Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-19 / 117. szám

I

J

r>

Szemében csalódás...”

A Kozárd és Ecses közötti orezágűt egy szűk lyukú, erős kőhídon halad át- Két évtizeddel ezelőtt még engem is riogattak a falu öregasszonyai: vigyázzak, mert a híd alatt boszorkányok tanyáznak- A hiedelemidéző beszélgetést folytatva mondja a hetvenkét esztendős néni:

— Ezt az esetet már én is a nagyanyámtól hallottam. Azt mesélték, hogy egv éjjel erős kezek rántottak ott az árokba egy asszonyt. Megfojtva találták másnap reggel. Mindenki azt mondta: a boszorkányok tették: Lánykoromban még az emberek (érti : férfiak) sem merészkedtek éjjel arra a tájékra.

Családi történet követve,k- Szenvedő alanya a vendéglátó néni édesapja, minden.*] csak Apókának hívta. A dátum pontos. 1911-ben datálódott a mese— Fát szállított lovas kocsival jobbágyiba, éjjel tartott hazafelé- Cséese és Szarvas- gede között járt. amikor hirtelen egy k'sasszonv ugrott fel a kocsira. Villámgyorsan cselekedett, nagv hirtelen le is ült Apóka mellé a bakraAz öreg. mint mindig, ekkor is a csizmaszárban tartotta az ostort- Az elbeszélés szerint a meglepődött, cselekvésre képtelen embetr csizmájából ,a kisasszony kirántotta az ostört és a lovak közé csapott. Ütötte-A’iágta őket, s a két igavonó észveszejtő tempóban rohant az országúton. Dőlt róluk a hab.

— A csécsei temetőhöz értek — folytatódott az elbeszélés. — Reszketett apám, ő maga mondta, mint a nyárfa levele, de azért levette a kalapját. Mint mindig az ilyen helyen, és illően „Di- C6értesíék”-et mondott- A robogó kocsiról leugrott ekkor a kisasszony és hátborzongatóan nevetni kezdett. ..Köszönheted. ho-gy nem jöttél le utánam a kocsiról” — kiabálta a távolodó apám után— Reszketve ért haza- Amikor megnyugodott, kerestük mindenhol az üst őrt. de sehol sem találtuk- E vitte magával az a boszorkány — vélekedett apám- — Mert az volt, mi is lett volna más. Az u«tor azt ’-n csak meglett. Reggel, amikor kimentünk az udvarra, már messziről észrevettük- Ott volt a kocsin, a karfához kötözve.

Szemmel verés. Ki tudná megmondani, mennyiféle módozatát ismerik még ma is? Hányféle védekezést ismernek a legöregebbek- Kozárdon ígv tartották;

• — Ha valaki éhomra húst vagy zsíros ételt evett, akikor nem volt szabad csecsemőre . néznie. Nagy bai származhatott ebből, mert megverte szemmel a kis életet- Akkor pedig nem lehetett ve’e bírni- -Egész éjjel, egész nap be nem állt a szája, állandóan

bőgött. A végén már vele sírt az anyja is- Amíg meg nem gyógyították a gyereket, am-g el nem űzték a szemmel verés hatásátA gyógymód a következőképpen festett. Egv pohár vízbe három nagy. izzó parazsat tettek. (Mind a háromnak meg volt a maga neve és szerepe. Erre azonban mar nem emlékeznek azok. akikkel Kozárdon a hiedelmekről és babonákról beszéltem.) A parázs üszőkké lett. vizével pedig megmosdatták a csecsemőt. Fontost ezt a műveletet csakis visszakézzel volt szabad elvégezni- Különben az egész „gyógyítás” fabatkát sem ért. Mosdatäß után a vizet a ..gyerekszoba” sarkvasára öntötték— Nem megelőzés, gyógyítás volt ez — mondja a néniké. miközben úira tölt'a forralt borból- ,— Ebben hittek, ebben bíztak. Az üszkölést én magam is sokszor láttamA sort. a számunkra mulatságos történetek felelevenítését még sokáig lehetne folytatni. Helvet'e idézzük a néniké egyetlen gondolatát:

— Ugyan. A tehén teje sem a megrontástól volt véres, hanem a rossz fűtől.

Meggyőződéssel mondja, szemében mégis csöppnyi csalódás látszik. Samá'ja a gyermekkor félelme-s-izga’.- mas meséit.

Kelemen Gábor

összefogásai építették

í népfronlbizoltságok a tanácsok legszélesebb tömeg politikai bázisává fejlődlek

Négy évi népfrontmozgalmi munka sokrétű számadásán dolgoznak ezekben a hetekben — a közelgő népfront- kongresszusra készülődve — a HNF országos tanácsánál. Itt tájékozódott az MTI munkatársa a népfront közjogi tevékenységének rendkívül sokakat érintő munkaterületéről: a tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködésének az utóbbi években elért eredményeiről.

‘v'.emiátomást , fejlődött a nrtnronttanács együttműködés — mondták —, annak íTapián is. hogy a tanács- törvény rögzítette: a népfrontmozgalom legyen a tanácsok legszélesebb tömegpo- litíkaf bázisa. Az együttműködést segítették a HNF országos titkárságának és a M'n’sztertanács Tanácsi Hívásiénak közösen kibocsátott ..irányelvei”, amelynek a apján 1973. hvaráig a területi és a helyi tanácsok, illetve néofrontbizottságok

konkrét megál'aoodásnkat költöttek az együttműködésre,

munkájuk egybehangolására.

A közös tevékenység jól szolgálja azt a fontos politikai feladatot, vállalkozást is. hogy a lakosság minél szélesebb körét vonják be a tanácsi döntések előkészítésébe, az ötéves fs az éves költségvetési és fejlesztési tervek előzetes megbízatásába. Az érem másik oldala, hogy a lakosság közérthető és konkrét tájékoztatást kap — sokféle népfrontrendezvény keretében — a helyi tervek végrehaitásáról, a társadalmi közreműködés lehetőségeiről. A lakossági észrevételeket és javaslatokat mind a tervekkel, miqd a megvalósításukkal kapcsolatban a népfront közvetíti a tanácsi szervekhez. A lakosság segítőkészségét nagyban serkenti a döntések meghozatalában való ilyen bevonás. Ez a segítőkészség főként a társadalmi munkában kamatozik: az elmúlt években többszörösére emelkedett a társadalmi munka értéke, esztendőnként elérte a kétmilliárd forintot.

A városokban, a nagyközségek bpn az elmúlt években —. a Hazafiam Népfront legutóbbi, V. kongresszusa óta — számos körzeti népfront- bizottság alakult, s ezek a tanács és a lakosság kapcsolatainak fontos helyi fórumaivá váltak. A városokban például kialakulóban van az a rendszer, hogy a körzeti párt- szervezetek mellett körzeti népfrontbizottságok működnek, amelyek 3—5 tanácstagi körzetet, és 10—30 lakóbizottságot ölelnek fel. Hasznos munkát végeznek a körzeti nép frontbizottságok a tanácstagok és a választópolgárok kapcsolatainak szervezésében és képviseletében, valamint a lakosság közérdekű feladatokra mozgósításában, az emberek szocialista tudatformálásában. A tanyákon és a pusztai településeken is alakultak szerte az országban körzeti népfrontbizottságok, amelyek más körülmények között ugyan, de hasonló tartalommal működnek.

Pöttyös tányérok, sok-sok játék

mélyes óvoda A műszaki átadása megtörtént. Az átadásnak Varsány apraja-nagyja egyformán örül- Már csak azért is, mert közös összefogással, sok-sok társadalmi munkával épült. A tanácselnök külön dicséri Petrovics Istvánt. Percze Antalt, Petrovics Ferencet, Tiszttartó Andrást- Ök fiégy-öt alkalommal is segédkeztek. ..

Tiszttartó András bácsi nyugdíjas- Ezermesterként tartják számon- Mindenhez ért egy kicsit. Valamikor kubikosként, aztán építőipari segédmunkásként dolgozott. Az elsők között jelentkezett társadalmi munkára. Igaz, tanácstag is- Példát mutatott a fiataloknak.

— Már a dédunokám, Szabolcs is hároméves- Az édesanyja hivatalsegéd a tanácson, rövidesen letelik a szülési szabadság. Jön majd a gyerek is az óvodábaAz óvoda megvalósításában segített az Üj Kalász Termelőszövetkezet is háromszázezer forinttal. A közösben sok asz- szony dolgozik, ezt vette figyelembe a vezetőség. Az óvónő egyelőre ideiglenes lakásba költözik.

— Ez évben épül egy iker szolgálati lakás- Egyik az óvónőé lesz — mondja az elnök.

Belül is szép az óvoda- Hófehér csempék, sárga függönyök, hata’mas ablakok. Nagv csoportszobák, konyha, még elkülönítő helyiség is van. Az apró bútorok megérkeztek, a pöttyös tányérokból, bögrékből bizonyára szívesen esz- nek-isznak a kicsik. Sok-sok játék vár gazdára, június elsején már jönnek a gyerekekAz utcában lakik Király Gabriella és a testvére, Csilla, Petrovics Andrea, akik édesanyjuk kíséretében itt játszanak az óvoda környékén. Néhány hét múlva büszA tanácselnök büszke az ó\ ódára

Egy nagy virágosként ilyenkor májusban Varsány- A kertekben orgonák, tulinánok. gyümölcsfák. A gyerekek vi- uuman szaladgálnak az iskolaudvaron."

Lehoczki József tanácselnökkel járjuk a falut. Az iskolánál rögvest megjegyzi:

—• Most bővítjük két tanteremmel- Sok a gyerek. Ügy döntöttünk, szeptembertől Nógrádsipekről ide járnak majd Varsányba az ötödikesek. Az iskolánál javában alapoznak, augusztus végére elkészül- . • X

Szép, nagy porták szegélyezik a falu utcáit. Két-három ev alatt annyi ház épült egymás mellé, hogy új utcát kellett nyitni— Tizenhárom útja v^n a falunak. Valamikor ősszel, tavasszal sártengerré változott valamennyi. Most a fele már portalanítotó. A Kossuth utca néhány éve még szántó voltA tágas, szép házakat belülről is érdemes megnézni- Világos, modern bútorok, gáztűzhely, olajkályha legtöbbjében.

A tanácselnök:

— Szorgalmas, dolgos nép lakik errefelé. Sok közöttük a jó szakember, még a Balatonhoz is e’járnak Varsányból és Siptkről dolgozni. Mindenki azon van, hogy ha újat nem is épít, legalább a régi házat csinosítsa, nagyobbí.tsaVarsányban nemrégiben nagy esemény történt. Április végén elkészült az ötvenszeJogi kérdésekre válaszolunk

Fizetett szabadság kiadása, hosszabb betegség után.

D. József ecsegi olvasónkat hosszabb ideig tartó betegsége után rokkantsági nyugdíjba helyezték. Szeretné tudni, hogy nyugdíjazása alkalmával a betegsége ideje alatt ki nem vett szabadságát ki léhet-e részére pépzben fizetni. További kérdése, hogy jogosult lesz-e felmondási időre?

Bár olvasónk e kérdésben kifejezetten nem kér választ, nem célszerűtlen idézni a Mü. M, 43. sz. állásfoglalását (Mű. K. 1962. IV. 19.), mely egyértelműen kimondja, hogy a táppénzes betegség miatt a dolgozó szabadságát csökkenteni nem lehet, olyannak kell tekinteni, mint aki annak időtartama alatt is dolgozott. Olvasónk tehát a betegsége előtti időben ki nem vett, illetőleg betegségének időtartamára járó szabadságaiba teljes egészében jogosult.

A szabadságra vonatkozó szabályok szerint az évi rendes szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha azbnban akadályoztatás (pl. betegség, szülési szabadság, tartalékos katonai szolgálat, munkatorlódás stb.) miatt a dolgozó az esedékesség évében szabadságát kivenni nem tudta, akkor azt az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni természetben. A munkaviszonynak a további fennállása esetén tehát azt pénzben kifizetni nem leltet.

A szabadság kiadására vonatkozó másik szabály viszont úgy szól, hogy ha a dolgozó munkaviszonya év közben szűnt meg és kevesebb, szabadságot vett ki, vagy egyáltalán nem vett igénybe szabadságot, akkor a ki nem vett szabadságot a munkaviszony megszűnésekor pénzben keli megváltani. Olvasónk betegsége miatt nem ‘ tudta igénybe

venni a tavalyelőtti szabadság egy részét, a tavalyi egész, illetőleg ez idei arányos időre járó szabadságát, így nyugdíjazásakor mindezeket pénzben kell részére kifizetni. Az így kifizetett szabadságtérítés összege azonban nyugdíjalapjába nem számít bele.

A felmondási és a felmentési idő közötti különbséget tbbb válaszunkban megmagyaráztuk. A felmondási idő (amely 15 naptól hat hónapig terjedhet)" az az idő, amelyet a munkaviszony megszűnése után a vállalatnál még 1“ keil tölteni. Felmentési idő pedig a felmondási időn belül az az idő, amely alatt, a vállalat a felmondásban levő dolgozót a munkavégzés alól felmenti. Ez az idő lehet 15 naptól 30 napig, de a vállalat a teljes felmondási időre is felmentheti elmenő dolgozóját a munkavégzés alól.

Ez a szabály vonatkozik mindazokra az esetekre, amikor a munkaviszony felmondással szűnik meg. Minthogy a nvugd'iazés m:nd a dolgozó, mind a vállalat részére felmondási okot képez. így a felmentés kérdésében is az általános szabályodnak megfelelően kell eljárni.

Rokkantsági nyugdíjazás ese'ében azonban változtat a helyzeten, hogy a dolgozó táppénzes állományból kerül rokkantsági nyugdíjba, így a vállalatnak nincs meg az a joga, hogy nyugdíjba menő dolgozóját munkavégzésre kötelezhesse. Másik ok pedig, hogy a munkajogi szabály szerint sem jár arra az időre átlagkereset amely alatt munkabérre egyébként sem volna jogosult. Olvasónk a táppénzes idejének megszűnésétől rokkantsági nyugdíjra iesz jogosult, erre az időre tehát munkabérre már egyébként sem tarthatna igényt. Mindezekből következik tehát, hogy felmondási ideje alatt átlagkeresetre nem tarthat igényt. Természetesennha a vállalat eddigi munkáját úgy bírálja el, hogy felmondási idejét megszabta és annak teljes idejére felmenti a munkavégzés alól, és azt előre ki is fizeti, azt utólag már nem követelheti vissza.

Dr. Jf. S.

Ilyen széf az épület

András bácsi hetvenedik

évet tapossa.

— Az én gyerekkoromban csak a patak két oldalán voltak házak- Most meg? Az ember csak győzze számlálni. Változik Varsány, az biztos. Szép orvosi rendelőnk van, posta, KISZ-klub, üzlet, még presszó is. Kényelmesebben élünk, ha fejlődik a falu, több jut mindenkinek- •.

Búcsúzóul még azt mondja:

— Valamikor nagyon szerettem dalolni. Jártam a kórusba, első díjakat hoztunk el, ismertek bennünket még tíz faluban is. Most is van kórus, jó is, csakhát a fiatalok nemigen jönnek- Pedig már ráférne a frissítés.

Az óvodához érünk közben- A falu szé’én épült. Tágas udvar veszi körül- Maga az utca is vadonatúj, sok a fiatal házaspár, még több az apró gyerek.

— Régúta terveztük mi ezt az óvodát- Tíz éven keresztül nem volt olyan tanácsülés, falugyűlés, népfront-összejövetel, hogy valaki fel ne vesse, mi lesz már vele. Most végre megvan- Legalább nyolc tervünk volt. amíg eljutottunk az átadásig- Mindig több volt a kiadás, mint a rá való pénz.

Több mint kétmillió foriní- ba került az építkezés. Ezt megtoldotta az a sok-sok társadalmi munka, amit a varsányiak vállaltak.

— Falugyűlésen ünnepélyesen adtuk át az elismerő okleveleket- Éreztem, hogy az embereknek jólesett az elismerés, a megbecsülés- Meg is érdemelték.

Tiszttartó András bácsi példát mutatott

Marcsó Zoltán felvétel«!

ke óvodások lesznek Petrovics Andrea édesapja festő, aki nagyon sokat segített 4iz építkezés közben.

A tanácselnököt egy dolog nyugtalanítja:

— A vízzel van gondunk. Ami van. stz csak főzéshez jo. inni nem lehet- Egyelőre úgv hordjuk ide a vizet, de a próbafúrást egy új kúthoz már megrendeltük-.

Csatai Erzsébet

NÓGRÁD - 1976. május 19., szerda