Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
Február — mezőgazdasági könyvhónap Szakkönyvek, folyóiratok gazdag választékával várja az érdeklődőket a rétsági ÁFÉSZ könyvesboltja. A bolt gondosan készült a mezőgazdasági könyvhónapra. A napokban az Asztalos János Művelődési Központban alkalmi könyvkiállítást is rendezett. Az olvasók, Vásárlók tetszését különösen a zöldségtermesztésről, a kerti munkákról és a méhészetről szóló könyvek nyerték meg. (Kulcsár József felv.) Rágódom., Mostanában a rágógumi árán rágódom. Általában a „csemege” nevet viselő gömbölyű rágógumihoz, jutok hozzá a legkönnyebben, hol ennyiért, hói annyiért. Ez az amit nem értek. Ugyanabban az üzletben ugyanaz a rágógumi, hogy kerülhet egyszer nyolcvan- Sillerbe, máskor egy forintba. Ugyan már húsz fillér, mi az, •zen kell „fennakadni” — mondhatná valaki. Ez igaz, de az is, hogy sok kicsi sokra megy. Ha naponta csak egyet „elfogyasztok” — ami tényleg nem sok — akkor könnyű kiszám tani mennyit jelent ez egy évben nekünk vásárlóknak. Mi lehet a megoldás? Leszokni, vagy inkább megszokni? Nem tudom. (b. zs.) Udvariasak, figyelmesek Balassagyarmaton sokan keresik fel a 148-as számú lejboltot. Kiss Istvánná 1958. óta vezeti az üzletet. — Tejünk, kakaónk és süteményféleségünk állandóan van. Talán ezért is nagy a forgalmunk — mondja a mindig mosolygó üzletvezető. — Talán még mindig kevesen vannak, akik a tejboltban regqeliznek? — kíváncsiskodunk. — Mi nem panaszkodhatunk. Reggel 6-kor nyitunk és sokan fnenfnrdulnak az üzletben. Munkába induló dolT önzők, iskolába. készülő diákok a vendégeink, de jönnek a vidékiek” is, akik vásárolni; vagy egyéb dolgot intézni utaztak Balassagyarmatra. Körülnézünk az üzletben. Mindenütt rend, tisztaság! Az egyik reggeliző asszonykához lépünk. — Csábi Istvánná vagyok Hugyagról. — Mindig itt reggelizik? — Ha Gyarmaton vagyok, mindig. Itt adják a legjobb kakaót! Nemcsak a kakaó miatt jönnek. Az udvariasság, az előzékeny kiszolgálás is jellemzője a bolt dolgozóinak. — T — A szocialista törvényesség további erősítése a cél Beszélgetés dr. Csonka Tibor megyei főügyésszel A Nógrádban dolgozó ügyészek a közelmúltban Balassagyarmaton munkaértekezleten találkoztak. A tanácskozás nem volt szokványos jellegű, eltért a korábbi évek gyakorlatától. Jelentőségét emelte, hogy a megyéd ügyészei megtárgyalták az MSZMP XI. kongresszusán és a Nógrád megyei pártértekezleten hozott határozatokból az ügyészi szervekre háruló legfontosabb feladatokat. A tanácskozás után felkerestük dr. Csonka Tibor megyei főügyészt, akivel beszélgetést folytattunk az ügyészek előtt álló legfontosabb feladatokról. — Hogyan foglalná össze a munkaértekezlet jelentőségét, aktualitását? — Tanácskozásunk olyan időszakban zajlott, amikor a XI. kongresszus, a -megyei pártértekezlet határozatainak! végrehajtásából, az ötödik ötéves terv megvalósításából ránk. ügyészekre is sajátos feladatok hárulnak. Ezek összhangban állnak a követelmények növekedésével. Nem kell magyarázni ugyanis, hogy az irányítás és az ellenőrzés szerveinek tevékenységére fokozott feladatok hárulnak Nekünk pe’dig sajátos ügyészi eszközeinkkel elő kell segíteni a törvényesség maradéktalan érvényesülését a megyében. — A XI. kongresszus fő célkitűzései közül az ügyészi munkával kapcsolatban mit tart fontosnak kiemelni? — Először is a társadalmi viszonyok továbbfejlesztését. Hogy szocialista fejlődésünk alapvető feltétele, a termelési eszközök társadalmi tulajdonának és a szocialista termelési viszonyoknak erősödése. Kétségtelen, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdon szocialista, de az előbbi társadalmasításának foka magasabb és az előbbinek van meghatározó szerepe. Ebből következik, hogy ügyészi munkánk során nagy figyelmet kell fordítani a társadalmi tulajdon fokozott védelmére és elő kell segítenünk 1 a társadalmi, a csoport-, és az egyéni érdek lehető^ legjobb összhangjának ' érvényesülését. Feladataink vannak 1 ugyanakkor az állami és társadalmi rend védelmének erősítésével és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével kapcsolatban is. Hazánk szocialista állam, osztálytartalmát tekintve proletárdiktatúL ehet, újólagos ismétlésekbe bocsátkozom, mert ha az általam hitt elevenséggel él agyamban a tény, akkor már két héttel ezelőtt is hivatkoztam e hasábokon a magyar nyelv sokrétűségére, egyes szavak így, meg aképpen is történő értelmezési lehetőségeire. S íme, helyén valónak tartom, hogy a címben szereplő szót is ezek, a másképpen is érthető szavak közé soroljam, mert ugye... Nem olyan régen igen-igen korai felkeléshez támadt kedvem; oly’ időpontban, amikor csőrüket szárnyuk alá dugva aludtak még a kakasok, amikor — talán régi jó szokásához alkalmazkodva — szunnyadt még néhány éjszakai műszakban dolgozó is az anyagraktárak meg a műhelyek rejtett zugaiban, amikor nem indült még be a káromkodásoktól paprikás csúcs- forgalom sem. Igazi idilli kora reggel volt. Ugyanezt állította gyáregységünk portása is, akivel együtt dörzsöltük.ki nem egyszer, az álomnak még a gondolatát is szemünkből, persze, azokat is jócskán emlegetve, akiket nálunknál is korábban ugrasztott ki az ágyból a vekker csörgése. Mondom, ket- tecskén álldogáltunk a gyár immár szélesre tárt kapuja előtt és a munka intenzitásáról, a munkaidő teljes kihasználásáról, meg egyéb, mindkettőnk által lényegesnek tartott dolgokról folytattunk élénk- csevegést. Azzal győzködött sokáig a gyár megvénült strázsája, hogy bizony az ö korában, negyven évvel ezelőtt, még másképpen értelmezték a munkakezdést. Azt a hihetetlen tényt állította, hpgy a sziréna elbődülésekor nekik már nemcsak, hogy be kellett kapcsolni a gépeiket, hanem attól.a szent minutum- tó( dolgozni is illett. Helyesebben, muszáj volt, mert különben... Szóval, igen gyakorta emlegették akkoriban a meHétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök Péntek, Szombat, Vasárnap Szállingózunk zőgazdaságnak egyébként semmit, nekik viszont a majd’ mindent jelentő növényféleséget, az útilaput. Amit okkal, ok nélkül kötözgettek az ember talpa alá... Igazunkat védve, azért már én is csak-csak bizonygattam nekj, hogy az ilyetén munkakezdés’ most Ts dívik, mert hagyomány, s mi ápoljuk is. Jót derült rajtam az öreg, néhány szál bajuszát * pödörintve, és titokzatosan csak ennyit mondott; Majd meglátjuk! És tényleg: megláttuk... Bár a műszak negyed hétkor kezdődik, de még előtte, s utána is egy-két perccel, jött, szállingózott befelé a fejlett szocialista szektorunk egyik megyei pillé- rénelf számító alapítmányába az „utóhad”: Lassan, komótosan sétáltak, olyan arccal, mintha egy kellemetlen látomás, a kényszermunka lebegett volna lelki szemeik előtt, s hasonló unott mozdulattal lökték be az óramutató könyörtelenül haladó, s késett időt is beütő kalapácskái alá kártyájukat. Rámnézett és kajánul mosolygott a portás, s miközben egy kis ftatásszünetet tartott, mondogatta: — Szóval, most átöltöznek, komótosan besétálnak a műhelybe, vagy — mert a „nagy menet” közbe esik a gyári büfé — vásárolnak . meg egy csomag Kossuthot. Hát ilyen is a maguk által sokat ' emlegetett intenzitás, meg az öntudat. Szóval, támadtak kellemetlenségeim a szállingózásból, miként — mások mondták, mert nekem sem kocsim, sem új irányú tapasztalatom sincsen — a KPM-nek is. Mert arról szól a fáma, hogy ez a jövő-menő havacska hangsúlyozták: szállingózó csak, s megközelítőleg sem éri el a Grúziában mért kétméteres magasságot, állítólag legalább akkora gondot okoz a mellékútvonalakon... Hangsúlyozom, látni ugyan nem láttam, de hát a sok szem — és a sok telefon... Aztán szállingóztunk még — bevallom én is részese voltam ezen eseménynek — egy országos szintű, nagy fontosságúnak tulajdonított munkaértekezletre is, amelyen, e sorok szerzőjén kívül csupa jelentős, néhány ország-világ előtt is ismert, fontos beosztású ember vett részt. Mondom — bár szóismételgetés — szállingóztunk befelé tömegszervezetünk megyei székházának nagytermébe, de egyi- kőnknek sem támadt lelkiismerei-fur- dalása a késői bemenetel miatt. Mert mint többen — közöttük a légi és a vasúti közlekedéssel is foglalkozó minisztériumunk képviselői is — hangoztatták, bár meg kell jegyezni, egyáltalán nem hivatalosan: Magyarországon úgysem kezdődik el semmi sem idejében. Mindig várunk valamire, anélkül*, hogy ez valakinek feltűnne... A velem együtt befelé tolongok közül jó néhánynak szeget ütött fejében a felületesen odavetett megállapítás, de megnyugodtunk, mert egyikőnk a tömegből megjegyezte: Semmi baj,' elvtársak, hiszen egy nagy ember, Hofi Géza is kinyilatkoztatta már: Az úton vagyunk, ahol kicsit várni, s megállni is 'ehet. De csak egy pillanatra, és azután indulni kell tovább...! Ügy véltem, gyorsabban szállingóztunk be a nagyterembe... Karácsony György ra. A szocialista állam szerepének fokozása ugyanakkor elválaszthatatlan a szocialista demokrácia kiteljesedésétől a. társadalmi élet minden területén. Népi hatalmunk ugyanis annál erősebb, minél nagyobb támogatást kap a tömegektől. A népgazdaság továbbfejlesztése is központi kérdés! Gazdasági életünkben erőteljesebben kell növelnünk a társadalmi termelés hatékonyságát. Gazdaságpolitikánk helyességét az elmúlt évek tapasztalatai is igazolják. Ugyanakkor a gazdaság- irányítás bevált elveinek változatlanul hagyása mellett a tervszerűséget, a központi irányítás hatékonyságát kell fejleszteni. E célkitűzések megvalósítására a jogalkalmazás keretéberi kell nagy figyelmet fordítani. Az ideológiai és politikai nevelő munka fontosságát is hangsúlyozta a XI. kongresszus A mi feladatunk is a szocialista tudat fejlesztése, hiszen erre mód nyílik az;. ügyészi munka valamennyi szakterületén. — A büntetőjogi munkáról kérdeznénk és arról: hogyan alakult a bűnözés 1975-ben a megyében, melyek a leggyakoribb bűncselekményfajták Nógrádban? — A büntetőjogi munkát érintve azzal kezdeném, hogy az általános visszatartás — mint a bűnmegelőzés leghatékonyabb eszköze — csakis akkor Valósítható meg, ha a bűnelkövetőknek minden esetben számolniuk kell a felelősségre vonással. Ebből egyenesen következik, hogy a felelősségre vonás bekövetkezésének biztos tudata a leghatásosabb visszatartó eszköz. A törvény szigorával kell fellépni mindazokkal szemben, akik a társadalom alapvető érdekei ellen támadnak! Ami a büntetőjogi munkát illeti, általában a pozitív megállapítások jellemzőek. Nógrád kriminalitása ugyanis Heves megye után a legkedvezőbb. Tavaly a bűnözés kissé növekvő irányzatot mutatott az előző évhez képest. 'Számszerűen: 1975-ben több mint 1900-ra emelkedett az ismertté vált bűnesetek száma. Figyelemre méltó, hogy a bűnözés különösen a vagyon elleni cselekményeknél mutat emelkedő irányzatot. Amíg 1974-ben a bűncselekmények 46 százalékát, addig 1975-ben 51 százalékát követték el a társadalmi tulajdon, illetve a személyi tulajdon sérelmére. Gondot jelent — ha kismértékben is — az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények, valamint a közlekedési bűntettek alakulása. Ezekre egyébként a megyei pártértekezlet is felhívta figyelmünket. Megfelelő ügyészi felügyelettel és később a bírósági tárgyalások során következetes vádképviselettel el kell érnünk, hogy ezek a cselekmények megfelelő jogi minősítéssel és a jogpolitikai igényekkel egyező szigorúsággal kerüljenek elbírálásra. Ezek a bűncselekmények ugyanis fokozott mértékben zavarják a lakosság nyugalmát és a közbiztonságot. — Említette a vagyon elle— A salgótarjáni városi- járási ügyészség az elmúlt hónapban megvádolta a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt igazgatóját, aki az 1972-es és az 1973-as mérleget meghamisította, . két és fél millió forint kár! okozott. Ügyszintén az emKte.t ügyészség nyújtott be vádiratot Duck Tivadar, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének volt munkatársa Gordos József, a karancs- keszi termelőszövetkezet vo'.t elnöke, valamint Pardi T.ász'ó, az említett gazdaság főkönyvelője ellen, akik „kisérle e- zés” leple alatt hamis bizonylatokkal közel fé1 millió for nt kárt okoztak a dolgozó nép vagyonában. A két példa is figye'mezjet, hogy van feladatuk bőven ezen a területen a bűnü'döző szerveknek. A bűnüldöző hatóságokkal együttműködve ügyészi eszközeinkkel mindenképpen dolgozunk, 1 hogy az emelkedő kriminalitást megállítsuk, és visszaszorítsuk a megyében. — Az általános felügyeleti és polgárjogi ügyészi munkát hogyan jellemezné a megyében? / — A megyében általában érvényesül az a fontos eiv, hogy a törvényesség megtartásáért valamennyi állami, társadalmi és szövetkezeti szerv felelősséggel tartozik saját munkaterületén. Nógrádban az ügyészi általános felügyeleti vizsgálatok száma emelkedett. Jól szemlélteti, hogy míg 1974-ben 82, addig 1975-ben 156 általános felügyeleti vizsgálat volt. Ezek többsége megnyugtató színvonalúnak és hasznosnak mutatkozott. Nem tekinthető megnyugtatónak azonban, hogy a vizsgált szervek egy részénél nem tesznek eléggé hatékony intézkedéseket azért, i hogy az ügyész által megállapított törvénysértések ismétlődését kiküszöböljék. Többször előfordul, hogy ugyanannál a szervnél az ismétlődő ügyészi vizsgálat hasonló törvénysértéseket tapasztal. Ezért következetesebben kell ellenőrizni indítványaink megvalósítását és szükség esetén a felelősségre vonás kezdeményezésének lehetőségével is élni kell. Az ügyészségek polgárjogi tevékenységénél elsősorban azt a feladatot kívánom kiemelni, hogy sajátos ügyészi eszközeinkkel segítsük a bíróságokat az ügyek helyes elbírálásában, illetve a szükséghez képest gondoskodjunk az esetleg elkövetett hibák magasabb bírósági szervek által történő orvoslására. — Megnövekedett feladatok állnak a megye ügyészei előtt. A határozatok szellemében mi a legfontosabb tennivaló? ni bűncselekmények bizonyos fokú emelkedését. Hallhatnánk néhány példát a nagyobb kárt okozó társadalmi tulajdon elleni támadások köréből? — Az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítása! Hiszen a határozatok hosszú évekre megszabják a^ ügyészi munka sarkalatos tételeit.. Figyelnünk kell ugyanakkor arra, hogy menet közben új problémákkal találkozunk, új jogszabályok is megjelennek. Tehát állandóan tökéletesíteni kell tudásunkat, munkamódszereinket, hogy munkánkat továbbra is a szocializmus iránti elkötelezettséggel végezzük. Ügyészi munkánkkal védjük Nógrád területén az állami, társadalmi és gazdasági rendet, hozzájárulunk a fejlett szocialista társadalom építéséhez, és mindent elkövetünk a szocialista ' törvényesség további erősítése érdekében — fejezte be a beszélgetést dr. Csonka Tibor megyei főügyész. Szokács László [ NÓGRÁD —1976. február 15., vasárnap
