor ezekre törekedtünk. Figyelembe vettük, hogy az anyagi - műszaki lehetőségek korlátozottak, és egy tervidőszakban nem nyújthatnak mindenre lehetőséget.

— Tanácsunk megállapította, hogy a nagyközség fejlődése az ötödik ötéves tervciklusban is biztosított. A fejlesztési és fenntartási cé’- kitűzések realizálhatók. A fejlesztési és pénzügyi tervek jól tükrözik a nagyközség ötödik ötéves középtávú tervfeladatait; Az intézkedési terv pedig jól határozza meg a végrehajtáshoz szükséges takarékossági, költségcsökkentési és más feladatokat.

— Szólni kell a fentartási

költség alakulásáról is. Ez az összeg ebben a tervidőszakban. több mint 62.4 millió forint. Fenntartási költségre csupán erre az évre. 1976-ra 12,5 millió forintot

hagyott jóvá a nagyközségi közös tanács. A felújítási alapból folytatjuk a népkerti kastély felújítását, a népkerti óvoda korszerűsítését, a Rákóczi-telepi iskola átalakítását, az öregek napközi otthonának felújítását. Meghatároztuk az út, híd felújításának sorrendjét. Felújítást végzünk a Hunyadi, a Mün- nich Ferenc, az Erzsébet úton, korszerűsítjük a Szabadság utat. összesen tíz utcában végzünk fenntartási munkálatokat. Elvégzünk természetesen még sok más fontos munkát is ebben a tervciklusban.

— SZÁMOLUNK A NI5M

tanácsi szervek újabb fejlesztésével, beruházásával, s így öt év múltán bizonyosan Kisterenye újabb nagyszerű fejlődéséről számolhatunk be — mondotta Jelűnek Tibor tanácselnök.

S. L.

Rágcsálók

Rágcsálgatunk, rágcsálgatunk... Miért is ne? Ez a divat, hát követjük. Meg aztán — valljuk meg őszintén — ki tudna ellentállni a friss, ropogós csemegét kínálgató árusoknak? Akiknek száma — felismervén az üzletben rejlő lehetőségeket — egyre nő- Már nemcsak a piaci standokon, az aluljárókban találkozhatunk velük. Salgótarjánban például egy idő óta a legforgalmasabb helyeken — a lakberendezési áruház, Centrum Aruház sarkán — is feltűnik a leleményes napraforgó mag-árus. Kelendő a portékája, jönnek a vevők, a törzsvendégek, két forintért csaknem tele a kabátzseb ropogós maggal. Igen ám, csakhogy nem sokáig marad ott. Mert a jó vásár után kezdődik a tulajdonképpeni élvezet- Rágcsálják, ropogtatják, a fogyasztásra nem alkalmas maghéjat pedig — jobb híján — szórják ezerfeléMás! Sok ember már annyira szereti, hogy a szórakozóhelyekre is elvisz magával egy-két zsebbel- Es társalgás közben, vagy két pohár bor között vígan rágcsálja- S mivel a hamutartók befogadóképessége sem végtelen, hát jut a maghéjból asztalra, földre (gyakorlottak ilyen esetben elegáns mozdulattal nem látható helyre rugdossák!) egyaránt.

Ha a magárust vonnánk kérdőre, tiltakozna; ő nem tehet az egészről, csupán a családját szeretné némi pénzhez juttatni! Ha betiltanák a magozást, óriási felháborodást váltana ki, mondván: más városokban lehet, nálunk nem? Ha viszont így folytatjuk, utcáinkat, szórakozóhelyeinket, a mozik előcsarnokát lassan belepi a maghéj, az ott dolgozók nem kis bosszúságára. A szemetelés csak az ügy egyik része, mert a maghéjat így is, úgy is eltakarítják. De milyen dolog magot rágcsálva sétálni, társalogni, moziban ülni?

Finoman szólva udvariatlanság környezetünkkel, embertársainkkal szemben! —v—

Édes

anyanyelvűnk

Évről évre több ezer közép- iskolás fiatal vesz részt az Oktatási Minisztérium által meghirdetett „Édes anyanyelvűnk” szépbeszéd-versenyen. A minisztérium a versenyt az 1976/77- tanévre is kiírta, és az iskolák többségében a helyi selejtezőket már megtartották. A megyei, illetve fővárosi szintű elődöntőkre szeptemberben, az országos döntőre — amelyet Sátoraljaújhelyen tartanak — októberben kerül sor.

A Kazinczy-verseny mellett az „Édes anyanyelvűnk” a másik olyan verseny, amely a középfokú iskolák tanulóinak beszédkészségét, szép beszédét hivatott kiművelni, fejleszteni. Az idei vetélkedő sorrendben az ötödik lesz, a részvevők egy írásbeli — nyelvhelyességi — és egy szóbeli feladatot oldanak meg.

Kevés volt az utas- sok az

üres fülke. A lány kényelmesen elhelyezkedett az ablak mellett és rögtön füzeteibe- jegyzeteibe merült. Szemmel láthatóan ideges volt. Nem sokkal a vonat indulása után- fiatal férfi nyitott be a fülkébe, érdeklődve, var.-e ott szabad hely. A lány bólintott- mormogott is valajnit- aztán folytatta az olvasást. A férfi cigarettára gyújtott és kitartóan nézte útitársnőjét. s amikor az cigarettát vett elő- készségesen kaítantotta az öngyújtót. A lány azonban saját gyufáját választotta és ügyet sem vetett a férfira. A vonat futott és az útitárs tolakodó megjegyzésekkel töltötte az időt.

Kisterenyén két fiatal lány szállt fel a fülkébe és hamarosan beszélgetésbe elegyedtek a már bent ülő harmadikkal. Azok ketten érettségi előtt álló diákok, emez meg felvételi vizsgára igyekszik;

téma tehát akadt bőven. Szó esett a vizsgadrukkról, . az érettségi tételekről, a felvételi nehézségeiről. Kedélyesen folyt a társalgás, amikor megszólalt a fiatalember az ajtó mellől.

— Azt nem tudom, hogy az értelmi képességei egyébként

milyenek- de azt igen; ha a felvételi vizsgán a modort is osztályozzák, maga elégtelent kap.

A lány meghökkent- kérdően nézett.

— Igen, igen. Bejövök ide. udvariasan kérdezősködöm- maga meg félvállról morog valamit. Különben ne gondolja. hogy maga miatt ültem ide. eszemben- sem volt — füstölgőit az ifjú.

A megvádolt lány arca megrezdült- aztán megpróbálta higgadtan, józanul rávezetni a dühösködőt, hogy a

NÖGRÁD - 1976.

modortalanságról mondottak éppen rá érvényesek. mert az ember önmaga dönti el. hogy kivel kíván beszélgetésbe elegyedni- társalgást folytatni, mert ismerkedni egyáltalán nem kötelező.

Az egész tulajdonképpen nem nagy eset. Csupán any- nyi történt, hogy egy embert állítólagos modort alansággal vádoltak meg- marasztaltak el. ' ■

MÉGIS érdemes odafigyelni és levonni a tanulságokat.

Ismerkedjünk, ha módunkban áll- de csak akkor, ha az ismerkedési szándék kétoldalú. Mindig tartsuk be a jó ízlés határait- az illendőség szabályait. Mert különben mi magunk vizsgázunk -,modorból” elégtelenre.

—vkm—

május 26., szerdo 5