Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
Csak lakóházcsoport? Modern mese felnőtteknek: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lakótelep, azon a lakótelepen élt egy öregaszony. Tudom, most azt mondják magukban: sok öregasszony él egy lakótelepen. De ez az öregasszony nagyon egyedül élt. Szanált házából még öreg kutyáját sem hozhatta át a száz ablakszemet villogtató, nagy épületbe. Hogy ilyen asszony is sok van? Valóban —, de kérem, ügyeljék tovább a mesét! Egy napon betoppant a néni a há között virító, színes falú Jdába — Igazgatónő, tegnap nagy dolog történt velem — újságolta. Vettem egy nagyképernyős, új televíziót. Az óvoda vezetőnője mosolyogva hallgatta. Gondolta, nagyobb az öröm, ha megoszthatják másokkal, ezért jött a néni. De ő folytatta. — Nekem van ám egy másik készülékem is. Csak kis hibája van. Azt én szívesen odaadnám az óvodának. Tudom, még nem jutott mindenre. Betehetnék az egyik csoportszobába... * A tényleg mesébe illő, kedves történet nem Nógrád megyei. egy budapesti lakótelepről hallottam hírét. De megtörténhetett volna itt is. Persze, nem egy ifjúsági lakótelepen, mint a salgótarjáni Sebai-telepen, ahol az életet, kezdő, aprógyerekes, fiatal házaspárok laknak. A lakótelepi közösséghez tartozást itt más úton felezhetik ki. Hogyan? És van-e ilyen igény az itt lakókban? Ybl Miklós utca 35. Kónya Ti borék lakásában ketten tartózkodnak otthon. A fiatal mama, egyéves kisfiával, Krisztiánnal. A gyereket ugyan ritkán lehet látni — egy mókus fürgeségével mászik, fut a bútorok között, Talán megorrolt., hogy a kér- dezősködésemmel lefoglalom a mamáját? — Milyen lehetőségek vannak a telepen? — A szomszéd házban gyermekorvosi szakrendelő működik. A mi házunkban körzeti orvosi rendelő nyílik. Van egy ideiglenes élelmiszer- és zöld- ség-gyümölcsbolt — a legszükségesebb dolgokat általában megkapjuk. A magunk között cikcakképületnek nevezett háztömbben (ez 152 lakásos épület hivatalosan) tudomásom szerint műhely, klubhelyiség is van. Mindenkinek, aki a lakásszövetkezet tagja, jár a szövetkezeti újság — abban olvastam, hogy egészen jó akcióprogram készült — a társadalmi munka szervezésétől a klubdélütánig, a gyerekek Télapó-estéjéig sok közös rendezvény belekerült. Akik régebben itt laknak, már néhányon részt vehettek. Mi csak októberben költöztünk. — Ha társadalmi munkát szerveznek a parkosítás érdekében, szívesen részt vállalna belőle? — Természetesen. De hiszen játszótérről, padok elhelyezéséről. sportolási lehetőség biztosításáról van szó, ami minden gyermekes szülőnek egyaránt érdeke 1 — A klubról nem tud bővebbet? Milyen igényeket elégít ki? Mit lehet ott csinálni? — Azt hallottam, a csinosítását közösen vállalták. Nem tudjuk, mi használhatjuk-e éppúgy a helyiséget, mint mások. Itt is van üresen álló mosókonyha — szerintem senki nem fogja később sem levinni a mosógépet, hogy lent mosson. Fel lehetne használni ilyen célra. Mi is berendezhetnénk hasonlót. — A szövetkezeti gyűlésen nem kérdezték meg, lehet-e? — Nemrégiben volt ilyen közgyűlés — de nem tudtunk elmenni. A férjem három műszakban dolgozik az SKÜ ko- vácsoló-gyárrészlegében, melegítő, én pedig le vagyok kötve a gyerekkel. •ér Ha nem tud valaki részt1 venni a lakógyűlésen, a, szövetkezeti gyűlésen, honnan szerezhet információkat az ott elhangzottakról, a tervekről? Milyen joga van egy szövetkezeti tagnak a közösségi helyiségek kialakításához, használatához? Milyen, eszközökkel tudja segíteni a lakásszövetkezet egy-egy lakótelep művelődési lehetőségeinek formálását? Sándor Ferencet, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti szaktanácsadóját kérdeztük meg erről. — A lépcsőházi hirdetőtáblád az elsődleges hírforrások. Meg lehet tudni egy héttel korábban az összejövetelek, gyűlések időpontját. Ha valami mégis közbejön, azon a lakótelepen a 152 lakásos épület 8-as szekciójában, a szövetkezeti irodában lehet érdeklődni a döntésekről, programokról. Hetente kétszer valamelyik szövetkezeti vezetőségi tagunk tart fogadónapot. Máskor pedig a négy órában foglalkoztatott adminisztrátor ad felvilágosítást. A tagság aktív, sok jó javaslat elhangzott a gyűléseken: a közös helyiségekről, a társadalmi munkákról többek között. Nyolc parkettás, gázfűtéses szoba közül minden másodikat klub céljára használnak, de a többiben is hasznos szolgáltatás kapott helyet: szövetkezeti iroda, fodrászat, háztartási- gép-javító. A klubot mi láttuk el berendezéssel — a kézimunkakor és egyéb összejövetelek céljára jól hasznosítják, Annak pedig semmi akadálya sincs, hogy a kihasználatlan mosókonyhából klubot létesítsenek. Van delegáltjuk a szövetkezetnél, aki továbbíthatja a konkrét javaslatokat és mi támogatjuk az ilyen kezdeményezéseket. Régóta van szépen berendezett, jó klubja, könyvkölcsönzéssel, programokkal például a Haladás Szövetkezet tagjainak. A társadalmi munkával kapcsolatban megkaptuk a felajánlást a lakóktól: 1520 munkaórát szánnak parkosításra, játszótér kialakítására. Közbejártunk a városi tanácsnál, hogy biztosítsák a szükséges anyagokat Két megszűnő játszótér eszközeit kapják meg valószínűleg, amit beépíthetnek közös munkával. Tudjuk, nagy szükség lesz erre: 280 négy és hat év közötti gyermek szabadtéri játéklehetőségéről van szó! ★ „Valamely város vagy község igazgatási területén levő, elkülönülő, de összefüggő egységet alkotó lakóházesoport és a hozzátartozó létesítmények együttese..." — hivatalosan ezt mondjuk lakótelepnek. De — szerencsére — általában jóval több ennél. Közös célokat kitűző és vállaló lakók közössége is. Mint a fiatal Ifjúság lakótelep. G. Kiss Magdolna No, ne bánkódj! — fotó: kulcsár 4 NŰGRAD - 1976. április 4., vasárnap Kisgalériák a művészeti nevelésben FELEDY GYULA, Munká* csy-díjas érdemes művész — kinek munkásságát Nógrád megye közönsége is jól Ismeri — mondja: „Eszmények foglalkoztatnak elsősorban, nem stíluseszmények. Az alkotás hagyományos vagy újkeletű, kötelezően divatos, vagy éppen kárhoztatott műhelymódszerei helyett az előbbire fordítok tehát jóval több figyelmet. Ez határozza meg viszonyomat a művészethez, műhöz”. De mi határozza meg a közönség viszonyát a művészethez, műhöz? Erről könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre. Most nem e kérdés kifejtésére vállalkozunk. Mégsem véletlen, hogy felvetettük, hiszen a teljesség igénye nélkül arra szeretnénk választ keresni; mű és közönség hogyan találkozik a nógrádi galériákban. Vannak ilyenek? Igen, a legismertebbekről, azok képzőművészeti kiállítási programjáról mi is rendszeresen hírt adunk. így mindenekelőtt a balassagyarmati Horváth Endre Galériáról, vagy a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium Der- kovits Gyuláról elnevezett iskolagalériájáról. Kiálítási teremmel és lehetőségekkel azonban más intézmények, üzemek, múzeumok, iskolák is rendelkeznek. Az utóbbi időben különösen örvendetes, hogy üzemi tárlatok, s községi kiállítások (például vándorkiállítások) egész soráról adhattunk hírt. Elég, ha csak a Lampart ZIM salgótarjáni gyára üzemi galériájára, a megyei kórház galériájára, vagy a múzeumi szervezet kiállításaira gondolunk, s nem utolsósorban a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa kulturális, agitációs és propaganda-munkabizottsága, valamint a József Attila Művelődési Központ közös vándorkiállítására, amely nógrádi képzőművészek alkotásait tartalmazza. Mik a jellemzői e galériáknak, tárlatoknak, vándorkiállításoknak? Csak néhány megjegyzést teszünk. Mint említettük, a balassagyarmati Horváth Endre Galéria és a salgótarjáni Bolyai Gimnázium galériája hagyományosan magas színvonalú kiállításokkal hívja fel magára a figyelmet. E két kisgaléria tárlatai évenként rendszeresen „beépülnek” a megyei képzőművészeti kiállítási programba, annak szerves részét jelentik. A Horváth Endre Galériáról szólva, figyelmet érdemlő kezdeményezés, hogy a város ipari üzemeibe, „helybe” is visznek élő képzőművészeti anyagot, azaz üzemi tárlatokat rendeznek. Természetesen kiállításaikra az ipari üzemek dolgozói, s mindenekelőtt a szocialista brigádok tagjai rendszeresen eljárnak. Számukra tárlatvezetéseket, művész-közönség találkozókat, vitákat rendeznek. Így rendkívül nagy és rendszeres segítséget kapnak a szocialista brigádok kulturális vállalásaik teljesítéséhez. (Ezt egyébként a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ más módon, javaslatokkal, ajánlatokkal is segíti.) A BOLYAI Gimnázium is- kolagalériájának alapítása és kiállítási programjának szervezése elválaszthatatlan Czinke Ferenc, Munkácsy- díjas érdemes művésztől, aki az iskola tanára. Művészként és pedagógusként egyaránt arra törekszik, hogy az iskolagaléria mindenekelőtt az ifjúság esztétikai nevelését segítse, de kisugárzó szerepe is legyen. Különösen azok a kezdeményezések dicsérendők, hogy a galéria saját állandó anyagát vándoroltatja gyárakba, üzemekbe, illetve községekbe és más középiskolákba. Az iskolagaléria kiállításai magas színvonalúak és változatosak. A többi kisgalérjáról is néhány szót. A megyei kórház galériája sajátos helyet foglal el ezek között. A kórházi kamaratárlatok az' esztétikai nevelésen túl bizonyos „gyógyító” szerepet is betöltenek, a betegek közérzetének javítását szolgálják. A kórházi galéria intim lehetőségeit jól kihasználja, a kiállított, s kiállítandó képek, grafikák, fotók jó válogatásban kerülnek a „kórházi közönség” elé. A ZIM-galéria még nem rendszeresen működik, kiállításai élénk érdeklődést váltanak ki mindenekelőtt az üzemi dolgozók körében. Ezek a tárlatok — esetenként tematikus kiállítások — kiválóan szolgálják az ipari dolgozók művészeti nevelését, s a városrész közönsége számára is maradandó élményt kínálnak. Jó lenne a jövőben folyamatos kiállítási programot szervezni. A Nógrád megyei képzőművészek vándorkiállítása betölti szerepét. Hatékonyságát akkor lehetne emelni, ha szaporítanák, alkalmanként és helyenként a művész-közönség találkozókat, tárlatvezetéseket. A megyei múzeumi szervezet képzőművészeti kiállításai szerves részét jelentik a múzeumi tevékenységnek. Ezek a tárlatok rendszerint nagyszabásúak, s természetesen számol velük a ' megyei köz- művelődés. Mi a jelentőségük az említett — s itt be nem mutatott, alkalmi jelleggel működő kis- galériáknak, illetve kiállításoknak? Eszközeikkel mindenekelőtt a művészeti nevelést szolgálják, amely — többi között — a személyiség harmonikus kialakításának záloga. így fontossága a szocialista embertípus, a szocialista életmód "formálásában rendkívül fontos. A művészeti nevelés azért is az elsőrendű feladatok közé tartozik a közművelődésben, mert hiszen ez — közvetett, de érzékelhető módon — az emberek politikai állásfoglalását, világnézetét, erkölcsi magatartását is befolyásolja. Egyúttal tehát segíti a művészet társadalmi funkciójának hatékonyabb érvényesülését. A jövőben arra lehetne törekedni, hogy ezek a kisgalériák emeljék hatékonyságukat, azaz növeljék kisugárzó szerepüket. Szükség volna arra, hogy egy-egy galéria, kiállítássorozat szervezése egy kézben legyen. Jelenleg ugyanis több példát említhetnénk annak igazolására, hogy egy-egy kiállítás, képzőművészeti rendezvény több szerv programjában, később tevékenységét összefoglaló jelentésében párhuzamosan szerepel, s így némiképpen csalóka látszatot eredményezhet. Továbbá, esetenként a hatékonyságot csökkenti. AZ A SZEREP, amelyet kisgalériáink, kiállítássorozataink az üzemekben, falvakban betöltenek, rendkívül fontos, s a maga nemében pótolhatatlan. Sáfárkodjunk jobban velük! T. E. ■ ■ B a Gerencsér Miklós: a a a EMLÉKE TISZTA FORRÁS I a a ■ 300 éve született H Rákóczi Ferenc 19. Ilyvoban már hazai küldöttség kereste Majoros István nincstelenné lett felkelő nemes vezetésével. Sürgették a fejedelem haladéktalan hazatérését. Elmondták, a megkínzott nép nem képes tovább várakozni, harci hevületében kibontotta Rákóczi zászlóit Beregszász, Mezővári, Tarpa piacán. A felkelés megkezdődött. Június 9_én este, szakadó esőben, azonnal útra kelt Rákóczi. Alig néhány híve és még kevesebb lengyel fegyveres kísérte. Már közel ért a magyar határhoz, amikor újabb küldöttség talált rá. Tőlük tudta meg, hogy Károlyi Sándor, Szatmár megye főispánja Dolhánál megverte, szétkergette a pór felkelőket, akik a Kárpátok hegyeibe szaladtak és most tanácstalanul várják a fejedelem rendelkezéseit. Még nem lett volna késő meggondolnia magát Rákóczinak. Elfogadható magyarázat kínálkozott a felelősség lerázására. De ragaszkodott esküjéhez. Bármilyen siralmas volt a kezdet, nem tért le a vállalt útról. A határszéli Kliniec faluból, „a haza küszöbéről” parancsot küldött Esze Tamásnak, hogy a tarpai jobbágyvezér vezesse eléje a Beszkidek aljába a felkelőket. Június 14-én érkezik hozzá a rongyos, kaszákkal, dorongokkal felfegyverzett parasztok csapata. Valóban csak csapat: az ígért 5—6 ezres gyalogos és lovas helyett mindössze háromszáz emberből állott a tábor. Ennyi és ilyen katonával kezdeni hozzá az ország felszabadításához? Rákóczi nem vesztette el bizakodását. Noha eddig hadviselési ügyekkel a gyakorlatban nem foglalkozott, erélyes parancsnokként teremtett rendet a táborban. Harcosait katonás életmódra szoktatta, fegyelmezett napirendet vezetett be, szabályozott viselkedéssé formálta a parasztok lelkesedését. Semmi külsőség nem utalt főúri rangjára. Egyszerű fekete posztóruhát viselt, s most tudták meg róla, hogy gyászol. Édesanyja, Zrínyi Ilona meghalt a száműzetésben. A fegyelmezett gyakorló tábor számban gyarapodott. Messzi vidékek küldöttei hozták e] a csatlakozás hírét. Hűségükről biztosították a hajdúk, a kunok, a jászok. Felduzzadt seregével megindult a Latorca völgyében az ország belseje felé és Munkácsig meg sem állt. A császáriak szintén ide sereglettek, mégpedig azzal a biztos tudattal, hogy egy csapásra felszámolják a lázadást, önbizalmukat okká] alapozták az erős várőrség, és a harcedzett Montecuccoli-ezred együttműködésére. Az egyik kapitány becsületszavát adta, hogy kardja hegyére tűzi Rákóczi szívét. Ugyanezt a kapitányt levágták a kurucok. A fejedelem nem remélhetett győzelmet, mikor váratlanul nagy erőkkel találta magát szemben, a tűzpróba mégis becsülettel sikerült. Vezéri posztján, teljesen a saját belátására hagyatkozva, tisztek nélkül, csatatéri tapasztalatok hiányában rendet tudott tartani, képes volt bátorságot önteni csatázó embereibe. Nem nyertek ütközetet, de nem is verték meg őket. Rendezett sorokban vonultak visza a tűzkeresztség tanulságaival, hogy az országhatár közelében megerősödve, győztes rohamokra induljanak. Ekkor, az erőgyűjtés napjaiban csatlakozott hozzájuk néhány huszár, köztük Ocs- kay László, a későbbi kuruc brigadéros, aki előtt fényes győzelmek sora állt, árulása miatt mégis vérpadon kellett befejeznie életét. És megérkezett Bercsényi Miklós Lengyelországból, hat század különböző nemzetiségű katonával. Együtt volt a nagy felszabadító háború hadseregének magva, amelyhez a küzdelmek során tíz és tízezrek csatlakoztak. 1703. július 7-én mozdult ki az országhatárnál levő Zavadka faluból a kuruc tábor, megindulva a tiszántúli síkvidék felé. HAZATÉRÉS Ami különösen nehézzé tette Rákóczi gondját: nemcsak a német ármádia, de a magyar nemesség egy része is ellenségként tekintett érkezése elé. Fegyvert kellett szegeznie azok ellen, akiket a parasztokhoz hasonlóan a nemzet zászlói alá hívott Magyarország egyetemes érdekében. Ám, a nemesség jobban félt a jobbágyoktól, mint a némettől. Tiszabecsnél hadirendbe sorakoztak az Alföldre igyekvő kurucok feltartóztatására. Szomorú, tanulságában igen elgondolkoztató tény, hogy a felszabadító háborúra vállalkozó kuru- coknak épp magyar fegyverek ellenében kellett kivívni az első győzelmet a tiszántúli hadjárat nyitányaként. A nagyobb veszteség elkerülését mindkét oldalon a kuruc erők döntő fölényének köszönhették. IFolyUtjuki
