Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
einöcskozik a BKP XI. kongresszusa (Folytatás az 1 oldalról.) — mondotta — természetesen keletkezhetnek és keletkeznek is eltérések, amelyek a helyzet bonyolultságából, a problémák és azok megoldásának sokféleségéből erednek. A lényeg azonban az, hogy elvtársi módon, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében kell megvitatni ezeket a problémákat, s bará- tian kell k.jelölni a közös kommunista célok és eszmények elérésének útját. Ez lehetővé teszi a testvérpártok sorainak és pozícióinak megszilárdítását, internacionalista egységünk erősítését. —■ Minden testvérpárt maga dolgozza ki a forradalom nemzeti méretekben érvényes -céljai elérésének stratégiai és taktikai irányvonalát, a konkrét körülmények figyelembevételével. Ezért a jelenlegi helyzetben ''növekszik minden pártnak a közös kommunista ügyért vállalt internacionalista felelőssége.” Zsivkov hangoztatta, hogy a BKP nagy jelentőséget tulajdonít az európai kommunista és munkáspártok értekezleteinek, tevékenyen kiveszi részét az előkészítés munkájából. Törekszik arra is, hogy bővítse kapcsolatait és együttműködését a szocialista, valamint a szociáldemokrata pártokkal. A jövőben is fel fog azonban lépni a szo- ciálreformizmus ellen, amely idegen a marxizmus—leninizmus ideológiájától. „A maoizmus degradálódása új szakaszba jutott — állapította meg ezután —, az imperializmus, fasizmus és revansizmus legagresszívebb erőivel, a békés egymás mellett élés és a társadalmi haladás ellenségeivel lépett szövetségre. Működése egyre inkább veszélyezteti a népek békéjét és biztonságát. A jelenlegi kínai vezetés politikája és ideológiája mélységesen ellenséges a marxizmus—le- ninizmussal, a kommunista eszmeiséggel szemben. Pártunk kötelességének tekinti, hogy feltétel nélkül részt vegyen a maoizmus politikai és eszmei szétzúzásáért folytatott harcban.” A nemzetközi helyzetben az utóbbi évek folyamán végbement nagy változásokra utalva Todor Zsivkov leszögezte a BKP-nak azt az álláspontját, hogy „megértek a kommunista és munkáspártok újabb nemzetközi tanácskozása előkészítésének és megtartásának feltételei.” Világelsők között a gazdasági fejlődés ütemében Ä BKP Központi Bizottságának első titkára ezután a gazdasági és műszaki-tudományos (fejlődés kérdéseivel foglalkozott. Az eredményekről szólva elmondotta, hogy a két kongresszus között a beruházások értéke meghaladta a 21 milliárd levát. Bulgária a gazdasági fejlődés ütemét tekintve, ma a világelsők között van. A nemzeti jövedelem öt év alatt 46 százalékkal növekedett, a munka termelékenysége pedig több mint 44 százalékkal. Az ipari és a mezőgazdasági termelés aránya az 1970 évi 77,1:22,9- ről 1975-ben 81,2:16,8-ra változott. Az iparnak a nemzeti jövedelemből való részesedése 49 °/oTÓl 54,6 %-ra növekedett A mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére nagy sikereket ért el, termelésének évi közepes növekedése 3,1 százalék volt. E sikerek mellett a Központi Bizottság jól látja a gazdasági élet nehézségeit és megoldatlan problémáit is. „Nyíltan meg kell mondani — hangoztatta Todor Zsivkov —, hogy a terv néhány mutatóját tekintve nem teljesült.” A szónok utalt egyes létesítmények átadásának elhúzódására, bizonyos termelési kapacitások nem teljes kihasználására és nagy hiányosságnak nevezte, hogy a tudomány eredményei lassan érvényesülnek a gyakorlati munkában, elégtelenül aknázzák ki a külföldi tudományos eredményeket. Elégtelennek nevezte a gazdasági rekonstrukciók és korszerűsítések megvalósításának ütemét is. Hangsúlyozta, hogy mindezek a nehézségek alapvetően szubjektív jellegűek, amelyek a népgazdaság irányításának gyengeségeiből adódnak. A további gazdasági sikerek elérése szempontjából elsőrendű fontosságúnak minősítette e hiányosságok leküzdését. Todor Zsivkov bejelentette, hogy a BKP Központi Bizottsága jóváhagyás végett a kongresszus elé terjeszti „a Bolgár Népköztársaság társadalmi-gazdasági fejlődésének fő irányvonalait a hetedik ötéves tervben”. A terv fő feladatát abban jelölte meg, hogy folytatni kell a nép anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését a gazdaság dinamikus és arányos fejlesztésének, a munkatermelékenység gyors emelésének a hatékonyság és a minőség javításának útján. Ezt a feladatot az elmélyülő szocialista integráció viszonyai között kell megvalósítani. Ezzel kapcsolatban Todor Zsivkov részletesen vizsgálta a műszaki-tudományos eredmények gyors és hatékony termelési alkalmazásának jelentőségét. Foglalkozott a szakemberképzéssel, a takarékosság fontosságával, a munkaerő-problémákkal, az ipar területi megoszlásának kérdésével és más problémákkal. Rámutatott, hogy a bolgár ipar termelése mind a hetedik ötéves tervben, mind pedig az 1990-ig terjedő távlati terv folyamán gyors ütemben fejlődik majd. Gyorsított ütemben fejlődik a nehézipar és a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelése. A közszükségleti cikkek gyártásának meg kell előznie a lakosság vásárlóerejének növekedési ütemét. Ugyanakkor 1980-ig meg kell kétszerezni a gépgyártóipar termelését. A könnyűipar feladataival foglalkozva a szónok hangsúlyozta a többi között, hogy határozottan véget kell vetni annak az időnként jelentkező gyakorlatnak, amely az úgynevezett elavult cikkek kicserélése ürügyén jelentősen korlátozza, vagy teljesen megszünteti szükséges, olcsó és népszerű árucikkek gyártását is. Ami az élelmiszer- ipart illeti, ennek termelése 1980-ra 40 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság vonatkozásában hangsúlyozta, hogy a most folyó ötéves tervben lényegesen nagyobb anyagi eszközöket fordítanak a fejlesztésre, mint az előzőben. Biztosítható — mondotta a BKP Központi Bizottságának első titkára —, hogy az ágazat termelése 1980-ig 20 százalékkal emelkedjék. Fő feladat továbbra is a gabonatermelés, s ennek alapján a takarmánygondok megoldása. Megengedhetetlennek nevezte Zsivkov a háztáji gazdaságokban folyó állattenyésztés fejlesztésének lebecsülését. „Intézkedéseket kell hozni a háztáji gazdaságok továbbfejlesztésére — mondotta —, mivel azok az állat- tenyésztés növelésének fontos tartalékát képezik.” Az agráripari komplexumokkal foglalkozva hangsúlyozta azt is, hogy a hetedik ötéves tervben folytatódik a mezőgazda- sági termelés összpontosítása, a szakosodás és a mező- gazdaságnak az élelmiszer- iparral kialakítandó vertikális integrációja alapján. Külön fejezetben foglalkozott a BKP KB első titkára a szocialista életforma fejlesztésének egyes kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy a párt politikája ezen a területen az emberről való gondoskodást, az életszínvonal eme2 NÖGRÁD — 1976. március 30., kedd Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke a BKP-kongresszus szónoki emelvényén. ami bizonyos fiatalokra jel- pi szövetség tagjai között lemző. Az építőtábor-mozga- kiépült jó együttműködést, lom nevelő tevékenységéről kitért művészeti kérdésekre, szólva kijelentette, hogy ab- állástfoglalt a szocialista rea- ban komoly hiányosságok I zmus alkotói módszere mel- vannak. lett. A tömegtájékoztatási A szocialista demokráciá- eszközök szerepéről szólva val foglalkozó fejezetében a hangsúlyozta az eszmei színbeszámoló érintette a kom- vonal emelessnek íontossa- munisták és a földműves né- gát. Gyarapodott a párt A pártról szóló- fejezetéből társadalom felépítése és a kitűnt' hogy a tizedik kong- kommunizmusba való 'foko- resszus óta 90 320 taggal gya- zatos átmenet előkészítése.” rapodott a BKP, amelynek Ebben a BKP KB első titká- taglétszáma jelenleg 789 796- ra rámutat, hogy a Bolgár Ezek 28 850 alapszervezetben Népköztársaságban megköze- fejtik ki munkájukat. A párt- lítően 20 év lesz az az időtagság 41.4 százaléka mun- szak, amelyben nagy vona- kás és körülbelül a kommu- lakban felépül a fejlett szo- njsták 70 százaléka dolgozik cialista társadalom' ezt kö- az anyagi termelés különbö- vetően pedig megkezdődik a ző ágazataiban- kommunizmusba való fokoKözölte Todor Zsivkov, zatos támenet megvalósítása, hogy a Központi Bizottság Ma, öt-hat évvel a tizedik döntést hozott a párttagsági kongresszus után. ez már könyvek cseréjéről' amit a nem előrejelzés, hanem teljekongresszus után bonyolíta- sen reális feladatnak le- A tagkönyvecsere fon- Az ezzel kapcsolatos első tos politikai, ideológiai és feladatnak a beszámoló a szo- szervezeti intézkedés- Kije- ciaiizmus anyaigi-műszaki bá- lentette: „nem végzünk tisz- zásának végleges kiépítését togatást. A párttagsági kö.ny- tekinti — ennek minőségileg vek cseréjének folyamatában új alapokon, a tudományos- azonban a pártszervezetek technikai forradalom leg- kötelesek határozottan meg- újabb és perspektivikus ’/ívlését szolgálja. A hatodik ötéves terv időszakában a dolgozók reáljövedelme 32,4 százalékkal emelkedett, felülmúlva az előirányzott 25—30 százalékot. A legalacsonyabb munkabér havi 65 leváról már 1963-ban 80 levára emelkedett, bár a terv az ötéves tervidőszak végére is csak 70 levát tűzött ki célul. Az átlagos havi nominálbér 124 leváról 146 levára nőtt. Csaknem kiegyenlítődött a szövetkezeti parasztok és az ipari munkások, valamint az alkalmazottak nomináljöve- delme. 1980-ra egyébként a nominálbérek havi középértékének megközelítőleg 170 levára kell emelkednie, a minimálbérnek pedig 90 levára. Mind e célok teljesítésében nagy szerep jut majd a Szovjetunióval és a KGST más országaival való együttműködés fokozásának. A beszámolóban Todor Zsivkov állástfoglalt a különböző szolgáltatások fejlesztése mellett. Hangsúlyozta a lakásépítés fontosságát. Az elmúlt ötéves terv folyamán 242 ezer lakás készült el, s jelenleg minden lakosra 13,3 négyzetméter lakóterület jut. „A Központi Bizottság — mondotta — a lakáskérdést szociálpolitikája stratégiai problémájának tekinti, és javasolja annak gyorsított és átfogó megoldását.” A hefedik ötéves tervben már körülbelül 400 ezer lakást kell felépíteni. A szocialista demokrácia eddig elért sikerei közé sorolta a szónok az állami-társadalmi és a társadalmi-állami elv érvényesítését az igazgatásban. A közvetlen demokrácia új, eredeti formájának nevezte a dolgozók ellenterveit. Az állami szervekben a demokratikus fejlődés tökéletesebb munkát eredményezett a parlamentben, az államtanácsban, a minisztertanácsban, az igazságszolgáltatásban. A X. kongresszus óta növekedett a társadalmi szervezetek és mozgalmak szerepe. E témában külön szólt Todor Zsivkov a hazafias front és a szakszervezetek jelentőségéről, a nőmozgalomról és a dimitrovi kommunista ifjúsági szövetségről. Az utóbbiról szólva hangoztatta, hogy növekedett az ifjú nemzedékek hozzájárulása a szocializmus építéséhez, különösen a gazdaság leghala- dottabb ágazatainak fejlődéséhez. Todor Zsivkov azonban bírálta is az ifjúsági szervezetet, amelynek „szervezeti munkájában és életében még mindig komoly gyengeségek és fogyatékosságok tapasztalhatók, s ezek negatívan befolyásolják egyes szervezetek tevékenységét a marxista—leninista világnézet formálásában”. Ezzel kapcsolatban a szónok példáként említette a fogyasztói szemléletet, a munka lebecsülését, tisztítani soraikat azoktól a tagoktól. akik semmibe veszik a párt programját és szervezeti szabályzatát, megsértik a párt elveit és normáit, a szocialista törvényességet és magatartásukkal aláássák a Bolgár Kommunista Párt politikai és erkölcsi tekintélyét’’ Todor Zsivkov állástfoglalt az alapszervezetek és a helyi pártszervek szerepének növelése, a vezetés kollektivitása elvének erősítése mellett. Hangsúlyozta a har- oos és hatékony ideológiai munka fontosságát is- Mint mondotta, a tömegpolitikai munka középpontjában a hetedik ötéves tervbe foglalt társadalmi és gazdasági programok teljesítéséért folytatott harcnak kell lennie- Határozottan le kell küzdeni a technokratizmus megnyilvánulásait' a gazdasági és adminisztratív tevékenység eszmei-politikai tartalmával szemben jelentkező negatív hozzáállást Különleges fontosságúnak nevezte a szónok a burzsoá Ideológia ellen folytatandó, megalkuvás nélküli offenzívát. „A kommunista és egyéb burzsoá ideológia közötti harc nem korlátozódik egyes országokra. Ezért üdvözöljük nagy sikerként a szocialista közösség országai közötti ideológiai együttműködés bővítését” — mondottaA beszámoló utolsó fejezetének címe: „A Bolgár Kommunista Párt közvetlen történelmi feladata — a fejlett szocialista márnyaimak alapján kall történnie. A második problémakör az embernek, a fő termelőerőnek a fejlődését érinti. Ide sorolja a beszámoló a város és a falu közötti különbségek, a fizikai és a szellemi munka közötti különbségek fokozatos megszüntetését. a szocialista személyiség típusának általánossá tételét, a dolgozók társadalmi és alkotó tevékenységének növelését. Itt esik szó a szocialista tulajdonról, a szocialista társadalom alapjáról. Todor Zsivkov hangoztatta, hogy „fejlődésének és tökéletesedésének folyamatában, az egymáshoz való egyre teljesebb közeledésének és egybeolvadásának útján az állami tulajdon és a szövetkezeti tulajdon egységes szocialista tulajdonná válik, hogy aztán a következőkben fokozatosan kommunista tulajdonná legyen. Ez objektív törvényszerűség, amelynek érvényesüléséhez nekünk kell megteremteni a legkedvezőbb feltételeket.” Ugyanide sorolta a beszámoló a burzsoá erkölcs maradványainak kigyomlálását a szocializmus munkásainak tudatából és magatartásából. Harmadik problémakörként" Todor Zsivkov a kritika és az önkritika széles körű kibontakoztatását említette, az egész társadalomra vonatkozóan. A negyedik probléma, amelynek a BKP nagy figyelmet kíván szentelni, az az ország integrációs kapcsolatainak bővítése és elmélyítése a testvéri szocialista országokkal, a Szovjetunióval való mindenoldalú közeledés irányvonalának következetes megvalósítása. Az ötödik problémakörbe tartozik a nép és az ifjúság osztályszellemű, pártos szemléletű, hazafias, internacionalista nevelése. Ebben az összefüggésben Todor Zsivkov kiemelte, hogy „ami a boigár —magyar viszonyt illeti, mar most bizonyossággal beszélhetünk a bolgár nép minőségileg új hazafias internacionalista tudatáról, egy olyan típusú patriotizmus keletkezéséről és megerősödéséről, amelyben a Bulgária, illetve a Szovjetunió iránt érzett szeretet kiegészíti és gazdagítja egymást, egységes érzéssé, egységes tudattá olvadva össze.” A Központi Bizottság- beszámolójának ismertetését Todor Zsiykov, a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép, az SZKP és a szocialista közösség, a marxizmus—. leninizmus és a kommunizmus éltetésévei fejezte be. A kongresszus első naojin felszólalt Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a bolgár testvérpárt kongresszusán részt vevő szovjet delegáció vezetője. A kongresszus ma folytatja munkáját. (MTI) j A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának (balról a második) vezetésével megkoszorúzta a szófiai Dimitrov-mauzóleumot
