Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-30 / 102. szám

Müvei fid fai nnp Rim őrön VASTAPS 1 Az esemény a múlt hét végén történt — de meggyő­ződéssel vallom- hogy a ri- móciak még ma is emlékez­nek rá, beszélnek róla. A komplex művelődési napról van szó- amit a helyi és te­rületi szervekkel közösen a salgótarjáni József Attila (megyei Művelődési Központ rendezett. Komplex műve'ődési nan. Így kimondva talán sokak számára tudálékosan ijesztő- De ha azt mondom. hogv népművészeti bemutató. fotó- kiállítás. termékbemutató, községno' itikai fórum. ko­moly z^nei előadás, irodalmi színpadi bemutató, klubfog­lalkozás. már mindenki szá­mára Ismerős, konkrét él­ményhez kötődő fogalom. Mert Rimóeon. április 24—25- én tulajdonképpen ilyen kul­turális rendezvényekre ke­rült sor. Melyik volt közülük a legjobb, a leghatásosabb, ne­héz volna rá válaszolni. A folklórműsort ugyanolyan fejkendős nénikék, feketébe öltözőUt férfiak, modern öl­tözékük farmernadrágos fia­talok nézték végig, mint a többi látványosságot- A részt­vevők elragadtatását, min- tíenütt teljes biztonsággal mérhettük. Mértékegysége a taps volt- amely olykor-oly­kor vaskeménységűvé erősö­dött a produkciók láttán. A megyei művelődési köz­pont hálózati tevékenységé­be illő rimóci művelődési napját a múlt év őszén már megelőzte egy hasonló ren­dezvény. Az akkor Ceredep megrendezett program még csak kísérleti jellegű volt. Alapkérdésként vetődött fel: a megye jelenkori kulturá­lis értékeit hogyan, milyen formában lehet népszerűsí­teni. npikén.t lehet színeseb­bé, gazdagabbá tenni egy-eey kisebb település kulturális életét, hogyan lehet a meg­lévő művelődési, szórakozási fgénveket kielégíteni, erősí­teni, újakat éleszteni, a má­sutt már alkalmazott módsze­rekkel és formákkal­A eeredi művelődési nap Valamennyi ismeretlen kér­désre kedvező, biztató vá­laszt adott. Ennek birtoká­ban határozta el magát a megyei művelődési központ, bogy az idei évben másik bat -nyolc. most már a jó- részit művelődési szempont­ból kevéssé ellátott községek­ben megszervezi a művelő­dés napját. E törekvés első megvalósult láncszeme a ri­móci kétnapos rendezvény volt. Ami szerves része a ce- redl kísérletnek, ám több is annál, elsősorban programjá­nak .tartalmában, változa­tosságában. Mosolygó házigazdák. A rimóci hagyományőrző együttes néhány tagja. Rimóc. a művelődés ob­jektív feltételeinek tekinte­tében. a szükséges körülmé­nyeket tudta biztosítani a komplex program számára. A pár évvel ezelőtt átadott klubkönyvtára, sgjép színház­teremmel, klubbal, könyv,tá- ri helyiséggel rendelkezik- szabadtéri színpada vonzó- kellemes. A művelődési nap megrendezésének kedveztek a faluban élő, gazdag mű­velődési szokások, hagyomá­nyok is. A fiatalok irodalmi színpada, az idősebbeket tö­mörítő- népi hagyományokat őrző együttes, a maga műfa­jában a megve élvonalába (tartozik. Rimóeon a kultúrá­ra, a művelődésre széles ré­tegekben él az igény. Ékesen bizonyították ezt a legkü­lönfélébb rendezvények. A délutáni folklórműsort 1— melyet sajnos, az esős idő megzavart, s az eredeti .terv­től el*érö°n a korlátozott be­fogadóképességű nagyterem­ben kellett megrendezni — mintegy kétszázan nézték végig- hallották. Akik nem fértek be a 80 ülőhelyet kí­náló terembe- azok az elő­csarnokban szorongva, vál­tak fültanúivá az események­nek- A legelkápráztatóbb si­kert a bujáki gyermek,tánco­sok érték el; előadásukat Tomboló tetszéssel fogadta a helyi közönség. Vastapsot kapott az esti műsorban fel­lépő salgótarjáni szimfoni­kus zenekar is, amely a ko­moly zene világával ismertet­te meg a hallgatóságot- Kez­detben — szervezők, zené­szek között — feszült izgalom volt tapasztatható- vajon a nótá/áshoz- könnyű muzsiká­hoz szokott közönség honnan fogadja a nehezebb zenét? A kétségeket az első néhány nerc után kirobbanó taps osz­latta szét: a zenekar és a ko­moly műfaj csatát nyert. Ha­sonló sikerrel szereoelt a salgótarjáni kamarakórus is, amelynek külön dicséretére válik, hogy aznap másod­szor lépett pódiumra A ba­lassagyarmati Madách Imre irodalmi színoad székely bal­ladám űsofával az irodalom­nak szerzett — a fiatalok né­melyikében talán egy életre szóló — híveket. A fiatal koroszitálvok szá­mára rendezett klubfoglal­kozások iránti érdeklődés sem maradt el, arányait tekintve a művészeti programoktól. A foglalkozásokon nagyon so­kan szerezitek örömöt, kel le mes szórakozást maguknak­A rimóci művelődési nan újfent bizonyította- hogy ér­demes ezt a komplex műve­lődési formát más helyisé­gekben is megcsinálni. A la­kosság valamennyi rétege megtalálja az érdeklődésének megfelelő szórakozást, ked­ves, játékos formában mű­velődik, De a műve’ődési nap nemcsak meglévő igényeket elégített ki, hanem új igé­nyeket is keltett, olyanokat, amilyeneket várnak, kérnek majd a rimóciak. Ezt viszont — természetesen segítséget fs igénybe vehetően — a helvi klubkönyvtárnak kell már ezek után kielégítenie. (ok) >••• •■•••••••••■•«■ ■ » taa« *i I Gerencsér Miklós: s ■ ! EMLÉKE TISZTA a ■ 300 éve született II. Rákóczi Ferenc «■•••asaiaaaBa«a«Ba»«aaaaaaa*aaaaiaBBaaaaaaaataa»a««aa««Baia«aaaa«aar>caa«a«aa«««aB««»aBa«««»aaaaaaaaaaaaBaa»avaaaaa*aaa*aaaaaaaai 3?. ' Többek között ezért volt veszélyes a turóciak körle­vele, ezért állíthatták, hogy a kuruc országban erősebben Kanyarognak, mintha a csá­szár önkényét kellene elvi­selniük. Nem érték be a kör­ilevél kibocsátásával. Önod­ra is elsősorban azért jöttek, hogv hangulatot szítsanak. Okolicsányi Kristóf, Turóc vármegye főjegyzője és Ra- kovszky Menyhért alispán, mindketten labanc érzel- műek- főszerepet játszottak a Bákóczi elleni hajtogatás­ban. Viselkedésük szóba ke­rült a pénzügyi vita alkalmá­val, június 4-én. Bercsényi hevesen kikelt ellenük, mire Okolicsányiék nyomban szó­lásra jelentkeztek és mosa­kodni’ oróbáltak- Rákóczi vá­laszolt nekik, mondván, hoey 4 NÓGRAD - 1976. Turóc vármegyének lehet leg­kevésbé oka a sérelmek íel- panaszolására, mert a .terüle­tüket mindvégig elkerülték a kuruc hadak, s ha valakik bajt híztak- azok csak Schlick, császári generális katonái lehettek. A .turóciak újabb magyarázkodása olyan látsza­tot keltett, mintha a .többi vármegyék követei helyesel­nének nekik hallgatásukkal. Ezt vélvén a fejedelem, ke­serűen kifakad.i. ^heves cza- vakkal utasította vissza a személye elleni bizalmatlansá­got. ..Erdélybe megyek, in­kább meghúzom magam az ország egyik szögletében, minthogy zsarnoknak mond­janak. Nem tűröm el! Ma­gammal viszem a koporsóm­ba !” — kiáltotta, s távozni akart- Bercsényi haragra lobbanva vágta oda a ren­deknek, miért bánnak így az ország szabadítójával. majd április 30., péntek kardot rántott. ..Vesszenek a gazemberek!" — felkiáltás­sal lesújtott Rakovszkyra. A jeladás nyomán szempillan- .tás alatt lekaszabolták a tú­róéi alispánt. Okolicsányi Kristófot szintén kardcsapá­sok érték, de nem halt meg. Június D-én elítélt'"- és 'ere- jez.ték- Turóc vármegye zászlaját szétszaggaiták. pe­csétjét összezúzták. (Miután később a megyei rendek egy­hangúan hűségei fogadtak a kuruc halalomnak. 1707. no­vember 6-án új zászlót és pe­csétet kapott Turóc.) Csak a kedélyek lecsilla­podása után. június 14-én kezdték .tárgyalni a trónfosz­tás ügyét. A legapróbb rész­leteket is’ gondosan mérlegel­ve. igen alapos okmányban indokolták. mri”f vVf szük­ségessé az Ausz.triui Ház det- ronizálása. Valamennyi fela­datát teljesítette az ónodi or­szággyűlés- Határozatait Hí- Tiius 22-én szentesítette a fe­jedelem és utána rögtön sze­Mai lévéajánlaíunl; 20.05: VIZSGÁLAT EGY MINDEN GYANÜ FELETT ALLÖ POLGÁR ÜGYÉBEN Olasz film. A kitűnő olasz film (Elio Petri rendező munkája) két díjat is kapott a cannesi fesz­tiválon. A film témája jól ismert. Hiszen, amikor a .mo­zikban bemutatták, sokat cikkeztek Petri alkotásáról a magyar újságok is. Röviden: a film hőse egy ténylegesen ,.minden gyanú feleit álló polgár”, a bűnügyi rendőrség főnöke. Ez az ember öl. Egy kicsit azért is. hogy bebizo­nyítsa: mindenki felett áll- Önnön mivolta és hatalmi helyzete is a törvény fölé emeli. A többszörösen meg­csavart, s merész logikával felépített történet tartalmaz­za a krimik izgalmát- ugyan­akkor átgondoltan és kemé­nyen leplezi le az olasz bűnügyi rendőrség elvtele.í- ségét. hazug-hamis tunyasá­gát. A ..védjük a testület be­csületét” kiáltó ellentmon­dásait. A főszereplő: Gian Maria Volonte. Méltán kap-] ta ő is a cannesi fesztiválon a -legjobb férfialak),tás dí­ját-” Kérőnkön: Április 30. pén­tek, 20.05 h.: Vizsgála.t egy mirrt-n gyanú felett álló pol­gár ügyében. Olasz film leheld a liulcttiolézclbc A/ Állami Ba’ettintézet olyan 10—12 éves lányok és 10—14 éves fiúgyermekek ré­szére hirdet felvételt, akik kedvet éreznek a tánchoz, és elvégezték az általános iskola négy osztályát. Az intézet sokoldalúan képzett, hivatá­sos táncművészeket nevel: a tanulók általános iskolai, il­letve gimnáziumi képzésben vesznek részt, majd érettségi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgára május 3-tól 15-ig lehet jelentkezni: a vidékieknek szülői hozzá­járulással, írásban (válaszbo­rítékkal, bélyeggel ellátva), a budapestieknek személyesen. A cím: Állami Balettinté­zet. 1061 Budapest, Népköz- társaság' útja 25. A jelentke­zők budapesti elhelyezésén!' a felvételi vizsga ideje alatt a szülőknek kell gondos­kodniuk. A felvett növendé­kek részére az intézet csak korlátozott számban tud diák­otthoni elhelyezést biztosíta­ni. A jelentkezők a fe'vételi vizsga időpontjáról az iskolá­tól értesítést kapnak. rencsl várába sietett, ahol már várakoztak rá a Krakkóból érkezett lengyel főnemesek. Nagy hírt hoztak. Az óno­di országgyűléssel egyidőben. június 8-án letették trónjá­ról az uralkodásra alkalmat­lan Ágostot. Leszczynszkij Szaniszló önjelölt oligarchát pedig trónbitorlónak nyilvá­nították. Nagy Péter, orosz cár. tehát nem ,tervezg°tett. felelőtlenül. Gyors, hatá­rozott munkát végzett, elér­kezett a pillanat. Rákóczi­nak kezét sem kellett kinyúj­tania a lengyel koronáért, elegendő lett volna az igenlő válasz. De egyelőre csak a lengyel főurak jóindulatát köszönte meg. Viharos gyorsasággal ne- regtek az események. Vetéssy László, a fejedelem párizsi követe. Franciaországból ho­zott hirt: XIV- Lajos, seregei végre győzelmet arattak Ala- maránál. de ’ ebből semmi hasznot nem remélhet Ma­gyarország. A csapongó, ön­telt francia uralkodónak esze- ágában sincs elismernie a kuruc Magvarországot, hiába történt minden úgy. ahogy feltételként szabta- hiába állt helyre az ország politikai egysége, a marosvásárhelyi beiktatással és az ország füg­getlensége a Habsburgok trónfosztásával. továbbra sem hajlandó szabályos dip­lomáciai kapcsolatra lépni Rákóczival. (Folytatjuk) KONGRESSZUSI FILMHÉT NOGRÁD MEGYÉBEN * 1976 MÁJUS 3-9. Salgótarján, November 7. Filmszínház V. 4. ÁLMODOZÁSOK kora V. 6. LABIRINTUS V. 8. VÖRÖS REKVIEM Az előadások kezdete du. 1/2 4 órakor. Balassagyarmat Madách Filmszínház V. 3. AZONOSÍTÁS V. 5. ÁLMODOZÁSOK KORA V. 7. LABIRINTUS Az előadások kezdete du. 4 órakor. Pószta, Máira Filmszínház V. 3. FURCSASÁGOK TAVA V. 5. SZERELMEM, MOSZKVA V. 7. AZONOSÍTÁS > Az előadások kezdete du. 5 órakor. Szécsény, Rákóczi Filmszínház V. 4. SZÉP FRUSKÁK VÖLGYE V. 6. VÖRÖS REKVIEM V. 8. LABIRINTUS Az előadások kezdete du. 5 órakor. Rétsági filmsznház V. 5. HOGYAN KELL EGY SZAMARAT ETETNI? V. 7. AZ ÖREG V. 9. VÖRÖS KÁNYAFA. t )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents