Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
Mi történt a határozat óta? (If.) Pápán a 304. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben 34 szakmát tanítanak. Képeznek fémipari, építőipari, textilipari, elektromos szakembereket, szabókat, fodrászokat, asztalosokat stb. Az iskolában jelenleg 1200 diák tanul a jól felszerelt tantermekben és tanműhelyekben. Képünkön: Koys István oktató > tetőszerkezeteket ismerteti a diákoknak. (MTI-fotó — Fehér József—) Klub születik Nagy változás, amely nyomán egyfajta állandóság köszönt ránk. A legszebb, vagy éppen a legnehezebb szakaszok közé tartozik egy nő életében? Ez is- az is a gyermek varasa. Még fiatal és csinos, s már három gyermek csepe- redé&éért felelős nóismerő- söm szájából hallottam a bölcs tanácsot, egy első gyermekét váró fiatalasszonynak címezve: „Ha minden felhajtás nélikül, egyszerűen, okosan élsz, és ráfigyelsz, mindama» ami örömet hoz ebben az állapotban, jó lesz vissza- gondolni ezekre a hónapokra”. — Mosolyogva hozzáfűzte még: ..Nem is olyan sokszor ismétlődik meg...” De ahhoz, hogy okosan éljen az ember, tisztában kell lennie helyzetével, lehetőségeivel, jó- ha megismerkedik az állapotával együttjáró dolgokkal. És nem pletyka- szinten, a -mindentudó szomszédasszonyok sokszor egymással homlokegyenest ellentéte® tanácsai alapján. Nem 3s a rendelő várószobájában ^'.suttogott rémísztgetésekből. Akikor, hogyan? Kaphatók, hasznos, okos egészségügvi felvilágosító könyvek, amiket nem feleslege® tanulmányozni. Persze, mindent nem tud pótolni a legjobb könyv sem. Például az egyéni problémákra is váilöizt adó beszélgetéseket a társaságot. Talán hasonló volt a pásztói vöröskeresztesek kiinduló gondolata is- amikor az ismeretterjesztést és a beszélgetéseket, az egészségügyi, jogi. életmódibeli problémáik megvitatását és a szórakozást, ismerkedést ötvöző formát igyekeztek létrehozni: kismama- klubot szerveztek. Fülöp Árpádinéval» a Vöröskereszt pásztói járási titkárával amó21.45: A portugál — királylány. Hatalmas sátor belsejében vagyunk. Iszonyatos a por, a hőség. A „nézőtéren” ülők öltözéke a háború végnapjait jelzi. Szakadt, nem viselőjére illő ruhák, koszos katonasapkák, rongyos, tépett öltözékek. S a nézők között három gyerek... Déry novellájában csodát lát a nézőtéren ülő három gyermek. Csodát, csodaszép mesét. De hisz számukra szép és jó mindaz, ami nem háború. Esztergályos Károly tévéfilmjében a csoda a gyerekek tekintetében történik. A színsodiifc Stefán nőgyógyász után beszélgettünk a József Művelődési bam — Olyan terhes kismamáknak küldtünk jelentkezési lapokat, akiknek még van pár hónap hátra a szülésiig, és a későbbiekben is folyamatosain szeretnénk bevonni az új terheseket. Ha már kialakul a ,-törzsgiárda”, és sokan kisgyermekes kismamák lesznek, akkor a bölcsődével kooperálva igyekszünk megöl dara a „gyermekmegőrzést”, hogy ne hulljon szét az egymást ismerők társasága. Nagyon számítunk a klubtagok ötleteire. javaslataira! — Kikből áll a tagság? — Harminchármán válaszoltak levelünkre, 28-an. igennel. Szakács. betanított munkás , bolti eladó, tanár, adminisztrátor, óvónő, könyvelő. varrónő, egyaránt van a jelentkezők között. Arányuknál kisebb számban lőttek • a fizikai dolgozók. Gondolom, a későbbi foglalkozáson lesznek többen is: az első kettőn 13—15 résztvevő volt. Eljöttek a védőnők is, aminek külön örültünk, hiszen jó alkalom a gondozottak jobb megismerésére. A legtöbb klubtag az első, 5—6, a második gyermekét várja. Még bent a hangulatos klubszobában többektől megkérdeztem: Milyen elképzeléssel. igénnyel jelentkeztek? A képesített óvónő mondta: annak- aki as első gyermekét várja, az ígért témakörök sok hasznos tanácsot adhatnak. Volt, aki még nem vár gyereket, de kíváncsi, mindarra, ami ezzel kapcsolatos. Másokat az együttlétek’ a beszélgetések vonzottak. pádon .a dalszínház vándor- színészei. A pénztárosnő — a portugál királylány. Fűzős cipője — aranypapucs. A koszos, töredezett háttér-tenger — kagylófényű víz, amelyen fehér hajók ringatóznak. Közülük egy a kalózt is elviszi. A gyerekek kócosak, rongyosak. A háború kis szám- kivetettjei. Nem tartoznak senkihez —- mindenkihez tartoznak. hát. *Az emberek között élnek, találkoznak a frontról hazatérőkkel, a háborúból fellélegzőkkel. Igazi gyerekek. Csak éppen a háború mértéke szerint. Durvák, kegyetlenek, gyilkosok. Amilyenné a háború formálta őket. — A terhes anyakat védő törvényekről, a szülésről, gyermekjátékok készítéséről, a gyermekszoba kialakításáról, családjogról, lesznek beszélgetéssel, vitával összekötött előadások. Szeretnénk több alkalommal jó ki »filmeket vetíteni — például a jó alak megőrzésének titkairól, a helyes öltözködésről. Tartunk játékos klubestet az ifjú férjek bevonáséival és mindig fefflbJvjiufc a figyelmet aiz aktuális kulturális rendezvényekre. Nincs, előtűnik eok példa, A helyi igényeket szem előtt tartva állítottuk össze a klub munkatervét. Ügy hallottam, komolyan foglalkoznak hasonló klub szervezéséinek gondolatával a j árás néhány helyén is: Mátraszőllősön, Taron. Az a fontos, hogy sikerüljön egy közösséget létrehozni — azután már könnyebb az ötletek gyűjtése, a folyamatos, tartalmas munka. k. g. r<i. S záz évvel ezelőtt született Madzsar József, a magyar munkásmozgalom jelentős személyisége, aki — szerteágazó, gazdag életműve foglalataként —. mindenekelőtt mint az illegális kommunista párt teoretikusa, a marxista elmélet szá- zadeleji művelője magasodik elénk. Madzsar József életrajzának, pályájának lényeges mozzanatai — halála körülményinek kivételével —, elsősorban Kárpáti Endre kutatásai jóvoltából ismertek számunkra. Csak főbb állomásait jelezhetjük e kései polihisztor tevékenységének, s inkább jellemzésére, életműve jelentőségének érzékeltetésére törekszünk. 1876. március 12-én született Budapesten. Gyermekéveit Nagykárolyban tölti. Orvosi diplomát szerezvén néhány esztendeig mint fogorvos praktizál. Könyvtáros — Szabó Ervin halála után — igazgató a fővárosi könyvtárban. Alkoholellenes, valamint anya- és csecsemővédelmi jellegű országos mozgalmak kezdeményezője, a „társadalomegészségtan” magántanára. Az 1918-as polgári demokratikus forradalomban a magyar egészségügy irányítója, népjóléti államtitkár, a Tanácsköztársaság idején népbiztoshelyettes a közegészségügy területén. A fehérterror elől Becsbe emigrál. Hazatérve, mint lexikonszerkesztő, munkáskultúregy- letek aktivistája, népnevelő. a marxizmus népszerűsítője, tűnik ki. 1931-ben elvállalja az Illegális kommunista párt folyóiratának, a f'JÓGRAD - 1976. március 11., csütörtök j Mai tévéajániatunk összejövetel» Bujuikliev — Milyen programokat előadása ígérnek a hétfő estékre? Lovász KözpontFelnőttoktatás és intézményi munka Az oktatási előadó széke mellett, a falon gondos precizitással vezetett tábla: a szakmai tanfolyamok menetrendjét vezetik rajta. A jelenleg „üzemelő” tízegynéhány tanfolyam előadásait — beleszámítva a 14 órás biztonságtechnikai tanfolyam T300 résztvevőjét is — 1851 dolgozó látogatja. Rajtuk kívül. más vállalatok által szervezett tanfolyamokon 217 iszemély tanul. Jelentős meny- nyiság, a fél „acélgyár”, amely mutatja, hogy az üzem szakmai szempontból lehetőségei szerint átgondoltan és tervszerűen mindent megtesz azért, hogy munkás- gárdáját felkészítse a termelési feladatok pontos ellátására, hogy eleget tudjon tenni a társadalom követelményeinek. Mi a helyzet a dolgozók ál- ílami oktatása területén? Csökkenő tendencia A legutóbbi felmérés szerint 1162 dolgozó nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel. Ez meghaladja a szakmunkások számát. Pedig a gyár évek óta óriási energiát fektet az iskoláztatásba. — Évenként mintegy száz fizikai dolgozó végzi el a nyolcadik osztályt — mondja az oktatási előadó —, de a hiányos végzettségűek száma ténylegesen mindig lassabban csökken a fluktuáció miatt. Kiszámítottuk, hogy az évenkénti csökkenésünk csupán ötven. Érdekes képet fest az utolsó öt év statisztikája. 1971- ben még csak 21 munkás tanult, két évvel később már a háromszorosa, a közművelődési határozat megjelenésének évében pedig kilencszerese. A határozat és az emelkedő tendencia közötti összefüggés nyilvánvaló. Mégis mi okozhatta, hogy a múlt évben — noha van tartalék, mert az aluliskolázottak kétharmada 40 éven aluli — jelentősen csökkent az iskolába járók száma? Akkor 124 dolgozó tanult. — Elképzelhető, hogy a szervezésünk nem volt elég hatékony — gondolkodik ei Sralai Sándor. — De érzésem szerint mindenki ugyanolyan gonddal szervezett, mint korábban. Talán a tanulási kedv lenne kimerülőben? Mert meggyőződésem, hogy a fiatalkori lemaradásban a tanulási nehézségek is szerepet játszhattak a legtöbb esetben. \ Elfogadható-e az érvelés? Ügy tűnik igen, ám mégsem megnyugtató! Mert a felnőtt- oktatás, mivel más jellegű az iskolainál, humánusabb módszereivel éppen ezeket a tanulási nehézségeket csökkenti, illetve szünteti meg. Minden más vélemény ellenére tehát a csökkenés alapvető okát a szervezés elégtelenségében látjuk. A jövőt tekintve azonban biztató a jelenlegi törekvés: ebben az évben valamennyi tanulócsoport foglalkozását az üzemben próbálják megszervezni, az úgjmevezett vörös-sarkokban. így pedig kevesebb a járkálás, kisebb a kiesett munkaidő, könnyebb a részvétel ellenőrzése. Fényt az árnyékáról A Salgótarjáni Kohászati Üzemek azon szerencsés gyárak egyike, amelyik önálló közművelődési intézménnyel rendelkezik. Tehát helyzeti előnyben van. Csak az a kérdés, hogyan használja ki a benne rejlő lehetőségeket? Az elmúlt év munkáját áttekintve vegyesek a benyomásaink. Néhány egészen jó kezdeményezésnek éppúgy tanúi lehettünk, mint az ellenkezőjének. Az intézményt különösen azokért a kezdeményezésekért illeti elismerés, melyeket a szocialista brigádok művelődési vállalásainak segítéséért tett. Többek között megalakította a szocialista brigádvezetők klubját. Könyvtára szerződést kötött a brigádokkal. A tartalmi munka megítélése viszont mér nem ilyen egyértelmű. A nagytermi közösségi rendezvények a köny- nyebb ellenállás irányába haladtak. Vagyis megeléged-, tek az alacsonyabb ízlésszint kielégítésével. A mércét a jövőben — ne csak vidám, zenés műsorokat — magasabbra kell állítani, még akkor is, ha látszólag szerény eredménnyel jár. További gondet jelent, hogy számos területen visszaesés, vagy egyhelybentopogás tapasztalható. Érdektelenség miatt abbahagyták az öntevékeny művészeti csoportok tájolását. Megszűnt a képzőművészeti szakkör, a színjátszó csoport. Evek óta nem sikerült megszervezni a tervezett irodalmi színpadot és a férfi« kamarakórust. A Kiváló Művelődési Otthon cím elnyerése után hat évvel bizony alaposan megfontolandó problémák ezek. Nem beszélve arról, hogy közben veszített vonzásából a ház, szűkebb közönségkörben hat. E tények mivel magyarázhatók? Az objektív körülmények — az intézmény felújításának folytatása és elhúzódása — kétségkívül jelentős mértékben befolyásolták az intézmény tevékenységét. Ráadásul betegségek, tanulmányi szabadságok akadályozták a folyamatos munkát. Ám szubjektív tényezőkről is szó van: nevezetesen a tennivalók precíz megtervezésének, a kezdeményező készség és aktivitás fogyatékosságairól. Ügy véljük, hogy a kapcsolatok lazulása miatt nem sikerült az üzerrti aktívahálózat szervezési munkába való kielégítő mértékű bevonása sem. Megújulás szükséges Merlák Ervin, a szakszervezet titkára általában elégedett, de a megújulás szükségességét ő is hangoztatja: — Rendkívül nagy eredménynek tartom, hogy több, ko- rábbbi sikertelen kísérlet után, tavaly megalakult a szocialista brigádvezetők klubja. Kitűnő fóruma a munkásművelődésnek, a szocialista tudatformálásnak, s a rendezvények is rendszeresebbek lettek a brigádok számára. Tehát elfogadom az egész évi munkát, noha a jövőben több, tudatosabban szervezett programot kell adni a kollektíváknak. Remélhetőleg ebben a munkában p. korábbinál többet segítenek a tömegszervezeti aktívák, a társadalmi vezetőség és a szakszervezeti bizottság mellett pár hónapja alakult közművelődési bizottság tagjai. ' . Sulyok László SZÁZ ÉVE SZÜLETETT MADZSAR JÓZSEF Társadalmi Szemlének «szerkesztését. s a jobboldali szo- ciáldemokratizmust támadó cikkei miatt kizárják a szociáldemokrata pártból. A lap betiltását követően perbefogják, börtönbe zárják. Kiszabadulva előbb Csehszlovákiába, majd a Szovjetunióba emigrál. 1938-ban konstrukciós per áldozataként tíz évre ítélik, s a kotlaszi táborban — állítólag 1944. szeptemberében —, végelgyengülés okozza halálát. Madzsar József nem közvetlen osztályhelyzetéből eredően, hanem a természettudományok művelőjeként, tudományos meggyőződésből közelített, s jutott el a marxizmushoz, s mint a haladó értelmiség képviselője vált a munkásosztály harcainak szószólójává. Arra törekedett, hogy megmutassa: „miképpen lehet' a tudomány elismeri igazságaiból cselekvéseink irányára nézve következtetéseket levonni.” Elméleti tevékenységének egymást követő, de szorosan üsszefüggő két vonulata mutatható ki publicisztikai munkásságában és tudományos ismeret- terjesztő munkájában egyaránt. „Az ember származása’^ a „Darwinizmus és Lamarckiz- mus”, valamint e két tanulmány szintézisét jelentő „Az ember származása és a származástan vázlata” című művében elsősorban feldolgozza és hozzáférhetővé teszi a marxizmust megalapozó egyik jelentős tudományos eredményt: a darwini fejlődéselméletet. Madzsar azonban nemcsak propagálja e tanítást, hanem egyrészt elemzésével példáját adja a dialektikus vizsgálati módnak, másrészt néhány kérdésben — mint például az öröklődés törvényszerűségei, a „létért való küzdelem”, a regeneráció problémái —, saját gondolatait is kifejti. Természetfilozófiai jellegű munkáinak végkövetkeztetésében már a társadalmi egyenlőtlenség problémájához jut el: „A gazdag ember sánszai a versenyben már a születéstől kezdve jobbak. .. Ha tehát a versenyt a haladás érdekében szabaddá akarjuk tenni, elsősorban meg kell szűntetni a magán- tulajdon rendszerét. Ez az egyén fejlődésének alapfeltétele.” Ez a felismerés indítja Madzsar Józsefet a társadalom-politikai kérdések elméleti vizsgálata és egyszersmind a gyakorlati mozgalmi munka irányába is. Mint tár- sadalompolitikust, elsősorban a szociáldemokrácia „kettős arculata”, a kapitalizmus válsága, a kapitalista és a szocialista rendszer különbségei érdekelték és tudatosan törekedett a Szovjetunió eredményeinek népszerűsítésére. Szemléletét jól példázza az a kijelentése, hogy senki se legyen a szocializmus „barátja”, nem lehet a szocializmust „méltányolni”, a szocializmust élni kell. A munkásmozgalomban vállalt szerepe, írásainak stílusa, hangneme mellett életrajzírói megállapításaiból, pályatársai emlékeiből következtethetünk Madzsar József jellemvonásaira, emberi tulajdonságaira. Széles körű műveltségét, okos bátorságát, vasakaratát, hitének következetességét, kell elsősorban kiemelnünk Tartózkodónak tűnő személyiségének talán leg- megnyerőbb vonása, hogy „soha nem lehetett tudni, hogy vezér-e. vagy részletmunkát végez-e. Utólag derült mindig ki, hogy irányító volt.” Korabeli hatásának jellemzésére Fazekas Sándor visz- szaemlékezéseiből idézünk: „Az 1930-as években itt. Salgótarjánban minden illegális kommunista, vagy szimpatizáns olvasta a Társadalmi Szemlét. Én a magam névé» ben, de a Társadalmi Szemle egykori salgótarjáni olvasói nevében is köszönetemet fejezem ki Madzsar Józsefnek és mindazoknak, akik ezekben a nehéz időkben a Társadalmi Szemle munkatársai voltak.” M adzsar József, a tudós forradalmár életműve, szerepe eddig sem volt ismeretlen — ezt látszik igazolni az is, hogy a megyei kórház 1970 óta névadójaként tiszteli —, meggyőződésünk azonban, hogy születésének centenáriuma újabb lendületet ad munkássága. további kutatásához. példája népszerűsítéséhez. Csongrádi BéJa
