Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám

KISZ megyei küldöttgyűlés Salgótarjánban I (Folytatás a 3■ oldalról■) !yik, a felvételek nem mindig te követelmények teljesítése után történnek­A beszámoló kimondotta, Ihogy a KISZ-munka minden szintjén nőtt az aktivitás, csökkent a passzív KISZ-, ta­gok száma, javult a szerve­zeti élet- A fő figyelem az egyéni vállalásokra, közös­ségi megbízatásokra, a folya­matosabb értékelésre, a ma­gasabb követelményekre irá­nyult- Az előrelépés a dol­gozói, elsősorban a munkás SKISZ-alapszervezetekben a (legjelentősebb. A kommu­nista jelleg erősítését szol­gálták a szervezeti változá­sok is­A KISZ-munka követelmé­nye évről évre nő- A KISZ- vezetők kiválasztásánál ép­pen ezért érvényesítették a kádermunkáról szóló határo- eatot, s a legkiválóbb, leg­felkészültebb fiatalok megvá­lasztása volt a fő szempont- . Jelenleg az alapszervezeti vezetőségek tagjainak 64 szá­zaléka nyolc általános iskolai végzettségű, 14,7 százaléka pedig szakmai képesítéssel rendelkezik. A vezetőségi ta­gok 28,6 százaléka érettségi­zett. jelentős, hogy a KISZ- vezetőségek 54,7 százaléka különböző szintű mozgalmi iskolai végzettséggel rendel­kezik­A feladatok meghatározá­sa-itt sem maradt el- A többi között kimondották, hogy a salgótarjáni járásban a tag­létszám növelése kiemelt politikai feladat legyen- Nö­veljék tovább a KlSZ-veze- tőségek szakmai, politikai felkészültségének színvona­lát. Foglalkozzanak többet a ■fizikai dolgozók vezetővé ne­velésével- Az áprilisi hatá­rozat szellemében fejlesszék az irányítómunkát, a mun­kastílust- Mennyiségileg és minőségileg javítsák a KISZ- ©jánlást. Lehetőleg a párt­tagfelvételnél minden KISZ- fag egyik ajánlója a KISZ- alapszervezet legyen- Jobban éljenek azzal a lehetőséggel, hogy az arra alkalmas 18 éves fiatalok a párt tagjai közé kerüljenek. A KISZ Nógrád megyei bi­zottságának előterjesztése végül megállapította: az el­telt négy év tapasztalatai azt Igazolják, hogy megyénkben az ifjúsági mozgalom kedve­ző irányba fejlődött. Szük­ségesnek tartják, hogy a p^rt útmutatásával tovább javul­jon az ifjúság nevelésében a ■társadalmi munkamegosztás- Mindez elengedhetetlen fel­tétele annak, hogy a KISZ IX- kongresszusa „ után me­gyénk ifjúsága és KISZ-tag- sága még eredményesebben vehessen részt a fejlett szo­cialista társadalom építésé­ben­GÉCZI JÁNOS: Feladatunk az ifjúság eszmei-politikai nevelése Vita a beszámolók felett A korreferátumok elhang­zását követően került sor az előterjesztett anyag megvita­tására. Ennek során huszon­egyen fejtették ki vélemé­nyüket, tettek észrevételeket, s adtak hasznos tanácsokat a megye KISZ-fiataljai to­vábbi munkájához. Az elsőként felszólaló Var- ga György, a KISZ salgótar­jáni városi bizottságának tit­kára megállapította: — Jo­gos büszkeséggel adhatunk számot tetteinkről, hiszen a megye kommunista fiataljai nagy feladatok megoldásá­ban vettek részt az elmúlt esztendőkben, jelentősen hoz­zájárultak a negyedik ötéves terv sikeres teljesítéséhez, a fejlett szocialsta társada­lom további építéséhez. • Súlyán Anna, Salgótarján város küldötte, a közgazda- sági szakközépiskola tanuló­ja, a középiskolás fiatalok mű­veltségének fokozásáról, a ta­nulmányi versenyek je­lentőségéről, valamint a szabad idő hasznos, tar­talmas megszervezéséről, be­szélt- Nagybakos István, a Nógrádi Szénbányák elekt- rolakatosa részletesen elemez­te a bányász KISZ-fiatalok helyzetét, s beszámolt a kül­döttértekezletnek a KISZ kb 1974. áprilisi határozata vég­rehajtásának tapasztalatairól. Megállapította: a szénbá­nyáknál tovább erősödött a KISZ-szervezetek munkája, am;t mi sem bizonyít jobban, mint, hogy az utóbbi kát év­ben újabb 97 fővel nőtt a taglétszám. A hozzászóló lé­nyegesnek tartotta a fiatalok önképzését, továbbképzését, szakmai és általános művelt­ségének növelését, s szólt azokról a tetteikről, amelyek­kel jelentősen hozzájárultak a gazdasági munka haté­konyságának növeléséhez, az V. ötéves terv indításának si­keréhez. Fekete Zsuzsanna, a szécsényi járás küldötte, a területi és a munkahelyi KISZ-szervezetek közötti nem megfelelő kapcsolatról be­szélt. Hangsúlyozta a kultu- rálódás, a szakköri és klub­munka jelentőségét. Bródi Sándor, a rétsági já­rás küldötte, a diósjenői Bőr- zsönyalja Termelőszövetkezet autószerelője, a mezőgazda­ságban dolgozó KlSZ-fiata- lok nehézségeit vázolta. Szólt a mezőgazdasági üzemek KISZ-munkájának szükség- szerűségéről, a gazdasági ve­zetés és a KISZ kapcsolatá­ról. A következőkben Radics Julianna, a jánosaknai női fehérneműgyár képviselője, a KISZ-dokumentumok meg­vitatásának tapasztalatairól, Juhász András művezető, a BRG KISZ-bizoitságának ti­kára pedig az esetenként még fellelhető közömbösség meg­szűntetéséről, a KlSZ-veze- tők felelősségéről, a sport- mozgalom fellendítésének je­lentőségéről számolt be a küldöttgyűlés résztvevőinek, majd Rázsó Istvánná, az út­törőszövetség megyei titkára emelkedett szólásra, aki el­mondotta : — Az MSZMP KB .titkársá­ga 1974. április 1-i határo­zata végrehajtása eredmé­nyeként fejlődött szövetsé­günk KISZ-irányításának szín­vonala. Mindezek hatására szélesedtek, sokrétűbbé vál­tak a KISZ-alapszervezetek, az úttörőcsapatok és úttörő­közösségek kapcsolatai. A KISZ az úttörőkért politikai akció, a tesvérkapcsolatok bő­vülése, az ifivezetők számá­nak növekedése, a KISZ- és az úttörőközösségek eleven együttműködésének lehető­ségeit teremtette meg. Me­gyénk 156 úttörőcsapata kö­zül 148-nak van testvérkap­csolata KISZ-szerveretekkel. Ezek után részletesen ele­mezte a megye úttörőinek eddigi munkáját, körvonalaz­ta feladataikat, majd e sza­vakkal zárta hozzászólását. — Ég, lobog most is az a láng, amit a 30 év folyamán a közös munka, a közös ak­ciók, tábortüzek, s a szocia­lista eszmék gyújtottak. Nem is lehet más célunk, mint őrizni ezt a lángot, s felgyúj­tani a következő nemzedék­ben is. Ez mindannyiunk, az egész társadalom feladata. Ezután kedves eseményre került sor: harsány énekszó­val úttörők vonultak be a tanácskozóterembe, és ked­ves szavakkal köszöntöt­ték a küldötteket. Kakukk Zsuzsanna, a Gagarin és Sütő Gellert, a Bartók Béla úti Általános Iskola tanulói,' a legifjabbak nevében köszön­ték meg a KISZ-fiatalok ed­digi segítségét, amelynek ré­vén gazdagabbá, tartalmasab­bá vált az utóbbi évek úttö­rőmunkája. A gyerekek tisz­teletbeli úttörőkké avatták a megyei küldöttgyűlés részt­vevőit, majd dalra-táncra hív­ták a KISZ-eseket és a ven­dégeket. A szünetet követően Tersz- tyánszki Rudolf, a KISZ me­gyei bizottságának titkára tartotta meg korreferátumát, amelyben a kádermunka ta­pasztalatairól, a KISZ mun­kastílusának néhány kérdé­séről, a taglétszám alakulásá­ról, valamint a lakóterülete­ken működő KlSZ-szerveze- tek munkájáról beszélt. A KISZ megyei titkára ezt követően részletesen elemez­te a megye KlSZ-fiataljai- nak eddigi eredményeit, vá­zolta a megoldásra váró gon­dokat. A KISZ megyei titkára fel­szólalását követően Eisler Tamás, a balassagyarmati já­rás küldötte a mezőgazdaság­ban dolgozó KISZ-fiatalok helyzetét elemezte. Szót ej­tett az ifjúsági szocialista bri­gádok tevékenységéről, gond­jaikról, feladataikról. Kifej­tette a szocialista demokrácia helyi fórumaiban rejlő, sok esetben még nem kihasznált lehetőségeket, s hangsúlyozta a még nagyobb aktivitási, a képzés és művelődés jelentő­ségét. Ezután Géczi János kért szót. A mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke beszámolója után Buda Mária, a pásztói járás küldötte, a szabad idő hasznos, célszerű kihaszná­lásáról, a testedzés és a tö­megsport-tevékenység jelen­tőségéről, az úttörőcsapatok­kal való kapcsolatról. Angyal Csaba, az SBTC KlSZ-bi­zottságának titkára kiemelt sportegyesületünk szervezeté­nek munkájáról, s a tömeg­sportmozgalom támogatásá­nak, módszereinek lehetősé­geiről szólt. Deák Gábor, a KISZ kb tit­kára hozzászólása után Föl­di Sándor, a Nógrádi Szén­bányák KISZ-bizoitságának titkára emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: továbbra is nyitott szemmel kell járni, de a felfedett hiányosságokai nemcsak észre kell venni, ha­nem meg kell oldani, ki kell küszöbölni azokat. E szemléletmód eredménye is, hogy a nógrádi bányászfiata­lok harmadszor, s immár vég­legesen elnyerték a KISZ kb vörös vándorzászlaját. Molnár György, a KISZ megyei bizottságának titkára a szocialista életmód és élet­forma, a kulturálódás, az esz­mei-politikai nevelő munka megyei tapasztalatairól szólt. Részletesen elemezte, s kor- referátumának jelentős ré­szét magába foglalta az ifjú­ság közművelődési tevékeny­sége. A megyei bizottság tit­kára felemelte szavát a for­malitások, a nemtörődöm­ség, az érdektelenség ellen, s további feladatok megvaló­sítására ösztönözte a — kül­döttgyűlésen megjelenteken keresztül — megye vala­mennyi KISZ-tagját. Hoffer István, a megyei tanács elnöke hozzászólása után még hárman kaptak szót: Hegedűs Beáta, Salgó­tarján város küldötte, dr, Gyöngyössy István, a Nógrád megyei Tanács osztályveze­tő-helyettese, valamint Varga Zsuzsanna balassagyarmati tanuló. A küldöttek a közép- iskolások eszmei-ideológiai ne­velésének fontosságáról, a tanulás, a munka, és a visel­kedés összhangjának szüksé­gességéről szóltak. Dr. Gyön­gyössy István részletesen fog­lalkozott a termelőszövetkeze­tekben dolgozó KlSZ-fiata- iok helyzetével, tennivalóival, s külön örvendetesnek tar­totta, hogy amíg 1972-ben még csak minden tizedik, 1975-ben már minden máso­dik termelőszövetkezetben működött KISZ-szervezet. Kü­lönösen jelentős eredménye­ket értek el a salgótarjáni já­rásban, ahol a 9 szövetkezet közül mindössze csak egyben nem alakult meg az ifjúsági szövetség. A megyei pártbizottság első titkára hozzászólása beveze­tőjeként köszöntötte a kül­döttgyűlés valamennyi részt­vevőjét, rajtuk keresztül me­gyénk ifjúkommunistáit, fia­taljait. Hangsúlyozta, hogy a forradalmi ifjúsági napok keretében a három tavasz ün­nepi sorozata az idén gazda­godott. Azzal, hogy a KISZ- alapszervezeti választások so­rán megyénk ifjúkommunis­tái felelősségteljes munkát végeztek, az eddig megtett útról reális számvetést készí­tettek, eredményeikről és fel­adataikról. Mint mondotta, a KISZ-alapszervezeti veze­tőségválasztó taggyűléseken a járási-városi küldöttgyűlé­seken nyílt, őszinte, felelős­ségteljes munka folyt csak­úgy, mint a megyei küldött- gyűlésen. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság mindig nagy figyelemmel, érdeklődéssel kísérte a KISZ-szervezetek munkáját, tevékenységét, s legutóbb is megállapította, hogy megyénk ifjúsági szer­vezetei jelentősen fejlődtek. Jól képviselik a párt poli­tikáját, egész . megyénk if­júságát. A párt mindig szá­míthat a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetségre, az ifjúkom­munistákra a párt politikájá­nak megvalósításában. A fia­talok kiemelkedő eredménye­ket értek el a munkában. Pél­dát mutatnak a kohászok, az ifjú üvegesek, a mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok. Jó eredményeket hozott me­gyénkben a KISZ-védnökség, munkájuk hatékonyságát szá­mos példa bizonyítja. A kom­munista műszakok szervezé­se megyénk ifjúságának in­ternacionalista felfogását is jellemzi, hiszen az ezért já­ró pénz nagy részét a magyar —vietnami szakmunkáskép­ző intézet építéséhez, nem utolsósorban a két város és a megye más települései gyer­mekintézményi hálózatának fejlesztéséhez ajánlják fel. Mint mondotta: joggal álla­píthatjuk meg, hogy me­gyénk ifjúsága ismeri a párt gazdaságpolitikáját, s megva­lósítása érdekében legjobb tudása szerint dolgozik. A munka mellett a tanul­mányi eredményekről is el­ismeréssel lehet szólni — hangsúlyozta. Valamennyien örülhetünk annak, hogy ma az általános iskola elvégzése után fiataljaink 70—75 szá­zaléka továbbtanul. Egyre többen eredményesen vesz­nek részt országos tanulmá­nyi versenyeken, s mind töb­ben nyernek felvételt a fel­sőfokú oktatási intézmények­be. Géczi János ezután a KISZ belső életével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az 1974. áprilisi határozat óta szer­vezettebb, céltudatosabb, konk­rétabb lett a KTSZ-szerve- zetek tevékenysége. Ez meg­mutatkozik a párttaggá ne­velésben, ami a jövőben is el­sőrendű feladata a KISZ- szervezeteknek, szerveinek egyaránt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a KISZ- szervezetek elsőrendű felada­ta az ifjúság eszmei-politikai nevelése, amelyért a pártta­gok, a pártalapszervezetek egyaránt felelősek. A feladatok között a poli­tikai, a gazdasági és a kul­turális életben az ifjúságra háruló tennivalókat említet­te. A párt XI. kongresszusa a fejlett szocialista társada­lom felépítését, határozta el. Ez tervszerűbb, fegyelmezet­tebb, céltudatosabb munkát követel valamennyiünktől. Ezért' a párt kéri a KISZ- szervezeteket, hogy növeljék az ifjúság eszmei-politikai képzettségét, s olyan ifiveze­tőket neveljenek, akik pél­dát mutatnak a munkában és a tanulásban, akiket követ­nek a fiatalok. Meg kell ma­gyarázni az ifjúságnak, hogy a XI. kongresszus határoza­ta a gazdasági munkát, s az azt segítő politikai tevékeny­séget helyezte előtérbe. Ezért az ifjúság, az ifjúkommunis­ták értelmezzék helyesen, hogy a forradalmi tett ma a munkában, a tanulásban, a hazafiságban kell, hogy je­lentkezzék elsősorban. Az ötödik ötéves terv cél­tudatosabb munkát követel mindenkitől. Az ifjúkommu­nisták legyenek élharcosai, hogy az üzemekben növe­kedjék a munkafegyelem, csökkenjen a kiesés, a táp­pénzes állomány. Fontos ez azért is, mert a megye ösz- szes munkásainak 41 százalé­ka 30 éven aluli. Nem mind­egy tehát, hogy a fiatalok miként veszik ki részüket a munkából. Ebben a KISZ- nek rendkívül nagy szerepe van — hangsúlyozta. Szólt arról, hogy a KISZ- nek rendkívül jelentős fel­adata van a munkássá válás­ban, a közéletiségre való lei­készítésben. Arra serkentette a fiatalokat, hogy a jövőben növeljék a szakmunkások arányát, főképpen a nők kö­zött végezzenek ilyen irá­nyú tevékenységet. Úgy fo­galmazott: adjunk becsüle­tet a jól végzett munkának! Harmadik feladatként az ideológiai-kulturális életünk­ről szólt. A KISZ-szervezetek vegyék programba, hogy min­den fiatal végezze el legalább a nyolc általánost, s a KISZ efelett vállaljon védnökséget. Igaz, ma a munka a fontos, de gondoljunk a jövőre is, a holnap technikájára, amely nemcsak politikailag érett, ha­nem egyre magasabb kép­zettségű szakmunkásokat is igényel. Külön elismeréssel szólt arról a felelősségteljes mun­káról, amelyet a KlSZ-szer- vezetek a párttaggá nevelés területén tesznek. Az ifjúság­nak a társadalmi szervek­be beválasztott képviselői megállják a helyüket, a párt­ban is kedvezően alakul az arányuk. Ez bennünket ar­ra kötelez, hogy még na­gyobb figyelemmel kisérjük munkájukat, adjunk haté­kony segítséget. Teljesen egyetértünk azokkal az igé­nyekkel, amelyek abban fo­galmazódtak meg, hogy a pártszervezetek adjanak konk­rét segítséget munkájukhoz az elkövetkező időszakban is. Azzal tudjuk e kötelessé­günket legjobban megvalósí­tani, ha a pártszervezetek leg­jobb aktíváikat küldik az if­júsági szervezetekbe. DEÁK GÁBOR: A IX. kongresszus előtt jelentős feladat áll I Deák Gábor, a KISZ köz­iponti bizottságának titkára bevezetőjében köszöntötte a küldöttgyűlést és foglalkozott fezokkal az észrevételekkel, (javaslatokkal, amelyeket a iKISZ-tagság a IX- kongresz- bzus dokumentumai vitája során vetett fel Kijelentette: — A KISZ IX. kongresz- szusa előtt jelentős feladat álL (Választ kell adnunk arra, hogyan akarunk részt venni a XI- pártkongresszuson el­hangzott irányelvek. felada­tok megvalósításában, a fej­lett szocialista társadalom ■építésében- A következtetést már most levonjuk, hogy a (fejlett szocialista társadalom olyan lesz, amilyenné a mai nemzedékek formálják. Ezután arról szólt, hogy Nógrád ifjúsága az elmúlt négy évben becsülettel helyt­állt a munkában és a tanu­lásban egyaránt. Fontos feladat, az V- öt­éves terv teljesítésében való részvétel- Az ifjúsági szö­vetség tekintélyének megha­tározója, hogy milyen fegyel­mezetten vesz részt ebben a munkában, mennyire képes aktívan cselekedni. Társadal­munk azt vá g a hogy a KISZ-tagok képességük, tu­dásuk szerint vegyenek részt a feladatok végrehajtásában. Felszólalása befejező ré­szében a párt ifjúságpoliti­kai határozatának megvaló­sításáról beszélt, s a munka, a tanulás fontosságát hang- súlyzta­HOFFER ISTVÁN: Az ifjúságpolitika váljon a munka szerves részévé A salgótarjáni járás küldöttei. ' Hozzászólása első részé­ben az ifjúsági törvény jelen­tőségéről szólt. Hangsúlyoz­ta, hogy az ifjúsági törvény valósul meg az olyan intéz­kedésekben is, amelyek ugyan nem az ifjúságpolitikai hatá­rozatban fogalmazódtak meg, de ezzel szorosan összefügg­nek és közvetlenül érintik a fiatal korosztályt, mint pél­dául az ifjúsági- és munkás- lakás-építés, a közoktatás, a közművelődés továbbfejlesz­tése. a munka melletti tanu­lás- Elmondotta, a tanácsok Ifjúságpolitikai tevékenysé­géről megállapítható, hogy ■reálisabb lett az ifjúság hely­zetének, magatartásának meg­ítélése. Arról is szólt, hogy segítik a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulá­sát és fontosnak tartják a szakmunkásképző intézetek munkájának továbbfejlesz­tését. Ezután arra ösztön­zött, hogy az ifjúság felelős­séggel vegyen részt a köz­életben, az ügyek intézésé­ben. erre megfelelő feltétele­ket biztosítottak­Befejezésül kérte, hogy a ttíISZ-esek növeljék jó hírét a munkában, a tanulásban élenjáró fiataljainknak­/ * A beszámolók, korreferá­tumuk feletti vitát, hozzá­szólásokat Füssy József ösz- Szegezte- Az előterjesztéseket a kongresszusi dokumentu­mokat a küldöttgyűlés egy­hangúlag elfogadta. A megyei küldöttgyűlés ez­után zárt ülést tartott és megválasztotta a 15 tagú «negyei bizottságot, a 9 tagú megyei pénzügyi és ellenőr­ző bizottságot, valamint 22 kongresszusi küldöttet. A KISZ Nógrád megyei bizott­sága ugyancsak zárt ülésen -megválasztotta a KIŰZ Nóg­rád megyei bizottságának el­ső titkárát és titkárait- Első •titkár ismét Füssy József, tit­kár ismét Molnár György és tlersztyánszki Rudolf lett­v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents