Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

1

fit ti käs m ff ve Ui fl és

Megteremteni a munkahely és a lakóhely összhangját

A NÓGRÁDI Szénbányák nagybátonyi gépüzemének pártbizottsága végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta az egy évvel korábban elfogadott helyi közművelődési intézkedési terv végrehajtását és tapasztalatait. A testület állásfoglalása szerint a legfontosabb feladatok végrehajtása — a szakmai és általános képzés színvonalának emelése, a szocialista életforma terjesztése, a művelődési különbségek csökkentése. a kulturális lehetőségek körének bővítése — a tervnek megfelelően történt.

Gyepesi Béla, a pártbizottság titkára is ennek a meggyőződésének adott kifejezést találkozásunk alkalmával:

— Ha összeségében tekintjük a közművelődési munkát, akkor valóban fejlődésről beszélhetünk. Ami inkább vitatható, hogy a fejlődés mértéke nem tart lépést a lehetőségekkel, s egyes rétegek, főként az iskolázatlan, vagy alacsonyabb iskolai végzettségű dolgozók még mindig kívül maradnak a kultúra, a művelődés körén.

— Az üzemi pártbizottság, a szakszervezet, a KISZ és a gazdasági vezetés, hogyan kíván a problémákon segíteni?

— Úgy gondoltuk és gondoljuk továbbra is, hogy az egységes közművelődési szemlélet alakítása, a műveltségi színvonalkülönbségek csökkentése érdekében azzal teszünk a legtöbbet, ha ■ a kultúrát — mint mondják — helybe, az üzembe hozzuk. Ilyen határozatot fogadott el már az egy évvel ezelőtti pártértekezletünk is.

AZ ELMÜLT évben több

sikeres rendezvényt bonyolítottak le a gépüzemben. Ezek sorában említhetjük a munkások jó felkészültségéről tanúskodó szakszervezeti és KISZ-es politikai és szakmai

vetélkedőket, a felnőttoktatás kihelyezett osztályainak, az analfabéta-tanfolyamnak a megszervezését, a képzőművészeti és könyvkiállítás rendezését.

A közművelődési határozat óta 15 célirányosan szervezett szakmai tanfolyamon 750 dolgozó tanult. Az általános iskola különböző osztályait eddig 59-en végezték el. Tizenöt — főként a szénosztályozón nehéz fizikai munkát végző — dolgozó sajátította el alapismereti tanfolyamokon az írás-olvasás tudományát.

— Milyen mértékben csökkent az alapvégzettséggel nem rendelkezők száma?

— Kisebb mértékben, mint gondoltuk. De született egy döntés, amely szerint a Vállalat Kiváló Brigádja címet csak azok a kollektívák nyerhetik el, amelyekben mindenki rendelkezik az általános iskolai végzettséggel. Ez talán meghozza a tanulási kedvet az idősebbek számára is. Pillanatnyilag azonban nagyobb gondot okoz nekünk az osztályozón dolgozó cigány segédmunkások írástudatlanságának a problémája.

— Nem boldogulnak velük?

— Sokan szégyellik közülük .írástudatlanságukat és a tanulást. A tavalyi alapismereti tanfolyamról is emiatt morzsolódott le egy-kettő. Nem tudták elviselni a többiek ugratását, s Inkább kimaradtak. Pedig mindegyikük legszemélyesebb ügye lenne a tanulás. Mert, ha megtanulnának írni, olvasni, akkor gépkezelői vizsgát tehetnének, és sokkal köny- nyebben keresnék kenyerüket. A technikai fejlődés az osztályozón is elkezdődött, egyre több munkát gépesítünk, de a gépek kezelését csak írástudó emberekre bízhatjuk.

A művelődési, a tanulási igények felkeltésében akad

még tehát tennivaló, a felsorakoztatott eredmények, a biztató jelek ellenére is.

A helyi rendezvények látogatottságával általában elégedettek. Mustó János festőművész tárlatát az üzem dolgozóinak fele tekintette meg. Jól forgalmaznak a könyvbizományosok. A megnövekedett érdeklődést szemléletesen mutatja a Kossuth Kiadó könyveinek forgalma. A hetvenes évek elejéhez képest négyszer annyi kiadvány talál gazdára, s tavaly a 20 ezer forintos forgalmazási vállalásukat 31 ezer forintra teljesítették. Az idei évre, szerződésben, 20 százalékos túlteljesítést vállaltak. Ha sikerül, akkor magasan túlszárnyalják — kisüzem létükre — a már egyébként is elért úgynevezett nagyüzemi átlagot.

— A szocialista brigádok kulturális vállalásaik közé vették a könyvvásárlást. Az üzem személyenként 20 forintos vásárlást ajánlott, de több brigád az összeget önszántából, könyvszeretetből 100 forintra emelte.

A LAKÓHELYI rendezvények nagyobb látogatottságának „orvosságát” azonban még mindig nem sikerült megtalálni. A brigádok rendszeresen megkapják ugyan a Bányász Művelődési Ház, műsorajánlását, mégis csekély a hatása. A hatékonyság érdekében a testületek orientáló, propogandatevékenységét kívánják fokozni. De — úgy tartjuk — nem volna célszerűtlen az érdekeltségi rendszer kialakításán, a lakóhelyi rendezvényeknek a brigádvállalásokba való szervesebb, egységesebb beépítési módozatain sem munkálkodni. A munkahely és a lakóhely művelődési lehetőségeinek összhangjával bizonyára ezen a téren is nagyobb eredményt tudnának felmutatni.

Sulyok László

Jubileumi díszelőadás

Magyar régészek JMúbiában

Másfél évtizeddel ezelőtt kezdődött az UNESCO szervezésében NúbJa régészeti emlékeinek megmentése. A nagy anyagi áldozatot és technikai erőfeszítés* kívánó feladatból a magyar régészek is kivették részüket dr. C astiglione Lászlónk , az MTA régészeti kutatócsoportja igazgatóhelyettesének a vezetésé vei. Az Abu SímbeUől négy kilométerre fekvő település feltárási eredményeinek tudományos feldolgozása lassan lezárul, s ma már összegezhető. Az Egyiptom éi az afrikai kultúrák közt elhelyezkedő hajdani civilizáció leleteiről, azok mah&z szóló jelentőségéről olvashatunk a Delta tudományos folyóirat ma megjelenő számában.

Az Állami Déryné Színház

— mint arról tájékoztattuk olvasóinkat — az idén ünnepli fennállásának negyed- százados évfordulóját. Az alkalomból a színház pénteken P ász tón, a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Lovász József Művelődési Központ rendezésében megyei díszelőadást tartott. A társulat — az ifjúságnak külön előadásban is

— Schiller Stuart Mária című háromfelvonasos drámáját mutatta be Várnagy Katalin Jáfiíai-díjas címszereplésében. Erzsébet angol királynőt

Feleki Sári Kossuth-díjas érdemes művész, színművésznő alakította. Az előadást a Nógrád megyei Tanács Ma- dách-emlékplakettjével kitüntetett Csongrádi Mária Jászai-díjas rendező állította színpadra. A megyei jubileumi ünnepség alkalmából az 1976/77-es színházi évad bemutatóiról hangzott el tájékoztatás. A 25 éves a Déryné Színház című színháztörténeti dokumentumkiállítást nyitották meg végezetül.

Farkas András: Ivanov-illusztráció

Uj Gondolat-könyvek

Jó hír a konyvbarátoknak: a szokásosnál is szélesebb az a választék, amelyet az idei évben kínál az olvasóknak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat könyvkiadója, a Gondolat. Egymás után jelennek meg olyan csillagászati, nyelvtudományi, történelmi, politikai, művelődéstörténeti stb. kötetek, amelyek minden bizonnyal nemcsak a tudományos szakemberek, hanem a téma iráint érdeklődő nagyközönség érdeklődését is felkeltik. Egyre népszerűbb napjainkban a csillagászat, így szinte biztosra vehető, hogy Hédervári Péter—Marik Miklós: „A Venus és a Mars ostroma” című munkája egykettőre hiánycikk lesz. A kötet többek között foglalkozik az eddig felküldött szovjet és amerikai űrszondák útjainak elemzésével, érdekes, nem ,egy esetben meglepő eredményeivel. Kisebb távolságokra invitálja a könyvbarátokat a Gondolat másik új könyve, amely „Az én Ausztráliám” címmel keiül a kirakatokba Nagy Kázmér tollából. A sok fekete-fehér és színes képpel illusztrált mű a tőlünk földrajzi értelemben is messzire levő ország földrajzi, históriai érdekességeit veszi szemügyre, de átfogó képet fest a mai Ausztráliáról, annak társadalmi gazdasági helyzetéről, lakóiról is.

Lotz János utolsó éveinek munkásságából válogat a „Szonettkoszorú a nyelvről” című munka, amely magyar nyelvészeti, általános nyelvészeti, valamint verstani írásokat foglal magába. Egyebek között megismerhetjük Lotz tanulmányait a magyar magánhangzók rendszeréről, az emberi beszéd szerkezetéről, az írásról mint a nyelv eszközéről.

A Gondolat három másik újdonsága a szociológia, szociográfia tárgyköréből merít. Az egyik a televízió szociológiai problámáit veszi „górcső” alá Szecskő Tamás válogatásában, szerkesztésében és bevezetőjével. Szinte közhellyé vált, hogy a televízió szerves része életünknek, de eddig mégsem kapott fontosságának megfelelő helyet a szociológiai elemzések sorában. A kötet tanulmányai a televízió és a társadalom kapcsolatát, a televíziónak a társadalomban betöltött szerepét méri fel. Ugyancsak ritkán vizsgált területre kalauzolja az olvasót Szentir- may László: „Egyetemi hallgatók Szegeden” című tanulmánykötetében. A szerző, aki 1968—1973. között az egyetemi hallgatók körében széles körű felmérési végzett arról, hogyan is osztják be idejüket, arról értekezik, mennyi időt szentelnek tanulásra, munkára, mennyi időt fordítanak művelődésre, szórakozásra, pihenésre.

Társadalmunk egyik másik jelentős rétegének életkörülményeiről, mai helyzetéről, és a fejlődés lehetőségeiről ad korszerű ismeretanyagot „A változó falu” című munka is, amelyik Kulcsár Viktor szerkesztésében lát napvilágot.

A hét vége kulturális eseményeiből

SALGÓTARJÁN

József Attila megyei Művelődési Központ Kondor Béla-elmékkiállítás. Nyitva márc us 28-ig. Megtekinthető: szombaton és vasárnap 10—18 óráig.

BALASSAGYARMAT

Mikszáth Kálmán Művelődési Központ: a Szántó Kovács János Szakközépiskola jubileumi műsoros rendezvénye március 20-án 15 és 19 órakor.

Horváth Endre Galéria: Nógrád megye amatőr népművészeinek kiállítása. Nyitva március 24-ig. Megtekinthető: szombaton 9—19 óráig, vasárnap 9—17 óráig.

Mai tévéajánlatunk

16.00: FABULA.

A nagyobb gyerekeknek szóló műsorsorozat ezúttal a barátság fogalmát járja kőiül. A stúdóban gyerekek ülnek, s Varga Balázs kérdéseire arról beszélnek, ki a barátjuk, hogyan választották, mit jelent számukra ez a fontos emberi érzés. Hajlandók-e áldozatot vállalni barátaikért. Ha hajótörést szénvednénele, kit menekítenének csónakjukra. S a gyerekek véleménye mellett írók, költők is megszólalnak. Mándy Iván, Zelk Zoltán, József Attila, Lengyel József, Shakespeare művei, amelyek a barátságról vallanak. A műsor vendége, Nagy László költő is barátairól beszél —, s válaszol a gyerekek kérdéseire.

Zenei figyelő

Tízév©« a televízió néDszeröi műsora, a Zenei fis» velő. Mini Kármán György szerkesztő elmondta. az elmúlt évek során több mint száz adást láthattak a nézők, amelyek a magyar é# a külföldi énekművészek, muzsikusok produkcióit örökítették rneg. s beszámoltak a zenés színpadok hazai és külföldi eseményeiről. így rendkívül garda« zenei anyag gyűlt össze az eddigi adá'jok ió voltából. Film riportok őrzik Aaron Copland. Pierre Boulez. D. Kabalevszkil, Ye^’idi Menuhin, David Ojsztrah. WaP* fcer Berry. Elisabeth Schwarzkopf. Doráti Antal magyarországi ven** dégtfzereo’éseinek emlékeit és tennészettsen minden ielen.tős magyar P.r.>dukcló születéséről if számos felvétel tanúskodik.

Űiszerú műsornak ígérkezik MußZorsäßf?ate}.J ..Borisz Godunov” című műve operaházi bemutató- iá kapcsán ,.A szereposztástól a bemutatóig” című sorozat úlabb adása vasvmao este. Ez anv- nyiban különbözik a korábbi ha- | son jó »eá listásoktól, hoTv tulajdonképpen az opera útlát kö- | vet; nyomon a születéstől az ini' .iítfczüleiéf.ig. Az Antal Imre ál- | tál vezetett adást Böszörményi I Géza, az ismert filmes rendezi.

IBBSBBBBMBRBBBRBBBIMBBRRBBBRBRBBBBRBBRRBBBBIBBBBBBBBRBBRRRBBBBBBBBBRIBBBBBBI

Gerencsér Miklós:

EMLÉKE TISZTA FORR

300 éve született II. Rákóczi Ferenc

Mindez a harcközbeni élet megszokottságára nevelte a gyermek Rákóczi Ferencet. Amíg édesanyja páratlan önfeláldozással védelmezte családjuk tűzhelyét. Munkácsot, addig Budát borzalmas mészárlással ugyan, de felszabadítja az egyesült császári sereg. De hiába jött meg a híre a császáriak világra szóló győzelmének, úgy harcoltak tovább a munkácsi védők, mintha nekik kedvezett volna a szerencse. Közben belátta a porta, mekkora ostobaságot követett el Thököly leartóztatásával, újra megbecsült szövetségesként bánt a fejedelemmel, de annak már lejárt a? ideje: végképp kikerült az események fősodrából. Nem tehetett mást, mint buzdító leveleket írt feleségének Belgrádból.

Zrínyi Ilona példátlan akarattal ragaszkodott elhatározásához. Talán ő volt legtöbbet talpon az ostrom hosz- szú idején. Csodák azonban nincsenek. Az Európából ösz- szesereglett zsoldosok egyik csapást a másik után mérték a törökre. Buda után gyorsan elfoglalták Egert, Mohács most az ozmán vereség színhelye lett, majd a Dráva melletti Eszéken is sorsdöntő győzelemmel közelítettek

immár a Balkán felé a császáriak.

Zrínyi Ilona ennek ellenére hallani sem akart Munkács feladásáról, noha egész Magyarországon, Erdélyt is ideértve már a császári hatalom nevében parancsoltak. Thököly fatális levelének hatására is, melyben áttérését közölte, végül is a katonák látták be, semmi értelme a további dacolásnak, mert ha végképp kimerülnek, a bosz- szúra szomjas ostromlók a vérengzéstől sem riadnak vissza. így. bár Zrínyi Ilona háta mögött, de a fejedelemasszony és a Rákóczi-árvák érdekében előnyös alkut kötöttek a császáriakkal. Miután kész helyzet elé állították Zrínyi Ilonát, 1687. június 17-én átadta Munkácsot Ca- raffának, a szörnyű emlékű olasz zsoldos tábornoknak. A kapituláció fejében szabadon elvonulhattak a védők. Ösz- szes javaikat visszakapták a Rákóczi-árvák, Munkács és SzeaUniklós vára kivételével

Ezeket császári helyőrségekké nyilvánították és erős csapatokkal szállták meg.

Munkács megkaparintásá- val teljessé vált Magyarország katonai bekebelezése a Habsburgok részéről.

II. Rákóczi Ferenc már ítélőképes fővel élte át sorsának ezeket a megrázkódtatásait. Igaz, durvasággal nem illették őket. Forma szerint fejedelmi családnak kijáró külsőségek között haladtak végig az országon Bécs felé. Az erős fegyveres .fedezet állítólag a védelmüket szolgálta, valójában semmi kétségük nem lehetett, hogy foglyok. Tudták ezt' az első pillanatban. Azt is tudták, el fogják szakítani egymástól a család tagjait. Hiszen ott lebegett előttük a Zrínyiek tragikus példája.

A hosszú út a Felvidéken át Munkács és Bécs között az utolsó volt Rákóczi számára édesanyja oltalmában. Az út végén elszakította őket a nyers hatalom. Soha többé nem találkoztak. KOLLONICH FOGSÁGÁBAN

I. Lipót, osztrák császár és magyar király gyorsan tudtul adta, hogyan értelmezi főgyá- mi szerepét. Sértődöttsége jeléül zárva tartotta Bécs kapuját az érkezők előtt, és

hosszú órákon át várakoztatta a falakon kívül az elcsigázott utasokat. Alig léptek a városba, Zrínyi Ilonát eltávolították gyermekeitől. Az anya sokszor jelét adta hősiességének, számolatlanul viselte a sors csapásait, de most összeroppant. Zokogása az utcára is kihallatszott. Júliát és Ferencet szintén kétségbeejtette a búcsú. Mintha érezték volna, hogy soha többé nem látják viszont anyjukat.

A gyermekek még altkor is sírtak, amikor Kollonich Lipót bíboros, Magyarország hercegprímása bécsi rezidenciájába rendelte őket. Mindjárt a megérkezés elején hozzálátott a politikus főpap megbízatása végrehajtásához. Lipót császár ráruházta a gyámi tisztet és ez a szol- dos katonából lett herceg- érsek. egyébként tehetséges politikus türelmetlenséggel és kíméletlenséggel akart megfelelni koronás pártfogója bizalmának, A végletekig erőltette Béc= gyarmatosító politikáját. Noha Komáromban, magyar alattvalónak született, sötéten ígérte, hogy „előbb koldussá, majd rabbá; végül katolikussá teszi a magyart”. A függetlenségét féltő országban a

protestantizmus melegágyát látta, s mivel a Habsburg-ház elleni mozgolódások hagyományos bázisai voltak a Rá- kóczi-birtokok, csak természetes, hogy a fejedelmi örökséget egyszer s mindenkorra Bécs és a jezsuita rend szolgálatába akarta állítani. Nyílt bűnözőként nem viselkedhetett, ezért a következő tervet eszelte ki: a gyermek) Rákócziból jezsuita szerzetest neveltet, — „elég zsenge ahhoz, hogy formálhassuk j mint a viaszt” — így magva szakad a családnak és a törvények értelmében az egyházra száll a vagyon.

Kénytelen volt beérni a. lelki főfoglár szerepével, mivel a munkácsi vár átadásakor kötött egyezmény garantálta a Rákóczi-árvák örökségét. Mivel pedig egész Európa figyelemmel kísérte Zrínyi Ilona három esztendőn át tártó hősies önvédelmi

harcát, Kollonich a nemzetközi nyilvánosság szeme láttára nem állíthatta ki magáról az egyenes becstelenség bizonyítványát. Iskolának nevezett érzelmi-tudati leigázással kellett elérnie azt,’ amit a legszívesebben erőszakkal oldott volna meg.

(Folytatjuk^ j

4 NÓGRÁD - 1976. március 20,, szombat