Nógrád. 1976. március (32. évfolyam. 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

KlSZ-munkánk a tanulás Passiói Értékelés, fel adui nie fi határozás, választás Balassagyarmaton A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium tizenhét­tagú KISZ-vezetőségét 13 fős KISZ-bizottság váltotta fel. Az elkövetkező években bi­zottsági irányítás mellett végzi feladatát az iskola 10 alapszervezetének 316 KISZ- tagja. A választást megelőző­en Vaskor István titkár ér­tékelte az eltelt két év moz­galmi munkáját. Tartalmas, .bíráló és feladatmeghatározó beszámolóját az elmúlt vá­lasztás óta eltelt időszak főbb feladatai köré csoportosította. — Az akkori vezetőség mozgalmas év után vette ke­zébe az irányítást. Az egy­éves vertikális hagyományo­kat kellett megvédeni és erő­síteni. A KISZ kb 1974. áp­rilis 17-i határozatából adódó számos új feladatot kellett végrehajtani. — Legfontosabb munkánk a tanulás. Törekednünk kell arra, hogf mindenki legjobb tudása és képessége szerint tanuljon. Ezt segítették elő a szaktárgyi konzultációk, szakkörök és egyetemi előké­szítők. Több egyetemmel és főiskolával tartunk szoros kapcsolatot, mely serkentőleg hat a tanulókra. Ezt bizonyít­ja az is, hogy az országos ta­nulmányi versenyeken több mint száz diák vett részt és nagyon jó eredményeket ér­tek el, dicsőséget szerezve is­kolánknak és a KlSZ-szerve- zetnek. A háziversenyek szer­vezésénél a gyengébb tanu­lókról sem feledkeztünk meg. Részükre az úgynevezett „fa­pados” vetélkedők nyújtanak bizonyítási lehetőséget. — A politikai oktatáson megfelelő eszmei és módszer­tani útmutatást kaptak a tit­károkon és vezetőségi tago­kon kívül az érdeklődő alap­szervezeti tagok is. Ennek eredménye, az önálló akciók megszervezése egyre jellem­zőbb az alapszervezetekre. A KISZ kb határozata sokat emelt a politikai képzés szín­vonalán, formálta a tagságot, fokozódott a kommunista-po­litikai jelleg és tervszerűbbé vált az ideológiai képzés. El­mondhatjuk, politikus KISZ- tagság van kialakulóban — hangsúlyozta beszámolójában Vaskor István titkár. A továbbiakban szólt az el­múlt év FIN-eseményeiről, a politikai jellegű szolidaritási nagygyűlésekről és a követ­kező időszak feladatairól. Berzsenyi-kiállítás Oj állandó kiállítást ren­deznek a megújított niklai kúrián, a Berzsenyi Dánel- emlékmúzeumban. A Petőfi Irodalmi Múzeum tájékozta­tása szerint: a felújítás so­rán még egy helyiséggel bő­vült a kiállítási tér, így le­hetőség adódik arra, hogy az irodalmi alkotások mellett korabeli tárgyakkal is érzé­keltessék a költő világát, iro­dalmi munkásságát. A Berzsenyi egész életét, költői pályáját demonstráló állandó kiállítást május ele­jén nyitják meg újra, a köl­tő születésének 200. évfordu­lója alkalmából. Szén után kutatnak Az új ötéves tervciklus vé­gére jelentősen tovább növeli évi kapacitását az Országos ■ Földtani Kutató Fúró Válla­lat és így a föld mélyén le­vő kincseink — főleg a szén -és ércek —, készleteinek fel­mérésére geológiai meghatá­rozására 1980-tól már csak­nem 90 ezer méter kutatófú­rást végezhet. A fejlesztési program megvalósításához — mintegy 210 millió forintos állami támogatással — meg­kezdték a nagyrekonstrukciót. Ennek során kicserélik az el­avult gépparkot és tovább javítják a dolgozók élet- és munkakörülményeit, összesen 18 szovjet gyártmányú fúró­gépet vásárolnak, ezek közül 12 az 1200 méteres mélységű fúrásokra is alkalmas lesz. A fejlesztés lehetőséget ad arra, is, hogy a népgiizdasá- gi igényeknek legmegfelelőbb arányokat alakítsák ki a vál­lalt fúrások között. Elsődle­gesen a szén kutatását növe­lik. A jelenlegi 50 százalék helyett 1980-ban már 90 szá­zalék ebből a fontos munká­ból adódik. A gépesítés fejlesztésével egyidőben javítják a dolgo­zók munkakörülményeit is. Olyan kiegészítő berendezése­ket készítenek, amelyekkel csökkentik a fizikai munkát. A terepen dolgozók részére is kulturáltabb körülménye­ket biztosítanak. Még ebben az évben 15 hordozható kis házat vásárolnak, amelyekben 4 ágyas teakonyhás ideigle­nes otthonokat rendeznek be. Benedeknek kiszakadt a zsákja Borongás márciusi nap volt. Lógott az eső lába. Ahol nem volt sár, olt fagy honolt. Amint a po­csolyákat kerülgettem, szembe jött velem az Időjárás Koordinációs In­tézet főmunkatársa. Mind­ketten ugyanabba a po­csolyába léptünk. Ha már így összetalálkoztunk, szóba elegyedtünk. — Pocsék egy időjárás, hallja! — jegyeztem meg, miközben a víz elkezdett szivárogni a cipőmbe. — >Az — hagyta rám méla undorral, mint aki nem veszi észre, hogy reá céloznak. — No. de hárman a zsákkal! A Sándorék... — mondtam, hogy zavarából kisegítsem. Erre aztán ki­tört a keserűség belőle. — Ne is említse azokat az akasztófára valókat! A tervtárgyaló munkaérte­kezlet után, külön mind a hárman felkerestek. Első­nek Sándor jött. Azt mond­ta: a fene fogja évről év­re a dögnehéz zsákot ci­pelni. öt a kollektív szer­ződés nem érdekli, de a cipekedésből elege van. Vi­gye a zsákot Ede! Elvég­re neki is akkor van a névnapja a kuncsaftnak meg mindegy, ki cipeke. dig, annak a meleg a fon­tos. Két nappal később, naptári sorrend szerint József jelentkezett. Be­jelentette, hogy bújkál benne a hongkongi vírus. Mindenesetre úgy készül­jek, hogy március közepe táján valószínűleg beteg- állományban lesz, mert rendbe kell hozni a suf­nit a kert végében. Jön a tavasz. Gondoltam, semmi baj, túlórázik egy kicsit a Be­nedek. De mintha meg­éreztem volna, lementem megnézni, miként áll a szénánk. Ahelyett, hogy a meleget lapátolta volna a zsákba, beült az ultiparti­ba, a fagyosszentekhez. Kérdeztem, hogy mi lesz a meleggel? Erre kacag egy nagyot és a háta mö­gé mutat. Ott lóg a zsákja, hosszában végigszakadva. Vagy kapok rendes mun­kaeszközt, vagy nem tu­dok dolgozni — mondta. És ami a legjobb, teljesen új zsák volt, az idén véte­lezte. Végső elkeseredé­semben megkerestem Edét, de annak nem volt meg a fütőipari szakvizsgája. Így azután végképp nem tu­dom, mitévő legyek. Utol­só lehetőségként megpró­bálok célprémiumot ki­tűzni... — mondta, és lógó fejjel tovább bandukolt. Csak beválna az ötlete! Eredmények után megalapozott lejlődés Hogy tovább erősödjön a KISZ kommunista jellege, tö­rekedni kell arra, hogy min­den KISZ-tag politizáljon. A megszerzett tudását alkal­mazza a világnézet, az er­kölcs, a közélet , és a nem­zetközi politika konfliktusai­ban. Véleményt nyilvánítson önmaga és mások tetteiről, indokolja, vállalja és hirdes­se. — A KISZ-tag számára nincs kétféle magatartási nor­ma — folytatta. — Amit vál­lalt a tanulásban, a politikai közéletben, az a magánéletére is vonatkozik. Az iskolai demokráciáról szólva elmondta, vannak gon­dok. A diákok nem élnek eléggé az iskolai és a KISZ vezetés által biztosított lehe­tőségekkel. A beszámoló kiemelkedő része volt a sportélet értéke­lése. A sport és a testedzés nem nélkülözhető a közösségi nevelésből. Páratlan lehető­séget nyújt a tömegkapcsola­tok erősítéséhez, a fiatalok körében a tömegbefolyás ‘nö­veléséhez. — A különböző megyei, já­rási, városi és iskolai sport- versenyeken a fiatalok aktí­van vettek részt és jó ered­ményeket értek el. A sport- mozgalomhoz kapcsolódnak az immár hagyományosan megrendezett honvédelmi na­pok, amelyen az iskola ösz- szes tanulója részt vett. A sport szeretete kitűnő alkal­mat ad a hasznos, közérdekű társadalmi munkára. A nagy­ligeti sportpálya építési és a Lenin-lakótelep szépítési munkálatainál, valamint egyéb beruházásoknál segéd­keztünk. A középiskolások a két év során nem feledkeztek meg az utánpótlásról, az úttörők­ről sem. Mind a tíz alap­szervezet kapcsolatban áll út­törőrajokkal és -csapatokkal. A gimnáziumban egy híján száz ifi vezető tevékenykedik. Munkájukat lelkiismeretesség jellemzi. A KISZ IX. kong­resszusára készülve már el­készültek az alapszervezeti akcióprogramok. Legfontosabb feladatunk idén is a tanulás. Napirenden szerepelt to­vábbá a kongresszusi doku­mentum és a szervezeti sza­bályzat-módosítás fölött folytatott vita összegzése. Az alapszervezetekben felmerült javaslatokat a küldöttek tol­mácsolják a felsőbb KlSZ-fó- rumoknak. Ezek közül említ­sünk meg néhányat! Nemzetközi építőtáborok ki- terjesztése a középiskolákra. Kapcsolatfelvétel szocialista és más haladó országok ifjú­sági mozgalmaival. KISZ-en keresztül kapcsolattartás, együttműködés egyetemekkel, főiskolákkal. A KISZ segítsé­gével a vidéki középiskolá­sok budapesti színházlátoga­tásának megkönnyítése. A hozzászólók javaslatok­kal egészítették ki a beszá­molót. őszinte ifjúkommu- nista-légkör jellemezte a tag­gyűlést, ahol végezetül meg­választották a városi küldött- értekezlet résztvevőit, az új KISZ-bizottságot, valamint a városi KISZ-bizottságba java­solt fiatalt. — békési — Pásztó nagyközség több mint 10 000 lakosával jelentős helyet foglal el a megye te­lepülései között. Erre a já­rási székhelyre is — csak­úgy, mint a megyében a többire — a dinamikus fej­lődés a jellemző. A mezőgaz­dasági jelleget az ipar vált­ja fel, s az ipartelepítés so­rán lassan csökken a kiván­dorlás, a község lakóinak szá­ma emelkedik A fejlődés a nagyközség tanácsát is új feladatok elé állította és állítja ma és a jövőben. Nagy Józseffel, a nagyközségi tanács elnökével beszélgetés során ezekről vál­tottunk szót. — A tanácsi testület és a magam nevében is örülök a beszélgetésnek Rendkívül fon­tosnak tartjuk, hogy az ál­lampolgárok világos képet kapjanak eredményeinkről és tennivalóinkról, egységesen értelmezzék céljainkat, s kö­zös összefogással magasabb színvonalon dolgozzunk va­lamennyien megvalósításu­kért. — Hogyan summázható az elmúlt tervciklus eredménye? — Nagyközségünk gazda­sági arculata jelentős fejlő­désen ment keresztül. A ne­gyedik ötéves terv 6orán ösz- szességében megvalósultak célkitűzéseink. Tervszerűbb és egyenletesebb lett a fejlő­dés, még akkor is, ha sze­rény keretek között ment végbe. Ipari üzemeinkben a tervciklus alatt 160 millió forint értékű termelőberuhá­zás valósult meg. Jelentősen gyarapodott anyagi helyze­tünk, korszerűsödtek a ter­melőberendezések. Az ipart tehát a dinamikus fejlődés jellemzi. Amit tanácsi vonat­kozásban elmondhatok: to­vább javultak a lakosság életkörülményei, növekedett az életszínvonal. Jelentősen fejlődött az egészségügyi, kulturális ellátottság. Telje­sítettük lakásépítési progra­munkat, s tovább fejlődött a székhelyközség. Pásztó. — Mivel lehet leginkább a fejlődést bizonyítani? — A tények önmagukért beszélnek! A tervciklus idő­szakára a fenntartási költség­vetésben 80 millió forint felhasználását terveztük. A tény 100 millió forint lett. A fejlesztésre tervezett 36 mil­lió forinttal szemben 49 mil­lió forint értékű fejlesztést sikerült megvalósítani. Ilyen aligha volt még a község éle­tében. Ezek után dicsekvés nélkül mondhatom, hogy a tanács jól dolgozott. A kom­munális ágazatban például folytattuk a községközpont kialakítását, többszintes la­kások építését valósítottuk meg. Ilyen például a Hársfa utcai 24 OTP-lakás és a szol­gáltatóház. Átadásra került a Nagymező utcai 24 lakás. 1973-ban kezdődött és 1975- ben befejeződött 61 állami és 14 szövetkezeti lakás építése. Az elmúlt, év elején megkez­dődött az OTP-lakások épí­tése is. Folytattuk s csa­tornázást. az utak felújítását. Ennek ellenére mondhatjuk, hogy Pásztó még mindig a sáros községek közé tartozik. Űj járdát építettünk több ut­cában. bővítettük a villanv- hálózatot. Növeltük park­jaink területét, új parkot hoz­tunk létre a tanácsház és az. áruház mellett. Szólni kell az egészségügyi és szociális ellátásról is. Leg­nagyobb beruházás az új mentőállomás felépítése volt. melynek költsége meghaladta az 1,3 millió forintot. Biz­tosítottuk az anya- és gyer­mekvédelmet, új intézmény­ként megkezdte működését az öregek napközi otthona. Társadalmi munkaakciót kez­deményeztünk a 100 szemé­lyes óvoda építéséhez. Erre a célra a társadalmi munká­ból 273 000 forint, a vállala­toktól, gyáraktól hozzájáru­lásként 626 000 forint érkezett tanácsunkhoz. Talán ezek voltak a legfontosabb ered­ményeink. — Milyen feladatok állnak a tanács előtt? — Röviden lehet fogalmaz­ni. Az ötödik ötéves tervben egyik fontos feladatunk Pász­tó nagyközség lakásépítési programjának biztosítása, a gyermekjóléti és kulturális intézmények bővítése, illet­ve építése; az ivóvíz- és szennyvízhálózat további fej­lesztése; az utak, járdák, par­kok további korszerűsítése és építése. ‘ Ha ezeket a felada­tokat „aprópénzre” váltjuk, akkor láthatjuk, hogy mi a teendő. Elképzeléseink sze­rint a tervidőszakban 600 la­kást építünk a nagyközség­ben, állami, OTP, szövetkeze­ti és magánerőből. A közmű- fejlesztésben alapvető feladat az egész községre kiterjedő ivóvízhálózat építése. Tovább folytatjuk a szilárd burkola­tú utak építését Számítá­sunk szerint mintegy három kilométer hosszban. Úgy ter­vezzük. hogy a nagyközség területén befejezzük az egy­oldalú járdásítást. ami öt ki­lométert jelent. Akad tenni­valónk kulturális. egészség- ügyi téren, a szolgáltatás ja­vítása érdekében. Tennivaló­inkról végső sorban a tanács­ülés dönt. — A nagyközségnek Icát társtelepülése is van. Hasz­nos és Mátrakeresztes. Mi­lyen ezekben a községeidben a változás? , — Meggyőződésből mond­hatom, hogy a két társközség fejlődése is töretlen volt. Járdát építettünk Hasznoson és Mátrakeresztesen. az utób­bi községben 127 méter hosszban. Villanyhálózat-bő­vítést végeztünk mind a két községben. Figyelmet fordí­tottunk az utak építésére. Sorolhatnánk tovább az ered­ményeket. Feladataink kö­zött szerepel Hasznos villany­hálózatának rekonstrukció­ja mintegy 350 000 forint költséggel. Megkezdjük a hasznosi orvosi rendelő ki­alakítását. s folytathatnám a sort egészen Mátrakeresz. tesig — Mit vár a lakosságtól és a testületektől? — A nagyközség lakossága már sok esetben bizonyította, hogy nagyobb feladatok meg­oldásánál mindenkor lehet a munkájukra számítani. Ha csak az óvodáért történt ösz- szefogást említem, az is ön­magáért beszél. Az előttünk álló feladatok megvalósítá­sakor a jövőben is támasz­kodunk a választópolgárok társadalmi tevékenységére. A tanács és a végrehajtó bizott­ság tagjaitól pedig * kérjük, hogy szervezzék a nagyközség építéséért, szépítéséért folyó társadalmi munkát, e tevé­kenységben is járjanak élen. Meggyőződésem, hogy ered­ményeink nyomán megalapo­zott lesz a fejlődés, s erre büszke lehet a nagyközség minden lakosa — fejezte be a beszélgetést Nagy József ta­nácselnök. Somogyvári László Megkétszereződik a reál/övedelem A társadalmi tényezők szerepe A Szovjetunióban körülbe­lül 15 év alatt megkétszere­ződik az egy főre jutó reál- jövedelem. A szovjet társa­dalom egy ember életéoen többször ér el minőségileg magasabb fogyasztási szín­vonalat. Az előző öt évben a lakos­ság reáljövedelme csaknem egynegyedével növekedett. Különösen nagy figyelmet szenteltek az alacsony fizeté­sű dolgozók életszínvonalá­nak emelésére. Mindezek eredményeként a munkások és alkalmazottak havi béreát­Fekete ribiszke Ötszáztíz vagon szörpöt készít a Drcgelypalánki Szondi Termelő- szövetkezet. A bogyós gyümölcs­termesztéséről hí­res szövetkezet az elmúlt évben 140 vagon gyümölcs­szörpöt exportált. Képünkön: a fe­kete ribiszkét pa­lackozzák lagosan 20 százalékkal növe­kedett és elérte a 146 rubelt. miközben a legfontosabb élel­miszerek és közszükségleti cikkek kiskereskedelmi ára változatlan maradt, / A szovjet családok azonban jóval magasabb összeggel szá­molhatnak, mert a társadalmi fogyasztási alapokból fede­zett kedvezményekkel és jut­tatásokkal a munkások és al­kalmazottak havi átlagjöve­delme már nem 146, hanem 198 rubel. Hiszen a családi költségvetéshez hozzászá­mítják azt is. amit minden családtag (dolgozó, öreg és gyermek) a társadalmi fo­gyasztási alapokból kap. Egy bölcsődés, vagy óvodás gyermekért a család 7 rubel 80 kopeket fizet, az állam pe­dig 31 rubel 50 kopeket vál­lal magára. Az üzemi étkez­dékben egy háromfogásos ebéd 45—50 kopekbe kerül. A társadalmi fogyasztási alapok segítik elő a társada­lom minden tagjának egyen­jogúságát. Ezekből válik min­denki számára hozzáférhető­vé az orvosi ellátás, a hosz- szú ideig tartó gyógykezelés, az ingyenes oktatás az általá­nos iskolától a főiskoláig, az általános nyugdíjellátás, amelyet egyéni hozzájárulás nélkül folyósítanak. Nagy társadalmi jelentősé­ge van annak, hogy az új öt­éves terv a fizetések 16—18 szá­zalékos emelése mellett, a társadalmi fogvasztási alapok terhére, '28—30 százalékkal emeli a kedvezményeket és a juttatásokat. Ez azt jelenti hogy az anyák a gyermekek egy­éves koráig részlegesen fize­tett szabadságot kapnak, hogy ismét növelik a munkások, alkalmazottak és a parasztok minimális nyugdíját. tovább javítják az orvosi ellátás szín­vonalát. A munka társadalmában mindent a dolgozók terem­tenek meg. A tizedik ötéves terv úgy számol, hogy az ipa­ri termelésnövekedésnek mintegy 90 százalékát. ezen belül az építőipar, és a mező- gazdasági termelés egész nö­vekedését termelékenyebb munkával kell lehetővé tenni. S ezt nemcsak a tudományos­technikai fejlődés révén akar­juk elérni. Az új tervidőszakban a ter­melés fejlesztésében és a ha­tékonyság fokozásában je­lentősen megnövekszik az olyan társadalmi tényezők szerepe, mint a szakmai is­meretek színvonala, a mun­káskollektívák egészséges szociális-pszichológiai légkö­re. az életkörülmények javu­lása, a vállalati kulturális és sportlétesítmények építé­se. A pártkongresszuson Alek- szej Koszigin miniszterelnök kifejtette, hogv az ember éle­tét érdekesebbé, tartalmasab­bá tevő intézkedések kedve­zően befolyásolják a termelő- munka eredményeit is. F. Brcusz NÓGRAD — 1976. március 20., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents