Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

Előtornász futballbíró Mohácsi Lajos nevét jól Ismerik labdarúgó berkekben. A kitűnő NB I-es játékvezető hétről hétre ott van a fut- ballpályákon, és a találkozó­kat követő napokon is ke­mény edzéseket végez. Mert a kondícióval a futballbírók- nál sem lehet baj. Nemcsak a pályán, de munkahelyén, az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárá­ban is helytáll, ahol a henge­rel táruk raktárvezetője. Ami­kor Kovács Pálné, a Martos Flóra Szocialista Brigád veze­tője felkérte, hogy segítsen a raktári dolgozók munkahelyi testnevelésében, Mohácsi La­jos szívesen mondott igent. Azóta naponként ő az előtor­nász, amikor pár percre meg­szakítják a munkát. — Örömmel végzem a fel­adatot, hiszen munkatársaim egészségének megtartásán kí­vül nekem is jó edzést jelent a naponkénti tornászás. Szí­vesen vállaltam azért is, mert én is minden segítsé­get megkapok, hogy nyugodt körülmények között készül­hessek a mérkőzésekre — mondta a népszerű futball­bíró. (Kép és szöveg: Sturman Béla) Falusi sportkörök [Slógrádmegyeri látogatás Nem szenzációért látogat­tam meg a nógrádmegyeri sportegyesületet. A 152 főt számláló tsz-sportkör egyike sem szolgált rá. A mindenna­pos munka bemutatása volt egyedüli szándékom. — A vezetőség mind a 12 tagja lelkiismeretesen dolgo­zik a saját területén — kezd­te a beszélgetést Gál László, az egyesület elnöke — csakis így tudjuk a munka folyama­tosságát biztosítani. Havonta egyszer, de ha a feladatok megkívánják, akkor többször Is összejövünk. Az öt szakosztály tevékeny­ségét, a szervezeti élet folya­matosságát, a gazdásági ügyek intézését, a társszervekkel való kapcsolat tartását, a ne­velési célkitűzések megvaló­sítását csakis a kollektív ve­zetés tudja biztosítani. — Egyik fontos célunk az atlétikai szakosztály megerő­sítése. Az elmúlt év elején edzői gondokkal küzdöttünk, ősszel ez a gondunk megol­dódott. Verbói János vállalta az atlétákkal való foglalko­zást. Jelenleg 22 fővel dol­goznak. Részt vettek a járási, majd a megyei mezei futó­versenyen. Az idén több ver­senyre szeretnénk eljutni. Nógrádmegyerben hagyo­mányai vannak a röplabdá­nak. Egy pár éves szünet után 1973-ban újra megala­kult a szakosztály. A női csa­patuk azóta a megyei bajnok­ságban játszik, A járási sport­felügyelőség által kiírt vala­mennyi tornán, emlékverse­nyen részt vettek, s lassan már az is hagyomány lesz, hogy ezeket rendre megnye­rik, — ősszel kicserélődött a csapat. Az asszonyok közül többen szülés miatt kényte­lenek voltak visszalépni. Az erősen megfiatalított csapat a 4. helyen áll. Verbói János­sal, az edzőjükkel együtt ab­ban bízunk, hogy a bajnok­ságot mint dobogósok fejez­zük be. Nógrádmegyerben is a leg­népszerűbb sportág a labda­rúgás. A megyei B-ben Kiss Imre felnőtt csapata az ötö­dik, az ifjúsági a második helyen végzett az ősz folya­mán. — Az utánpótlást biztosítja a serdülő csapat, amelyet ősz­szel neveztünk a bajnokságba •— vélekedett az egyesület el­nöke. A községben sokan szeret­nek sakkozni és bőven akad híve az asztalitenisznek. Az idén mindkét szakosztályt megalakították. Esténként a kultúrházban Verbói József, Balázs László, Balázs Béla, Sándor Károly, Verbói Nán­dor és a többiek ütik a kau- csuklabdát. — A kultúrházzal jó a kap­csolatunk — vélekedett a sportkör elnöke —, mindkét fiatal szakosztályunknak ott­hont adnak. — Milyen az egyesület kap­csolata az iskolával? — A lehető legjobb. Az alapozó edzéseket atlétáink, labdarúgóink és a röplabdázó- ink az iskola tornatermében végezték. A szakosztályaink részére az utánpótlást bizto­sítják. A sokoldalú támoga­tást a nagy nyilvánosság előtt is szeretném megköszön­ni Kovács Györgynek, az is­kola igazgatójának. A sportkör egyik alapfel­adata a jó kapcsolat kialakí­tása. Juhász József a termelő- szövetkezet elnöke a sportkör közgyűlésén megígérte, hogy továbbra is segíteni fogják az egyesületet. Az anyagi támogatásukat az idén meg­emelik. A községi tanács a min­dennapi munkájuk szerves részének tekintik a falu sportéletének irányítását. Ellenőriznek, tanácsot ad- *nak. Erkölcsi és anyagi támo­gatásukról biztosítják a szer­vezetet. A közgyűlésen Molnár József tanácselnök elmondot­ta, hogy a tanács segítséget nyújt' á2 öltöző bővítéséhez. A 25 ezer forintos anyagi támogatást az idén is bizto­sítják az egyesület részére. — Egyik nagy gondunk az öltöző — panaszolta Gál László. Kicsi. A vendégcsapat nem tud hol öltözni, s a fel­szerelés tárolása sincs meg­oldva. A tanács biztosította az anyagot. Társadalmi mun­kát szervezünk, reméljük, még a nyáron elkészül. Nógrádmegyerben együtt van a sportkör. A vezetőség megfelel a vele szemben állí­tott követelményeknek. A fa­lu állami, gazdasági vezetői felismerték, hogy a fiatalok sportolási feltételeinek biz­tosítása közügy Ennek a szel­lemében tevékenykednek. (Sz. F.) Jó lenne egy pant ÍX agy kan tanáról (NAGYBATONVI TELEFON) ötven százalékos a Naigybáto- nyi Bányász mai ellenfelének, a Nagykanizsai OLaj bányásznak a tavaszi mérlege. Nem a legjobb a hangulat a zalai városban, mert a csapat hasonlóan a bátonyiák­hoz a kieső zónában található. — A csatárok sokszor öt mé­terről sem tállá Inak a hálóiba. Az edző pedig nem rúghat gólt — jegyezte meg i rónáik usam Lantos Mihály vezető edző. A rtagybátonyiakat felvillan nyozta a Kossuth KFSE ellen aratott fölényes győzelem. Antafl felépült sérüléséből és elfoglal­ja helyét a csapatban. Ajz ősszel a nagykanizsaiak pontot ,,rabol­tak ” Nagybátonyból. Horváth Mi­hály vezető edző bizakodik, hogy most „visszaadja" a köLcsönt a bátonyi csapat. Az összeállítást is elmondta: Kovács M. (Palhubecr) — Bállá, Antal, Macska (Pozsár I.,) Nagy- kiske — Pozsár n., Bocsi (Ve­res), Orosz — Kovács F. Dóra, Looh. (gyenes) Sportegyesületi közgyűlések tapasztalatai ' A RÉTSÁGI járás aprófalvas telepü- = lésein mozgalmas, esemé­nyekben és élményekben , gazdag napokat adtak a sportegyesületi közgyűlések. Vala­mennyi közgyűlés rendben és fegyelme­zetten — az ütemtervnek megfelelően zajlott le. A megjelenés 80—85 százalékos volt, és a részvevők több mint egyharmada mondta el véleményét, javaslatát. ^Csaknem minde­nütt nagy figyelmet és energiát fordítottak a sikeres lebonyolításra a tanácsi, politikai, tömegszervezeti vezetők. Elismerés és kö­szönet illet a jól sikerült szervezésért min­den sportegyesületi vezetőt és azokat a já­rási társadalmi aktívákat, akik szabad ide­jüket nem sajnálva, nagy szorgalommal és hozzáértéssel járultak hozzá, hogy tartalma­sak legyenek a rendezvények. A vezetőségek beszámolóit a helyzet nyílt, reális bemutatása jellemezte. Elismeréssel és örömmel szóltak az elmúlt négy esztendő sikereiről, de a gondokra, az elkövetkező időszak főbb tennivalóira is felhívták a figyelmet. A beszámolók és a hozzászólások alapján egyértelműen kitűnt, hogy a sportmozgalom átszervezése, az állami irányítás bevezetése, kedvezően befolyásolta az egyesületek műkö­dését. A vezető-irányító munka jelentősen fejlődött. A községi tanácsok többsége segít­séget biztosított és egyre javuló munkakap­csolatot épített ki az egyesületi vezetéssel. Egyre jobban a tanácsi munka szerves ré­szeként kezelik a sportot is. Ezen a terüle­ten kifejtett tevékenységükkel különösen Romhány, Nagyoroszi, Nógrád, Nézsa közsé­gi tanácsok tűntek ki. Megállapításra és el­ismerésre került, hogy a szervezettség jó, a verseny- és tömegsport a lehetőségekhez képest megefelelő, bár a folyamatosságot ja­vítani kell, az utánpótlásra és nevelésre min­den szinten mindenhol jobban kell figyelni. A lehetőségeket jobban ki kell használni, mivel a megerősödés folyamatában levő ipari üzemek még sok tartalékkal rendelkez­nek. A hozzászólók bírálták a sporterkölcs év­közben! durva módon történt megszegőit és kérték következetesebb, határozottabb fele­lősségre vonásukat. Egy-egy labdarúgó-mér­kőzés kapcsán néhányszor a közízlést felhá­borító események is előfordultak. A gazda­sági-pénzügyi helyzetről is sok szó esett. Mindenekelőtt az elmúlt években erőteljesen javuló anyagi feltételekről, a gazdálkodási fegyelemről. A községi,.tanácsok rendszeres segítségén túl egyre jelentősebb a .területi gazdasági egységek sokoldalú támogatása. Az üzemek képviselői csaknem minden közgyű­lésen további jelentős segítségadást, együtt­működést ajánlottak fel. E tekintetben kü­lönösen Rétság és Romhány érdemel kie­melést. A tagság és a sportrajongók nagy része lelkesen vállalt és tett ígéretet társa­dalmi munka végzésére, hogy .a testnevelés és a sport feltételei minél előbb megterem­tődjenek. öltözőépítéshez, sportcsarnok lét- tesítéséhez, meglevő objektumok továbbfej­lesztéséhez, állagvédelméhez Romhány, Rét­ság, Szendehely, Legénd községekben. Ugyan­akkor teljesen jogosan kérték, hogy a köz­ségek vezetői szerezzenek érvényt és a más területeken végzett társadalmi munkával azonos szintű tevékenységnek tekintsék a sportfejlesztés érdekében kifejtett közhasz­nú munkát is. Néhány helyen ismétlődő közlekedési nehézségekről adtak számot, ahol a lekes sportolók személyautók igénybevé­telével kénytelenek és tudnak csak a mérkő­zésekre, versenyekre eljutni, öt helyen volt egyesületi elnökcsere. A vezető testületek személyi összetétele kedvezően alakult. A fiatalok aránya mellett a nők száma tovább­ra sem változott. Végül, de nem utolsósorban elégedetlen­ség és egészséges türelmetlenség jutott ki­fejezésre, amikor megfogalmazásra került az iskolai sportmunka alacsony színvonala. Az, hogy feltűnően alacsony — valamennyi köz­ségben — az úttörő korosztályú versenyzők száma. Jelenleg is az Iskolai tömegsport je­lentősen elmarad a járási és a helyi szervek által támasztott követelményektől és a te­rületi lehetőségektől. Nem tartható az sem, hogy sokszor a szabad időt is feláldozó test­neveléssel foglalkozóknak az általános is­kolai igazgató, de a tantestület egy része sem ad kellő elismerést, megbecsülést. Sok­szor érzékelhetővé vált, hogy a testi neve­lést nem tekintik mindenütt a nevelés lé­nyeges területének. Sürgető szemléletváltás­ra, helyes gyakorlat kialakítására, fokozott ellenőrzésre van szükség az elkövetkezők­ben, hogy mindnyájunknak, de különösen a fiataloknak életigényévé és szokásává vál­jon a sportolás. Az idei és az elkövetkező évek főbb ten­nivalóit is meghatározták. Felelősségteljeseb­ben kell dolgozni mindenkinek és minden szinten a feladatok folyamatos teljesítésé­ért. A községi tanácsoknak növelni kell irá­nyítói. tevékenységük hatékonyságát. Az egyesületek beszámoltatásán, segítésén túl a lakosság mozgósítása is cél. Nélkülözhetet­len a napi kitartó, szívós és türelmes mun­ka mellett a sportegyesületek és a helyi ál­lami társadalmi, tömegszervek és gazdasági egységek együttműködése. Közös feladataikat együttműködési megállapodásokban, éves munkatervükben irányozzák elő. Nagyobb figyelmet kell fordítani a 'bázishelyek ki­építésére. Mindenekelőtt Rétság és Romhány, az üdülőhelyek és új lakótelepek sportolási feltételeinek kiépítésében, Bánk és Diósjenö környékén. : ,.. TOVÁBBI intézkedéseket kell ten- __ nünk a helyi erőforrások jobb, a meglevő pénzügyi eszközök éssze­rűbb felhasználására, és különböző objektu­maink folyamatos, tartalmas kihasználására. Felvilágosítással, megértéssel, szemléletvál­tozást, helyes gyakorlatot kell kialakítanunk. Alapvető egészségügyi, nevelési és kultúr­politikai kérdés, mely mindnyájunktól _ tü­relmes, következetes és naponta ismétlődő szívós munkát igényel. Gresina István a Rétsági Járási Hivatal elnöke Tekézők a Bányász Kupáért Kisterenyén rendezték meg az idei Bányász Kupa teke­versenyt, amelyen a Nógrádi Szénbányák 1 dolgozói vettek részt, öt üzemrészből tíz csa­pat Indult és az idén először versenyeztek nők is! Az egyé­ni versenyt Bakos János (Ménkes) 138 fás teljesítmény­nyel nyerte, Farkas István (Szorospatak) 136 és Dobro- csi István (Kisterenye) 135. előtt. A nőknél Puskás Fe- rencné győzött Győré Sándor- né és Lőrincz Istvánné előtt 61, illetve 59 fás teljesítmény­nyel. A csapatverseny sor­rendje: 1. Kisterenye építési üzem 505, 2. Ménkes 502, 3. Nagybátony gépüzem 484 fa. Jól sikerült az a sportnap, amelyet három sportágban 40 résztvevővel a ménkesi akna­bizottság rendezett. Sakkban és asztaliteniszben Pintér István győzött, míg tekében Pongrácz István szerezte meg az elsőséget. Atlétika Megyei rangsor (1975) 3000 m síkfutás: Varga János (SKSE) 8 21.8 Fegyveres Zsigmond (SKSE) 8:58.2 Bodor Imre (SÜMSE) 8:59.­Jándék József (Bgy. SE) 9:34.8 Vincze Ferenc (SüMSE) 9:50.8 5000 m síkfutás: Varga János (SKSE) 14:35.­Hertelendi Béla (Nagyb.) 14:59.8 Grapka Emii (Bgy. SE) 15:08.8 Neve: Gerevich Pál. Születési helye és ideje: Bu­dapest, 1948. augusztus 10. Magassága: 190 cm. Súlya: 84 kg. Foglalkozása: MÁV-tisztviselö. Klubja: BVSC. Edzője: Gerevich Aladár. Gerevich Pál éppen azon a napon született, amikor édes­apja a londoni olimpián egyé­ni bajnok lett... Sokszor el­hangzott vele kapcsolatban: „Könnyű neki, az apjától ta­nult meg vívni...” Ez valóban igaz, hiszen édesapja a Gere- vich-dinasztia legeredménye­sebb tagja gondosan ügyelt arra, hogy fiaiból is vívót neveljen. Pál például már ál­talános iskolás korában ott­honosan mozgott a vívóter­mekben, ügyesen használta a kardot, s az ifjúságiak közt is figyelemre méltó eredménye­ket ért el. Azóta is az édes­apja a mestere, tehát „első kézből” tanulhatta meg a kardvívás minden fortélyát, akárcsak fivére György. Montreali reménységek Van«/ István (Bgy. SE) 15:17.­Máté Csaba (SKSE) 15:40.1 Szóké Attila (SKSE) 17 :07.4 Mák József (Ersekvadk.) 18:31.« 10 000 m síkfutás: Hertelendi Béla (Nag.vi).) Grapka Emil (Bgy. SE) Máté Csaba (SKSE) 31:32.2 31:35.4 32:30.­3000 m akadály: Grapka Emil (Bgy SE) 0.30.8 nem volt elégedett és nem is titkolta: ezt — Édesapám valóban min- amikor a legjobb dent megtett, hogy a nyom- volt. dokaiba lépjek, de azt a _ Évről évre P ali mindent tud, amit formában a kardvívásban tudni kell: technikailag és taktikailag is nehezebb :’°1 felkészült, most az erőn­lechnikát, amellyel ő rendel- nagy eredményt elérni, mert léte isJ?bb ™int a korábbi kezett, nem tanulhattam meg, a nemzetközi mezőny rendkí- annyira egyedülálló volt vül erős, elsősorban a szov- mondta beszélgetésünk alkal- jet kardvívók . kitűnőek — mával Gerevich Pál. Egy folytatta. — De nem tartom kicsit nyomasztó is volt, hogy,, elképzelhetetlennek, hogy ép- sokan az ő győzelmeinek a pen Montrealban állítsuk meg folytatását várták tőlem. De őket és esetleg ,újból magyar , ,,,,,,, , , ,, most már leküzdöttem ezt a vívó nyerje a kardbajnoksá- den találatért egytorman kell „gátlást”, s bár nem tartozom got Állíthatom, hogy talán kuzdeme- „újonc” versenyzők közé, még soha nem készültünk esztendőkben. De változatla­nul hibája, hogy nem elég harcos, nem tud úgy „meg­halni” a páston, ahogy an­nak idején mi tudtuk. Ez pe­dig a szinte kegyetlen ver­sengésben nagy hátrány. Min­A hasai erőviszonyok azt mutatják, hogy Montrealban Marót Péter és Gerevich Pál lesz a magyar kardvívás leg­nagyobb reménysége. Hogy azt hiszem, kimagasló ered- olyan nagy erőbedobással, ményeim csak ezután követ,- mmt most. keznek Gerevich Pál egyébként a Valóban érdekes, hogy Ge- kardozók januári első tájékoz- valóban miként alakulnak revich Pál — tehetsége eile- tató versenyén máris bizo- majd a versenyek, az első- nére — csak 24 éves korában nyitott: szép vívással utasí- sorban rajtuk múlik. Illetve a lett biztos tagja a magyar tóttá maga mögé az egész kardon, amely évtizedeken át válogatottnak. Azóta részt hazai élgárdát. Mestere — oly’ fényesen csillogott a ma­vett három világbajnokságon, vagyis édesapja — azonban gyarok kezében. K. M. de döntőbe még egyszer sem jutott. Igaz, ebben sérülés is i T 7 _ ' akadályozta — éppen akkor, j NOGRAD - 1976. március 28., vasárnap /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents