Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
Tyumen olaja A nyugat-szibériai tyume- ni terület világviszonylatban is a legnagyobb kőolaj- és földgazlelőiselynek számít. Rendkívül nagy kiterjedésű területről van szó, amely óriási háromszöget álkot Tyumen városa és a Jeges-tenger között. A geológiai kutatás a tyumeni területen még nem fejeződött be, de máris bizonyosnak látszik, hogy évente 500—700 millió tonna kőolaj es 700 milliárd köbméter földgáz kitermelésére nyílik majd lehetőség. Amellett, hogy a kitermelést rendkívül zord éghajlati viszonyok között kell végezni — a téli hőmérséklet nemegyszer a mínusz 50 C-fokot eléri — csőtávvezetékek fektetésével gondoskodni kell a kitermelt kincs elszállításáról. Meg kell oldani az út- és vasúthálózat kiépítését is. A múlt év augusztusában átadták a Tyumen és Szurgut közötti 700 kilométeres vasútvonalat, amely közvetlen szárazföldi összeköttetést létesít a nyugat-szibériai olaj- és földgázlelőhelyek, valamint a szovjet iparvidékek között. Az egyik nagy áteresztőképességű állomáspn készült felvételen jól látható, hogy az olajmezők felé haladó szerelvények acélcsöveket szállítanak, míg az onnan jövő vagonok értékes nyersanyagokkal vannak megrakva. A tartálykocsikból álló. végtelen szerelvénysor is az olajmezőkről tart a feldolgozóüzemek irányába. A csőtávvezetékek építéséhez nagy átmérőjű — 1220—1420 milliméteres — csöveket használnak fel. A gáztávvezeték-hálózat hossza mintegy húszezer kilométernyi lesz. Füzetnormák Az 1976—77-«s tanévre való felkészülés egyik mozzanataként az Oktatási Minisztérium a Művelődésügyi Közlöny 4. számban közreadta a tanév kezdéséhez szükséges, az általános iskolák első osztályától a középiskolák negyedik osztályáig egy-egy tanulóra megállapított füzetnormákat. A kereskedelem ennek alapján hozza forgalomba a csomagokat. Az időben megjelent intézkedés segítséget nyújt ahhoz, hogy az új tanév előtt — és az azt követő években — a kereskedelem a korábbinál zökkenőmentesebben szervezhesse meg a füzetellátást. Az ipar a füzetnormák és a minisztérium által megadott tanú- lólétczám alapján gondoskodik az évj füzetszükségletről. A jövőben a tanulókat a normától eltérő füzetek vásárlására nem szabad kötelezni, udvariakkor a boltok az előírtak szerinti füzetegységcsomagokat árusítják. Az intézkedés tehát védi a szülőket a felesleges kiadásoktól. A wedagógusok tájékoztatják a tanulókat a ftizetnormákról. egyúttal felhívják a figyelmet a füzetek takarékos használatára is. A készletek helyes elosztása érdekében a jövőben az iskolák és a körzetükhöz tartozó papírboltok vezetői kölcsönösen tájékoztatják egymást a várható igényekről. Népfrontjrvíílós Salgótarjánban Közösen tegyük még szebbé a várost Verssel köszöntötte egy úttörőruhás kislány a népfrontgyűlés résztvevőit. Tavasz van — szavalta. És va_ lóban tavaszias, jó hangulat jellemezte a salgótarjáni belvárosi I-es területi népfrontbizottság összejövetelét. A tanácskozáson részt vett Ozs- várt József, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, és Fekete Nándor, a városi tanács elnöke. A jelenlevőket Bállá Ferenc' üdvözölte, 6 átadta- a szót Vincze Istvánnak, a népfrontbizottság elnökének. Erősödő kapcsolatok — A tennivalók sorában az elsők között szerepelt, hogy a népfront nyújtson segítséget a várospolitika alakításához. Salgótarján fejlődéséhez — mondotta az elnök. Az emberekkel megismertetni a célokat és lehetőségeket, a IV. ötéves terv feladatait. A népfront összekötő kapocs a tanács és a lakosság között. A belvárosban sajátosan jelentkező tennivalók más és más feladatokat jelentettek; A bizottság minden alkalommal megvitatta a salgótarjáni választópolgárokat leginkább érintő és érdeklő kérdéseket. Igv esett szó a lakásokról, Salgótarján építéséről, a kereskedelmi szolgáltatás fejlesztéséről. Mindenkit érdekelt a művelődéspolitikai határozat, az új egészség- ügyi törvény, a környezetvédelem. A belvárosi népfront szívén viselte a tanácsi rendeletek magyarázatát, ismertetését. Javaslatokat is adtak. így a házirend kialakításához, garázsok építéséhez. Tizennégy tanácstagi jelölő gyűlést szerveztek, népes hallgatósággal. A tanács és a lakosság kapcsolatainak erősödését szolgálta a tanácstagi beszámolók rendszere, a tanácskozások f megszervezése, az érdeklődés felkeltése. A tanulságokat — vonatkozzék a látogatottságra. az előadásra, vagy a szervezésre — minden esetben megszívlelték és úgy tartották meg a legközelebbi összejöveteleket, hogy azok valóban nyílt fórumokká váljanak. Véleményt mondani Már rég elmúltak azok az idők, amikor a népfront ösz- szejövetelein csak hallgattak az emberek. Az intézkedések melyek a hozzászólásokat, javaslatokat követték, világosan bizonyítják, hogy érdemes szót emelni a közösség érdekeben. Az okos javaslatokból valóság lesz. Ilyen esetben a belvárosiak szívesen vállalnak társadalmi munkát, építenek játszóteret, iskolai kerítést, vesznek részt tavaszi. vagy őszi nagytakarításban. A népfront véleményének súlya van. Megmentették a Tanácsköztársaság téren levő fákat és parkot, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Valóban, gazdái lakóterületüknek. Továbbítják az ott élők gondjait, örömeit. Ez pedig olyan munka, amely nem hiábavaló. f A háromszázötven emléklap, amelyet a bizottság azoknak a lakóknak osztott ki, akik tevékenyen vettek részt a város szépítésében, a társadalmi munkában, bizonyítja, hogy a belvárosiak magukénak tekintik Salgótarján gyarapodását. A munkás-kert- szövetkezet a Pécskő-hegyen máris a megyeszékhely egyik színfoltjává vált, hasznos foglalatosságot és kikapcsolódást nyújtva a családoknak. Működik nyugdíjasklub, nőklub, mindkettő érdekes és jó 'programmal. A szemlélet, „népront a tanácsért, tanács a népfrontért” egyre inkább erősödik. A bizottság elnöke végezetül elmondta, hogy sportcentrum épül a régi SBTC-pálya helyén, amihez sok segítséget várnak. Hasonlóan a felszabadulási emlékparkhoz is.' A jelenlevők megértéssel fogadták a tervet, hogy á Húszezer munkanap akciót Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért mozgalommá alakítsák, Salgótarján felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére, Több mint egymilliárd Rövid, érdekes tájékoztatót tartott Fekete Nándor, tanácselnök. Külön hangsúlyozta, hogy egyelőre csak elképzelésekről van szó. A tanács dolgozik a végleges terveiken. Látványos az eL- múlt öt év fejlődése Salgótarjánban. Korszerű, új házak, utak, középületek, amelyek nagyrészt az elavult régi házikók helyén emelkednek. Soha annyi lakás nem épült még a megyeszékhelyen, mint ebben az időszakban. Háromezer-hatvan otthonba költöztek be a boldog tulajdonosok; A tanács nyolcszázötven millió forinttal gazdálkodott; Mindent összevetve nagyszerű ötéves tervet zárt. A most induló időszak kevésbé lesz látványos. Egymil- liárd-két-százrmllió forintos összeggel számol a tanács, melyet városfejlesztésre fordít Kevesebb lakás épül, mint a negyedik ötéves tervben; De ha összevetjük, hogy az új lakásokban lakóknak szükségük van óvodákra, iskolákra, üzletekre, jól működő távfűtésre és vízhálózatra, egyet kell értenünk a tanáccsal, amikor így döntött. Természetesen továbbra is épül és fejlődik Salgótarján. Rendezik a belvárost, új kollégiumot, főiskolát, üzíethá- zat, autóbuszállomást, orvosi rendelőket és egyéb intézményeket adnak át. A társadalmi munkára, az összefogásra, különösen a fiatalok tevékenységére szükség lesz. Megválasztották a harmincöt tagú új népfrontbizottságot, s a tisztségviselőket. Elnökként Vincze István, titkárként Molnár Sándor, alelnökként Bállá Ferenc kapta meg a bizalmat. — cse — Kettősség, ellentmondás, következetlenség 1 '1 emlékszem, amikor arról panasz- kodtak a gyárak, üzemek, vállalatok vezetői, hogy kibírhatatlan a béremelési verseny, valamit tenni kellene ellene. Egyről azonban megfeledkeztek: hogy ők indították el, a különböző természetű munkaerő-csábításokkal. indokoltnál nagyobb bér megadásával! Furcsa dolog volt hallani szájukból a következőket: ugyanazért a munkáért/ az egyik gyárban öt forinttal többet adnak, mint nálunk. Ennek a helyzetnek előnyös megváltoztatása céljából dolgozták ki és vezették be az egész országban az országos szakmai bértáblázatot. Amikor napvilágra került, egyes gazdasági vezetők a táblázat gyenge pontjait firtatva azon aggályoskodtak, hogy mi lesz azokkal, akiknek a bére kisebb, vagy nagyobb mértékben meghaladja a felső határt. Annál kevesebbet szóltak arról, mit tesznek azért, hogy az alsó határ alatt lévőket felemeljék a kívánt szintre. Pedig egyes üzemekben elég szép számmal akadtak ilyen dolgozók! A Nógrádi Szénbányáknál a szakmai bértáblázat megjelenésekor az alsó bérhatár alatt volt a dolgozók csaknem ötven százaléka. Kiszámították, hogy ket-három évre van szükség, amíg az említett dolgozók mindegyike eléri az alsó szintet. Ezt figyelembe véve formálták meg bérpolitikai intézkedéseiket, amelynek végrehajtása során a korábbi 2665-ről 1707-re csökkent az alsó bérhatárt el nem ért dolgozók száma. Elképzeléseik szerint 1977-ben pontot tesznek a dolog végére. Ezért már az idén, a mozgóbér egy részét az előbb említett bérprobléma megoldására fordítják. A szénbányákhoz hasonlóan azokban az üzemekben, ahol még elég, sok a szakmai bértáblázatban előírt alsó bérhatárt el nem érők száma — nagyobb összeget „szakítanak ki” a bérfejlesztési lehetőségekből, mint korábban. Tiszteletre méltóak azok a törekvések, amelyek e fontos társadalompolitikai kérdést igyekeznek ^nielobb megoldani. Csakhogy az erre irányuló elképzelések nem valósulnak meg máról holnapra még akkor sem, ha az egyetakarás minden érdekelt szervnél megvan, s majd mindenki elismeri, hogy a megérdemeltnél nagyobb bér felkínálásával elindított, elterebélyesedett munkaerő-csábítási akció az ellenkezőjét érte el. A helytelen szemlélet és gyakorlat következtében a gyárakhoz hűséges dolgozók közül többen rosszul jártak, mert a szétosztásra kerülő bérből nem nekik jutott a nagyobb rész, hanem a vándormadarak jó részének, holott utóbbiak voltak kisebbségben. Az új gazdasági szabályozók, valamint a kormány különböző intézkedéseinek hatására lecsendesedett a béremeléssel elindított munkaerő-csábítás. Kezd háttérbe szorulni az ilyen jellegű szemlélet és gyakorlat. Ebben része van annak a felismerésnek — ha egy kicsit későn is érkezett —, hogy néhány fecske nem csinál nyarat. Jobb, előnyösebb, célravezetőbb, ha a meglévő, sokszor csendben, szorgalommal és felelősséggel dolgozóknak juttatnak több bért, mert azok hűségükkel és biztonságos munkájukkal rászolgáltak erre. Ezek a dolgozók a legnehezebb időben sem éltek a csábító lehetőségekkel, hanem ragaszkodva korábbi elképzelésükhöz, a nehézségekben is együtt voltak a kollektívával. Alábbhagyott az aggály, hogy mi lesz azokkal, akik elérték a felső határt, vagy azon is túl vannak. Az üzemi szakszervezetek helyesen a bérkérdéseknél, a szükséges és indokolt differenciálás mellett figyelmüket a párt útmutatásának, a SZOT irányelveinek megfelelően az alacsonyabb jövedelmű dolgozók, a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munkát végzőknek és a több műszakban dolgozók béremelésére fordítják. Ma már egyre jobban meggátolják. a gazdasági vezetőket abban, hogy indokolatlanul túllépjék a bértáblázat felső határát, az új munkaerő megszerzésekor. Helyesen árra szorítják a termelés irányítóit, hogy ésszerű munkaerő-gazdálkodással, a termelési folyamatok magasabb szintű szervezésével oldják meg'feladataikat. Az ilyén jellegű kényszer sokszor jó hatással van a különböző szinten tevékenykedő vezetők kezdeményezőkészségére, felelősségének növelésére, ugyanakkor az eredményes, hatékony munka elősegítése céljából élénkíti fantáziájukat, több variációs megoldás keresésére ösztökéli őket. P_n_|. során a szakmai bértáblázat becnneK tölti feladatát, eléri célját, aminek érdekében megalkották; a becsületes dolgozók helyes és folyamatos anyagi elismerésének. A béremelési láz megszüntetését bizonyos mértékben elősegítő szakmai bértáblázat bevezetésekor fellelhető különböző .vélemények jól érzékeltették egyik-másik gazdasági vezető gondolkodásának kettősségét, ellentmondásosságát, és következetlenségét. Egyúttal jelzi. hogy közülük néhányan nem gondolják végig helytelen állásfoglalásuk, intézkedéseik káros következményeit. Nem számolnak azzal, hogy az önmaguk által előidézett tartós, vagy átmeneti ellentmondásokat, gondokat, problémákat. végül is saját maguknak kell megoldani. Csak ekkor már nagyobb energiára, erőfeszítésre és hosszabb időr° van szükség, mint korábban. V. K. Csatorna épül a sztyeppén Nyugat-Szibérla sztyeppéin csupán 250—300 milliméter az évi csapadékmennyiség, öntözés nélkül tehát nem élnek meg a mezőgazdasági kultúrák. Szerencsére sok helyütt lehetőség nyílik rá, hogy a bővizű Ob folyóból leágazásokat, csatornákat építsenek, s azok mentén öntözőműveket létesítsenek. A Kamc.tynaobi városától induló, majdnem 180 kilométer hosszú öntözőesatorna a kulundinszki sztyeppvidékre vezeti cl az Ob vizét. A csatorna medrének kiépítése viszonylag könnyen megy — homokos talajról lévén szó —, ám annál nagyobb gondot jelentett, hogy miként oldják meg a víz gyors beszívódásá- nak megakadályozását. Ügy döntöttek, hogy a csatornamedret teljes hosszában polietilén fóliával bélelik ki. Eddig már 50 kilométer hosz- szú szakaszt elkészítettek A kép a csatorna vízátemelőművének építéséről készült. Ami a versenyhez kellene MEGINT alaposan megbolygatták Salgótarjánban a föld felszínét. Rengeteg földet megmozgattak, hogy helyére vasbeton alapot készítsenek. Épül az új múzeum. Kubikosok. Szocialista brigád. Már 1971 óta együtt dolgozik a 13 fős kollektíva. Többségük bányász volt, a visszafejlesztéskor került a vállalat építészeti részlegéhez. — Én is csillés voltam Ti- ribesen hét és fél évig. Ez a munka sem volt új. mert 26 évvel ezelőtt, 17 éves koromban az egri út- és hídépítőknél kezdtem — mondja Forgó József, a brigád vezetője. — Hogy szeretem-e a szakmát? Nem tudom. Néha gondolok arra, hogy könnyebb is lehetne, de mindenesetre megszoktam. Így van ezzel a többi is. Dolgozni, hajtani kell, mert akkor van pénz. A munkahelyre azért jön az ember, hogy keressen. Ebben is egységes a brigád véleménye. — Tavaly úgy tudom jól ment a brigádnak. Milyen eredményeket értek el? — Általában 125—130 százalék körül. Volt ám korábr ban 150—160 százalék is, de tavaly rendezték a normát. — Kevesebb lett a kereset?' — Nem, csak a százalék. A munka megvolt, talán csak a Bartus kőművesbrigád ért el nálunk nagyobb tejesítményt az építési üzemek közül. — Püspökszilágyiban egy nagyberuházáson dolgoztunk. Volt az a föld 50 ezer köbméter is, illetve, amit részben génpel, kézzel ki kellett emelni. Rengeteg betont beépíteni. Bár nem volt látványos munka, mert ment a fqldbe a beton. Utat is építettünk, vagy 800 métert, amire 2Ö centis betonburkolat jött. Keverőgéppel, kézi erővel építettük. Itt voltak jó eredmények. — Idei felajánlásuk elké- ázült már? — Beszélgettünk róla, de még nincs meg a végleges. Ehhez jobban kellene ismerni a feladatokat. Azt tudjuk, hogy még vissza kell menni Püspökszilágyiba. mert az idén be kell fejezni a munkát. — A múzeumalapozásnál elég sok a gond. Nem tudom megéri-e ez a munka az üzemnek. Mikor kezdtük állandóan fagyos talajjal dolgoztunk. Naponta változott g hely. Hol itt, hol ott kellett hozzáfogni. Az új csákányból alig maradt. Cserélni kellett. Igaz? — fordul a többiekhez, akik rábólintanak. — Más baj is van. Az a jó, ha az ember legalább ay héttel előre tudja, mit kell csinálni. Ez valahogy nincs meg. Mi reggel hétkor kezdünk. Itt van a buszunk. Heten Mátraballán lakunk, hárman Váraszón. Van mátra- szelei, kazári és pétervásári is közöttünk. Naponta utazunk. Ha itt van az ember akkor kezdené is a munkát, de előfordul csak nyolc órára ér ide az első beton. Ezt az állami építők központi betontelepéről szállítják. Van olyan nap is, amikor 30—40 köbméter betonnal kevesebbet kapunk, mint amennyi kellene. Meghibásodik valamelyik keverőgép. Aztán tudja hogy van ez. Először a saját vállalati igény, azután az idegen vállalat kiszolgálása. A versenyhez pedig feltételek kellenek. — A mi szakmánk meg olyan, hogy ha nincs betonf van földmunka, de az átcsoportosítás mindig veszteség- idő — mondja a brigádvezető. ÖMLIK a beton a ZIL-ről. Munkához lát a brigád, hogy - bedolgozza a ■'• vasak közé. Nincs még pontosan meghatározott éves cél. De a verseny folyik, úgy ahogy csak folyhat. Mert jól mondta Forgó József: meg kell ismerni a feladatot és biztosítani folyamatosan a feltételeket. Ez a verseny alapkérdése. B. J.
