Nógrád. 1976. április (32. évfolyam. 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

] ubileum Balassagyarmaton r JUBILÁL A SZÁNTÓ Ko­vács János Szakközépiskola Balassagyarmaton. A negyed- százados jubileum az iskola életében fontos esemény- Érezteti hatását a nevelő­munkában. mozgalmi tevé­kenységben az egész tanév­ben- Amint a jubileumi bi­zottság beköszöntőjében is áll. az iskola az elmúlt év­tizedekben hatékonyan, csak­nem 2500 fiatal középiskolai képzésével szolgálta a volt uralkodó osztály műveltsé­gi monopóliumának felszá­molását. ..Dinamikus jelleg­változásaival az új társada­lom új igényeit elégítette ki: a tanítókénzéstől az általános gimnáziumi oktatáson ke­resztül. az egészségügyi kö­zépkáder. mezőgazdasági gé­pészek, és óvónők szakközép­iskolai képzéséig” — közli a beköszöntő­A jubileumi év eseményei különösen a tanév második felében sokasodnak- Többi között. már ennek jegyében rendezték meg idén január­ban a szalagavató ünnepsé­get. Szerepelt a programban Szántó-est. s Lőrinz Gézáné. igazgatóhelyettes nemrég egy gazdag iskolatörténeti fotó- és Alkotó Ifjúság kiál­lításon kalauzolt. Külön említést érdemelnek a kiállítás „méretei”.. Az is­kola dísztermében — tulaj­donképpen egykori ..bírósági díszterem” — olyan hatalmas tárgyi anyag halmozódott, hogy egyszeri áttekintése is gondot okoz. — Iskolánknak csaknem fél­ezer diákja van. s erre az alkalomra 350 produktum ér­kezett — jegyzi meg Lőrincz Gézáné. igazgatóhelyettes. — Természetesen, az anyag változatos, minőségét te­kintve is­A kiállítás iskolatörténeti fotóanyaga teljes mértékben megfelel a rendezők azon el­képzelésének, hogy megkö­zelítően hű képet adjon a változatos és váltakozó pro­filú középfokú intézmény negyedszázadáról- A tárlat­nak ez a része tehát minde­nekelőtt dokumentatív ér­tékkel bír- A képek, korabe­li felvételek jól illeszkedné­nek egy elkészítendő iskola- történetbe. A SZÁNTÓ Kovács János Szakközépiskolában jelenleg három szakon folyik képzés, az egészségügyi óvónőkép­ző szakközépiskolai képzé­sen túl mezőgazdasági gépé­szeket is nevelnek- Az isko­lának ez a szerkezete az Al­kotó ifjúság kiállításon is azonnal érzékelhető, s tu­lajdonképpen jó, hogy így van. A rendezőknek nem az volt a célja, hogy a tárlat anyaga azonos színvonalú legyen- Minden tanuló ké­szített valamit erre az alka­lomra, természetes tehát, hogy gyengébb munkák is születtek- A fiatalok úgyne­vezett szabad idős tevékeny­ségét kívánták mindenek­előtt befolyásolni, s megje­gyezhetjük, ezt a célt elér­ték- Zömmel kézimunkákat készítettek. Főként lányok járnak ide, s mindössze 120 a fiútanuló. A nagy anyagból még váz­latos ismertetőt sem adha­tunk. Annyit jegyeznénk meg, hogy külön érdemes megnézni az óvónőképzősök munkáit, játékait. óvodai szemléltetőeszközeit, az óvo­dai gyakorlati foglalkozások­ra készült tárgyakat, s min­denekelőtt az ötletes bábo­kat. Az egészségügyi szak­középiskolások és a mező- gazdasági gépszerelők tevé­kenységéből kiemelkednek a szemléltető táblázatok, esz­közök, illetőleg modellek­Néhány szót a pályázatok­ról- Körülbelül húsz pálya­munka készült el egészség- ügyi, mezőgazdasági gép­szerelő témában- A dolgozatok színvonala ál­talában nem túl magas. Figyelmet érdemel azonban az a tematikai változatosság, amely a fiatalok érdeklődé­sének változatos voltáról ta­núskodik. S ez biztosítékot je­lenthet arra. hogy a témák­ban az elmélyülés a jövőben fokozódik­Befejezésül még néhány következő rendezvényről, csak néhány szóban. Tóth La­jos, igazgató hangsúlyozza a jubileumi év központi esemé­nyét- Erre április 24-én kerül sor, Balassagyarmaton, több helyen, többi között a Mik­száth Kálmán / Művelődési Központban, s jaz iskolában- Ez az ünnepség a névadó. Szántó Kovács János szelle­mében zajlik le, illetve em­léke ápolását is jelenti- Ezen a napon nyitják meg az isko­lagalériát, amely állandó jel­legű lesz, s tevékenysége ki­sugárzik a város közműve­lődésébe is. — Megnyitó kiállításunk a Szántó szülőföldjének üze­nete címet viseli, megnyit­ja Szabó István szobrászmű­vész, s Kelemen István, a Kulturális Minisztérium mun­katársa, — mondja Tóth La­jos. — A művek a hódmező­vásárhelyi művésztelep tag­jainak alkotásai, kapcsolato­sak tematikailag a földmun­kás-mozgalommal. Iskolaga­lériánk méreteit tekintve na­gyobb lesz. mint a Horváth Endre Galéria, s tevékenysé­gét a város más iskolái és üzemek számára is szerve­zi. AZ ÜNNEPI megemléke­zést e napon a Mikszáth Mű­velődési Központban rende­zendő központi ünnepségen Tóth Lajos tartja. A Balassa és az Ipoly étteremben a ré­gebben végzett ..Szántósok” találkozóját rendezik meg, s bál is lesz­A jubileumi év eseményeit, a május 8-i ballagás, illetve május 29-i sportpályaavatás és tomaünnepély zárja­T. E. Mai tévéajánlatunk r 17-50: „Előszó helyett" címmel * hamarosan megkezdődő „Harmadik határ” című magyar—lengyel kopro­dukcióban készült filmsoro­zathoz hallunk bevezetőt- A nyolcrészes, kalandos törté­nethez. amely a második vi­lágháború eseményeit idézi fel a Magyarországra mene­kült lengyelek szemszögé­ből, Sipos Tamás, a sorozat dramaturgja, dr. Godó Ágnes. hadtörténész és dr. Karsai Elek történész fűz kommen­tárt. 18.35-kor „A hétköznapok politikája” című sorozatban a párt vezető szerepéről mondják el véleményüket az adás meghívottjai, munká­sok. termelőszövetkezeti pa­rasztok. Este 20.05-kor befe­jeződik az „Itt járt Mátyás király” című zenés produk­ció, majd 21-05 kor a magyar tájakat bemuta­tó sorozatban a Kiskun­ság geológiai kialakulásá­val. az itt honos ősmestersé­gekkel ismerkedhetünk meg- 21.30-kor 45 perces dokumen­tumfilm kerül képernyőre, amely a határőrök felkészülé­sét, munkáját kívánja ábrá­zolni „Őrizők" címmel. Nem­csak az itt szolgálatot telje­sítő fiatalok hétköznapjai­val ismerkedhetünk meg, ha­nem azzal is. milyen köve­telményeknek kell eleget ten­niük nap mint nap­Kulturális szemle a salgótarjáni járásban A Salgótarjáni Járási Úttö­rőelnökség évről évre meg­rendezi kisdobosok és úttörők részére a kulturális sereg­szemlét Ezek a rendezvé­nyek valóban seregszemlék, a részt vevő pajtások tudá­sukkal, felkészültségükkel és széles műsoraikkal mindig kivívják a nézők elismeré­sét. Ebben az évben — a kör­zeti bemutatók után — a já­rási döntőt nemrég Somoskő­újfaluban tartották meg, ahol több mint 35 egyéni, -illetve csoportos műsorszámmal lép­tek fel a pajtások. A szemle alapvető célja — hangsúlyozta köszöntőjében Kovács Tibor járási úttörő­elnök —, hogy a közös szín­játék, a tánc, az éneklés, a művészettel való találkozás örömének élményéből alakít­son ki tartós közösségi és művészettel élni tudó szemé­lyiségeket. A szemlékre való1 felkészülés a gyermekközös­ségek szabad idős tevékeny­ségében alapvető fontossá­gú, mert az esztétikai nevelés területén alapvető tennivaló­kat old meg. Szélesedik a csapaí „kultorális közélete” is. A járási döntőt két kör­zeti bemutató előzte meg, ahol a zsűrinek 140 műsorszámból kellett kiválogatni azt a har­minckilencet, amit a Somos­kőújfalui művelődési ház­ban bemutattak az úttörők. A műsorszámok igazolták, hogy a salgótarjáni járás út­törőcsapatainál a kulturális életet a változatosság és az igényesség jellemzi. Növeke­dett a versmondás és az énekszó mellett a tánc, a né­pi gyermekjáték, a hang­szerszóló, a gyermekszínjá­ték és a bábjáték aránya. A változatosság növelte a szemle vonzerejét és így több pajtás jutott el ahhoz, hogy a közösség előtt mutassa be tehetségét. A műsorösszeál­lítás fokozta a szemle játé­kosságát, s külön dicséretet érdemel, hogy a felkészítést végző nevelők, úttörővezetők a gyermekek életkorának megfelelő válogatással lep­ték meg a nézőket. Szép teljesítményt nyújtott a karancslapujtói úttörőcsa­pat énekkara, több szólamú kórusmű bemutatásával. Az éneklő őrs kategóriában a So­moskőújfalui úttörőcsapat ért el kiemelkedő eredményt Ángyán Tamás nagybátonyi, Bodor László kazári pajtás hegedű-, illetve citeraszóló- játékával nyújtott jó teljesít­ményt. A kisterenyei citera- trió, a mátramindszenti gyer­mekjáték, a karancslapujtói ballada, és a mátraverebélyi népi tánc nemcsak a zsűri elismerését, de a közönség dicséretét is kiérdemelte. A mátraverebélyi pajtások be­mutatták még 30 év legszebb úttörődalait is. Egyéni szá­mokban — ének és mese — Kapás Károly Somoskőújfa­luból, Szomszéd Csilla és Bar- na Péter Kisterenyéről, élet­koruknak megfelelő, szép számokkal léptek fel. A fel­sorolt művészeti ágakban az illetékes csapatok, rajok, őr­sök — egyéni számokban a pajtások — a járási úttörő- elnökségtől nemcsak okleve­let és aranyjelvényt kaptak, hanem megszerezték azt a j got is, hogy a megyei kultu­rális .seregszemlén részt ve­gyenek. Minden versenyen — hang­súlyozta Hargitai Attila járá­si művelődési felügyelő, a zsűri titkára — vannak to­vábbjutók és vannak olyanok is, akik felkészültségép, vagy a témaválasztáson kell javí­tani, de a lelkes munkáért az utóbbiak is dicséretet érde­melnek. A 30. évforduló je­gyében megrendezett járási döntő színvonala sokat ja­vult a korábbi évekhez ké­pest. —s. —ó. Születésünk titkai... Új sorozat a tévében Hogyan állapítják meg a 4 —6 napos terhességet? Miért éppen a 266. napon indul meg a szülés? Milyen a mé­hen belüli fejlődés első idő­szaka? Mik a férfimeddőség okai ? Milyen akadályokkal kell megküzdenie a magzat­nak, hogy egészségesen jöj­jön világra? Ilyen és hasonló kérdések halmazát válaszolja meg a televízió szerdán indult Szü­letésünk titkai című új tu­dományos-ismeretterjesztő so­rozata. • •■•••■•••■■■•■■»•■-••■•■•■•■■•■■■aaaa,,aaaaaiaaa !•■■■■■■•«•■■■ ■■■■■■■aaa,aaaaaaaaaaaaaal I Gerencsér Miklós: EMLÉKE TISZTA FORRÁS 300 éve született II. Rákóczi Ferenc « l 17. Serényen készültek elve- szejtésére. Már a vészbírósá­got is összeállították. „Ma­gyar” . bíróságot, kizárólag osztrákokból. Pártfogóinak nem sok idő maradt meg­mentésére. Amellett teljesen reménytelennek látszott ki­hozni a rabot az erödbörtön- ből. És mégis megtörtént a hihetetlen! Felesége, ez a be­teg, fiatal nő emberfeletti célra vállalkozott. A porosz király Bécs iránti rosszallá­sát hallatlan leleménnyel ka­matoztatta. Lipót császár gyóntatójától, a Rákóczi őr­zésével megbízott Lehman kapitányig fontos személye­ket nyert meg férje életéért. Lehman, aki kezdetben igen ellenséges bánásmódban ré­szesítette a fejedelmet, in­kább porosznak bizonyult, mint osztráknak. Amikor meg­győzték arról, hogy Porosz- országnak érdekében áll Rá­kóczi életben maradása, min­den eszközzel igyekezett elő­segíteni a szökést, öccse, az alig 18 esztendős zászlós hű­ségesen végrehajtotta utasí­tásait. Pontról pontra, de vak­merő egyszerűséggel tervez­ték meg a menekítést. 1701. november 8-án, a kora esti órákban közlegényi egyenru­hába bújtatták a fejedelmet, terebélyes málhát raktak a nyaka köré és a zászlós, mint­ha cipekedő legényét ösztö­kélte volna, maga előtt te­relte ki az erődből a súly alatt rogyadozó Rákóczit. A sűrű őrség szemeláttára tör­tént mindez. Kint a város­ban a készenlétben váró lóra ült, de mivel nem ismerte ki magát a sötét, zegzugos ut­cákon, hajszál híján vissza­lovagolt az erődbe. Lehman zászlós néma jelekkel igazí­totta útba. Ez a kis késleke­dés majdnem elrontott min­dent, mert közben becsuk­ták a városkaput. Rákócz ré­szeg lovasként danolászta az egyik népszerű bakadalt, a császári katonák modorában 4 NÖGRAD - 1976. április 2., péntek viccelődve kérte a kapuőrö­ket, hogy engedjék ki. Azok mit sem gyanítva, betyárbe­csületből kaput nyitottak a borissza, jópofa közkatona előtt. Szökése nyomán óriási za­var kerekedett. Vad rémhí­rek keltek szárnyra. Lehman kapitányt lefejezték, testét felnégyelték. Erélyes parancs érkezett minden vármegyé­hez a felségáruló kézrekerí- tésére. Nagy összegű vérdíjat ígérő felhívásokat függesz­tettek ki szerte Magyarorszá­gon. A rövidlátó, gyűlölettől el­vakult Bécs nem fontolta meg, mit cselekszik: a nagy zenebona olaj volt a tűzre. Öröm és remény támadt min­denütt, ahol értesültek Rá­kóczi szökéséről, ö maga iszonyú hányattatások után november 24-én titokban megjelent a varsói francia misszió lazarista rendházá­ban. PRO PATRIA ET LIBERTATE A lazarista rend varsói ko­lostorában még megérkezése estélyén találkozott Rákóczi bújdosó vezértárséval, Ber­csényi Miklóssal. Szánalmas külsőt mutatott a gróf. Cson­tig soványodva, betegen ten­gődött, de személyes nyomo­rúsága egyáltalán nem érde­kelte. Azóta, hogy Rákóczi le­tartóztatásának hírére Len­gyelországba menekült, sza­kadatlan fáradozással szőtte- tervezte a megindítandó fel­kelést. Így, hazátlanul, nincs­telenül is nagy tekintélynek örvendett. Megnyerte a ma­gyar ügynek a francia király varsói követét, Du Heron már­kit is. A legbefolyásosabb lengyel főurak egyike, Adam Sieniawski belzi palatínus szintén támogatójuk lett, sok más lengyel nemessel együtt. Ugyanakkor lépten-nyomon szaglászókba, bérgyilkosok­ba lehetett botlani. Valószí­nű, Bercsényi szándékosan viselt toprongyos öltözetet, hogy ezzel még inkább rang­rejtve maradjon. Rákóczi a legegyszerűbb francia polgári ruhába öltözött. Találkozá­sukkor egész éjszaka a körül­ményeket, a lehetőségeket, a politikai helyzetet értékelték, és megállapodtak a teendők­ben. Az átélt veszedelmek után még nagyobb körülte­kintéssel kívánták az ügyet szolgálni. Tudták, meggyil­kolásuk érdekében semmi ál­dozattól nem riadna vissza a bécsi udvar, amelynek ké­mei örökké a sarkukban szi­matoltak. A személyes biz­tonságnál sokkal magasabb érdekek miatt kellett vigyáz­ni életükre: Longuéval áru­lásakor letartóztatták még Szirmay Istvánt, Sándor Gás­párt, a három Vay fivért — Mihályt, Lászlót, Ádámot. Szirmay és Sándor a Habs­burgok szolgálatába szegő­dött, a három Vay börtön­ben. Ketten maradtak tehát a mozgalom irányítására. Szó szerint nélkülözhetetlenné vált a haza számára mind­kettőjük élete. Annál indo­koltabb volt az elővigyázat, mert az osztrákoktól rette­gő II. Ágost lengyel király­tól sem oltalmat, sem segít­séget nem remélhettek. Csak­is a magyar ügyet pártoló lengyel és francia barátaikra számíthattak. Főképp Sie­niawski palatínusra és Rad- ziejowsky bíborosra, akik Béccsel szemben a franciák­kal való szövetséget pártol­ták. Miközben a külföld támo­gatásáért fáradozik elnyűhe- tetlen szorgalommal a két bújdosó főúr, figyelmük egy pillanatra sem hanyagolja el a hazai viszonyok alakulá­sát. Bármilyen nehéz kap­csolatokat tartani ezekben a gátlástalan időkben, bármi­lyen kockázatos soha nem látott utazók előtt felfedni kilétüket, módot találnak a tájékozódásra. Különösen nagy öröm, hogy kezdemé­nyezőn igyekeznek hozzájuk a hírekkel — a maguk ré­széről ugyancsak nagy kocká­zatokat vállalva — a hazai mozgolódások követei. Egyik ilyen kapcsolatot kereső és ta­láló hazafi Szentiványi Sán­dor, Thököly egykori kuruca? aki Sztambuli kereskedőként jutott Rákócziék nyomára. (Folytatjuk) Mint a televízió közműve­lődési főosztályán elmond­ták, a tavaly nagy sikert aratott „Öröklődés titkai” cí­mű sorozat folytatásának szánják a mostanit. Akkor ugyanis a nézők számtalan levéllel reagáltak az előadá­sokra-, s a legérdekesebb kér­désekre adott válaszokból állt össze a Születésünk titkai. Mint akkor, most is, a na­gyon szuggesztíven előadó dr. Czeizel Endre genetikus áll a kamerák elé, hogy gaz­dagon illusztrálva avassa be a nézőket a születésünk kö­rüli titokba. A megterméke- nyüléstől a születésig7 a női szervezetben lezajló bioló­giai folyamatokról szól a 9 előadás. A tévéfilmsorozat­ban látottak megbeszélésére klubokat szervez a Magyar Vöröskeresdt. A tizedik adás éppen ezeket a klubokat lá­togatja meg és filmre rögzít­ve a nézőkkel is megismerteti a legérdekesebb és közérdek­lődésre számottartó kérdése­ket, amelyekre ugyancsak dr. Czeizel Endre válaszol. Czeizel doktor gyakran használ egy új fogalmat, az „értelemgyerek” kifejezést. Értve ez alatt azt, hogy a családtervezés során éljünk a tudomány eredményeivel; azért, hogy a jövőben ne le­gyen véletlenszerű a gyer­mekvállalás; hogy a gyer­mekáldás akkor következzék be, amikor a szülők akar­ják, s amikor a fogamzás számára a legelőnyösebbek a biológiai körülmények; hogy egészséges, jól fejlett gyerek jöjjön a világra. A fogamzásról és a kor­szerű fogamzásgátlás mód­szereiről, a megtermékenyü- lés utáni embriófejlődésről, a meddőségről, a vetélésekről, a fejlődési rendellenességek­ről, a koraszülésről, a szülés- ről-születésről szólnak az egyes előadások. Sok hasz­nos tanácsot adva a leendő szülőknek, a leendő édes­anyáknak. A sorozat egyes adásait szerda esténként és a szom­bat délelőtti ismétlések al­kalmával tekinthetik meg a nézők. &. M. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents