Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)
1976-05-26 / 123. szám
A Mátrai Erdőgazdaság dolgozóinak munkáját több mint egy hónapja korszerű lánctalpas vontató segíti. A gép csörlőjével rakfelületére emli a kitermelt fát, tolólapjával pedig képes utat készíteni magának. Az erdőgazdaság brigádja 1500 köbméter fagytól megrongált fát termei ki a cercdi területen. Utoljára éjszakai műszakban dolgozott. Reggel szállt fel a bányából- Harmincöt évi és ötvennégy napi bányászkodás után kezdte meg a nyugdíjaséveket Zsélyi János, a kányási aknaüzemből. Mint a fenntartóbrigád vezetője búcsúzott a vezetőktől és a kollektívától. Jani bácsinak — csak így szólítják őt a vezetők és társai — emlékezetes marad ez a nap azért is, mert ekkor töltötte be ötvenötödik életévét. Pár nappal előtte pedig második kislányának, Mártinak az esküvőjét tartottákKözel egy emberöltőt töltött a föld alatt. Aki valaha egyszer is volt már bányában, az tudja, hogy ez a munka egész embert, igazi, jó kötésű férfiakat kíván. — Csapatomban sohasem csalódtak a vezetők, meg bányásztársaim. Miattunk sohasem állt a munka- Mindig betartottuk az előírásokat. Megvolt az előnyünk, mögöttünk pedig mindig biztosítottuk a kötelező távolságot — mondja Jani bácsi, majd így folytatja: — Vezetőim csak annyit mondtak: — Magára bizom a megoldást- A végén megnézzük, miként sikerült- Én úgy oldottam meg, ahogy elődeimtől tanultam. — Nem félt a bányától? — Nem én, pedig 1949- ben Tiribesen egy kőomlás során eltört a bal bokámGordos Jancsi rántott ki a kő alól. Örökké hálás szívvel gondolok Pilinyi István aknászra is, aki hátán cipelve hozott föl a tetőre. — Sokáig feküdt vele kórházban ? — Igen, mert zárt törés volt. A gondos kezelés nyomán végül is rendbe jött- Ha egy kicsit több a munka, ha változik az időjárás, akkor nagyon érzem. Nemcsak a lábam, hanem a derekam is. A gerincem elme- szesedett. — A betegágyán sem merült fel, hogy más helyet keres magának? — Nem, mert korábban rájöttem, hogy nekem a bányában a helyem— Dolgozott közben máshol is ? — Igen. Életem egyik szakaszában felcseréltem a bányát az italbolti munkával- Azt hittem, többet keresek, meg könnyebb lesz- Öt évig bírtam, aztán újra visszajöttem. Ekkor 1963-at írtakAz ő példája is bizonyítja: aki egyszer elkötelezte magát a bányával, azt a szive mindig visszahúzza. Pedig volt még egyszer nagyon kritikus helyzetben. — Egyszer csak azt éreztük, hogy megindult a fejünk felett a futóhomok. Ügy jött, mintha öntötték volna. Nagy nehezen, de sikerült megfognunk. Jancsi bácsi dolgozott Szorospatakon, Karancske- sziben, Tiribesen, végül Ká- nyás-aknára került, s itt hagyta abba a nehéz, de szép hivatást. — Mit kezd most a nyugdíjasélettel járó sok szabad idővel? — Harmincszázalékos rokkant vagyok. Felváltva tudok csak dolgozni- Van egy kis családi házam, kerttel. Itt találok magamnak any- nyi munkát, amivel agyonütöm az időt- A szakszervezeti bizottságban arra kértek, végezzem továbbra is a bizalmitennivalómat, amíg megválasztják az utódomat- Csak küldjék ki a szakszervezeti bélyegeket a lakásomra, a többit elvégzem ugyanúgy, mint eddig- Aztán kereskedelmi-társadalmi ellenőr vagyok. Most már erre is több időt tudok fordítani. Az elmondottakból kitűnik, hogy Zsélyi János továbbra sem akar teljesen elszakadni abból a környezetből, amelyre mindig büszke volt, amelyhez úgy hozzátartozik, mint levél a fához. Nyugdíjas korában lesz mit mesélnie a bányászélet szépségeiről a mostani és az őket követő unokáknak. Ehhez kívánunk jó egészséget, hosszú életet Jani bácsinak, a kétszeres kiváló dolgozónak, aki birtokosa a 15, 20, 25 éves Bányászati Szolgálatért Érdeméremnek is. V. K. Klub a propagandistáknak 99 Érdemes icBe Járni.- 99 A gondolat- hogy Nagybá- tonyban létrehozzák a propagandisták klubját- három éve született. A járási pártbizottság- a nagyközségi pártbizottság egyformán kísérletnek szánta. — Célunk az volt, hogy segítsük a propagandisAák munkáját. Elméleti felkésaültsé- güket, módszertani kultúrájukat egyaránt gyarapítsák — magyarázta Klimó Istvánná- a nagyközségi pártbizottság titkára. A kísérlet sikerült Mennyiben sikerült megvalósítani az elképzeléseket? A propagandistaklub tagjai sokat és szívesen beszélnek erről. Balogh Gyulát, az egyik legtapasztaltabb propagandistának tartják Nagybátony-' ban. Pedagógus, esztendők óta pártoktatást vezet Maconkán. — Érdemes ide járni — mondta. — Még az igazán tapasztalt propagandistának is megnőtt a biztonságérzete egy-egy klubfoglalkozás után. Az irodalom- a különböző segédanyagok hasznosításához, a szemléltetőeszközök felhasználásához egyformán hasznos tanácsokat kapunk. Gubányi Ernőné, az OTP vezetője. Két éve vezet pártoktatást és azóta tagja a propagandistaklubnak is. Juhász Albert bányász Szorospatakon. Nem is olyao régen még tanult. Most pártoktatást vezet. A tíz-húsz éve propagandisták mellett kezdőknek számítanak. Közös volt a gondjuk is. A klubfoglalkozáson élénk vita bontakozott ki arról- hogyan lehet a legeredményesebben vitára ösztönözni a hallgatókat. Jóformán mindenki elmondta tapasztalatait. Volt- aki azt tartotta- hogy kényszeríteni kell a hallgatókat, hogy szóljanak. Gubányi Ernőné ellene volt az erőszaknak. Mint mondotta, az életből vett példák sokkal hatásosabbak. A leg- bálortalanabb hallgató is kapcsolódni tud hozzá. S anélkül- hogy észrevenné- máris benne van a beszélge tés sűrűjében. A helyi érvek szemléletformáló erejét példázta Szeren esi Andrásné. Művelődési főelőadó a nagyközségi tanácson- s esztendők óta végez propagandamunkát, — Nagybátony nagyközségben nyolc és fél ezer ember él. Maconka, bányaváros Nagybátony falu... Ugye milyen gyakran- találkozunk ezzel? A nagyközségi szemléletei is formálni kell. Azt kell elhintenünk- hogy nem csak a gor.dok közösek, hanem a gyarapodást kísérő öröm is. Kenyeres Pál. a nagyközségi tanács elnöke- maga is propagandista. Érdekes, jó beszélgetésként emlegetik a klubtagok a tájékoztatót, amelyet Nagybátony fejlődéséről. gondjairól kaptak a község vezetőitől. Sokféle igény kielégítésére -vállalkozott” tehát a propagandistaklub. A résztvevőket hallgatva, sikerrel. Az elméleti képzés, az információgyűjtés- a módszertani tapasztalatok mellett Gyenes László pedagógus még Valamire felhívta a figyelmet. — Olyan emberekkel találkoztam itt- akik elkötelezték magukat- hogy legjobb .tudásuk szerint szolgálják a közös ügyet. Ez ismeretlenül is összekötött bennünket. Segítettük egymást, ahogy tudtuk. A klubfoglalkozásokon sok barátság is szövődött. Baranyi László, a salgótarjáni járási pártbizottság munkatársa nemcsak a klub létrehozásánál -bábáskodott”. Szívesen látogatta a foglalkozásokat is. — A klub programját együtt alakítottuk ki a propagandistákkal — magyarázta. — Az induláskor amolyan rögtönzött közvélemény-kutatást csináltunk. Összegyűjtöttük kimiről szeretne hallani a foglalkozásokon-. tel igyekszik segíteni a propagandisták munkáját. — A meglehetősen szegényes szemléltetőeszközök sorát szeretnénk mindenekelőtt gazdagítani. A film igen jó szolgálatát tenne, csak nehéz a tananyaghoz kapcsolni azokat- amelyek rendelkezésünkre állnak. Újabb kópiákkal próbálkozunk, hogy legalább itt- a házon belül vetítsünk. A tervünk között szerepel, hogy stúdiónkban felvesszük a klubfoglalkozásokon elhangzó előadásokat, tájékoztatókat. s jegyzet formájában kiadjuk a propagandistáknak. Hasznosítható- jó ötletek. Mint ahogy annak tűnik a politikai .irodalom elhelyezése, az olvasóterem kialakítása, a szemléltetőeszközök használatát segítő, magyarázó csoport létrehozása is. A példa ragadós Házon belül Így alakult ki a végleges program, amiben mindenki talált újat. érdekeset, kedvére valót. Gazdaságpolitikai kérdések éppúgy helyet kaptak a beszélgetések, viták során, mint a helyi művelődéspolitikai feladatok. A határozatok megvalósításának tapasztalatait csakúgy megvitatták, mint a politikai irodalom, a helyi politikai, társadalom- politikai kiadványok felhasználását. Valamennyi tájékoztatót a téma avatott ismerői adták, a megyei oktatási igazgatóság tanárai! gyakorlati pártmunkások. A klubfoglalkozásokat a művelődési otthonban tartották. Kicsiny Miklós, a művelődési otthon igazgatója a szükséges feltételek megteremtésén túl, sok hasznos ÖtletSikeresen zárult tehát ez az esztendő a propagandistaklubban. A nagyközségi párt- bizottság elkészíti a számvetést A tapasztalatok elemzése arra is választ ad. hogyan haladjanak tovább? A propagandisták máris sok tanácsot adtak a klub munkájának továbbfejlesztéséhez, ezek közül az egyik- hogy szeptemberig, az indulásig létrehozzák a klubvezetőséget, megválasztják az önálló klubvezetőt. A munka tervszerűbb irányítása, bizonyára mérhető majd a propagandisták fel- készültségén. a pártoktatás színvonalán. S még valamit! A nagybá- tonyi sikeres kísérleten felbuzdulva a járási párbizottság több propagandistaklubot szervez. Erre készülnek Homokterenyén. Bodor József- a homokterer.yei párt- bizottság titkára mondotta: — Sokat várunk a klubtól..: Tapasztalatokért- már most, az indulás előtt, de munka közben is szívesen jövünk Nagybátor.yba.. Lesz mit vinniük! Vincze Istvánné A VÁLLALATI szakemberek kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy ma a vállalati gazdálkodásban a legtöbb információt és a legszélesebb tájékozottságot igénylő feladat a gyártmány és gyártmányfejlesztés irányának és mértékének pontos meghatározása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valamely vállalat tartósan versenyképes termékeket gyárthasson. Tudni kell. merre tart a tudomány, hogy eredményeit a külföldi versenytársak milyen ütemben alkalmazzák technológiájukban és az új gyártmányoknál. A fejlesztési döntésekhez szükséges sokrétű tájékozódás, az információk gyűjtése számos forrásból — bízvást állíthatjuk — szünet nélküli munka a vállalati szakemberek, különösen a fejlesztésben közvetlenül érintettek számára. Sőt: a fejlesztéshez szükséges információk gyűjtéséhez minden alkalmat érdemes megragadni. Ilyen alkalom pedig ezernyi nyílik az érdeklődő fejlesztő, tervező szakemberek számára, kezdve a nemzetközi szakirodalom és szaksajtó kínálta hírektől a szakmai konferenciákig, kiállításokig, vásárokig. Ezek a lehetőségek többnyire mintegy szabadon választhatóan Vásáríia a tapasztalat kínálkoznak mindenki számára. s ezeket különböztessük is meg a hivatalos információs „csatornáktól”, például a külkereskedők jelentéseitől, az egy-egy témában hivatalból rendezett konzultációktól, ankétoktól. Információt ugyanis a nem hivatalos lehetőségek jobb kihasználásától is várhatunk. Ezek sorában, talán a leghasznosabb, a nagyszabású nemzetközi szak- és általános vásárok. kiállítások nyújtotta tájékozódási alkalom Európában a tavaszi vásárszezon, jó ideje már, a lipcsei vásár megnyitásával kezdődik. Lipcse után egymást követik a nagy látogatottsá- gú, nemzetközi termékseregszemlék. Közöttük ott van napjainkban és ősszel a BNV is. Minden évben a tavasziőszi vásárszezon hónapjaiban több tízezer (a BNV-n több százezer) magyar szakember, szakmunkás előtt nyílik alkalom, hogy pontosan tájékozódjon, ismereteket gyűjtsön — saját szakmájában — a legújabb megoldásokról, összehasonlítva saját gyárának termékeit a nemzetközi kínálattal. Lehetősége van. hogy mérlegelhesse merre tart a szakma élvonala, s hogy a saját elképzeléseik összhangban állnak-e azzal, elégségesek-e a lépéstartáshoz, vagy a felzárkózáshoz. Ha szakembereink nyitott és őszintén kritikus szemmel tekintik át ezeket a vásárokat, bemutatókat — itthon és szerte a nagyvilágban — akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy sokkalta megbízhatóbb ismeretek birtokában alakíthatják ki elképzeléseiket, illetve segíthetnek a vállalati elképzelések összeállításában. Nem szabad sajnálni az időt az effajta tájékozódástól, seholsem, ahol szakembereink körülnézhetnek, ha bármilyen más hivatalos céllal egyébként is dolguk akadt ott — Poznantól Zágrábig, Párizstól Szalonikiig — ahol éppen nemzetközi vásárra gyűlt ösz- sze a nagyvilág. Nem kell, nagyon kockázatos is lenne eldönteni a fejlesztések irányát, tartalmát bezárkózva egy-egy gyár kapuja mögé. Nézzünk körül bátran, erre érdemes is kicsit áldozni, hogyan csinálják mások. Mennél több szakembernek lesz lehetősége, vagy mennél többet tudunk ösztönözni erre. hogy személyesen hasonlítsa össze a hazai és nemzetközi eredményeket, s fejlesztés irányait, annál bizonyosabbak lehetünk abban, hogy a vállalatok gyártmány- és technológiai fejlesztése a megfelelő irányba halad. E MÓDSZER eredményessége persze azon is múlik, hogy a vállalatoknál a tervezés mennyire zajlik demokratikus formák között: döntés előtt, az előkészítés szakaszában a szakembereknek mekkora körét vonják be a töprengésbe, mérlegelésbe. Ez a ,-vásárfia” ugyanis — a vásárokon szerzett, vagy megerősített tapasztalat — csak akkor válhat igazán hasznos „ajándékká”, ha mindenütt szívesen hallgatják meg a szakembereket: mit láttak a világban, másoktól. A vásárokon, bemutatókon gyűjthető információk természetesen nem tehetik feleslegessé az összes többi, a fejlesztéshez szükséges alapvető, rendszerezett és tudományos ismeretek beszerzését, de döntés előtt, a teljes körű műszaki, gazdasági tájékozódással együtt ez a „vásárfia” is hozzájárulhat a legjobb megoldás felismeréséhez. Ne fosszuk meg magunkat ettől a lehetőségtől sem. G. F. Értékelik a kohó- és gépipari vállalatok középtávú terveit Befejező szakaszához érkezett a kohó- és gépipari vállalatok középtávú tervező- munkája. A több mint kétéves infórmációgyűjtő műszaki-gazdasági elemző, egyeztető munka után ezekben a hetekben véglegesítik ötéves terveiket a vállalatok- A KGM 25 kiemelt nagyvállalat, 10 különböző intézet és szolgáita- tószerv terveit miniszterhelyettesek irányításával vizsgálja felül, további 33 vállalatét a minisztérium főosz-, iályvezetői értékelik. Az eddigi tapasztalatokról a KGM távlati fejlesztési főosztályán elmondották: a gépipari vállalatok termelési tervei biztosítják a tervidőszakban az ágazati évi átlag 6—7 százalékos, ezen belül a progresszív iparágak, így a híradástechnikai és műszeripar, valamint a vil- lamosgép-gyártás 9—10 százalékos fejlődését. A népgazdasági terv követelményként szabta meg az export gyorsütemü fejlesztését, ezen belül a szocialista export évenkénti 12—13 százalékos növelését- Ez a vállalati tervek szerint elérhető. Rendkívül dinamikus fejlődést jeleznek a vállalatok tő- késexport-elgondolásai, de figyelembe véve a népgazdasági igényeket, egyes vállalatoknak eredeti terveiknél nagyobb mértékben kell bővíteni a konvertibilis 'árualapotAz V. ötéves terv egyik fő követelménye a szelektív fejlesztés. A vállalati tervezés során meghatározták az átlagosnál dinamikusabban fejlődő területeket, például a villamos fényforrások előállítása megkétszereződik, négyszeresére növelik a félvezetőeszközök gyártását, s 80 százalékos növekedést terveznek a távbeszélőközpontok, a vegyipari gépek és az orvosi műszerek gyártásában is. Ugyanakkor a vállalatok tervbe vették néhány nem, vagy nem eléggé gazdaságos gyártmány termelésének megszüntetését, korlátozását, vagy szinten tartását- Ilyen termékek a hagyományos tehergépkocsik, a pótkocsik, a vasúti teherkocsik, többféle szerszámgép, a rotary telefonközpontok, a fekete-fehér tévék, az erősáramú félvezetőelemek és a , hagyományos háztartási mosógépek. A készletgazdálkodási előirányzatokat értékelve megállapítható, hogy a KGM-vál- lalatok készleteiket mintegy 25 százalékkal kívánják növelni a tervidőszakban. Ez még a dinamikus termelés- és exportnövelés figyelembevételével is túlzott, hiszen az indokolt készleteknél csaknem 2 milliárd forinttal több. Ezért a KGM szerint olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek a készletnövekedést 20—22 százalékra mérséklikTovábbi vizsgálatra szorulnak a vállalati beruházási tervek is, amelyek jelentősen meghaladják a népgazdasági tervelőirányzatot és a -lehetőségeket. Csaknem valameny- nyi zsűrizett vállalati terv beruházási részét át kell tervezni, mert az összesen, mintegy 50 milliárd forintos beruházási keret helyett 67—68 milliárd forintot terveztekösszefoglalva: a kohó- és gépipari vállalatok terveiben néhány területen túlzott az óvatosság, de több vállalat — ■ például a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Hajtómű- és Festőberendezések Gyára, a Magyar Vagon- és Gépgyár és a Videoton — a legtöbb szempontból megalapozottan tervezettNÖGRÁD — 1976. május 26., szerda I
