Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

Sikeres volt a Szovjetunió és az USA közeledésére irányuló politika ísmcl lőllrk a spanyol munkásokra fíeltai András, az MTI tu­dósitója jelenti: Ford elnök kijelentése, hogy nem használja többé az eny­hülés (detente) szót, nem je­lent változást az amerikai po­litikáiban — közölte Kissin­ger külügyminiszter az U. S. News and World Report heti­lapban hétfőn megjelent in­terjújában. Kissinger szerint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közeledésére irányuló politika az elmúlt hét évben sikeres volt. A vi­ták napjainkban a két állam szerződéseire vonatkoznak s nincsen már szó közvetlen háborús veszélytől. Kissinger kifejtette, hogy az amerikai—szovjet viszonyt a két ország lényegében azo­nos katonai ereje határozza meg. Ezért az amerikai kül­politikának folyamatosnak kell lennie — bárki legyen is az Egyesült Államok elnöke. A választási kampányban „vad vádak” hangzanak el, mondotta* anélkül, hogy az il­letők kifejtenék: ők hogyan oldanák meg a • külpolitikai problémákat — célzott Kis­singer mindkét nagy párt elnökjelölt pályázódnak tá­madásaira az enyhülési politi­ka ellen. — jelentette ki Kinsin^sr Az új SALT-megál lapodás — jelentette ki a külügymi­niszter — az Egyesült Álla­mok nemzeti érdeke. Megkö­tése attól függ, milyenek a feltételek. . Amennyiben Washington a választási év­ben nem ér el számára meg­felelő feltételeket, nem köti meg idén az egyezményt. Kissingier, akit az új SALT- megállapodással kapcsolat­ban növekvő bírálat ér, most úgy állítja be a dolgot, hogy a megállapodás az amerikai javaslatokra adandó szovjet választól függ. A külügyminiszter újólag kárhoztatta a törvényhozást, mert megakadályozta, hogy az Egyesült Államok fellép­jen — mint mondotta — a Szovjetunió és Kuba angolai „agressziója” ellen. Kissinger a továbbiakban közölte: ,,nagv érdeklődéssel” fogják tanulmányozni Nixon volt elnök jelentését kínai útjáról. A látogatás alkalmá­val nyilvánosan elhangzott kínai jelentések, mondotta. ..általában pozitívak és össz­hangban varrnak külpoliti­kánkkal”. A teljes diplomáci­ai kapcsolatok hiánya Wa- shing+on és Peking között egyáltalán nem akadályozta a Marshall-segély Egyiptomnak Kereszty András, az MTI tudósítója Jelenti: Az Egyesült Államok —a két ország között létrejött megállapodás alapján — „Marshall-segélyt” nyújt Egyiptomnak — jelentették be vasárnap este Kairóban. A terv keretében nyújtandó tá­mogatás hasonló lesz ahhoz, amelyben az Egyesült Álla­mok a második világháborút követően a nyugat-európai országokat részesítette. A megállapodás Anvar Szadat egyiptomi elnök és William Simon amerikai pénzügymi­niszter tárgyalásain született. Négynapos tárgyalásai vé­geztével William Simon va­sárnap este hagyta el Kairót. A repülőtéren rendezett saj­tóértekezletén kijelentette: a terv célja az egyiptomi gaz­daság támogatása és „a ma­gánszektor produktivitásának emelése”, valamint kedvező körülmények teremtése kül­földi beruházók számára. A tárgyalásokról nyilatkoz­va dr. Ahmed Izmail egyip­tomi pénzügyminiszter ki­fejtette, hogy /az egyiptomi gazdaság 1977-ben egymilll- árd dollárt vár az Egyesült Államoktól. Április 13-án, jelentették be Kairóban, összeül az ame­rikai—egyiptomi gazdasági vegyes bizottság, hogy a terv végrehajtását kidolgozzák. Ezen az ülésen a hétfői Ál Ahram szerint megalakítják a két ország közös kereske­delmi kamaráját. Kairóban ugyancsak beje­lentették hétfőn, hogy utolsó szakaszába érkezett annak az Egyiptom számára létesíten­dő pénzügyi alapnak előké­szítése, amelyet az olajálla­mok hoznának létre a ne­hézségekkel küzdő egyiptomi gazdaság talpraállítására. Az alap létrehozásában Szadat elnök legutóbbi arab kőrút­ján született megállapodás. Sajtójelentések szerint Szaúd- Arábia, az Arab Emirátusok Szövetsége, Kuvait és Katar együttesen egymilliárd dol­lárt fizetne az alapba, s ezt az alaptőkét a későbbiek so­rán növelik. Az A1 Ahram jelentése sze­rint szovjet részről közölték, hogy Patolicsev szovjet kül­kereskedelmi miniszter kül­földi útja miatt a március 21-re korábban kitűzött idő­pont nem alkalmas arra, hogy miniszteri szinten aláírják a szovjet—egyiptomi kereske­delmi jegyzőkönyvet és az 1977—1980-as időszakra vor natkozó kereskedelmi és fi­zetési egyezményt. A Szov­jetunió kész a miniszter he­lyett az egyiptomi delegáció tárgyalópartnereként ma­gas rangú személyiséget ki­jelölni. kiét ország kapcsolatainak fejlődését — a folyamat aki' nai belső események miatt lassult le, célzott a kínai ha­talmi harcokra Kissinger. A külügyminiszter egyéb­ként cáfolta, hogy a törvény­hozással elmérgesedett vi­szonya lemondását indokolná, és hogy Ford munkatársai Kissi ngert tehertételnek te­kintik az elnök választási kampányában. A külügymi­niszter közölte: helyén marad amíg Ford igényt tart rá. (Ford legutóbb kijelentette: külügyminisztere maradhat, amíg ő, Kissinger, igényli...) A hetilap egyidejűleg kö­zölte Donald Rumsfeld had­ügyminiszter nyilatkozatát, aki nem is említette az eny­hülést és azt állította: a Szov­jetunió növekvő katonai ki­adásai és ereje indokolják a jelentősen megemelt, 112,7 milliárd dolláros amerikai ka­tonai költségvetést a követ­kező évre. Rumsfeld szerint egy új SALT-egyezmény nem jelen­tene lényeges megtakarításo­kat az Egyesült Államok ré­szére, mert a stratégiai erő­ket mindenképpen továbbfej­lesztik: kicserélik a bombá­zó-flottát és kifejlesztik az interkontinentális rakéták új nemzedékét. A katonai költségvetés vi­tájában Les Aspin és William Proxmire,' a demokrata párt két tekintélyes politikusa nyilvánosságra hozta: a Cl A adatain alapuló becslések a Szovjetunió katonai erejéről eltorzítottak. A Cl A a szoci­alista országok katonai • kia­dásait nem rubelben, hanem dollárban, amerikai árakon számolja, s így jóval maga­sabb számokat kap. Les As- pinnak a Foreign Policy c. folyóirat legújabb számában megjelent tanulmánya szerint a reális számítások megcá­folják a kormány adatait és ezt mutatják: ? NATO jövel többet fordít kvvtenei erőire, mint a Varsói Szerződés. iNyugat-Szahara A spanyol rendfenntartó erők hétfőn ismét tüzet nyi­tottak a tüntető munkások­ra. A Bilbao melletti Ba- sauri iparváros dolgozói a múlt heti vitoriai vérengzés elleni tiltakozásul az utcákra vonultak. A csendőrök elő­ször könnygázgránátokkal próbálták szétoszlatni a tün­tetőket, majd beielőttek a tömegbe. Az első jelentések szerint többen megsebesültek és egy 18 éves fiút válsá­gos állapotban « szállítottak kórházba. A vitoriai rendőrsortűz el­leni tiltakozásul meghirdetett általános sztrájk szinte tel­jesen megbénította a négy baszk tartomány, a legna­gyobb spanyol iparvidék éle­tét. Szakszervezeti források szerint több mint fé’millió dolgozó szüntette be a mun­kát. Hétfőre virradóan egvéb- ként a hatóságok Bilbaoban és Madridban számos szak- szervezeti vezetőt letartóz­tattak. , Hétfőn délelőtt a Madrid­tól körülbelül 30 kilométer­nyire levő Hoyo de Manza- nares laktanyában rendkívüli biztonsági intézkedések köze­pette megkezdődött kilenc spanyol katonatiszt hadbíró­sági tárgyalása. Mint jelen­tettük, a tiszteket, a demok­ratikus katonai szövetség el­nevezésű illegális tömörülés tagjait lázadás és izgatás vádjával tavaly nyáron tar­tóztatták le. A nyolc száza­dos és egy őrnagy felett ítél­kező hadbíróság elnöke Go­mez de Salazár tábornok, aki Nyugat-Szahara utolsó spa­nyol katonai kormányzója volt. A tárgyalóterembe egyébként „helyhiányra” hi­vatkozva csak a vádlottak hivatalból kijelölt védőit, va­lamint a meghívott katona­tiszteket és néhány úisígírót engedtek be. (MTI) Diplomáciai szakítás Marokkó és Mauritania vasárnap megszakította dip­lomáciai kapcsolatait Algé­riával. A rabati rádió a hír beje­lentésével egyidejűleg közöl­te: a Marokkói Királyság nem tarthat fenn normális kapcsolatokat olyan ország­gal, amely — szerinte — „veszélyezteti Marokkó nem­zeti egységét és területi sért­hetetlenségét”. Néhány órával később Mauritania is csatlakozott a marokkói elhatározáshoz. Az ország fővárosában, Nouakc- hottban hivatalosan közölték: a mauritaniai diplomatákat hazarendelik Algírból, mert Algéria elismerte a Polisario Frontot, s az általa kikiáltott köztársaságot. Az APS hivatalos algériai hírügynökség a rabati dön­tést kommentálva megállapí­totta: Marokkó azért szakí­totta meg diplomáciai kap­csolatait Algériával, hogy el­terelje a figyelmet Nyugat- Szahara önrendelkezési jo­gának kulcskérdéséről. 4 franciaországi járási választások eredménye Franciaországban vasárnap tartották meg az 1976-ban ese­dékes járási választások első fordulóját. (A második fordu­lóra egy hét múlva kerül sor.) A belügyminisztérium köz­leménye szerint vasárnap éj­szaka összesen 1863 mandátum közül 1810-nek a szavazatait számlálták meg. A legtöbb szavazatot a kommunisták és a szocialisták kapták. A vá­lasztók 22,7 százaléka a kom­munistákra, 26.6 százaléka a szocialistákra adta le voksát. A gaulleista UDR a szavaza­toknak csak 10,5 százalékát szerezte meg. Az első forduló eredményei Abbahagyják tanulmányaikat Mintegy, hétezer chilei diák tatásügyi minisztere bejelen- kénytelen abbahagyni tanul- tette, hogy bezárják az ál- mányait, mivel a katonai jun- lami műegyetem, a chilei ta a most kezdődő tanévre egyetem és a katolikus egye­17 százalékkal csökkentette az {em — az ország három leg- egyetemeknek juttatott pénz- . . ügyi támogatást. nevesebb felsooktatas. Arturo Troncoso Daroch el- intézményének — kihelyezett lentengernagy, a junta közok- tagozatait. 2 NŰGRÁD — 1976. március 9., kedd j a szocialista párt előretörését mutatják. Francois Mitterrand, a szo­cialista párt vezetője első ál­lásfoglalásában megállapítot­ta: „a franciák, s talán a franciák többsége, egyre in­kább elítéli a kormány politi­káját, s csatlakozik a balolda­li többséghez”. Választókerületében újra­választották Jacques Chirac miniszterelnököt, és a válasz­tás első fordulójában indult 17 miniszter és államtitkár többséget. A járási választások vég­eredménye egyébként csak március 10-én válik ismere­tessé. (MTI) Dimií i' ■ Bistriosz görög külrg;. miniszter (balra) az athé* ni ‘repülő! ’ren fogadja a kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Meló Anilines portugál külügyminisztert Baloldali alternatíva legyében Befejezte kongresszusát Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: De Martino főtitkár zár­szavával, a határozati javas­lat elfogadásával és a párt vezető szerveinek megvá­lasztásával vasárnap véget ért az Olasz Szocialista Párt 40. kongresszusa. A kong­resszusi határozat rögzíti azt a fordulatot, amelyet a be­számoló és a vita egybehang­zóan felvázolt már a megelő­ző napokban: a szocialista párt yisszafordíthatatlanul le­zártnak tekinti a balközép idő­szakát, és távlati céljaként a „kereszténydemokrata ural­mat felváltó baloldali kor­mányzat megteremtését tűzi ki”. Ez a „baloldali alterna­tíva”, bár még nincs elérhe­tő közelségben, szükségsze­rűen átmenetet jelent majd egy „demokratikus szocializ­mus” felé, miután a tőkés­rendszer válsága megérlelte ezt a fordulatot — hangoz­tatja az OSZP. De Martino zárszava és a határozat egyaránt hangsú­lyozza, hogy e baloldali több­ségnek ugyan egyelőre nin­csenek meg a parlamenti fel­tételei, de az olasz társada­lomban végbe ment hatal­az Olasz Szocialista Párt más változások, a dolgozók tömegmozgalmának, demok­ratikus részvételének erősö­dése, és a dolgozók érdekeit következetesen képviselő po­litika elérhetővé teszi őket. Az OSZP e feltételek között igen fontosnak tartja azt is, hogy „önálló” politikával vegyen részt a baloldali ösz- szefogásban, megszüntesse az OKP-val szembeni alárendelt helyzetét, s kiegyenlítődje­nek az erőviszonyok a balol­dal két vezető ereje között. A kongresszusi vita min­denesetre kellően tükrözte, hogy a szocialisták eszmei­politikai irányvonalukat — bár a kongresszus kétség­telen balratolódást jelent ré­szükről —, nemcsak a keresz­ténydemokrata párt ellen irá­nyítják (főként az ellen), ha­nem részben a kommunista párt ellen is. Keresik helyü­ket a június 13-i szavazás­sal megváltozott olasz politi­kai helyzetben, és szerepüket a baloldalon beiül. A kongresszus egyhangúan újraválasztotta főtitkárrá Francesco De Martinót és pártelnökké Pietro Nenn.it. XVI. GISCARD D’ESTAING ? Ha nem látnám fekete-fehéren kinyomtatva, nem hin­ném el: a nyugatnémet pénzvilág legelőkelőbb újságja arra biztatja a francia pénz- és üzleti világ vezetőit (Mit, biztatja? Szinte könyörög neki!), hogy hozzanak szociális reformokat, enyhítsék a társadalmi igazságtalanságokat. S mi több, a cikk — a Frankfurter Allgemeine Zeitung ve­zércikke — igen komor hasonlattal is él: XVI. Lajos fran­cia királyra emlékeztet, akinek udvara a riagy forradalom előtt ügyet sem vetett a társadalom mélyéből hangzó tom­pa morajra. Csillogó magasságokban tobzódott, magafeledteií járta haláltáncát a kitörni készülő vulkán fölött. Hogy ez a hasonlat mennyire indokolt, mennyire nem, a jövő dönti majd el. Mindenesetre túlzás lenne azt mon­dani, hogy e történelmi hasonlat már ma folytatható, és Franciaország, mondjuk, XVI. Glscard d’Estaing korszakát éli. Dehát akkor miért ijed meg ennyire a nyugatnémet üz­leti világ, amikor át-átnéz a határon? Mert attól fél, hogy szociális robbanás történik a szomszédban és a hullámok átcsapnak hozzá is. Látja a francia baloldal erősödését, ét hallotta, mégpedig meglehetősen hiteles forrásból — a hely­zetjelentést: „A kasztok országa vagyunk... a túlzott jöve­delemkülönbségek idejét múlta falaira t emelnek az egyes szociális csoportok közé”. Nem a kommunisták, vagy a szo­cialisták valamelyik vezetője mondta ezt, hanem Chaban Delmas volt francia miniszterelnök. És mikor? Nyolc esz­tendővel ezelőtt. Történt valamilyen változás azóta? Nem történt. A francia üzleti világ elzárkózik minden enged­ménytől, nem hajlandó a zsebébe nyúlni. A francia baloldal természetesen kidolgozta a maga programját, ér jóval messzebb ment a társadalom és a kor­mányzat bírálatában, mint akár a legjózanabbul töprengő polgári vezető. De mi az oka annak, hogy a francia gyár­iparosok szövetsége más, váratlan oldalról is kap bírálatot, hogy a nyugatnémet üzleti világ képviselői azt tanácsolják francia kollégáiknak, hogy tegyenek engedményeket? S mi több, komor történelmi hasonlatokkal, XVI. Lajos sorsá­val rémítgettk őket. A nyugatnémet üzleti világ — minden bizonnyal más, újabb keletű történelmi tapasztalatokkal a tarsolyában —, látja, hogy a társadalmi haladás feltartóztathatatlan, szeret­né lassítani, fékezni ezt a folyamatot. Kifogni a szelet a vitorlából. Azt kiáltja tehát a Rajnán túlra, hogy az ég szerelméért, adjatok valamit ónként, különben elveszik tő­letek az egészet! Mint XVI. Lajostól. Tatár Imre Fidel Castro Bulgáriában Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi- zottságánk első titkára, a ku­bai kormány elnöke Jugoszlá­viában tett munkajellegű, ba­ráti látogatásának befejezté­vel hétfőn elutazott az or­szágból. Fidel Castrot és kí­séretének tagjait Brioni szige­ten Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­ségének elnöke, államfő bú­csúztatta. Castro jugoszláviai látogatá­sáról és Tito elnökkel folyta­tott megbeszéléseiről közös közleményt adnak ki. Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB első titkárának, az ál­lamtanács elnökének meghívá­sára hétfőn baráti látogatásra Bulgáriába érkezett Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, m niszterelnök és kí­sérete. A kubai Vezetőket To­dor Zsivkov és a bolgár poli­tikai élet más vezetői fogad­ták. A program szerint hétfőn este találkozóra kerül sor To­dor Zsivkov és Fidel Castro között. (MTI) Letarfózfafási hullám Dél-Xcreában A dél-koreai titkosrendőr- i ség ügynökei hétfőn Szöul- | ban feleségével együtt letar- j tóztatták Kim De Dzsungot, Pák Csöng Hi diktátor ellen­zékének vezetőjét, a nemzet- gyűlés tagját. A demokratikus jogok biz­tosításáért küzdő dél-koreai tömegmozgalom aktivistái között Kim De Dzsung is alá­írta március 1-én „A nemzet megmentéséért” című kiált­ványt. Csupán az elmúlt néhány napban tucatnyi személyt vettek családtagjaival együtt őrizetbe: közéleti és egyhá­zi személyiségeket, a felsőok­tatási intézmények profesa- saoíait és diákjait. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents