Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
Segített a tudakozó A .,NÖCRAD” február 29-i számában tollából ..Mit tud a tudakozó?” címmel írás jelent meg, mely a posta tudakozó szolgálatának 'eljárását kifogásolja. Fenti írással kapcsolatban az alábbiakat hozom szives tudomására: Előfizetői állomásról többek között tudakozódni lehet arról, hogy névvel és címmel megjelölt személy, vagy szerv előfizető-e, és állomásának mi a kapcsolási száma, vagy kapcsolási számmal megjelölt állomásnak ki az előfizetője. Más a helyzet, ha titkos állomásról van szó, mert ezekről felvilágosítást természetesen nem adunk. Távolsági forgalomban mindezt díjtalanul végezzük, ha a tudakozódást beszélgetés is követi. A cikk írójának kérdése az volt: György László színművésznek Budapesten mennyi a telefonszáma. Hogy a művésznek hol van a lakása, mely alapján a kért adat megállapítható lett volna, az előfizető semmiféle felvilágosítást adni nem tudott. Kifejezésre juttatta azonban nemtetszését, mely szerint egy Jászai-díjas művész telefonszámát „illik” tudni! A birtokunkban levő budapesti telefonkönyvben nyolc György László nevű előfizető szerepel. Ezek közül négynek szerepel a foglalkozása is (belgyógyász, közgazdász, újságíró és mérnök) de közöttük színművész nincsen. A cikk Írója maga is elismeri: „töviről-hegyire k kérdezett. Ismerem-e a lakcímet. .. stb.” Igen! A szolgálatot teljesítő szaktársnő további címadatot kívánt megtudni, hogy a kívánt telefonszámot megállapítsa, de az érdeklődő ilyen címet szolgáltatni nem tudott. Az elmondottakból is kitűnik. hogy csak név alpján lehetetlen adatokat szolgáltatni. Mert például Budapesten Nagy János nevű telefontulajdonosból 130 van! A telefonkönyv rangra, nemre, kitüntetésekre való tekintet nélkül ABC-sorrendben készült, és ebben nem is lesz változás. A sok azonos nevű között a keresettet megtalálni ismételten csak címadatok ismeretében lehet. Sajnálom, hogy nem esett arról szó, mely szer nt a posta segítségével mégis sikerült beszélni a keresett színművésszel! A központ dolgozója öntevékenyen, messzemenő segítő szándékkal megszerezte a Thália Színház telefonszámát. Onnan megtudta György László pillanatnyi tartózkodási helyének telefonszámát, így sikerült kapcsolatot létesíteni. Bácska! Károly megyei postahivatal-vezető Buszmegállóban történt Kicsit több emberséggel Kora tavaszi metsző, hideg szél söpört végig a salgótarjáni Karancs utcán. A helyi járati autóbusz-állomásnál álldogáló utasok behúzták nyakukat, összébb bújtak, s fázósan tekintgettek az utca vége felé, ahonnan az „áldás” jön. Az egyes autóbuszállásoknál lassan nyílnak az autóbuszok ajtói, s az utasok élénken szállnak be a meleg kocsikba. A 6 óra 10 perckor induló 4-es járatnál az utazósereg csak tovább topog, s velük topogok én is az autóbusz mellett. A túlsó oldalon levő forgalmi iroda felé tekint- getünk, mert onnan várjuk az autóbusz vezetőjét. Az irodaajtón jönnek ki és mennek be a gépkocsivezetők, de a „mi vezetőnk” csak nem akar jönni. Egy idősebb férfi — aki még a kabát gallérját is felhajtotta — óráját nézve megjegyezte, hogy már indulási idő van. Ezt mintegy megerősítve, a mögöttünk álló 1-es járat ajtóit becsapva, ki is indul, lassan követik példáját a többi buszok is. Mi csak várunk és várunk. Végre nyílik a forgalmi iroda ajtaja, s a mi autóbuszvezetőnk átszaladva az úton, kezét összedörzsölve dörmögi, hogy jó hideg van. Erre az egyik fiatal mama megjegyzi, hogy „legalább ilyenkor korábban beengedhetnének bennünket az autóbuszba”. A busz pillanatok alatt megtelik, de indulni mégsem lehet, mert — ahogy a szakértők mondják —, a motor „megfázott” és először járatni kell. Végül is kissé késve bár, de kiindultunk. Ez az eset március 5-én reggel történt, amikor a hőmérő higanyszála mínusz 8 fokot mutatott. „Nem nagy eset” — mondhatják. Ha egyedi eset volna, nem is említeném. A tél folyamán szinte nap mint nap fordult elő hasonló eset. Hol az egyik, hol a másik autóbusznál. Vagy az őszi esőzéseknél csak álltunk a zuhogó esőben, de az autóbuszajtók nem nyíltak meg, s a gépkocsivezető, vagy a forgalmi iroda ablakán keresztül nézte az ázó utasokat, vagy pedig nem egy esetben az autóbusz belsejéből mosolyogva szemlélt bennünket. Amikor szóvá tettük, hogy miért nem lehet az üres autóbuszt korábban az utasok rendelkezésére bocsátani, azt a választ adták, hogy a szabályzat szerint indulás előtt 5 perccel lehet az ajtókat kinyitni. De arra már nem adtak választ, hogy akkor miért csak 1 perccel az indulás előtt nyitják ki az ajtókat? Nem kívánom a kérdést vitatni, hogy miért csak 5 perccel az indulás előtt lehet az utasokat az autóbuszba beengedni, de szerényen megjegyezném, hogy egy kicsit több emberséggel, megértéssel, esős vagy hideg időben, az utasokat korábban is be lehetne engedni az autóbuszokba. Ezt még a kérges szívű ellenőrök is megértenék. Mucsi Lajos, a FŰSZERT párttitkára A kongresszus tiszteletére Halassagyarmaton A balassagyarmati vontatási főnökség KISZ-fiataljai kongresszusi műszakot vállalva tették üzemképessé a 375 689 sz. mozdonyt, a szocialista brigád tagjaival együttműködve. Az üzemképtelen gőzmozdonyt Dorogról szállították az üzembe és hatva- nan egynapi társadalmi munkát vállalva tették üzemképessé az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére. Különösen kiemelkedő munkát végzett a Madách-brigád vezetője: Labáth József, a Május 1. brigád vezetője, Ku- kolik József, valamint a Petőfi ifjúsági brigád, melynek vezetője Ocsovai István. Mint erről a csomópont KISZ-bizottságának titkára, Ocsovai István tájékoztatott, egynapi munkájuk bevételét I,Egy nap Balassagyarmatért — egy nap az ifjúságért” mozgalom segítésére ajánlották fel. A KISZ-bizottság titkára közölte azt is, hogy március 20-án ünnepélyes keretek között kerül átadásra a vasúti csomóponton az ingázó fiatalok klubhelyisége, a KISZ megalakulása évfordulójának tiszteletére. A városi KISZ- bizottság anyagi segítséget biztosított, valamint egy televíziókészüléket ajándékozott a fiataloknak. A KISZ IX. kongresszusa tiszteletére áprilisban újabb kommunista műszakot szerveznek, melynek bevételéből az úttörőmozgalom 30. évfordulója tiszteletére ajándékokkal kívánnak az úttörőknek kedveskedni. — sz — A* olvasok fóruma Levelezőink jelentik Varga Domokos Emire falván Az Intelligencia klub keretében Varga Domokos íróval találkoztak a kíváncsi endrefalvi klubtagok. A foglalkozáson részt vettek a jobb tanulók, és az érdeklődő tanárok is. Örömmel készültünk az író-olvasó találkozóra, nagy eseménynek számít falunk életében az ilyen megmozdulás. A klubfoglalkozás barátságosan, teli vidámsággal telt el. Varga Domokos végtelen közvetlenséggel, egyszerű köz- érthetőséggel válaszolt a tanulók kérdéseire. Feszült figyelemmel követték életének alakulását: hogyan lett az erdőmérnökből íróvá. Tiszteletre méltó a sokgyermekes családból származó és a hét gyermeket felnevelő író gyermekszeretete. Ezért is írhatta meg oly életszerűen és őszinte szeretettel a Kutyafülűek, Szóvá tesszük! a Kölyökkóstolgató című könyveit. Az előbbi a „rosszcsont” fiairól, utóbbi a később született kislányáról, Bu- buról szól.' De az ő kamaszkori csínytevéseit is bevallja az olvasó előtt „Kamasz krónika” című könyvében. Az „Ipiapacs” szereplőit fiairól mintázta, átültetve őket új szituációba. A „Fiúkfalva” ihletője saját élménye volt. A debreceni éveinek — háború utáni — keserű emlékeit, tapasztalatait tűzte tollhegyre ebben a művében. Természetszeretete, az erdő életének alapos ismerete csendül ki az „Erdei esztendő” című könyvéből. Ebben a hónapban fejezte be 15. könyvét, amely a Képes Történelem sorozatban jelenik meg „Európa születése” címmel. A történelmi tárgyú könyvei rengeteg időt veszKöpeny nélkül Különféle fórumokon gyakran hangzik: el: kevés a bolti eladó. Ezért lepődtem meg a napokban, amikor, az egyik élelmiszerboltban feltűnően sok fehér köpenyes „eladót” fedeztem fel. Ügy tűnt több az alkalmazott, mint amit a forgalom megkövetelne. De később észrevettem, hogy a fehér köpenyesek szintén vásárolni jöttek. Méghozzá — mint később megtudtam — a bolt közelében levő egészség- ügyi intézmény dolgozói. Ezen aztán alaposan elcsodálkoztam! Nem szabad elfeledkeznünk arról» hogy azokon a fehér köpenyeken, amelyeket a fentebb említett vásárlók viseltek, igen sok az egészségre ártalmas szennyeződés, mivel viselőik — munkájuk • végzése közben — különféle' betegségek gyógyításával foglalkoznak. Csak éppen ez szabad szemmel nem látható, s így nem vesszük tudomásul! Ezeket a szennyeződéseket kiviszik az üzletekbe, veszélyeztetve az ott levők egészségét. Ugyanakkor az üzletekből és a piacról — azóta már ott is megfigyeltem a fehér köpenyes vásárlókat — behordják munkahelyükre a különféle fertőzést, előidéző kórokozókat. A beteg és az orvos azután törheti a fejét, miért nem gyógyul a betegség úgy> ahogyan kellene, pedig mindent elkövetnek az általános hygi- énia szabályainak betartása érdekében. Igen mindent! Csak egyet nem, és ez elegendő, hogy a viszonylag egyszerűnek látszó sebek nehezen gyógyuljanak, hogy járványokat terjesszenek, pedig a szándék, a gyógyítás volt. Elfelejtették betartani az alapvető szabályt: amikor elhagyják munkahelyüket, levegyék munkaruhájukat* a fehér köpenyt! Pedig mint a boltvezető is elmondta, fehér köpeny nélkül is megkapják az árút, amit keresnek, ha van! Ráadásul nem fordulhat elő olyan eset, amiért az illető fehér köpenyes megsértődött : Egy idős néni megszólította az éppen kávéját fogyasztó ,>eladót” mondván — Látom kedveském most nincs sok vevő, maga is ráér. Itt lakom a szomszédban. Segítsen nekem a kosaramat hazacipelni, nem kívánom ingyen! De ezen túlmenően rágon- dötni is rossz, mi lenne, ha minden dolgozó a munkahelyén használt védőöltözetben járna bevásárolni, — sturman bé!a — nek igénybe. Sokat tanul, olvas, gyűjti az anyagot, melyet mozaikszerűen kell ösz- szeilleszteni ahhoz, hogy az olvasó ne érezzen törést a könyv olvasása közben. A gyermekek lázasan itták Varga Domokos kedves, tájszólástól csengő szavait. A foglalkozást égy részlet felolvasásával zártuk, amelyet az író olvasott fel a „Kölyökkóstolgató” című könyvéből, majd névre szólóan dedikálta a tanárok és a klubtagok könyveit. Ezekkel a szavakkal búcsúzott tőlünk: „Jó volt itt lennem az Intelligencia klub ifjú és kíváncsi tagjai körében, s kívánom tiszta szívből, hogy maradjanak mindnyájan ilyen érdeklődő természetűek teljes életükben.” Kiss Ernőné klubvezető Baranyából Pásztora fi ösxöniim ént berségiiket A pásztói Szerszám- és Készülékgyár dolgozója voltam 10 évig, portásbeosztásban. Egy éve nyugdíjban vagyok. Volt vállalatom újévre küldött részemre 400 forint segélyt. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani a gyár vezetőségének, hogy emberségből kitűnőre vizsgáztak. Annak dacára, hogy nyugdíjba vonulásomkor Baranya megyébe költöztem, mégsem felejtettek el. Ez nagyon jólesik nemcsak a pénz miatt, hanem erkölcsileg is. Sok gyár vezetősége példát vehetne és hasonlót tehetne nyugdíjasaival. Lucza Mihályné, 7332, Magyaregregy, Rákóczi út 91. 7 alálkoxó Kisterenyen Az elmúlt naookban Kistere- nve vasútállomáson a szakszervezeti bizottság szervezésében azok a nvugdíiasok lőttek ö-szb baráti találkozóra, akik az utóbbi három évben vonultak nvug- állományba. A nyugdíia«okat Csecsei Ernő állomásfőnők. Szomszéd Adám nártalaoszervezeti titkár köszöntötte és kívánt részükre hosszú boldog nvngdíips éveket, erőben, egészségben. A nviv?dí1a.sok többen is megköszönték a fi Evelin ességet, s kérték. ho"Tr ez éven is rendezzék meg a 65 éven felüliek nVu^dí- ias. baráti találkozóiét. Az állomás vezetői megköszönték azoknak a nvudílasaiknak a műnké iát. akik a cukorrépa -ka n-ménv ideién a selvpi culto^gyé^nél vállaltak vasúti munkát. Kérték a hűséges segítőket, hogv a lövőben is vegyenek részt az állomás célkitűzéseinek megvalósításában. — csúcs — Seregszemle Nőtincsen A járási úttörőelnökség és a Hazafias Népfront pályázatot hirdetett a nemzetiségi úttörőcsapatok részére. E pályázatban előírtak alapján került sor Nőtincs községben Nőtincs, Felsőpetény, Legénd, Nógrád és Bánk, valamint Nézsa kisdobos- és úttörőcsapatainak színpompás, a régi népviseletet, szokásokat felelevenítő kulturális seregszemlére. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségéből Alt Gyula, a járási HNF részéről Hajdú Pál- né, a , járási úttörőelnökségből Kocsmámé Mogyoró Klára, valamint a helyi párt-, állami és tömegszervezeti vezetők, aktívák bevonásával tevékenykedett a zsűri. Szlovák nyelvű felirat és szép dekoráció szemléltette a nő- tincsi kultúrházban em k a napnak jelentőségét, melyen egy-egy pályaműben Bánk, Legénd, Nógrád és Felsőpetény úttörői lettek az elsők — mindegyikük más-más témakörben. Különösen kitűnt a felsőpetényi úttörők közül Benyu- sovics Enikő, Szabó Zsuzsanna és Brnyiczki Ildikó szép szlovák nyelvű népdalokkal, Szabó István és Sohan György citerával. A rt idez- vényt a helyi és a környékbeli lakosok nagy érdeklődéssel fogadták. V. A. Közgyűlés a Haladás Lakássxövetkesetnél Tizenegy éve ment nyugdíj ba Kivovics Imréné, az ismert Ilonka ncni. Saigőtarjánba 1932-bcn került. Nem szereti a tétlenséget, ezért is vállalta a József Attila megyei Művelődési Központban a ruh atáros beosztást. Számomra felüdülést jelent a munka, és addig szeretnék élni, míg csinálni tudom — vallja Ilonka néni. s. b. A salgótarjáni Haladás Lakásszövetkezet megtartotta zárszámadási közgyűlését a 18-as számú tanácstagi körzeti értekezlettel egybekötve. A tanácstagi beszámolót Menyhárt Istvánná tartotta. A szövetkezet 1975. évi munkájáról és a feladatokról Csem- niczki István, a lakásszövetkezet elnöke adott tájékoztatást. Menyhárt Istvánná tanácstag Salgótarján elmúlt öt évi fejlődéséről és az W ötéves tervidőszakra megjelölt feladatokról tájékoztatta a megjelenteket. Ismertette, hogy a 18-as körzet lakói által a legutóbbi tanácstagi értekezleten felvetett problémákat ez ideig — objektív okok miatt — teljes mértékben nem tudták megoldani. Éppen ezért a hozzászólásokban továbbra is a lakóházakhoz vezető út portalanítását, a munkásszálló kéményéből áradó füst megszüntetését és — újabb kérésként röplabda- pálya építését kérték. Csemniczki István beszámolójában elmondotta, hogy a Haladás Lakásszövetkezet épületeinek állagmegóvására a megszavazott 59 ezer forinttal szemben 57 ezer forintot használtak fel 1975- ben. A munkálatok során elvégeztették az I—III. épületek tetőszigetelésének, kéményszegélyének,» szennyvízlevezető csöveinek felújítását, cseréjét; a lépcsőházak ablakainak rozsdamentesítését, festését. Közel hatezer forinttal kevesebb költséggel üzemeltette épületeit a szövetkezet az elmúlt évben az előirányzott 90 ezer forintnál. Az üzemeltetési bevétel viszont 13 ezer forinttal volt alacsonyabb a szükséges összegnél. A Haladás Lakásszövetkezet — a választott testületek felelősségteljes tevékenysége és a tagság által végzett több mint ezer óra társadalmi munka eredményeként — 1975ben jól gazdálkodott. A kisebb karbantartási munkavállalásokat teljesítette és előrelépett a szövetkezeti együttélés szabályainak betartásában. Részt vett a szövetkezet a kétéves kongresszusi és fel- szabadulási versenyben, amelynek keretében valamennyi vállalását teljesítette. Az elkészített pályázat alapján a Haladás Lakásszövetkezetet a MÉSZÖV és a KPVDSZ elnöksége országos dicséretre felterjesztette. Ezek után tért át a szövetkezet elnöke a fogyasztási szövetkezetek ez évben tartandó VIII. kongresszusa tiszteletére elkészített, akcióprogram — egyben 1976, évi feladatterv — ismertetésére. Csemniczki István beszámolója után az ellenőrző bizottság elnöke, Szeberényi László tájékoztatta a közgyűlést az 1975-ben végzett munkáról, s ezt követően ismertették a szövetkezet elmúlt évi költségvetését és a gazdálkodási terv-előirányzatot. A tagság hozzászólásaiban főként a közös tv-antenna felállítását, a játszótér használatának rendezését és az együttélés szabályainak még pontosabb betartását kérte. A közgyűlés végezetül megválasztotta a kongresszust megelőző megyei küldöttközgyűlésre a küldöttet Csemniczki István személyében, es a beszámolók elfogadása után az ez évi felújítási költségekre a 15 ezer forintot megszavazta. , (kemény) összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD— 1976. március 11., csütörtök 5
