Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-30 / 102. szám

öteves terv sikeres megvalositasaert!

Cselekvő részvétel a politika megvalósításában

A megyei pártbizottság kibővített ülése

Amint arról lapunk tegnapi számában hírt adtunk, szerdán kibővített ülést tartott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága. A Központi Bizottság 1975. november 26—27-i határozata végrehajtásának első negyedéves tapasztalatait, valamint a határozatból adódó további tennivalókat Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára terjesztette a testület elé.

A pártszervek és -alapszervezetek gazdaságszervező munkája

A kiadott írásos jelentés, a szóbeli előterjesztés mindenekelőtt a pártszervek és -alapszervezetek gazdaságirányító és szervező- munkáját elemezte. Megállapította, hogy Nógrád megye V. ötéves tervének irányelvei, az 1976-os helyi tennivalók, a Központi Bizottság határozatának megfelelően, szoros összhangban vannak a népgazdasági tervekkel. A XI. pártkongresszus határozatainak kedvező hatása, a IV. ötéves terv sikeres teljesítése, a Központi Bizottság 1974. december 5-i és 1975. július 2-i határozatának folyamatos végrehajtása, e munka során szerzett tapasztalatok kedvező feltételeket, jó politikai légkört teremtettek a legfontosabb feladatok meghatározásához, végrehajtásuk megszervezéséhez.

A pártszervek és -alapszervezetek itt a megyében is a gazdaságpolitikai tennivalók megszervezését, következetes végrehajtását állították tevékenységük középpontjába. Nagy gondot fordítottak arra, hogy mindenütt megismerjék és egységesen értelmezzék a Központi Bizottság határozatát, a határozatból adódó helyi feladatokat. Az esztendő első hónapjaiban — januárban és februárban — megyei, járási, városi és nagyüzemi pártbizottsági ülésen, aktívaértekezleten vitatták meg a soron következő, mindenekelőtt az 1976-os tennivalókat. Az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága — a határozatok végrehajtását elősegítendő —, a gazdálkodás több fontos területét megvizsgálta és megfelelő határozatokat hozott a munka további javítására. Többek között a vállalati tervezőmunka helyzetét, a korszerű és nagy értékű termelőberendezések fokozott kihasználását, az egyesült mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gazdálkodásának tapasztalatait, valamint a beruházási tevékenység színvonalának javítását, a folyamatban levő beruházások munkálatainak gyorsítását emelte ki a feladatok közül.

Február végéig a megye valamennyi pártalapszervezetében taggyűlésen beszélték meg, és cselekvési programban összegezték a helyi feladatokat. Az időszerű gazdaságpolitikai tennivalók, a cselekvési programokban megfogalmazott helyi feladatok széles fóz-umot kaptak a taggyűléseken kívül is. Pártnapokon, a pártoktatás különböző formáin, a tagkönyvcserével összefüggő beszélgetéseken, termelési tanácskozásokon, a szocialista brigádvezetők megbeszélésein, szövetkezeti közgyűlésen és falugyűléseken egyaránt sok szó esett a következő hónapok, évek feladatairól.

A széles körben ismertetett, jóváhagyott cselekvési programok összességében tükrözik a Központi Bizottság határozatainak szellemét, a népgazdasági követelményeket. Az általános feladatok mellett — hangsúlyozta Devcsics Miklós —, helyesen jelölik a sajátos megyei, vállalati, üzemi követelményeket, lehetőségeket. Amellett, hogy operatív munkára serkentik a pártszerveket, -alap- szervezeteket, meghatározzák az állami, a társadalmi szervek, a tömegszervezetek legfontosabb tennivalóit. Alkalmasak arra, hogy felelősségteljesebb munkára ösztönözzék a párttagságot, a dolgozók széles tömegeit. Ugyanakkor hatékony eszközeivé válhatnak a munka tervszerűbb, következetesebb ellenőrzésének is.

Nőtt a tervezés demokratizmusa

A cselekvési programok általában mindenütt időben elkészültek és így jó alapot szolgáltattak a tervezéshez, az éves tervek elkészítéséhez. A tapasztalatok azt bizonyítják — a pártbizottsági ülés vitájában résztvevők is szóltak erről —, hogy a tervezőmunka meggyorsult, hatékonyabb lett.

Az Országos Xervhivatal, a különböző minisztériumok, a megyében tevékenykedő üzemek, vállalatok központjai a korábbinál jobban, eredményesebben segítették a tervek kialakítását, a tervezőmunka gyakorlatát. Intézkedéseik határozottabbak, egyértelműbbek lettek, gyorsabban reagáltak a helyi kezdeményezésekre. A feladatokat valamennyi gazdasági egységben széles körben vitatták meg, nőtt a tervezés demokratizmusa.

A vállalatok, a szövetkezetek éves tervei jórészt elkészültek, á középtávra szóló feladatok kialakítása pedig folyamatosan halad. Az éves tervek többsége összhangban van a legfontosabb társadalompolitikai, gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel. Az iparban a termelés erőteljesebb növelését, a

nagy értékű termelőberendezések hatékonyabb kihasználását, a termékszerkezet korszerűsítését, az exportlehetőségek — első- sorbon a tőkésexport — bővítését, a költségek csökkentését, az ésszerűbb munkaerőgazdálkodást, a beruházási tevékenység javítását tervezik. A mezőgazdasági üzemekben az állattenyésztés, mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, a tejtermelés fokozása kapott kulcsszerepet.

A megyei és a helyi tanácsok ugyancsak kialakították, megvitatták és jóváhagyták az idei és az ötéves fejlesztési tervüket. Következetes megvalósításuk érdekében cselekvési programot, intézkedési tervet készítettek. Megkezdődött és megfelelő ütemben halad Nógrád megye középtávú területfejlesztési tervének kialakítása is. A tanácsok, a rendelkezésre álló anyagi eszközök 75 százalékát, az országosan is. kiemelt feladatok megvalósítására, lakások, gyermekintézmények építésére, a közműhálózat fejlesztésére fordítják. Több intézkedés született a különböző intézmények működését szolgáló pénzeszközök ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználására.

összességében az elkészült tervek reálisak, a népgazdasági igények mellett jól tükrözik a helyi sajátosságokat — állapította meg a megyei pártbizottság. Megvalósításuk — a megváltozott, bonyolultabb hazai és nemzetközi gazdasági viszonyok közepette —, a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket, tervszerűbb és következetesebb munkát igényel a gazdálkodás minden területéin, a pártszervek, pártalapszervezetek gazdaságszervező, -irányító, -ellenőrző tevékenysége során is. Az előterjesztés, a vita résztvevői azonban azt is hangsúlyozták, hogy a sokoldalú politikai felvilágosító munka, az egymást követő helyes intézkedések hatása máris érződik. Mindenekelőtt abban jut ez kifejezésre, hogy megnőtt a közvélemény érdeklődése a gazdaságpolitikai kérdések iránt. Nemcsak a párttagok, de a dolgozók többsége is megértette, hogy az éves tervekben, a cselekvési programokban megjelölt feladatok végrehajtása felelősségteljesebb munkát kíván mindenkitől. Támogatják a Párt politikáját, készek cselekvőén részt venni a politika megvalósításában, egyetértenek azokkal az intézkedésekkel, amelyek a tervszerűbb, a fegyelmezettebb, a hatékonyabb munka érdekében születtek.

A kialakuló, s egyre erősödő szemléleti, cselekvési egység adja a reális alapját a tervek teljesítésének, a cselekvési programokban megfogalmazott feladatok megvalósításának. Erősítése ezért állandó feladatot ad a továbbiakban a pártszerveknek, az -alapszervezeteknek. Annál inkább, mert a negyedév nem csupán kedvező tapasztalatokat hozott. A biztató eredmények egynémely helyen megnyugvást, önelégültséget táplálnak, míg a gondok nyugtalanságot, bizonytalanságot keltenek. Vannak gazdasági egységek, ahol a megnövekedett követelményekkel, a beruházási fegyelmet, a jövedelemszabályozást, a bér- és létszámgazdálkodást szigorító intézkedésekkel, a normarendezéssel általában egyetértenek. Már koránt sem váltanak ki ezek az intézkedések ilyen egyértelmű helyeslést és határozott cselekvést, ha konkrétan a vállalatot, az üzemet érinti.

A változó körülmények, azok nem várt hatása, helyenként már most zavart okoznak a cselekvési program következetes megvalósításában. A beszámoló is, a vitában részt vevők közül pedig Ozsvárt József, a salgótarjáni városi és Ozsvárt Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára szólt erről. Vannak gazdasági egységek — többek között az építőipari vállalatok, a Lampart ZIM salgótarjáni gyára, s a balassagyarmati járás néhány termelőszövetkezete —, ahol a korábban meghatározott tennivalókat, a munka kialakult módszereit csak lassan, nehézkesen igazítják a változó körülményekhez. Az is előfordul egynémely

üzemben, hogy gondjaikat eltúlozzák, s a

belső tartalékok erőteljesebb feltárása helyett a központi, illetve a megyei szervektől várnak segítséget. Nem sikerült mindenütt megfelelő kapcsolatot kialakítani a gyáregység, a telephely és a vállalati központ között, s emiatt az éves tervek jóváhagyása mindmáig késik. A feladatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzése ugyancsak kívánnivalót hagy maga után. A tapasztalatok egyben azt is jelzik, hogy a munka még szorosabb együttműködést igényel a párt- és gazdasági vezetők között, még szarosabb összhangot a politikai és a gazdasági intézkedések között.

Eredményes negyedév

A továbbiakban a megyei pártbizottság az első negyedév gazdálkodásának tapasztalatait értékelte. Megállapította többek között, hogy a termelés, az értékesítés, a gazdálkodás eredményesebb volt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A hagyományos nagyüzemek 5—6, a tanácsi vállalatok 19— 20. az ipari szövetkezetek pedig 13—14 százalékkal növelték termelésüket. Az előterjesztő kiemelte, hogy a termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységéből származik. Az üzemek többsége tervszerűen, folyamatosan dolgozott, időarányosan teljesítette tervét. Néhány gazdasági egységben — többek között a salgótarjáni sík- és öblösüveggyárban, a Salgótarján; Ruhagyárban, az ELZETT szécsényi gyáregységében — a tervezés, a munkaszervezés, a munkafegyelem, az anyagellátás és a piac gondjai nehezítették a tervszerűbb, az eredményesebb munkát.

Korszerűsödött a termékszerkezet, már az év első negyedévében több új termékkel jelentkeztek a hazai és a külföldi piacon a megye üzemei, vállalatai. Sok gazdasági egységben tettek jelentős intézkedéseket a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetésére. Tovább javult a vállalatok export- tevékenysége, az előző év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 24—25 százalékkal növekedett. Amíg az új üzemek közül a BRG, a VEGYEPSZER, és a balassagyarmati finomkötöttárugyár a szocialista országokba szállított növekvő mennyiségű terméket, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a salgótarjáni Ruhagyár, és a balassagyarmati kábelgyár a tőkésexport lehetőségeit növelte.

Sokoldalúan elemezte az előterjesztés, a felszólalók közül is többen szóvá tették a beruházási tevékenységet, az építőipari vállalatok munkáját. Noha az építőipari vállalatok teljesítménye valamelyest javult, még mindig elmaradt a tervezettől. Az eredményesebb munkát akadályozza, hogy az építőipari szervezetek még mindig nem tettek eléggé hatékony intézkedéseket a megyei párt-végrehajtóbizottság 1975. július 1-i határozatának végrehajtására. Nem sikerült a kívánt mértékben erősíteni a vezetést, szervezettebbé tenni a vállalatok tevékenységét. A termelőberendezések kihasználása nem megfelelő, a korszerű technológiát csak lassan, körülményesen alkalmazzák. Viszonylag sok azoknak a beruházásoknak a száma, amelyek nem készültek el határidőre, s ezek elvonják a vállalatok figyelmét, erőforrásait az új építkezésektől. Többek között ez a magyarázata annak, hogy az idei beruházások előkészítése nem megfelelő. Változatlanul gondok jelentkeznek a tervezésben és az építési munkálatok indulása, s várhatóan a befejezése is késik. A tennivalók koordinálása, a beruházási munkálatokban részt vevő vállalatok munkájánank összehangolása további vállaláti, illetve tanácsi intézkedéseket követel.

A mezőgazdaság fejlődéséről szólva, a megyei pártbizottság hangsúlyozta, hogy a tervtárgyaló közgyűlésen jóváhagyott tervek többségében a pártszervek, -alapszervezetek

cselekvési programjának megfelelően készültek. A szövetkezetekben, állami gazdaságokban hozzáláttak a tervek, a program megvalósításához. A tavaszi munkák — a kedvezőtlen időjárás ellenére — befejezéshez közelednek. A mezőgazdasági üzemek nagy részében megfelelő intézkedéseket tettek, vagjr tesznek az állattenyésztés, mindenekelőtt a szarvasmarha- és juhtenyésztés, valamint a háztáji gazdaságok fejlesztésére. Az értékesített hús, tej, tojás mennyisége valamelyest emelkedett az elmúlt hónapokban.

A megyei pártbizottság a negyedéves ta-' pasztalatok alapján vizsgálta a gazdálkodás eredményeit. Felhívta a figyelmet a meglévő ellentmondásokra, s hasznos tanácsokat adott azok megoldásához is. A tanácskozáson szó esett azokról a központi és helyi intézkedésekről, amelyek segítették a létszám- és munkaerő-gazdálkodás, a munkafegyelem javítását. Erőfeszítések történtek a termelőeszközök, a nagy értékű, korszerű termelőbereife dezések fokozottabb kihasználására, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a belső tartalékok feltárására, a nyereség növelésére, a költségek csökkentésére a pártbizottság értékelése mellett. Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák igazgatója, Antal Gyula, az SKÜ vezérigazgatója, Nagy Oszkár, az SZMT titkára és Szoó Béla, a Volán 2, sz. Vállalatának igazgatója szólt mindezekről részletesebben.

Feltárni a tartalékokat

Mindent egybevetve, eredményes negyedévet hagytak maguk mögött a megye üzemei, vállalatai. A tapasztalatok birtokában, a fokozódó követelmények és lehetőségek ismeretében hangsúlyozta állásfoglalásában a testület: a legfontosabb feladatot változatlanul a megyei pártbizottság, a területi, az üzemi pártszervek, a pártalapszervezetek cselekvési programjának következetes végrehajtása, a munka folyamatos ellenőrzése, számonkérése jelenti. Az ipar, a mezőgazdaság termelésének dinamikusabb növelését, a gazdálkodás hatékonyságát, jövedelmezőségét segítő sokféle tennivaló közül a beruházási tevékenység javítását és az állattenyésztés fej-, lesztését emelte ki a megyei pártbizottság.

Az idén mintegy 1,7 milliárd értékű béri»-’ házás vár megvalósításra. A negyedéves vizsgálódások éppen csak a munka indulását jelzik. Az elmaradást egyrészt az indokolja! hogy az elmúlt évi, befejezetlen beruházások lekötik az építővállalatok erejét. A legtöbb gondot azonban az okozza, hogy az intézkedések ellenére sem történt lényeges változás a beruházások előkészítésében, lassú az építési munkák üteme, a határidők elhúzódnak. Az építő vállalatok eredményesebb munkáját .gyakran gátolja szervezetlenség, á ké-' sőn készült, módosításra szoruló tervek, aa árviták.

Az előterjesztés többek között a folyamaiban lévő beruházások munkálatainak gyorsítására, az új építkezések gondosabb, körültekintőbb előkészítésére hívta fel a figyelmet. Ezt erősítette a vitában Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettese is.

A mezőgazdasági üzemekben alapvető feladatként jelölte meg a megyei pártbizottság az állattenyésztés, mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, a tejtermelés növelését. Az elmúlt években központi és helyi intézkedések egész sora látott napvilágot! amely az állattenyésztés fellendítését szolgálta. Az eredmények mindezek ellenére elmaradnak a várakozástól. Még az olyan nagy múltú gazdaságokban is. mint az őrhalmi, a palotási, a ludányhalászi, vagy a diósjenői termelőszövetkezet, megfogyatkozott a szarvasmarha-állomány. Ahogy azt Glózite András, a Nógrád megyei Állategészségügyi Állomás vezetője a vitában hangsúlyozta, mindenekelőtt szemléletbeli gondok nehezítik az állattenyésztés dinamikusabb fejlesztését.

A megye korábbi jó hagyományai, de a meglévő lehetőségek, a lakosság növekvő igényei egyaránt indokolják az állattenyésztés fejlesztését, a tej-, a húsellátás további javulását. Ezért megfelelő intézkedések szükségesek — elsősorban a szakosított szarvasmarha-telepeken — az állatállomány mennyiségének és minőségének javítására, a takarmányellátás biztosítására, a gondozók szakképzettségének fokozására. Sok szó esett a tanácskozáson a háztáji gazdaságok fejlesztéséről, az állattenyésztés és zöldségtermesztés lehetőségeinek kihasználásáról. Követendő példaként említették a salgótarjáni és szécsényi járás termelőszövetkezeteinek, fogyasztási szövetkezeteinek kezdeményezését a háztáji állattartás fellendítésére, a kisállattenyésztő és zöldségtermelő szakcsoportok szervezését, az áruértékesítés megszerzését.

A cselekvési programok végrehajtása tehát megkezdődött a megyében. Az eddigi intézkedések és azok az erőfeszítések, amelyeket megvalósításukért tettek a megye üzemeiben. vállalatainál, nem voltak eredménytelenek. Azonban az is egészen egyértelmű, hogy az eddigi eredmények csupán a kezdetet jelentik. A célkitűzések maradéktalan teljesítése az erőforrások további koncentrálását, a tartalékok feltárását, tervszerűbb, hatékonyabb munkát követelnek a gazdálkodás minden területén.

Egyetlen műszak alatt több mint ötezer pohár festését végzi a salgótarjáni öblösüveggyárban a szitanyomó gép. A hőre lágyuló festék alkalmazása megakadályozza a minták egymásba mosódását, így a berendezés egyszerre több színt, s nyolc mintát képes a felületre nyomni. Varga Kóberlné cs Marezi Mihályné felügyelete mellett tetszetős vizespoharak készülnek.

i

(