Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

\

irányítás Esztergomból

S fizikai dolgozók gyermekeinek

segítése

r HAZÁNK felszabadulása sen belül tartalmi munkáról, szeresen beérkező, kész felálltán megteremtődött annak a s nem adminisztratív szabá- datlapot a tanítóképző inté-.. lehetősége, hogy a munkás- lyozásról van szó. Az elmúlt zet harmincöt hallgatója ja-< osztály és a szövetkezeti pa- esztendőkben számtalan pró- vítja és látja el tanácsaival a rasztság gyermekei tömege- bálkozás volt ezen a téren — dolgozatok készítőit. A diák- sen kerülhessenek közép- és több. kevesebb sikerrel. A tanárok munkáját hat oktató főiskolákra. A fiatalok nagy kérdés társadalmi jelentősé- segíti. A hallgatók nagy buz- Bzama élt is a lehetőséggel. gét felismerve, a közelmúlt- galommal, látnak munkához a

Az eredmények ellenére ban összefogtak azok az or- hónap első napjain, amikor szükség van arra, hogy — szágos jellegű szervek, intéz- éppen esedékes a dolgozatok mindenekelőtt tartalmi mun- mények, amelyek úev érez- megérkezése. Nem kis felada- kával — a jövőben is foko- ték, tenni tudnak valamit. tot vállaltak magukra ezek a zotitan • biztosítsuk a fizikai Az Oktatási Minisztérium, a fiatalok és az őket irányító dolgozók tehetséges gyerme- KomAiunista Ifjúsági Szövet- tanárok. De lelkesedéssel végkeinek főiskolán való tovább- ség, az Országos Oktatási Ta- zik a munkát, mert úgy érzik, tanulását. Állásfoglalás szü- nács és az Állami Ifjúsági hogy nem lesz hiábavaló, Ihletett, hogy maguk a felsőok- Bizottság összefogott, hogy szén az előkészítésbe bekaptat ási intézmények segítsenek közös erővel hozzásegítsen a csőit diákok időről időre ezeknek a fiataloknak a fel- feladat megoldásához. Az or- újabb olyan anyagrészt eleve- vételi vizsgára való felkészü- 6zág valamennyi felsőoktatási nítenek fel, amelynek a fellésben. Valóban segíteni kell intézményében társadalmi bi- vételi vizsgán minden bizony- őket, de nem úgy, hogy a fel- zottságot hoztak létre, amely- nyal hasznát veszik, vételi vizsgán előnyt bizto- nek feladata a fizikai dől- A középiskolás fiatalok biBítunk számukra, hanem úgy gozók gyermekeinek előkészí- zalommal vannak főiskolás lehogy különös gonddal élőké- tése a felvételi vizsgára. Je- levelező partnerük iránt, amit szítjük őket a felvételire, biz- lenleg a középiskolák harma- bizonyít, hogy mind többen, tosítjuk számukra, hogy dik és negyedik osztályos ta- külön levélben is kérnek felegyenlő eséllyel vegyék fel a nulóíval tartják e bizottságo- világosítást a felvételi köve- versenyt kedvezőbb körűimé- kon keresztül a felsőoktatási telményeiről, a lehetőségek- nyek között lévő társaikkal." intézmények a kapcsolatot. Az ről.

Ügy v,élem, senki sem ké- előkészítések szervezését fel- Az előkészítést azonban

telkedik abban, hogy 6ok fi- sőoktatási intézménytípuson- nem csupán levelezés formá- zikai^ munkát végző szülő ként egy — arra kijelölt — jában kívánjuk lebonyolítani, gyermeke bizonyos vonatko- intézmény koordinálja. Különféle elgondolások szüzásban még mindig hátrány- Az ország valamennyi ta- lettek már arra is, hogyéven- ban van más társadalmi ré- nitó- és óvónőképző intézete ként a tanév befejeztével teg gyermekeivel szemben. Ha ilyen irányú munkájának irá- bentlakásos tanfolyamot tarelismerjük, hogy a közvetlen nyitására az illetékes szervek tunk azon fiatalok számára, környezet befolyásolja a gyér- az Esztergomi Tanítóképző akik erre igényt tartanak. Ha mek érdeklődésének alakulá- Intézetét kérték fel. Az el- e tanfolyam anyagi alakját sát, akkor látnunk kell azt is, múlt év december 8-án vala- sikerül megteremteni, akkor hogy sok fizikai munkát vég- menyi érdekelt fél aktív rész- minden bizonnyal sok részt- ző szülő még mindig nem vételével indult a munka. A vevője lesz és megfelelően kiismeri fel annak Jelentőségét, megalakulást követő napok- egészíti az évi írásbeli mun- amlt a könyvtár, a nyugodt ban az intézetek levélben fel- ka eredményeként szerzett tanulási légkör biztosítása je- keresték azokat a középisko- leglényegesebb ismereteket. E lent a felnövekvő gyermek lásokat, ahol előzőén már je- tanfolyam arra is alkalmas le- számára. Mások felismerik lezték tanítói és óvónői pálya hét, hogy még közvetlenebb ugyan, de nincs módjukban iránti érdeklődésüket. E fel- kapcsolat alakuljon ki a fel- mindezt megadni. Részben sa- hívásra mintegy kétezer fia- vételre jelentkező és a már ját szellemi felkészültségük tál jelezte, hogy az intézmény főiskolás diák között, melyhiányossága, részben egyéb- által szervezett előkészítőn nek eredményeként a segítés, irányú elfoglaltság, érdeklő- részt kíván venni. Az élőké- a vizsgára, a szakmára való dési terület miatt, amely né- szítás írásban történik. Ha- felkészítés is eredményesebb ha akaratukon kívül is távol- vonta feladatlapokat kapnak lehet.

sodorja őket attól az érdeklő- az érdeklődők a tárgyakból, EGY-EGY kezdeményezés

dési körtől, amelyre gyerme- amelyekből felvételi vizsga társadalmi haszna nem mér- kének — társadalmi és egyé- van. A dolgozatokat a felső- hető le az indulásnál. Sok- ni érdekből — egyaránt szűk- oktatási intézmények hallga- szór évek szükségesek ahhoz, sége volna. tói, a „diáktanárok” javitják, hogy megalapozott véleményt

NAGY felelősség hárul te- ők tartják a közvetlen kap- lehessen mondani, következ- hát a társadalomra, hogy to- csolatot is egy-egy középisko- tetőst lehessen levonni. Fela- vábbra is biztosítsa a termé- lássál. Minden tanító- és óvó- datunk világos ismeretében szetes és igazságos kiváloga- nőképző intézet saját iskoláz- mindent el kell követnünk, tást, hogy a fizikai munkát tatási körzetéhez tartozó kö- minden keretet és módszert

végző szülők gyermekei meg- zépiskolással közvetlenül kap- kell használnunk annak

felelő számban jelentkezze- csolatban áll. teljesítése érdekében. A fizinek és foglalják el helyüket Az Esztergomi Tanítóképző kai dolgozók gyermekei helyét a felsőoktatási intézmények- Intézet közvetlenül csak Ko- a felsőoktatási intézményekben. Ehhez azonban az eddi- márom, Nógrád és Pest me- ben senki sem vitatja. Ha

ginéi sokkal körültekintőbben gye fiataljaival áll összekötte- ennek jogosságát elismerjük, kell őket sne felkészíteni. El tésben. A három megye te- akkor biztosítanunk kell an- kell érnünk, hogy közülük rületén hatvanöt harmadikos r!,ak maradéktalan megvalósu- többen felvételizzenek ered- és negyvenkettő negyedikes lását is. A mozgalom elindí- ményesen és a felvételizők középiskolás kapja tehát ha- tói, megvalósításának művelői közül kevesebben hagyják el vonta rendszeresen a felada- bíznak a közös munka sikeré- idő előtt a felsőoktatási intéz- tokát irodalomból, nyelvtan- ben.

mények padsorait. A segíté- ból és történelemből. A rend- Dr. Gábris József

: Gerencsér Miklós:

| EMLÉKE TISZTA FÓRRÁ,

300 éve született II. Rákóczi Ferenc 3

a

■

a

I

■

:

*

:

í

■

a

»

iWIWI

29.

Még szerencse, hogy a rettegett portyák sikerei megóvták a kuruc hatalom tekintélyét. s ezzel Rákóczi vezetői presztízsét. Bercsényi , Miklós, aki a nagy had- mozdulatokban sorra alulmaradt, rajtaütéseivel próbálta megvigasztalni a fejedelmet- Kevésssel a balszerencsés pudmerici ütközet után lovassága élén beszá- iguldozta az egész bécsi medencét, sorra-rendre tönkreverte az útjába kerülő császáriakat, portyái rettegésben itartották Morvaország nagy részét, győztesen nyomult egészen a bécsi hidakig. rémületbe tartva a császári

•udvart- Szilárdan birtokolta

malackai táborát, pedig ez a Pozsony mégyei mezőváros nyargalásnyi távolságra volt Bécstől- Rengeteg zsákmányát megosztotta a fejedeílem parancsnoksága alatt lévő csapatokkalÁm a huszáros bravúrokkal •nem lehetett megtörni a Habsburgok erejét. Jól tudta ezt Rákóczi. Gondjaiba, teendőibe mélyedve töltötte •napjait Nyitrán- Ide hívta Bercsényit a malackai táborból, hogy tanácskozzék vele az összehívandó országgyűlés ügyében.

ÖNFEJŰ NAGYÜRAK

A történelmi folytonosság szerint Rákos mezeje kínálkozott legalkalmasabbnak a kuruc országgyűlés megtartására. Épp a folytonosság politikai hordereje miatt a császáriak gyorsan megszállták Rákost, hogy legalább a történelmi helyszín nyújtotta jelképes tekintélytől fosszák meg a nemzeti önállóság képviselőit. Bercsényi Miklós osztatlan befolyásnak örvendett a Felvidéken, ezért ő Lévára kívánta összehívatni a rendeket. Sok megye küldöttei már a felvidéki városban gyülekeztek. Rákóczi mégis Szécsény mellett döntött: Nógrád megyében éltek legodaadóbb köznemes hívei, ehhez az erőhöz kötődött nélkülözhetetlen bizalmasa, egyik legönzetlenebb politikai támasza, Ráday Pál. Persze, a kövező földrajzi fekvés is Szlcsény mellett szólt. De azzal, hogy Léva ellenében a nógrádi mezővárost részesítette előnyben a fejedelem, Bercsényivel szembeni külön véleményét is jelezni kívánta.

Bethlen Gábor óriási sátrát állították fel Rákóczi számára a szécsényi nagyréten, az úgynevezett Borjúpáston. A tizenkét árbocos palotasátrat félkörívben vette körül huszonöt vármegye táborhelye. Több ezer küldött gyűlt ösz- sze, de azért számos vidékről hiányoztak, így a Parti- umból, az Alföld egyes részeiről és az egész Dunántúlról. Német és latin helyett ma4 NÓGRÁD — 1976, április 17., szombat

Bronzdiplomás versmondó

Tolmácsolni a gondolatokat

Mii tévéajánlatunk

20.05: A TÁVOL-KELET KÖZELRŐL.

Űtifilmaorozat I. rész.

Aba Iván mondja útifilmjéről, melynek színhelye Szingapúr, Honkong és Thaiföld. „Szingapúrban szinte semmi »■turistalátnivaló« nincsen, s az angol gyarmatosítók Tudor-stílusú házait már nagy gonddal kell karbantartani, hogy legalább valamit mutathassanak a külföldieknek. De Szingapúr a világ negyedik legnagyobb kikötője, gyorsan fejlődő iparral és a kínai szakácsművészet remekei Itt is megkóstolhatok. A kuriózumot a környező maláj halászfalvak jelentik. Hongkongban a zsúfoltság a feltűnő és az, hogy Itt minden kapható. Thaiföld pedig már igazi turistaparadicsom, igyekeznek is kihasználni, ameny- nyire lehet. Erről a három országról szól a sorozatom. Gazdaságáról, Buddha-temp- lomairól, kínai negyedeiről, színházairól, népünnepélyeiről, vagyis arról, ami egy odavetődő magyarnak ebben a három országban érdekes lehet.”

gyárul folytak a tanácskozások. Rákóczi 1705. szeptember 12-én nyitotta meg az országgyűlést, majd letett minden hatalmat, magánemberként kívánt a tárgyalások részese lenni, hogy a vallott szabadság szerint tárgyalhassanak, dönthessenek az ország dolgaiban a nemzet képviselői. Hivatalos szerepének ilyképpeni önkéntes feladása egyáltalán nem jelentette azt, hogy passzivitásra szorítkozott az országgyűlésen. Változatlan energiával tejt eleget nápi vezetői kötelességeinek, s a főnemesi rang jogán hallatta véleményét a vitákban.

Hallatta, de nem juttatta érvényre! Csak annyit fogadtak el álláspontjából, ameny- nyiről meg tudta győzni a rendeket. Hivatalából következően ő volt a legtájékozot- tabb vezető, ezért mindenkinél tisztábban látta az országgyűlésre háruló teendőket. Hű támogatójával, Ráday Pállal összhangban elsősorban a háború folytatását, a nemzeti összefogás megerősítését, a nemzeti királyság ügyét, a hadviselési fegyelem megszilárdítását, a vallási ellentétek kiegyenlítését, a jobbágyság iránti igazságosabb viselkedést tartotta a legfontosabbnak. Mindez együtt a szabadságharc nagyobb hatékonyságát, a függetlenség biztosabb ki-vívását célozta, még pedig a kedvezőtlenre fordult külpolitikai viszonyok között.

(Folytatjuk)

A Nógrád megyei versenyzők Benjáminja volt, de tizenkilenc évével talán az egész mezőny legfiatalabb tagja. Először vett részi a munkásfiatalok országos versmondóversenyén, s teljesítményét bronzdiplomával jutalmazták.

— Kicsit félve jöttem Salgótarjánba — mondja Nagy Zalán —, egyrészt, mert fiatal vagyok még, másrészt, mert országos versenyről volt szó. Nem is beszélve arról, hogy én minden fellépéskor izgulok.

A munkásfiatalok harmadik országos versmondóversenyéről most hallott első ízben a balassagyarmati vasútállomás újdonsült váltókezelője. S a véletlen — vagy irodalmi érdeklődése inkább? — szerephez jutott abban, hogy idáig eljutott.

— A munkahelyemen érdeklődtem, hogy hol lehetne a szakközépiskolában kezdett irodalmi színpadi tagságomat folytatni. Azt mondták, hogy menjek el a művelődési központba, ott szükség lehet rám. Molnár László- né, a Madách Imre irodalmi színpad vezetője szívesen fogadott, s minthogy az idő tájt lehetett jelentkezni a megyei versenyre, megbeszéltük, én is indulok. Bejutottam az első öt közé, s ily’ módon az országos versenyre.

— Ki segített a felkészülésben?

— -Molnár Lászlónéval választottuk ki az egyéniségemnek megfelelő verset, s ő volt az, aki több Ízben is meghallgatott, javítgatta a hibáimat. Tulajdonképpen ez a mostani bronzdiploma, amelynél remélem, lesz majd még jobb is, részben az ő érdeme is.

— Hogyan készülsz fel egy vers elmondására ?

— Először csak olvasgatom a verset, hetekig, hónapokig, amíg teljesen meg nem értettem és így meg nem tanultam. Közben lassan kirajzolódik, összeáll előttem a kép, amikor már úgy tudom elmondani a verset, magamon átszűrve, hogy közvetíteni tudom a gondolatát, mások számára is érdekessé tehetem... Sajnos, nekem nincsen magnóm, ami sokat segítene, visz- szahallgathatnám magamat, ezért gyakran a tükör előtt szoktam verseigetni.

— S ez ajánlható módszer mások számára is?

— Mindenféleképpen, mert az ember ellenőrizni tudja magát, ki tudja javítani a hibás arcjátékot, gesztusokat. Mert a verset nem előadni, hanem elmondani kell, átélni, világosan, érthetően. Az itteni zsűri is erre hívta fel a figyelmet.

— Miért? Erre már mások is figyelmeztettek?

— Középiskolában, mint említettem mér, nagyon sokat szerepeltem. Ünnepségeken, az irodalmi színpad rendezvényein. Tavaly • részt vettem a budapesti kollégiumok felszabadulási szavalóversenyén, korábban a szép kiejtési versenyen. Mindenütt elmondták a versmondás alapszabályait, s igyekeztem azokat megfogadni.

— Mit jelent számodra a versmondás?

— Valami egészen csodálatos érzést. Mert amíg csak olvasok egy verset, addig csak magamnak szól. De tudatni másokkal is, azt, amit megértettem a versből, tolmácsolni a költő gondolatait, már egy másik minőség. És, ha sikerül kapcsolatot teremteni a közönséggel, az a legcsodálatosabb. Amikor ez sikerül, megérzi az ember. Látja az arcokon, hallja a csendet, a figyelmet... Sajnos, a döntőn nem tudtam úgy szerepelni, mint szerettem volna. Éreztem, hogy erős a verseny, kiváló szakemberek ülnek a zsűriben, és ez valahogyan visszafogott Legközelebb talán már könnyebb lesz.

— Kinek a verseit szereted mondani? Más megfogalmazásban: ki a kedvenc költőd?

— Nincsenek senkivel szemben előítéleteim. Tulajdonképpen minden költőt és minden verset szeretek, ha közösségi mondanivalója van, ha azt, amit mond, át tudom élni; És ez lehet drámai, vagy vidám hangvételű, számomra egyre megy. Ha azonban választani kellene, akkor mégiscsak Ratkó József mellett döntenék. Miért? Mert verseiben mindig a jelennel, az emberiség időszerű problémáival foglalkozik, tehát mindenkihez szól. És az sem mellékes, hogy színvonalas költő, jól mondható verseket ír.

A hosszú, nyurga fiatalember számára — aki egyszerűségével, csendességével és komolyságával tűnik ki a többiek közül — felejthetetlen élményt szerzett a versmondóverseny. A hozzá hasonló, versszerető munkás- fiatalokban jó barátokra, eszmetársakra. beszélgetőpartnerekre lelt. S tovább erősödött benne a költészet szere- tete.

Sulyok László ,