Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

A 8 m t nézni kell, nem pe- miUCI dig beszélni róia.

Pontosabban szilva: először meg kell nézni, s utána lehet beszélni róla. Ha érdemes!

Ügy tűnik azonban, hogy az utóbbi időkben inkább beszéltünk a magyar filmekről, mintsem néztük őket. S annál többet beszéltünk, minél kevésbé ültük tele a mozik nézőterét. Persze akik nem mentek be a moziba, azok voltak a nézők, akik pedig tanácskozva, tiltakozva kutatták, mi lehet ennek az érdeklődéshiánynak az oka, azok voltak a filmművészek, a filmkritikusok és a film- forgalmazás szakemberei. Volt az elmúlt hónapokban néhány szűkebb körű eszmecsere, januárban pedig Pécsett, a VIII. Magyar Játékfilmszemle beszélgetéseiben is ez jelentette az egyik legfontosabb, leghosszabban tárgyalt témát.

A köztudatban így él a sommás ítélet: „A magyar filmek nem érdeklik a közönséget”. S ebből az ítéletből mindjárt adódik a következtetés: a magyar filmek azért nem érdeklik a közönséget, mert a magyar filmek „nem jók”.

Vajon így igaz-e az ítélet, helyes-e a következtetés? Ilyen általánosságban semmiképpen sem.

Való, hogy akadt az elmúlt esztendő magyar filmtermésében néhány olyan alkotás, amelynek feltűnően csekély volt a nézőszáma, ám ugyanakkor a hasonlóan tavaly készült Kengurut, a kiváló oparatőr, Zsombolyai János első rendezését, hetek óta telt házak előtt vetítik országszerte.

A dolog másik oldala pedig az, hogy a közönségsiker nem minden esetben hiteles

mércéje a művészi rangnak. Jó például kínálkozik ezt bizonyítani, Dárday István Jutalomutazás című filmje.

Ez a mű volt — vitán felül — az 1975. év legjobb magyar filmje. Az egységesen elismerő hazai kritikai fogadtatás és a Mann- heimi Filmfesztivál fődíja egyképpen ezt bizonyítja. Ám a Jutalomutazás mégsem olyan alkotás, amelynek jegyeiért „verekednének” a nézők. Olyan munka, amelynek értékei csak egy számban csekélyebb, a filmművészet esztétikai rendszerében tájékozottabb, a művészi kísérletezés iránt fogékony nézőréteg előtt tetszenek fel igazán.

Es ezzel a megállapítással máris eljutottunk egy nagyon fontos kérdéshez: a forgalmazás problematikájához. Vajon egy-egy film azok elé a nézők elé kerül-e, akik felfogják, értékelik, szeretik? A jelen gyakorlata szerint korántsem mindig.

a gombot, és le kell ülni a képernyő elé. A moziba készülni kell. S mivel az ember rendszerint nem egyedül jár moziba, meg kell beszélni, előtte találkozni, vagy utána még együtt lenni, beszélgetni valakivel vagy valakikkel.

.A kettős mozilátogátási hagyomány tehát még sokáig élni fog, s éppen ezért kell megteremteni annak lehetőségét, hogy a hagyományos moziba nem illő filmek a maguk nézőihez eljussanak.

Két útja van épülőben ennek napjainkban. Az egyik — a már kialakultabb — az úgynevezett Filmbarátok Köre mozihálózat. A köznyelv egyszerűen csak stúdiómozinak hívja azokat a filmszínházakat, amelyekben az úgynevezett „művészfilmeket” magyarán a nem a legszélesebb közönséghez szóló alkotásokat vetítik. Jól bevált forma ez, csak nagyon gondos műsorválogatás szükséges valóban „rendeltetésszerű” működéséhez. S bizony volna még javítanivaló! Éppen napjainkban került például a stúdiómozik műsorára a Homokvár című japán szupergiccs, ott semmi keresnivalója.

A másik utat, amely éppen csak a kezdetnél tart. jobb kifejezés híján „társadalmi forgalmazásnak” nevezik. Ez azt jelenti, hogy a filmeket azokhoz a nézőkhöz viszik el, akiket a témája miatt feltehetőleg leginkább érdekel. A Balázs Béla stúdióban készült Pedagógiai sorozat pedagógusok közötti „forgalmazásának” sikere bizonyítja, hogy helyes ez az út. Amíg azonban a rendszer kialakul, működési feltételei megteremtődnek, addig még nagyon sokat kell tenni az ügy érdekében.

Ne feledkezzünk meg azonban a hagyományos moziról! Azt hiszem a legkülönbözőbb felmérések adataiból két igazán fontos van. Az egyik az, hogy a magyar mozinézők mintegy fele csak nyolc általánost végzett, a másik pedig az, hogy a látogatók kétharmada harminc éven aluli. Ezt a két adatot nem hagyhatják figyelmen kívül sem a filmművészek, sem a filmgyártók, sem a filmforgalmazók.

Annak a művésznek, aki tehetségéből adódóan a filmet választotta kifejezési formául, tudomásul kell vennie: ilyen közönségnek dolgozik. Ez korántsem jelenti, hogy engednie kell művészi igényességéből. De arra kétségtelenül figyelmeztet: ha valaki mondanivalóját bonyolult jelképrendszerrel fejezi ki, számolnia kell azzal, hogy gondolatai csak csekély számú nézőhöz jutnak el.

Sokakban ma még az a felfogás él, hogy a filmnézés, a moziba járás, „csak” szórakozás. S akik a színházban hajlandók végigülni mélyen elgondolkodtató, komoly szellemi erőfeszítést igénylő darabokat, a hasonló jellegű filmeket elvetik. A filmvászon előtt csak szórakozni és főképpen nevetni akarnak.

Mások viszont azt tartják, hogy moziba menni: program. A televízióban látott film más élményt jelent. Csak meg kell nyomni

Minden

alkotásnak saját törvényei vannak, korántsem kívánom ezeket sérteni. De a filmtörténetből — akár a közelmúlt terméséből is — számtalan példát lehetne sorolni arra, hogy igazán korníly mondanivaló közérthető formában a legszélesebb nézőközönséghez jutott el. A filmgyártás irányítóinak ügyelniük kell arra, hogy ilyen filmek minél nagyobb számban készüljenek.

M. I.

: Gerencsér Miklós:

■

:

i EMLÉKE TISZTA FORRÁS !

i

300 éve született II. Rákóczi Ferenc

I i

•HtmiHiininHniiiiiiiHniMiiHHNmniiKmiiimimiiHiiuiiiiimiiiHiHiiniHiHiiiiiiNimniiiiiniiiH'inHin

13.

Furcsa fintora a sorsnak, hogy az inkogmitóban választott feleség, a tizenhat esztendős. — egyébként gyönyörű — Sarolta Amália szintén, rokonságban állt a Habsburg- császárnéval, őfelsége megbocsáthatatlan merényletnek tekintette Rákóczi cselekedetét. Súlyosabb véteknek számított az ifjú férj számláján, hogy a fiatalasszony közeli rokonának vallhatta XIV. Lajos francia királyt is, a Habsburg nagyhatalmi törekvések legfőbb ellenlábasát.

Ügy látszott, komoly bajba keveredik Rákóczi. A császár házi fogságot parancsolt rá. Megint As pram ont

gróf, az udvarnál befolyásos rokon segített. Felmutatta a császárnak a nagykorúsiiási okmányt, ama.lv épp az uralkodó akaratából garantálta Rákóczi ama jogát, hogy belátása' szerint házasodjon. A határozatlanságáról híres Li- pót erre feloldotta' a házi őrizetet, mire az ifjú pár amilyen gvorsan csak tudott. Sárospatakra távozott.

Amióta elhagyta Prágát a herceg, életében valósággal egymásra torlódtak az események. így folytatódott ez a Bodrog partján is, a Vöröstorony erődjének árnyé kában. Noha semmi jelét nem adta Rákóczi a közéleti érdeklődésnek, az ország leghatalmasabb főura létére cseppet sem törődött a politikával, napjai mégis zajosan és feszített iramban teltek. Birtokai lezüllöttek, jövedelemre csak borból és búzából számíthatott. Megkezdte a rendteremtést, szakembereket io- gadott, eltökélt szándéka volt feltámasztani gyarapító őseinek szorgos gyakorlatát. Belekóstolt a vagyon ízébe, megbánta, hogy fele-fele arányban osztozott nővérével, Felülbírálta önmagát, pereskedésbe kezdett jogszerinti öröksége érdekében.

Kellett nagyon a pénz, hiszen elvárták tőle. hogy fejedelmi rangjához illően éljen, s maga is kedvelte a pompát. Igaz. a nagy elődökhöz képest, nem nagyon dúskálhatott a kincsekben, de tekintélves. számú udvarnépet gyűjtött maga köré. Később elszánt hívei a szabadságharcban. Birtokrendező, jövedelmet szorgalmazó elfoglaltságai közben egyik ■mulatság a másikat érte, zajos farsangot tartották, nagy vadászatokat rendeztek. Minden adat arra vall hogy Rákóczi ebben az időben még távolról sem tekinthető kiforrott egyéniségnek. Tehetsége, tanulsága, sok vonzó tulajdonsága mellett lépten-nyo- motn fellelhető nála a következetlenség. Nem csodá: mindössze húsz éves.

Birtokain még mindig, sőt egyre inkább a császári katonaság a tényleges úr. Tolakodó, telhetetlen sáskahad. Sárospatak várában is a zsoldosok pöffeszkednek. Érthető, ha Rákóczi Szerencsre költözik a közelükből, amikor 1696 májusában megszületik első fia, LJoót-La.ios-György, hogv ne háborgassák a megszállók családja nyugalmát.

Kusza, zavaros, bajlós fejleményektől terhes idők. Egyrészt kitúrják saját házából a császár zsoldosai, másrészt a császár lesz az újszülött keresztapja. Innen a Lipót. A másik név a feleség rokonát, a Habsburgok halálos e'len- ségét. a Napkirályt idézi. A harmadik, a György, a nagy

4 NÖGRAD - 1976. március 28., vasárnap

rigádszeliem

a sorok között

B

ISMERŐSÖM KÉRDEZGETI. általános iskolás fiát. Milyen volt az üzemlátogatás, mit láttak? A gyerek nagy lelkesedéssel nekikezd a beszámolónak — egy naplóról.

— Tudod, apa, abból többet meg lehetett tudni róluk, mintha egész délelőtt kérdezgettük volna őket. Azt, hogy ki milyen régóta tagja a brigádnak, bejegyezték, amikor egy kis ajándékkal, ünnepléssel köszöntötték az öt, tíz éve ott dolgozót. Ki hová jár iskolába? Többen is tanulnaK, mindig más írt pár sort arról, miért is fogott a tanulásba, milyen az osztályuk, a tananyag, mit hasznosított eddig a tanultakból. Tele volt színes képeslapokkal — elmondták, mindig hagynak helyet a soros élménybeszámolónak. Még az is benne volt, hogy az író-olvasó találkozón miket kérdeztek attól az írótól, aki maga is hosszú ideig dolgozott különböző üzemekben.

A papa rákacsint közben és odasúgja: Az őrsben 6 a krónikás —, hát nem „tapasztalatcserére” használta ki ezt az üzemlátogatást? Hangosan pedig ennyit szól a fiú szóáradata után:

— No, és mit tanultál ebből?

A srác komolyan veszi a kérdést, úgy válaszol.

— Ilyen naplót, vagy krónikát úgy érdemes vezetni, hogy mindig az írjon bele, akit a téma legközelebbről érdekel. Ne csak azért kerüljön bele valami, hogy teljen a papír. Nem a szép írás a fontos, hanem, hogy érezze az ember annak a közösségnek a „szellemét”, gondolatait a sorok mögött.

Érdeklődéssel hallgattam a beszámolót. A friss gyerekszem a göcsörtös iráskép mögött is felfedezte az izgalmasai, a lényegeset. Azért tartotta jónak a naplót, mert szépítgetés nélkül a saját közösségükről, problémájukról szólt.

HOGY KÖZELEBBRŐL megismerhessünk egy-egy kollektívát, mi is gyakran lapozgatunk ilyen „műhelykrónikákat”. Eevallom, nem mindig ezzel az éiménnyel tettem le a füzeteket. Egy női brigád vezetője készségeskedett a múltkoriban: Nézze meg a naplónkat, nagyon szépen vezetjük! Elkezdték keresni. A

ős. Erdély dicsőséges fejedelmének emlőikére tekint. S, hogy mennyire tudatos ez a„ emlékezés, bizonyítja a szívós jogi harc a fejedelmi rang elismertetéséért. Lipót császár és környezete nem képes megindokolni az elutasítást. Rákóczi igényét egy ser európai uralkodó támogatja. Bécs enged, de a fejedelmi címet csak II. Rákóczi Ferenc viselheti, újszülött fiára nem örökíthető át.

A parasztságot egészen más gondok, foglalkoztatják. Létét végső veszedelem fenyegeti. Már , nem csupán a ki- semmizés, a szakadatlan rablás sújtja, hanem sarkába szegődik a kipusztulás réme. Rákóczi gazdasági erőfeszítései főképp azért jártak gyér eredménnyel, mert birtokain alig éltek már jobbágyok. A korabeli események gazdag áradata olyan képzetet kelt, mintha elegendő népesség lakott volna az országban, holott az évszázadok óta tartó emberirtás hovatovább lakatlan pusztasággá tette a hazát. Alig nihető, de tény, hogy akkoriban még hárommillió lakosa sem volt az országnak. Kevesebb, mint fele a Hunyadi Mátyás korabeli időknek. S még ezt j, kevés embert is egyre ritkította az akkoriban 1 ábrakapott ka- tonafogdosás. Rákóczi hiába tiltakozót Eperjesen, Kassán, Bécsiben. jobbágyait annál inkább elhurcolták. Hasztalan volt fejedelem, szava nemért annyit, mint az utolsó német zsoldos hadnagyé.

Amikor már végképp lehetetlenné vált az élet. kirobbant a hegyaljai felkelés.

(Folytatjuk.)

művezetői irodában nincs. Az öltözőszekrényekben nincs, végül valaki a homlokára csap: — Ö, hát X-nél van otthon! És ő? Pár hónapja szülési szabadságon... Így , csak, elképzelhettem a „szép” naplót! Máshol mozi- és színházjegyek vannak beragasztva. Mit néztek meg, hogyan tetszett? Beszélgettek róla később? Kínos csönd a válasz, majd valamelyikük kiböki:

— Ezt ne írja meg! Csak a verseny miatt ragasztottuk be. Egyébként el-eljárnak színházba, többüknek duzzadó családi könyvtára van otthon. Most végzi az utolsó emberük is a nyolcadik osztályt, többen már érettségiztek, mióta itt dolgoznak. De hát ez más — csak nem írják be, hogy vizsgák előtt mindig másik érettségizett brigádtag hívja meg „korrepetálás* ra azt a társukat aki 45 éves fejjel már a harmadik osztályt teszi le, s nyárra végez.

Persze, én is el tudtam volna mondani jó néhány pozitív példát ismerősöm Kisfiának. Meglepődve olvastam például egy termelési tanácskozásról szóló tudósítást: megörökítették, mit vetettek fel a brigád tagjai a nagy plénuim előtt. Másutt a közösen kidolgozott újítás ’ lényeges jellemzőit írták le, az elfogadás után azt figyelemmel kísérték, hogy bevezetik-e. Láttam fényképes beszámolót a felszabadulási vetélkedőn való szereplésről, olvastam országos hírű művész sorait, amelyben megköszönte a hasznos beszélgetést. A brigád tagjai úgy kérdeztek,

20.10: Zenés TV-színház- Sárközy István: Itt járt Mátyás király- Háromrészes- zenés kalandfilmet ' készített a televízió Mikszáth Kálmán— Benedek András—Sensei

Jenő—Innocent Vincze Ernő Szelistyei asszonyok című daljátéka nyomán- A játék a Mikszáth-regény alapján dolgozza fel a Mátyás királyról szóló anekdotát. Amikor is a király álruhába öltözve járja országát- hogy kiderítse híveinek és ellenségeinek igazi arcát- Mátyás gáláns kalandokba kevereBártók. Kodály. Mozart és Liszt után az olasz zene óriása- Guiseppe Verdi a témája a rádió zenei műveltségi versenyének, melynek adásait vasárnap, és hétfő esténként hallhatják a zenekedvelő rádióhallgatók- A mester 26 operája közül a 11 legszebb és legnépszerűbb mű- valamint a Requiem áll a verseny középpontjában- A múlt évben lezajlott írásbeli elődöntők során a zsűri 16 csapatot (tíz vidéki és hat budapesti középiskola képviselőit)- választotta ki a páros versenyekre, közhogy a művészet, az alkotási folyamat lényeges pontjaira tapintottak rá. Végül hadd szóljak a számomra legemlékezetesebb napló-oldalról. Egyik szabadtéri szoborkiállítás után került be egy vasas brigád házi krónikájába a fotó, néhány sorral. Az amatőr kezéről árulkodó felvétel Varga Imre: Hősi emlékmű című alkotását ábrázolja. A fej nélküli, falábú harcos mundérján kitüntetés, kezében koldulásra nyújtott. sapka. A kísérő szövegben azt írták le, miért ez a kép került ide. Legtöbben szinte viszolygással, értetlenül nézegették a figurát. •Ugyan mit akar ez mondani? Gúnyolódik azon, ami tragédia? Végiül azon vették észre magukat, hogy már nem azokról a szobrokról beszélnek, amelyek egyöntetűen tetszettek derűjükkel, közérthető formájukkal, hanem erről a furcsa torznak tűnő alkotásról. Ennyi a krónika.., Nincs benne, hogy idegenvezetőt kértek, aki segíthetett volna megértem _

m

ért nem kértek. Nem jutott eszükbe akkor e lehetőség.

MIRŐL VALLANAK a brigádnaplók. Túlzás lenne mondani, hogy a közösség „minőségét”, az összekovácsoló- dást általában be tudják mutatni. Ha sematikusak is a bejegyzések, lehet jó a gárda — intézhetnénk el az apróságoknak látszó kérdést. Amiért mégis szóltunk erről :6rm- te ugyanazzal az energiával lehet őszinte, a brigád jó közösségi szellemét tükröző sorokat is írni.

K. G. M.

dik, szépasszonyoknak udvarol- bajt vív, kardot forgat. megleckézteti a basás- kodó kiskirályokat, próbára teszi barátait- Az első rész a szelistyei asszony-küldöttség útjáról szól, akik a királyhoz menet útban Budára, találkoznak az álruhába öltözött Mátyás királlyal- A zenés kaladfilm második részét március 31- én- szerdán 20.05 perckor, a harmadik részt ápirilis 2-án- pénteken pugyancsak 20.05 perckor sugározza a televízió, Képünkön: jelenet a

tűk a salgótarjáni Bolyai Gimnázium háromfős gárdáját (Klement Katalin III- dikos, Félegyházi mártall-di* kos és Dénes.Vilmos Il-dikos tanulót). A megyénket képviselő diákok a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium csapatával együtt vetélkednek a pontokért április 5-én- hétfőn este. Addig is keményen készülnek: hetente kétszer három és fél órás felkészülésük során Rozgonyi István tanár ellenőrzi hogyan haladnak a szakiroda- lom olvasásában és soksok zenét hallgatnak közösen.

Mai tévéajánlatunk

film I*. részéből'

Verdi műveltségi verseny — nógrádi résztvevőkkel