Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

Balassagyarmaton néhány héttel ezelőtt vette át ünnepélyes körülmények között Balázs Pál tanár a miniszteri dicsér étről szóló dokumentumot, a Szántó Kovács János Szakkö­zépiskola jubileumi ünnepségén. Diákok tapsvihara kísérte a gratulációkat, mely bizo­nyítja népszerűségét a fiatalok körében- Balázs Pál a KISZ-ben kifejtett tevékenységével nyerte el a fiatalok bizalmát- Ezen túl pedagógusi hivatását is magas fokon gyakorolja. A Pablo Neruda alapszervezettel rendezvényeik propagandáját készítik elő, plakátokat, felhívásokat visznek szét. míg máskor fényképezőgépekkel, rajzceruzával — papírral fel­szerelve dokumentumokat készítenek a szervezett eseményükről. Mravcsik Erzsébet. Cu­ki Erika. Zachar Ágnés és a többiek szívesen veszik ki részüket a közösségi munkából, melynek egyik pedagógus segítője Balázs Pál- — kj — A Bódi-völgyet semmi sem ** zavarta» távol esik a fa­lutól» az országúitól is jóval feljebb. Ott pedig a juhász háza a Hideg-oldalban és a két akol- A ház kihalt» fent a Viczin legeltetett a szám­adó- A nyári szálláson bá­ranyai után kesergett né- acjó juhász. Ott fekszik a su Bódi-völgyi nappalok... hány anyajuh» de ez már be­tehetett mást» szegényes volt az élet még akkor a tanyán- Aztán . bányász lett Mizser- fán. Kulcsik Sándor a meg­mondhatója» hogy három em­ber helyett dolgozó bányász volt- Kitüntetések» okleve- lek halmaza tanúskodik er­ről- Tizenhatozott. ha kellett, rányi temetőben» sírkereszt- Az ,dyer! ^n.'3er ,ta bányában leillett a nászát hangos dal- jén ez áll: Itt nyugszik egy 's, kedvderítő. Homolya. 1st lal töltő fülemüle énekébe­igazságos magyar ember! Ö vannak ilyen a természete­és a fenyves szűnni nem aka— tanította» hogy nagy mivolt” -^ztán megrokkant- Belesza­ró sóhajtozásába is» Így együtt ja van a juháázatnak- Ha jól egy gerenda cipelésébe.- D-',: - ........... - - -- Otthon a betegagyban érte t artják és egészséges a jó­szág, megtérül a ráfordított1 apía szólítása. .... . ___ i _ ííűi’o ho7: a családi a Bódi-völgy­Hanem fent a Viczin» a = — —----__________ rt.rp ua7. c seresznyésben rezsgett a jó” faradság. Hát ő úgy tartja» " f. s'/ás a fa alatt Teeelte a ió ahogyan lehet. Kint a tavaszi “aznoz u<uu... szag a la atatt. Hegene a jo Homolya István apja, Mi­zoldet» de azt is csendben» legelő most sokat ei _ a nyaj akkor már az utolsó ahoevan a környezet diktálta- egeszsegevel nincs baj- mert ,d,y akkor ma; az uioiso anogyan a Környezet aiktaua ® Hnmolva evet eIte' István fiat latta A birkanyaj nem szóródik ennek eieoe megy nomoiya , , , .... „t/Viiánnk. széliéi amikor legel A vé- István. Most már az orvos- legjobbnak; méltó utódjának- szejjei, amiüor j«sei. a ve hatásosahhak. De mel't mar ifjúkorában is- ami­dekezes ősi ösztöne összetart- sa^ok is natasosaDóak- ue wámarfót hábo­ia őket- Homolva István nvá- korábban» amikor a hegyen kor az öreg szamaoot nal» ja őket Homolya István^nya^ ^ Maf(.alban lebetegedett ruzm ---------------­tatott. Ott bóklásznak is még even ic túl. iól szók- tül» MarcalDan lebetegedett *“*?“ szólítottak o helyet ja meg ezen is tűi» jói szók akolravaló, akkor tesitette. Most is azért hívta tatott. Ott bóklásznak mm- eSy egesz akolravaio» akKor . ftrök­dig. a pásztor körül. Ha mégis volt a baj- .Homolya megta- ho«LíiS L, kószálásra feledkeznek a nuita apjatoi, nogy semmi . Közeledik két e\tize koszaiasra teiedkezneK, a betesséeet a de mar ennbk. Es ha eine az juhasz egyetlen eles szava- p . e.oSes . d idős -számadó iuhász» biztosan hói értenek, ami a Vicziről lábból kimetsző kés es a szaraz mos számadó junusz 01 10. a i hol etienek. ami a vicziroi Ma!, nagyon buszke lenne István elhallatszik a Meleg-oldalra» állat^fáióf ll- fiara­tálán meg azon is túl» a tisztította ki az auat rajos la Deresre, onnan tán a Dobo- bat « vitte két karjaba fog- ^ostanaban ^ep az ido^jo 2ói° is- Mert változó ez a vi- va fel a Padlásra. A Bodi-vol- a levegő. A Viczivel szenn­aék’ hol hirtelen fel a ma- §yet 32018 * elkerüli a beteg- ben a Hegyesd-a Rózsás, még sasba, hol le a kis patak völ- se§- ermtetlen a jószágtól. A saam­gyéie felesel a visszhang- Hosszú út volt az- amíg el- adó juhász» pedig naponta ki­Olyan igazi juhászainak va- Jutott.. Homolya István addig» gondolja hol legeltet, mer­ik bplv V-zért rendezkedett ho§y öve most a megye egyik re menjenek bojtarjai Szeles be id? juhosai a cs“a legjobb nyaja- Gyorsan forgó István» Istvanószki András- ránvi wU«. a «zAmaőó ju- volt az elete- A tanvarol vo- Mert ezt így kell» hiszen a nek ment Csőri Vincéékhez» juhászkodásnak nagy rányi közös- A számadó hász- Homolva István» az ... ... , , egyik cseresznyefa tövében ha at fordítva a pásztoréit- mivo tja, csak úgy erdemes ,t _________1.1.;, 1____nek Tudta» hoev keserűse- csinálni. B ubái Gyula őszintén be kell vallanom, meglehe­tősen hosszú ideig meditáltam az e hé­ten éppen aktuális írás címén, mert valahogy semmiképpen sem akart rá­állni a kezem a dömping szó gépbe­ütésére. Mert igyekszik arra törekedni az ember, hogy ha már magyarnak született, magyar szavukat is használ­jon; márpedig ez a dömping minden az égvilágon, csak éppen nem anya­nyelvűnk megtestesítője. De hát, néz­zék el, hogy ilyen magyar—angol pá­ros összetétellel traktálom az olvasót. pókban, mégpedig ott, ahol különbö- re-valahára, a megyeszékhelytől nem Nem, nem a gondolkodással, á fris- ző okokból kifolyólag, állást és beosz- több . mint tizenöt kilométerre, a vas- sességgel volt baj, hanem az élmények fást változtatni kényszerült — termé- útvonal mellett fekvő nagyközségünk- akkora mennyiségével — ami egyéb- szetesen, nem önszántából — az igaz- ben, betört a piacra az igazi kenyér ként csodálatos dolog —, hogy nem is gató és a főkönyvelő is. Szóvál, „új is. Mert eddig, miként ismerősöm új­tudtam volna mással bizonyítani, mint életükkel” ismerkedtem, amúgy isten- ságolta: a favorit volt a favorit. igazából, s' most nekem akadt mara- Olyannyira, hogy az is azt volt kény- dandó élményem. Mert feltűnt az télén vásárolni, aki igazából nem is ezzel a. egyszer, — már ki sem írom még­ült. Nem pihenésből, hanem nek. Tudta» hogy keserűsé- csinálni, azért, mert akkor nyugszik §et hagyott apjara, de nem a jószág is» ha mozdulatlan a gazda és lábánál a kutyák- A szeme dolgozott» amiből az elégedettség látszott. Nem­régen járt nála az elnök, és azt mondta neki: tudja-e­hogy övék lett a legjobb gyapjú- Ez jutott eszébe, aho­gyan a legelésző állatokat néz­te. A juhász arca éltes és bar­na. » A vonásai kemények, de most ellágyultak: »»Én ne tud­nám? Még azt is» amit eddig senki» hogy miért a legjobb...!” — megmozdult a fa alatt- Gondolataiból egy traktor hangja riasztotta fel- Valahol a' gyümölcsösben permetez­tek­A két takarmányosra gon­dolt» Veres Pistára és Nagy Ferencre- A jószágnak is en­ni kell ahhoz, hogy jó legyen és ez a két ember ahogyan azt ő kiszámította nekik, hoz­ták a takarmányt. Kemény István» a gyapjúfelvásárló- íőnök személyesen ment ki gratulálni, hiszen manapság kevés helj’-en látni ilyen szép árut. De a bárányra sem le­het panaszuk- Abból is most küldött egv falkáravalót a Szilvágy-tanyára, hogy onnan vigyék külországba» ahol csemegeként vásárolják. Fel­lazult a legelésző nyáj. az eleje távolabbra merészke­dett. Éleset kiáltott a juhász- A kutyák mozdulatlanul» de ugrásra készen hegyeztek- A nyáj szófogadó volt- Homolya István is lazított- csak a gon­dolatai pörögtek és kibugy- gyant a száján; — Hát ha még jobb takar­mány lenne... — a szél kap­ta fel hangját. őszébe jutott, az anía- a hí­res nagypatak-pusztai szám­Felelősséggel összegezni a tapasztalatokat Ile/>*élgeié* dr. S%wms%étl Imrével, a »algótarjáni járási partbimottaág titkárával A tagkönyvcsere politikai jezik a személyes beszélgetése jáni járás alapszervezeteiben- veknek megfelelően halad, s vezetben már túlvannak az tálatokról, a pártszervek és tennivalóiról beszélgettünk d MSZMP Salgótarjáni járási előkészítéseként, lassan beje­ket a párttagokkal a salgótar- A munka az intézkedési ter- több mint nyolcvan alapszer- eszmecserén. Az első tapasz- az alapszervezetek további r. Szomszéd Imrével, az Bizottságának titkárával­— Melyek az eddig lezaj- gatására, az V. ötéves terv lőtt beszélgetések fontosabb helyi feladatainak megvalósí- politikai tapasztalatai? tására­— A beszélgetéseket szín- — Hogyan értékelte a párt­ié valamennyi alapszervezet- tagság az alapszervezetek ben nagy várakozás előzte szerepét a párthatározatok meg- A pártvezetőségek, a be- végrehajtásában? Milyen szélgetőcsopor.tok, a párttá- konkrét javaslatokat kaptak gok egyaránt felelősséggel az alapszervezeti vezetősé- készültek az eszmecserére — gek a munka további javítá- kezdte a beszélgetést dr. Szom- sához? széd Imre. — A kommunis- — Párttagságunk úgy lát­ták nyíltan, őszintén, kritiku- ja, hogy a határozatok meg- san és önkritikusan szóltak valósítása végső soron a párt- a pártéletről, a pártmunká- alapszervezeteken, a párttag­ról, a pártrendezvények szín- ságon múlik. Azon, hangsú- vonaláról, a párttagok akti- lyózták mindenekelőtt a FŰ- vitásáról, a pártvezetőségek TÖBER-nél, a szénbányák tevékenységéről. Több helyen alapszervezeteinél, hogy sze­szóvá tették a felsőbb párt- mélyes példamutatásukkal szervek irányító, ellenőrző mennyire sikerül mozgósíta- tevékenységének javítását. A ni környezetüket a jobb, a helyi gondokra azonban hely- tervszerűbb munkára. Ezért ben kerestek megoldást- Sok lényegesnek tartják, a hatá- javaslatot adtak az alapszer- rozatok egységes értelmezé- vezeti munka további javí- sét, a helyi feladatok pon- tásához. a határozatok követV tos, félreérthetetlen megfo- kezetesebb végrehajtásához, galmazásáA. Ez ma még nem a párlellenőrzéshez- mindenütt történik így. Né­— Ugyanakkor a beszélgető- hány újonnan települt üze­csoportok is lehetőséget ta- műnkben, termelőszövetke- láltak arra, hogy szóljanak a zeti alapszervezetben szóltak párttagok személyes -példa- arról, hogy gyakran lassú és mutatásáról, felelősségéről a körülményes az út, amíg" a határozatok végrehajtásában, határozat „lejut” az alapszer- Erőteljes törekvés tapasztal- vezethez- Párttiíkárokkal, ve- ható arra, hogy a pártmegbí- zetőségi tagokkal beszélget- zatásokat a mindennapi poli- tünk, s közülük többen el- tikai, gazdasági munkához mondották, hogy a központi, a kössék. A beszélgetőcsopor- megyei, a járási határozatok tok általában megfontolt, a feldolgozásához nincs mindig valóságnak megfelelő véle- elegendő idejük- A gyors mpn- ményt alakítottak ki a párt- kának rendszerint a helyi fel­tagokról, amelyek jórészt adatok kialakítása, a konk- egyetértésre találtak- rét alapszervezeti munka — Az a tapasztalatunk, látja kárát. hogy az őszinte, nyílt légkör- — A beszélgetések során a ben lefolyíatott beszélgeté- homokterenyei, a ceredi tsz, sek tovább erősítették a ve- a nagybátonyi községgazdál- zetőség és a párttagság kap- kodási vállalat alapszerveze- csolatát- Nagymértékben hoz- tében az igényesebb, követke- zájárul az elvi, politikai kér- zetesebb munkára hívták fel dések tisztázásához, a helyes a pártvezetőségek figyelmét gyakorlati tevékenység ki- a tagok. A járásban összessé- alakításához, a párttagság esz- gében az a tapasztalatunk, mei, politikai, cselekvési egy- hogy a pártszervezetek élén ségének erősítéséhez. A sál- képzettebb, a mozgalmi mun- gótarjáni járás több mint hat- kára jobban felkészült veze- ezres párttagsága egyetért a tők állnak- Ennek kedvező XI. pártkongresszus határo- hatása természetesen jól mér- zataival, azokkal a politikai, hető a pártmunkában, a párt­gazdasági intézkedésekkel, szervezet fokozódó aktivitá- amelyek az elmúlt hónapok- sában- be éppen az igénye- ban születtek- Készek a párt sebb, az alaposabb helyi dön- polítikájának cselekvő támo- tések érdekében néhány he­Hétfő, Péntek, Kedd, Szerda, Szombat, Csütörtök-asarnap huzamban az Ifjúi lelkesedéstől — az oly gyakran hiánycikként elkönyvel­hető — felszabadultságtól, s a pártos- örömös-közvetlén hangulattól még a leglemerültébb akkumulátor is feltöl­tődött volna... Nem még mi, egyszerű földi halandók. Persze, más, igen-igen lényeges él­ményekről is hallottam a számomra meglehetősen rövid hét alatt. Érte- Megint csak a megye tíz kiemelt nagy- sültem arról — a többi között, mi­vállalatának egyikénél jártam a na- ként Ipper Pál mondaná —. hogy vég­Éiménydömping Salgótarjáni nagyvállalatunk egyik élénk, szaporán lélegző légkör, veze- szerette ezt az átlátszó, műanyagba cso- üzemének művezetőjével futottam ősz- tők, dolgozók között egyaránt, s tét- magolt valamit. Szóval, értünk el hi- sze a minap. Régi ismerős, számtalan- szett a magabiztosság, amire rá is kér- bákat, de vannak már eredményeink szór ejtettünk már szót vele erről, ar- deztem, miből ered ? Szép, csodálatos is — jutott eszembe az aranyigazság ról is, főként, természetesen, a mun- nemzeti versünket idézte, természe- aztán, hogy ismerősöm elmondotta: kaerőgondokról, a munka intenzitásá- lesen, áttételesen, s ha lehet, így fo­nák növeléséről, s egyéb tennivalók­ról. Ö eleddig általában komoly arc­cal beszélt. Most meg? Szinte rá sem ismertem: nyugodtan, kipihenten, mo­galmazni, meglehetősen maró gúnnyal, valaki: Mert elhulltak „legjobbjaink” a hosszú harc alatt... Mit tudtam erre válaszolni? Semmit! mostanság, délben már friss kenyeret vásárolhatnak, lévén, hogy a fentebb meg nem nevezett helyen immáron évek hosszú sora óta működik egy, az effajta terméket előállító üzem... Igazán kedvem lenne folytatni az solygósan tárta elém gondolatait, mert . ___, ,, , id estova harmadik hete immár, hogy Um mS’ Jé'Stays°»i “''“J do mi ISATÄSS*: “» «»»» csodálatos, gar- S. líríijTi alS? dag árnyalatokkal megáldott is ez a magyar' nyelv... zolatlan hiányzás, fegyelmezetlenség, s szinte általános a mindennapi száz százalék feletti tervteljesítés. Tudod, milyen nagy élmény ez? — kérdezte. És ekkor követtem el az ünnepron- ral előbb leírt legjobbjainkhoz megyei példa, de hát minek is mindig önma­gunkról „áradozni” —, a nem is oly régen átadott győri sportcsarnok aj­De hogy visszatérjek a néhány sor- tajait, amiken a sportszereket, s nem tást, mert válasz helyett nekem is kér­désre járt rá a szám: Élmény? Hát nem ez a természetes nálatok? — torködtam megjegyezni. Nem mondta, s gondolom, negatív előjélű szólva a testesebb hölgyekről-urakról, mármint a szóhoz csupán —, jut csak darabokban lehet beszállítani; eszembe, hogy a múlt hét végén és a természetesen, ez utóbbiak ízekre sze­bá- hét első két napján tényleg a leg­jobbak közé érdemesített a sors. Szó­val, mint tudósító, részt vehettem a élménnyel hagyott, köszönés nélkül fa- KISZ IX. kongresszusán. Igazi élmény­képnél. De hogy tovább folytassam a sort! dömping volt, mondanom sem kell, mert hát a politikai tartalommal pár­dése nem érvényes, így az írás terje­delmét is szűkre szabták. Ami egyébként, lehet, hogy a ked­ves olvasónak jelent élményt... Karácsony György lyen úgy látják a kommunis­ták, szükség van a pártveze­tőségek,. a párttagok képzésé­re. Az ismeretek bővítését, a sokoldalú helyi információt mindenekelőtt azért tartják fontosnak, hogy a párttag­ság valóban részt vehessen a döntések előkészítésében, a döntésben, s annak végrehaj­tásában. — A határozatok végrehaj­tását a legtöbb pártalapszer- vezetben összekapcsolták a cselekvési program megvaló­sításával- Különösen a szén­bányáknál, az újonnan tele­pült üzemekben tevékenyke­dő kommunisták szóltak elis­meréssel a járás gazdasági egységeinek egyenletes fejlő­déséről, lehetőségeiről. Né­hány mezőgazdasági üzem­ben azonban — Kazáron, Mátramindszenten és Nagy- bátonyban — olyan gondokra, nyugtalanító jelenségekre is felhívták a párt vezetőségek figyelmét, amelyek megoldá­sa elsősorban a kommunista vezetők, a párttagpk dolga- Ugyanakkor ázt is tapasztal­tuk, hogy a járásban van né­hány községi, termelőszövet­kezeti és hivatali alapszerve­zet. ahol a határozatok meg­valósításának ellenőrzését, a mulasztók felelősségre voná­sát még mindig a felsőbb pártszervek feladatai közé so­rolják. — A következő hónapok­ban taggyűlésen összegezik a beszélgetések tapasztalatait a párttagok. A járási pártbi­zottság hogyan segíti az alap­szervezeteket, hogy az érté­kelés a beszélgetésekhez ha­sonlóan, nagy felelősséggel, őszinte, nyílt légkörben tör­ténjen? — A közelmúltban járási pártbizottsági ülésen, párttit­károk tanácskozásán vitattuk meg a párttagokkal folyó esz­mecsere eddigi tapasztalatait. Természetesen szóltunk a kö­vetkező hetek, hónapok ten­nivalóiról is. Mert a munkát ott sem lehet befejezettnek tekinténi, ahol» a beszélgető­csoportok már valamennyi párttaggal találkoztak. A kö­vetkező hetek a tapasztalatok összegezésének, rendszerezé­sének. értékelésének idejét jelentik- Fontosnak tartjuk — s elsősorban erre hívtuk fel az alapszervezeti titká­rok figyelmét —. hogy a tag­gyűlés beszámolója mindé-» nütt a beszélgetések politi­kai tapasztalatait értékelje- Szóljon az előkészítő mun­káról, amely a beszélgetése­kéit megelőzte. Mérje le. hogy a tagokkal folytatott eszme­csere hogyan segítette a leg­lényegesebb kérdések tisztá­zását a po’iükai. a cselekvési egység erősítését. — A beszámoló, a taggyű­lés tehát az alapszervezet te­vékenységét, a párttagok ak­tivitását értékeli- Azt többek között, hogy a kommunisták hogyan segítették a határo­zatok megvalósítását, hogyan ítélik meg az alapszervezet szerepét, az üzem, a termelő­szövetkezet, a község életé­nek irányításában- Arra ösz­tönözzük a párttagságot, nyíl­tan, kritikusan vitassák meg a taggyűlésen, hogy az alap­szervezeti élet, a pártrendez­vények, a pártcsoportok és a pártvezetőségek tevékenysége mennyiben segíti. — A párttagok sok helyen elmondották, hogy hasznos­nak tartják a személyes be­szélgetéseket. Kértek, máskor is kerítsen erre sort ,a veze­tőség- Mégis akkor látják va­lóban értelmét az eszmecse­réknek, ha véleményük, ja­vaslatuk visszhangra talál. Ezért tanácsoltuk, hogy a pártvezetőségek intézkedési tervekben foglalják össze, rendszerezzék azokat a javas­latokat, amelyeket a beszél­getőcsoportok összegyűjtöt­tek- Már most, de a későb­biek során folyamatosan tá­jékoztassák a párttagságot, hogy mi lett az észrevételek, a javaslatok sorsa — fejezte be a beszélgetési a járási pártbizottság titkára. Vincze 1st várni é

Next

/
Thumbnails
Contents