Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ.,' MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA / XXXII. ÉVF., 76. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. MÁRCIUS 30., KEDD Tanácskozik a Bolgár Kommunista Bárt XI. kongresszusa II feladatok megoldásában számítunk a fiatalok, a KISZ-esek aktiv tevékenységére KlSZ-küldöttgyííiés Salgótarján városban és járásban Tanulj, dolgozz, politizálj! — Ez volt a jelszava a KISZ salgótarjáni városi küldöttgyűlésének, amelyet vasár­nap, az SZMT székházának nagytermében rendeztek meg. Plachy Péter, a küldöttgyűlés elnöke meleg szavakkal kö­szöntötte a város több mint hat és fél ezer KISZ-fiatalja képviseletében megjelent csaknem százötven ifjúkommu­nistái, a megjelent vendégeket: dr. Boros Sándort, a me­gyei pártbizottság titkárát, Ozsváft Józsefet, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját, a salgótarjáni városi part­bizottság első titkárát, Füssy Józsefet, a párt megyei vég­rehajtó bizottságának tagját, a KISZ Nógrád megyei ín, zottságának első titkárát, dr. Forró Jánost, a KISZ kb pénzügyi ellenőrző bizottságának titkárát, a város állami, társadalmi és gazdasági életének vezetőit, a város üzemei, intézményei pártbizottságainak titkárait és a Vlagyimir Obonya vezette besztercebányai Szocialista Ifjúsági Szö­vetség járási bizottságának küldöttségét. Kádár János vezeti a magyar küldöttséget Hétfőn délelőtt a szófiai Universiade-csar- nok kongresszusi termében — amelyet Le­ninnek, a bolgár pártot megalapító Dimiter Blagoevnek és Georgi Dimitrovnak az arc- , képeivel díszítettek fel — megkezdte mun­káját a Bolgár Kommunista Párt XI. kong­resszusa. A tanácskozáson 1575 küldött vesz részt, mindegyikük félezer kommunista kép­viseletében. Todor Zsivkov megnyitó szavai után Sztanko Todorov, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök a kongresszus külföldi vendégeit üdvözölte; a tanácskozás ünnepé­lyes megnyitásának pillanatában már 94 or­szág 103 kommunista és munkáspártjának, forradalmi és demokratikus szervezetének delegációi voltak jelen. A küldöttségek ve­zetői — a bolgár párt vezetőivel, a bolgár munkásosztály képviselőivel együtt — az elnökségben foglalnak helyet, közöttük Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja és mások. A kongresszus vezető szerveinek — titkár­ságának, mandátumvizsgáló bizottságának, szerkesztő bizottságának stb — megválasz­tása után a küldöttek egyhangúlag jóvá­hagyták a péntekig tartó tanácskozás napi­rendjét. Eszerint Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára — a napirend első pontjaként — előterjesztette a Központi Bizottság beszámolóját a párt X. és XI. kongresszusa közötti időszakban vég­zett tennivalókról és a soron következő fel­adatairól. Ezt követően a Központi Ellenőr­ző és Revíziós Bizottság beszámolójára ke­rül sor, amelyet Sztojan Karadzsov, a bizottság elnöke ismertet. Utolsó napirendi pont lesz a BKP vezető szerveinek meg­választása. A XI. kongresszus napirendjének megerő­sítése után Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, s megkezdte beszámolóját. Todor Zsivkov beszámolója A nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezője a beszámolási időszakban az enyhülési folyamat és a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett élésére vonatkozó lenini elvek megszilárdulá­sa volt — állapította meg a kongresszus elé terjesztett beszámoló első' a világhely­zetről és a BKP nemzetközi tevékenységéről szóló részé­ben Todor Zsivkov' a BKP Központi Bizottságának első titkára. Az erőviszonyok a két kongresszus közötti idő­szakban kétségtelenül a bé­ke' a demokrácia, és a szo­cializmus javára Változtak meg. Erről szólva kiemelte a szocialista és a tőkésor­szágok. különösen pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződések, valamint az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet jelentőségét- ..Az új nemzetközi légkör kiala­kításában és megszilárdítá­sában döntő jelentőségű a Szovjetunió- az SZKP hozzá­járulása” — állapította meg Todor Zsivkov. majd rámu­tatott; „a békeoffenzíva el­választhatatlanul kötődik Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának ne­véhez és tevékenységéhez.” Erő§ödő {szocialista kapcsolatok A BKP Központi Bizottsá­gának első titkára ezután Bulgária és a többi szocia­lista ország dinamikusan fejlődő kétoldalú kapcsola­tairól. a Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak fontosságáról szólott- * „A Bolgár Kommunista Párt teljes mértékben támogatja a szocialista integráció el­mélyítésének politikáját, a hosszú távú célprogramok megvalósítását, a jövőben is hozzájárul a szocialista kö­zösség gazdasági hatalmának további erősítéséhez” — je­lentette ki- Zsivkov hangsú­lyozta- a Szovjetunióhoz fű­ződő kétoldalú kapcsolatok jelentőségét a szocialista or­szágok egymáshoz való vi­szonyának. egységének meg­szilárdításában- „Ami Bul­gáriát illeti. — mondotta — a fejlett szocialista társada­lom, majd a kommunizmus építését nem tudja elképzel­ni másként, mint az SZKP- val és a Szovjetunióval való szoros és sokoldalú együtt­működés révén.” Todor Zsivkov. ez-után a tőkés társadalomban élő mun­kásosztály növekvő har­cáról és befolyásáról szólott. Megállapította- azt is- hogy a tizedik kongresszus óta el­telt dőszak bebizonyította a fejlett tökésállamokkal kapcsolatban folytatott bol­gár politika helyességét- A helsinki tanácskozásról szól­va kijelentette- hogy az „új távlatokat nyitott a feszült­ség csökkentése és az együtt­működés fejlesztése előtt- Még sok erőfeszítésre van azonban szükség ahhoz, hogy a helsinki záróokmány té­telei maradéktalanul meg­valósuljanak.” Teljes támoga­tásáról biztosította az SZKP XXV. kongresszusának azt a javaslatát, amely világszer­ződés megkötését irányozza elő az erőszak kizárásáról a nemzetközi kapcsolatokban- Ez megfelelne Helsinki szel­lemének. Az ázsiai, afrikai és latin­amerikai népek harcát mél­tatva a szónok kifejezte szo­lidaritását a chilei kommu­nistákkal- minden chilei ha­zafival és szabadságot köve­telt Luis Corvalán és a töb­bi bebörtönzött hazafi szá­mára- A Közel-Keletről szól­va kijelentette, az új háború veszélyét mindaddig nem le­het megszüntetni, ameddig az izraeli csapatok folytatják az 1967-ben elfoglalt arab területek megszállását, amíg a palesztinai arab nép nem nyer lehetőséget saját álla­ma megteremtésére. amíg nem jönnek létre azok a fel­tételek, amelyek között a térség minden állama és népe biztonságban élhet- To­dor Zsivkov síkraszállt a genfi konferencia megtartá­sa mellett- amelyben részt kell vennie a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek is. A BKP balkáni politikájá­ról szólva hangsúlyozta, hogy a bolgár párt továbbra is megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonít a szomszédos szocialista országokhoz , fűző­dő kapcsolatainak, mivel ez utóbbiakat fontos tényezőnek tekinti a Balkán-félsziget bé­kéjének és biztonságának megszilárdítása, az együtt­működés előmozdítása szem­pontjából. A beszámoló meg­állapítja, hogy Romániával az utóbbi években sikeresen fej­lődött az együttműködés, s Bulgária a jövőben is erre törekszik. Jugoszláviára vo­natkozóan kijelentette; „To­vábbra is tántoríthatatlanul folytatjuk a barátság és a kapcsolatok fejlesztésének po­litikáját... Nagy jelentőséget tulajdonítunk a BKP és a JKSZ közötti kapcsolatok ak­tivizálásának, s minden tő­lünk telhetőt meg fogunk ten­ni a két ország közötti barát­ság fejlesztése érdekében”. Albániáról ezt állapítja meg a beszámoló: „a magunk ré­széről lépéseket tettünk a kapcsolatok rendezésére, de ezek a lépések nem találtak megértésre. Ennek ellenére a jövőben is erőfeszítéseket te­szünk ebben az irányban, mi­vel ez mindkét nép érdekei­nek megfelel”. „Kapcsolatainkat Törökor­szággal és Görögországgal — hangzik a továbbiakban a be­számoló — a politikai érint­kezés a gazdasági és a kul­turális együttműködés stabil fejlődése jellemzi. Mindkét országgal közös nyilatkoza­tokat írtunk alá a jószomszé­di viszony elveiről, s ezek a nyilatkozatok megbízható alapul szolgálnak kapcsola­taink további fejlődéséhez.” Á ciprusi kérdésben Todor Zsivkov ismételten állást- foglalt a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, független­ségének és területi integri­tásának megvédése mellett. „A Bolgár Népköztársaság­nak a balkáni országokhoz fűződő kapcsolataiban be­következett pozitív' . fejlődés­ről szólva — mondotta — tá­volról sem kívánjuk ideali­zálni ennek a térségnek a helyzetét, amelyben külön­böző politikai orientációk és eszmei áramlatok tapasztal­hatók, a helyzet továbbra is bonyolult és ellentmondásos. A maoisták által támogatott egyes imperialista NATO- körök továbbra sem monda­nak le az enyhülési folya­mat szabotálására irányuló kísérletükről. A Bolgár Nép- köztársaság a jövőben is hű marad elvi, konstruktív és bé­keszerető, Balkán-politiká­jához, amelyet nem konjunk­turális elképzelések határoz­nak meg.” A nemzetközi kommunis­ta mozgalomnak a világmé­retű társadalmi haladásban és annak meggyorsításában betöltött szerepéről szólva To­dor Zsivkov emlékeztetett az 1969. évi moszkvai tanácsko* zásra, s arra, hogy az ott el­fogadott antiimperialista platform megvalósítása azóta jelentős eredményeket ho­zott. „A testvérpártok között (Folytatás a 2. oldalon), Varga Györgyöt választották újra a KISZ városi bizottsá- gának élére. A munkabizottságok meg­választása után Varga György, a városi KlSZ-bizott- ság titkára az előre kiküldött írásos beszámolóhoz a városi KISZ-bizottság megbízásából szóbeli kiegészítést tett. Dr. Bábolnai Teréz, a városi KISZ -bizottság pénzügyi el­lenőrző bizottságának titkára ugyancsak szóbeli előter­jesztést tett a küldöttgyűlés­nek. Az együttes előterjesztés és a vita után a salgótarjáni városi küldöttgyűlés egyön­tetűen megállapította, hogy az elmúlt két év során, de különösen a KB 1974 áprilisi határozatának megjelenését követően a KISZ egész tevé­kenységében következeteseb­ben érvényesül a kommunis­ta* politikai jelleg erősítésé­re való törekvés. A KISZ- ala pszervezetek programjai, rendezvényei tudatosabban szolgálják a politikai nevelő munkát. Javult a. szervezeti fegyelem, fokozódott a KISZ- tagok munkájának figyelem­mel kísérése, ellenőrzése, se­gítése. A KISZ kommunista, politikai jellege a határoza­tot követően gyorsabb ütem­ben fejlődött. Kimondotta a küldöttgyűlés, hogy a város KISZ-tagséga az elmúlt két­éves időszakban felkészültsé­géhez, tudásához mérten fe­gyelmezetten, becsületesen dolgozott az előttük álló gaz­dasági feladatok végrehajtá­sáért. Részese volt a negye­dik ötéves terv nagyszerű eredményeinek. Ezt bizonyí­tották az Alkotó Ifjúság pá­lyázaton való részvétel, a Ki minék mestere? és a Radar- akcióban való részvétel. A KISZ-alapszervezetek többsége tevékenyen és ered­ményesen kapcsolódott be a párt XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulójára meghirdetett munkaverseny­be. A KISZ-esek kezdemé­nyező szerepet vállaltak a kommunista műszakok, tár­sadalmi munkaakciók szer­vezésében. E tevékenység eredményeként teljesítették a Magyar—Vietnam Barátság Szakmunkásképző Intézet felépítésére tett megyebizott­ság anyagi támogatásával, jelentős társadalmi munká­val csaknem félmilliós beru­házással elkészült az ifjúsági és úttörőváltótábor fürdő- mosdó épülete. A kommunis­ta műszakokból és a tanácsi támogatásból jelenleg há­romszázezer forint áll rendel­kezésre a tábor továbbfej­lesztéséhez. Elemezte a küldöttgyűlés a hazafiságra. az internaciona­lizmusra nevelést. A forra­dalmi ifjúsági napok rendez­vényei. az évfordulókhoz kapcsolódó központi és helyi programok eredményesén se­gítették Salgótarján forradal­mi hagyományainak megis­merését, a fiatalok h-azatias (Folytatás a 3. oldalon.) A szünetben orosz nyelven szövődött barátság a besztercebányai vendégek és a salgótarjáni fiatalok között.

Next

/
Thumbnails
Contents