Nógrád. 1976. május (32. évfolyam. 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

Nincsen itt semmi ? Párbeszéd Gábor Miklóssal Megyénk községeit járva, gyakran ta'á'kozunk az ilyen és hozzá hasonló mon­datokkal- ugyan, hová men­nék szabad időmben, mikor nincsen itt nálunk semmi Egyfelől talán jqeos is ez a vélekedés, mert mi tagadás, közművelődési intézménye­ink — persze intézménye vá- logatia — általában nem biztosítanak túlzottan sok le­hetőséget — hát még válasz­tékot — a művelődésre, szó­rakozásra. Másik oldalról vi­szont az is igaz: hogy közön­ségünk sok esetben még a meglevő lehetőségeket sem használja ki.­Van néhány olyan helysé­günk, ahol színházt e'őadá- sok után sóvárognak az emberek, ha kulturális igé­nyeikről kérdezgetjük őket. és furcsa módon, ha ott a színház, akkor nem mennek el. Szécsényt — bár itt szín­házi téren az utóbbi évek­ben jelentős fejlődés tanúi lehetünk —, de akár más községet is említhetnénk nel- daként, mondjuk azokat a helyeket, ahol játszották a Testvérek cirm' Hívás-drá­mát, a szervezéskor sok je­gyet eladtak, s az előadást mégis csak nagyon kevesen nézték meg. Holott a pro­dukció. minden hibája elle­nére érdemes a közönség fi­gyelmére, színvonalas, tar­talmas. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy a 25 éves fennállását ünneplő Déryné Színház — egyikként — ép­pen ezt a darabot vitte el a Német Demokratikus Köz­társaságba. tavasz eleji ven­dégjátéka alkalmával. Egy másik esetet említek a lehetőségek nem ismerésé­re Nagybátonyból. Az otta­ni harisnyagyár munkásnői­vel beszélgettem, s a be­szélgetés során ' szó esett a kulturális lehetőségek szűk­körűségéről, panaszolván, hogy ezek alig-alig teszik le­hetővé. segítik a kulturális vállalások teljesítését. Az egyik fiatal lány az általános eseménytelenség fölött saj­nálkozva, többek között el­mondta, hogy — mivel ér­dekli őt és munkáiéval is összefügg — szabás-varrás tanfolyamon szeretne részt venni, de náluk erre sainos nincsen lehetőség, mert ilyen tanfolyamot nem szerveztek. S mint később kiderült, té­vedett. A Bányász Művelő­dési Ház uov-nis é’i'-io - oi.-­koriban indított szabás-var­rás tanfolyamot, és több-ke­vesebb nehézség árán, példá­ul a varrógépek számának korlátozottsága, meg is ol­dotta. Erről azonban beszél­getőpartnerem nem tudott. Mindebből két eshetőséget feUé'e’ezbett.em• vagy » fő­folyam szervezése történt „suba” alatt, vagy partnerem volt figyelmetlen, nem elég­gé érdeklődő 4 ->iz "v-tékok alapián az utóbbi eshetőség mellett döntöttem, amit szá* —"'S rr is Y> <i megerősített. Az emberek jó része ugyanis nagyön mérsé­kelten. sőt egyáltalán nem érdeklődik lakóhelyének kulturális lehetőségei iránt, s nem is jud ró!” • o mondják — korábbi megszo­kás alapján, önfelmentésként — a már idézett mondatot: nálunk nincs, nem történik semmi. , Mindezek után azt hiszem nem árt a jó tanács: le­gyünk érdeklődőbbek. jár­junk nyitott szemmel és fül­lel lakóhelyünkön, éljünk a kínálkozó kulturális lehető­ségekkel. De a helyi propa­gandának is .íiov^sebdn*': ak­tívabbnak kell lennie az ed­diginél. Mert a lehetőségek széles körű nem ismerése az ő munkáját ism:n5sí‘:.Figyel­mesebben irányítsa -.-i al­talja az érdeklődést. Csak ily módon szűnhetnek meg a félreértések. A művelődési intézmény továbbra is keresse a közön­séget, kínáljon, menjen elé­be. És a tétel fordítottja: a közönség is kérjen a mű­velődési háztól, érdeklődjön a lehetőségek iránt, mert nagyon sok esetben kiderül­het, hogy a vélt semmi vala­mit takar. Sulyok László (Ji törölt elsősegély n yú/ ló­versenye A szécsényl járási úttörő- elnökség, a járási művelődé­si osztály és a járási Vörös­kereszt-szervezet a hét köze­pén Szécsényben rendezte meg az úttörők elsősegély­nyújtó-versenyének járási dön­tőjét- A versenyre 11 iskola küldte el nevezését- A paj­tásoknak gyakorlati és elmé­leti feladatokat kellett meg­oldani. A végig izgalmas, színvonalas versenyt végül is a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola csapata nyerte (Gál Lóránd, Tornyos Sándor, Máté Melinda, Vajda Ágnes, Rácz István)- 2. Ka- rancsság, 3 helyen a ludány- . halászi és a varsányi iskola végzett. Országos megnyitó máin* 29. Ünnepi hunyt Is H Szómba thelyen A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat 1975-ben Ifi városban rendezett be könyvutcát, könyvteret. Az eddigi tervek szerint ebben az esztendőben minden me- i gyeszékhelyen lesz könyv- I utca, könyvtér, gazdag és színes programmal. Mint hí‘ rül adtuk, az országos vidé­ki megnvitóra május 29-én Szombathelyen kerül sor a Bart ók-teremben- s ua'-an- ezen a napon nyílik meg a megyeszékhely könyvutcája. A könyvhétre Szombathelyen gazdag programot állítottak össze. Május 29-én irodalmi műsorokra i'úvószenére ke­rül sor. Érdekesség lesz, hogy utcamozi is szórakoz­tatja majd a könyvutca lá­togatóit. Május 30-án a gyer­mekkönyvek napján báb­együttesek lépnek fel, mese­mozi lesz, irodalmi gyer­mekműsorok zajlanak. Má­jus 31-én a művészetek nap­ját rendezik meg. Június 1- én a tudomány és a techni­ka napján a Delta munka­társaival találkozhatnak az érdeklődők. Június 2-án a szocialista brigádok napján a közönség megismerkedhet az if júmunkás-szava’óver- seny győzteseivel. A szocia­lista brigádok részére az ol­vasásról sVóló ánkétra ke­rül sor. Június 3*án rende­zik meg a népművészetek napját, június 4-én az ifjú­ság napjára, 5-én a népek barátsága napjára kerül sor gazdag programmal. A Mű­velt Nép a könyvutcán kívül Szombathely minden jelen­tős munkahelyén ünnepi könyvsátrat rendez, sok üzemben író-olvasó találko­zók zajlanak. , Szombathely így készül az országos meg­nyitóra. Könyvekből épí­tett kocka. Fal­felület sehol- Egy pillanatra úgy tetszik: a meny- nyezet, a parkett helyén is köny- | vek, könyvek. Festi lakásában itt ül Gábor Mik­lós. Markáns fia­talember, túl az ötvenen is- Kecs­kemétre szerző­dött. csak hétfőn­ként látja ottho­nát­Szokatlan dön­téssel lepte meg a közönséget s a szakmát. Sok szó esett már erről. Miképpen véleke­dik elhatározásá­ról másfél eszten­dő elteltével? i Most mit szeret- j ne? — Mozgalmas, változatos időszak után vagyok, ami azt tenné szüksé­j gessé, hogy egy kicsit leüljek. Hogy hagyjam a do gokat érni, alakulni- De egyébként is: a színész szá­mára rendkívül nehéz szóban beszé'oi arról, mi az, amit el­képzel- így aztán, ha az em­ber egymás mellé teszi az ilyen interjúkat, mindegyik egyforma. Ezért hát ne vár­jon tőlem magasröptű esztéti­kai fejtegetéseket... — Mit is szeretnék? Mit szer ,em volna mindig? Min­deneseire olyan színházhoz, színilázi közösséghez tartozni, melynek olyan vezetője van. akivel szót értek, s akinek a tehetségére, figyelmére rá tu­dom bízni magamat Mert jo volna magamban még új dol­gokat találni, s ezt az ember nem tudja kü'ső kontroll nél­kül elvégezni- Ügy érzem, Kecskeméten Ruszt József személyében olyan tehetség­gel találkoztam, akinek a bí­rálatát érdemes elfogadni- A segítségét is. — Kossuth-díjasként is bér­házban lakik, nem villában, s fnost további kényelmetlen­. séggel nehezítette életét. Csak- 1 ugyan ilyen puritán? — A kecskeméti élet per­sze rengeteg fáradsággal jár- Kettős életet élek, ingázó vagyok- Mégis most valahogy jólesik ennek a városnak a légköre. S azt várom, hogy itt (a közönség s részben a város vezetősége révén) az életnek olyan rétegeivel fogok érintkezni, melyekkel eddig nem tudtam. Tehát, csupa se­gítséget várok. Csupa olyan segítséget- amelyről úgy érez­tem, hogy Pesten nem tudom megtalálni­Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS « 300 éve született II. Rákóczi Ferenc 52 Hiába tartjuk úgy számon- mint aki kár- hozatos szerepre vállalkozott, ezt a szerepet el kellett ját­szania valakinek, mert a könyörtelen fejlemények, ki­váltképp ebben a végső stá­diumban, nem vezethettek máshová, mint a nagyma.ité- nyi síkhoz. Károlyi Sándor tehetségének, felkészültségé­nek, nem mindennapi politi­kai ügyességének tudható be, hogy egyre ellenálhatatlanab- bul férkőzött Rákóczi bizal­mába, s szinte- akadálytala­nul sajátította ki a dolgok intézését. Nincsenek vélet­lenek. Károlyit hiba lenne önmagában szemlélni. Cselek­vésében az uralkodó osztály többségének óhaja jutott ki­fejezésre. Semmi értelme annak, hogy ördögi ábrázat- tal ruházzuk fel. Osztályön­zés irányította lépéseit, vert helyzetben próbált annyi előnyt kicsikarni a fő- és köz­nemesség számára, amennyit csak lehetett. Szemfülességé- vel, gyorsan vágó eszével , nemcsak a fejedelem bizal­mát nyerte meg, de a csá­száriak is benne látták . azt, akivel „lehet beszélni”, kü­lönösen azután, hogy Bercsé­nyitől átvette a főtábomok hatáskörét. Rákóczi erkölcsi emelke­dettsége a mélypont idején sem mozdult a zenitről- Egy pillanatra sem veszítve szem elől a történelmi távlatokat, az ügy súlyos válsága ellené­re megingás nélkül tartotta magát eszményeihez- Egyet­len betűt, egyetlen igét sem engedett lealkudni eredeti célkitűzéseiből- Példa erre az --Egy igaz magyarnak ha­zája dolgain való elmélkedé­se” című emlékirata- amelyet Károlyi Sándorral juttatott el NÓGRAD - 1976. május 16., vasárnap Pálffy Jánoshoz. Egy nagy történelmet magáénak mond­ható nép hitvallása nyilatko­zik meg gondolataiban- meg­fogalmazza a haza elidegenít­hetetlen jogát arra- hogy bár­kivel szemben fegyvert fog­jon szabadsága védelmében, miként azt mindig meg is tet­te­Változatlanul csorbítatlan a reménye- annak ellenére, hogy december 5-én megtud­ja- Eger vára is az osztrákok kezére került. Ismét sarki hidegekkel érkezett a tél. Csendesen töltötté 1710 kará­csonyát Munkácson- nem volt vele más- csak legbelső ud- varnéoe- Aligha gondolta- hogy életében ez az utolsó al­kalom- amikor ünnepi asztal mellé ülhet a gyermekévek emlékeit őrző falak között- Üjév után kegyetlen hideg­ben- több mért :i vá­gott neki a Kárpátodnak- I^en- gyelors'áeba röpítette a szán- Dolgorukij herceghez- Naqv Péter fegvveres segítségének jehetőségéről tárgyaltak. De segíthetetí-e ilyen lóhalálá­ban a szintén gondokkal baj­lódó cár? Lehetett-e hirtele- nében- dermesztő fagyokat- óriási távolságokat leküzdve hadsereget meneszteni a te­nyérnyi területre zsugorodott kuruc Magyarországra? Valljuk be. ábránd volt ez csupán, kivihetetlen remény- még akkor is. ha megszépíti a kölcsönös jóindulat. 1711. január 28-án érkezett vissza a fejedelem Dolgorukij her­cegtől- Üjabb lehangoló hí­rekkel fogadták: a Felvidéken Murány. az Alföldön Sarkad vára elesett- Károlyi Sándor rábírja, hogy találkozzék a labanc fővezérrel. Ezúttal sem zárkózott el a tárgyalások élői­dé hinni nem tudott sem a németnek, sem a labanc­nak. Ennek ellenére felelős­sége tudatában úgy érezte- bármilyen csekély a remény a megegyezésre- a leghalvá­nyabb lehetőséget is meg kel' ragadnia- Régi harcostársa, ud­vari kapitánya- Vay Ádám vaj- nai házát jelölték meg a találko­zás színhelyéül- Január 30- án indult Rákóczi- <de mielőtt Vajnára kocsizott volna- lát­ni akarta hűséges seregét­Kisvárdán sorakozott fel, szemlére a szabadságharc- hadserege. , Nem voltak már sokan- Tizenkétezren köszön­tötték a ragaszkodás szavával a fejedelmet. Ennyi maradi a hetvenötezer harcosból. Sem ők- sem Rákóczi nem tud­hatták. hogv ez a7. u'o'só ta ­lálkozás a vezér és a sokat próbált sereg között- It'olytaljuk) — Magányosnak érezte ma­gát ezelőtt? Ügy vélte talán, hogy tekintélye fojtogatja? Hogy nem merik, vagy nem is akarják bírálni? Pyi ember magányérzeí-e dí- jaipak számával arányosan nő- S én a hamis tekintélytiszte­letre már elég régen érzékeny vagyok. Pedig a színész egy­részt a temperamentuma sze­rint a meggyőződését képviseli, másrészt értelmes szóra éh<*s Az a rendező vág" színész, aki úgy fogja fel eseitlegés indu­latosságomat. hogy én a Kos- suth-díj jogán ledorongolom, az vagy együgyűnek tekint, vagy elvárja, hogy én tfekint- sem őt együgyűnek.. • Az el­múlt másfél esztendőben azt hiszem az efféle áltekirűélyt sikerült leküzdenem- ■ De van ennek a kérdésnek egy nehezebb oldala is. Ahogy a színész mondanivalójának ré­tegeit felhasználja élete fo­lyamán, mindig távolabb jut- El vontabb (nem elméletibb!) dolgokra vágyik- A felületre már nincs szükség Arra, ami a fiatalnak még természetes újdonság. A fiatalok persze sok mindent tudnak. Sok min­dent örökölnek. Rajtvonaluk közel van ahhoz- ahol mi most vagyunk- S hozzásegíthe­tik az embert ahhoz, hogy a fejében menthetetlenül kiala­kult sémákat (pl- a pesszi­mizmus,!, hogy én ezt úgyis tudom, ezzel már nem érde­mes foglalkozni) revízió alá vegye. — S az ilyen revízió csak „színváltozással” elképzelhető? — Véleményem szerint, ha valaki valóban csinálni akar valamit, a körülményeit ke 1 megváltoztatnia- Ki kell pél­dául lépnie a korábbi, meg­csontosodott érintkezési for­mákból- Az új környezetben az ember előéletének csak sza­kadt foszlányait viheti, ön­magát — bensőséges kapcso­latokkal is — mindennap új­ra hitelesítenie kell- S az is bizonyos, hogy az ilyen kap­csolatok kia’akulásához ügy kell, ügyek kellenek- Közös munka, küzdelem például a színhá^ létéért, életéért. Más­ként igazi bajtársiasság nem születik.. • — Mindezt korábban nem éreztem- Talán azért, mert a pesti, színházak állandó és változatlan együttesek. Bizo­nyos törvényekkel, amelyek elöl nem lehet kitérni- Pe­dig az állandóan fenntartott „status quo’-k, s az, hogy csak nehezen töltődnek fel új arcokkal bizonyos helyek, elveszik a színháztól a kez­deményezés erejét Feszültség keletkezik- mely nem az elő­adásokat teszi drámaibbá, fe­szesebbé, hanem a társulat belső életét nehezíti. ■. Ezért hát meggyőződésem: a szín­házaknak-is megvan a maguk életkora. S arra is van vala­miféle íratlan törvény, med­dig érdemes egy-egy színész­nek ugyanott maradnia­— Bizonyos mérleget most már bizonyára készített: mi’ adott önnek az új munka­hely? — Kecskeméten a színház a város egyik igazi szórakozó­helye. Az is természetes, hogy közvetlenebb kapcsolat van a város élete és a színház kö­zött. Itt személyesen is érint mindenkit a színház sikere, vagy bukása. Talán büszkéb­bek is a maguk színházára- Tehát, hogy kicsit közhelye­sen fejezzem ki magam: a színház része a város min­dennapi vérkeringésének- Ez pedig rendkívül fontos, mert végül is a színház sorsát az fogja eldönteni, hogyan tu­dunk az ország életébe eleve­nen bekapcsolódni. — Más lapra tartozik, hogy nekem az a meggyőződésem: épp az a magyar művészi élet vidékiessége, hogy egyfajta önostorozó indulattal szidjuk. Hisz művészetünk (színhá­zunk) értéke minden szidalom ellenére bármelyik ország színvonalának megfelel- Csak­hogy mi mindenáron a „vi­lágszínvonallal” kívánunk lé­pést tartani 1 Pedig ezzel nem megyünk semmire. Gogol, a Holt lelkek: — ha az akkori világkultúra* nézem — „vi­déki” ügy. De épp az ilyen vidéki művek által tudott a/ orosz irodalom csodálatos ma­gaslatokba eljutni. Kevesebb „nagyvilági” igyekezettel ta­lán alka'masabbak lennénk arra, hogy rendkívüli produk­ciókat hozzunk létre. Kérdé­sére visszatérve: talán ez a következtetésem is egyfajta mérleg­— Ezek szerint, ahogy mon­dani szokás: „bizakodó és elé­gedett”? — *Túl egyszerű volna azt mondanom, hogy optimista vagyok. Amikor Kecskemétre szerződtem, egyáltalán nem gondoltam arra, hogy most jó lapra teszek- Semmiféle garancia sincs arra sem, hogy például a kecskeméti szín­házban lévő lehetőségek meg is valósuljanak- Anyagi okok miatt pl. nagyon nehéz iga­zán tehetséses fiatalokat na­gyobb számban odahozni- S a vidéki színházak megítélé­sében, feladataik megadásá­ban is tapasztalható bizonyos merevség. Látom, számos olyan elképze'ést, hogy lehet­ne ezt vagy azt másképp is, bizonyosfajta hitetlenség kí­sér- Olykor megfogalmazói is szégyellik lelkesedésüket. M»- gis az a véleményem, ha mű­vészként, emberként életben akarok maradni, nem kerül­hetek olyan helyzetbe, hogy egyrészt elégedetlenül mor­gók, másrészt magam sem csinálok semmit. Kényszer vitt Kecskemétre, de azért hit is: ha nem is most, azonna', s talán nem is mi, de hátha majd később mások-.. — S még valamit: egyálta­lán nem érzem, hogy áldoza­tot hozok, nincs az én dön­tésemben semmiféle hősies­ség- Az ember a maga körül­ményei közt kockáztat. De egyébként is az az érzésem: nincs olyan nagy különbség a pesti és a vidéki színész kö­zött- Budapest és Kecskemét egyaránt ehhez az országhoz tartozik. Mindkettőben ma­gyar színész az ember- A két város között a távolság 34 ki­lométer- Se .több, se kevesebb. S itt is. ott is akkor színész valaki, ha képes igazi szelle­mi teljesítményt felmutatni­Nádor Tamás Mai tévéajánlaiunk Május ltí-án, vasárnap dél- ság futamait- 14 órakor két- előtt 9.55-kor a Munkásmoz- részes magyarul beszélő DK galmi Múzeumba .tunk a televízió látogatha- tévéfilmsorozat kezdődik munkatár- Stülpner-’.egenda ei--’ ' sai segítségével. 1100 órakor 10 50 kor m.i :<> l-'• a : •-* Debrecenből láthatjuk a sa- jelentkezik a llisiuiia cinu lakmotor egyeni világbajnok- műsor. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents