Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-10 / 34. szám
A népfront részese az alkotó munkának Beszélgetés Marczinek István megyei titkárral Az ország egészét érintő eseményre, a Hazafias Népfront VI. kongresszusára készülünk, melyet szeptember 16— 18-ára hívott össze az Országos Tanács. Négy év munkájáról ad számot a népfront, és egyúttal meghatározza a legfontosabb tennivalókat. Ebből az alkalomból beszélgettünk Marczinek Istvánnal, a Hazafias Népfront Nógrád megyei titkárával, akitől elsősorban azokra a kérdésekre vártunk választ, hogy mit tesz a népfront azért, hogy a városok, községek lakói minél jobban megismérjék a népfront teve-, kenységét. — Hogyan látja a megyében a népfrontmozgalom négyéves fejlődését? — ,A Hazafias Népfront az elmúlt négy esztendőben az MSZMP X. kongresszusa és a népfront V. kongresszusa ál* 1 lásfoglalásai jegyében eredményesen munkálkodott. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy következetesen érvényes-ült a párt politikája. Munkánkat alapvetően határozta meg, hogy a Nógrád megyére jellemző általános fejlődés megteremtette a feltételeit a határozatok gyakorlati megvalósításának. így nyugodtan mondhatom, hogy a népfront- bizottságoknak jelentős szerepe 'volt a lakosság politikai egységének megteremtésében, a szocialista demokrácia és a közélet fejlesztésében. Erősödött a munkásosztály vezető szerepe, és szocialista államunk alapja a munkás-paraszt szövetség. A tettrekészség megmutatkozott a felszabadulási és a kongresszusi munkaversenyben. Nógrád lakosságának részvétele a társadalmi munkában pedig hozzájárult a IV. ötéves terv eredményes megvalósításához. — A népfrontbizottságokat minden szinten újjáválasztják. Hol tart jelenleg a választások előkészítése? — Jelenleg a bizottságok újjáválasztásának előkészületeivel foglalkozunk.. A népfrontválasztások mindig fontos politikai eseménynek számítanak a megyében. Ezért a következő hónapokban várjuk a pártbizottságok, tanácsok és a tömegszervezetek segítségét, támogatását. Természetesen a falu- és népfrontgyűléseket úgy kell előkészíteni mindenütt, hogy a városok, községek lakóinak érdeklődését felkeltse. A községi nép- frontbizottságokat falugyűléseken, a körzeti, a nagyközségi, a járási székhelyi és városi bizottságokat népfrontgyűléseken. a megyei bizottságot küldöttértekezleten választják meg. A falugyűléseknek, amelyek a megyében február 15-től március 31-ig tartanak kettős funkciójuk van. Egyrészt tájékoztatják a lakosságot a népfrontbizottság négyéves munkájáról, megválasztják az új bizottságot, másrészt beszámolnak «z V. ötéves terv feladatairól, a települést érintő vonatkozásairól. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a találkozók „igazi párbeszéddé” váljanak, amelyeken az emberek elmondják véleményüket, javaslataikat, közösen értékelvé a négy év munkáját., megvitatva az V. ötéves terv céljait. A falugyűléseken a helyi bizottságok mellett megválasztják a megyei küldötteket is. A közéleti munkában esetleg elfáradt vagy túlterhelt emberek helyett — eddigi tevékenységüket megköszönve — számítunk a munkásokra, nőkre fiatalokra. A környezetükben elismert emberekre, akik közéleti tevékenységükkel elősegítik falujuk fejlődését, és áldozatot is tudnak vállalni. — Milyen időpontokban tartják a népfrontbizottságok ú j jáválasztását ? — Már említettem, hogy a községi városkörzeti népfrontbizottságokat február 15. és március 31. között választják újjá. A járási székhelyi, nagyközségi és a városi bizottságokat népfrontgyűléseket május 2. és 31. között tartják, a megyei küldöttgyűlést június első felében Salgótarjánban rendezik. Az összejöveteleken, fórumokon, bőven van miről beszélgetni. Néhány hete eredményesen fejeztük be az ötéves tervet, és munkálkodunk az V. ötéves terv megvalósításán. Az elmúlt évben fontos politikai és társadalmi eseményekre került sor, amelyek nagy érdeklődést váltottak ki megyeszerte. E,rről Is szót kell ejtenünk.. — Hogyan látja a népfrontmozgalom további tennivalóit? — Tovább növekszik a népfront politikai szerepe és felelőssége. Ebből következik, hogy az Országos Tanács már az elmúlt évben, nemzeti programként fogadta a párt kongresszusának alapvető határozatait. A népfront a maga eszközeivel arra törekszik, hogy országunk és ezen belül megyénk előbbrelépjen. Minden ember a maga posztján tegye meg a kötelességét, mert csak így haladhatunk. A népfront elősegíti a gazdasági feladatok megértetését, a hazafias erők tömörítését, a tervek megvalósítását, a községek, városok fejlesztését. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében választjuk újjá a népfrontblzottságokat és készülünk a kongresszusra, amely a következő évek feladatait határozza mep — fejezte be nyilatkozatát Marczinek István. *Cs. E. A talajerő pótlására az egyik legfontosabb feladat a szerves trágya szétszórása. Gazdaságainkban ' nem mindig élnek ezzel a kiváló lehetőséggel, pedig főleg állattartó szövetkezeteinkbe veszendőbe megy az amúgy értékes is- tállótrágya. Szakemberek megállapításai szerint még a műtrágya is fokozottabban hasznosul a növények fejlődésében. ha azt szerves trágyával együtt alkalmazzuk. A fagyos földekre az erő- és munkagépek is kimerészkedhetnek leragadás veszélye nélkül, igy ezek a napok különösen alkalmasak a munkavégzésre. — kj — es közsegpolitiiccB A karanessűgi pártve»etö»ég egy eamtendeje Karancsság, Szalmatercs és Ságújfalu kommunistái a napokban összevont taggyűlésen értékelik az elmúlt év munkáját. Milyen célok megvalósításán munkálkodtak a három község kommunistái? Hogyan szervezte, irányította . és ellenőrizte a négy alapszervezet munkáját a pártvezetőség? Mennyiben sikerült megvaló- sítaniok a felsőbb pártszervek határozatait, saját döntéseiket és milyen gátló körülmények jelentkeztek a munkában? Ezekre a kérdésekre keresett választ a beszámolóban Skul- téti Márton, a pártvezetőség titkára. S a vezetőség ülésén, amelyet a taggyűlés előtt tartottak, a kommunistákra jellemző nyíltsággal szóltak mindezekről. Azért, hogy a taggyűlés elé kerülő „mérleg” valóban hű képe legyen a korántsem könnyű esztendőnek, amelyet maguk mögött hagytak. Erősödő kapcsolat A pártvezetőség és a községekben tevékenykedő négy alapszervezet egyaránt azt tekintette legfontosabb feladatának, hogy segítsék a gazdaságpolitikai célkitűzések, a XI. pártkongresszus, a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatának megvalósítását. A három község, Karancsság, Szalmatercs és Ságújfalu legjelentősebb üzeme a 2400 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet. A közös gazdaság az elmúlt esztendőkben rengeteg gondot okozott a termelőszövetkezeti alapszervezetnek, a pártvezetőségnek, a járási, a megyei szakirányító szerveknek. A szövetkezet vezetőivel együtt azon fáradoztak, hogy a veszteség helyett jövedelmezővé tegyék a közös munkát. Ezekben a napokban készül a zérszámadó közgyűlésre a termelőszövetkezet. Az már bizonyos, hogy o gazdaság termelési értéke meghaladja a húszmillió forintot. Teljesítették, néhány területen túlteljesítették gazdasági, pénzügyi terveiket. Nem kétséges, hegy az eredmények elsődleges forrása a szövetkezeti tagok, alkalmazottak szorgalmas munkája. Erősödött, nyíltabbá, őszintébbé vált vezetők és tagok kapcsolata. Ám az eredményekben — ahogy a pártvezetőségi ülésen is megállapították — jelentős része van a kommunisták példamutató munkájának, a termelőszövetkezeti párt- alapszervezetnek, a pártvezetőségnek. A szövetkezeti párt- alapszervezet, a pártvezetőség ülésein gyakorta elemezték a gazdálkodást, a termelőágazatok tevékenységét. A termelőszövetkezet elnöke, az ágazatvezetők rendszeresen számot adtak az intézkedések hatásáról, amelyek a hatékonyabb és eredményesebb munka .érdekében születtek. Hozzáértő vezetők A községpolitikai feladatok megvalósítása, a három községben élő emberek körülményeinek javítása ugyancsak jelentős helyet kapott a pártvezetőség munkájában. A ság- újfalusi. dolgozó asszonyok helyzetének könnyítését jelenti njindenképpen, ha a közeli napokban megnyitja ajtaját az óvoda. A központi támogatást társadalmi segítséggel toldották meg. Különösen a termelőszövetkezet segített sokat. Gépeket, szállítóeszközöket, munkásokat adott, hogy gyorsabban emelkedhessenek a falak. Az eredményes községpolitikai tevékenység .alapvető feltétele, hogy megfelelő vezetők álljanak a tanács, a párt- és társadalmi szervezetek, a tömegszervezetek élén. Márpedig ami az elmúlt esztendőt illeti, e tekintetben nem volt minden rendben. A tanácselnök, az apparátus hosszú ideig tanácstitkár nélkül dolgozott. Végül decemberben sikerült betölteni az állást. A termelőszövetkezetben tavaly nem volt és ma sincs fő- agronómus! A karancssági KISZ-szervezet vezetőségét pedig az elmúlt hónapban kellett felmenteni, mert nem tudta ellátni feladatát. „Irányításával” a KISZ képtelen volt összefogni, szervezni, mozgósítani a fiatalokat. Mindezek a jelenségek arra figyelmeztetik a pártvezelő- séget, de külön-külön az alapszervezeteket ts, hogy a párt káderpolitikái határozatának megfelelően tervszerűbbé, folyamatossá tegyék a kádernevelő tevékenységet. Pártélet, pártmunka A pártvezetőség — ahogy a szécsényi járási párt-végrehajtóbizottság minősítésében megállapította — hatékony segítséget adott az irányításához tartozó alapszervezeteknek a legfonosabb politikai, szervezeti feladatok megoldásához. Következetesebben ellenőrizte a párttagságot, hogy szóljanak, Az alapszervezetek munkája tervszerűbbé vált, a vezetőségi üléseken, a taggyűléseken — aktív, kritikus vita után — a leglényegesebb kérdésekben döntött a pártvezetőség, a párttagság. Az összevont taggyűlés elé kerülő beszámoló úgy értékeli,, hogy a párttagság eszmei-politikai neveléséről szóló párt- határozat ismertetése, folyamatos végrehajtása egyik fontos „emelője” volt a pártmunkának. A párttagság hatvanöt százaléka tanul. Az ismeretek, az információk pedig ha- lározottafobá. bátrabbá tették a párttagságot, hogy szóljanak, véleményt mondjanak a korábban kényesnek vélt kérdésekben is. A szervezett politikai oktatás tapasztalatait az alapszervezet, a pártvezetőség taggyűlésen elemzi, értékeli, s mindjobban felhasználják a pártmunkában. A párttagsággal járó jogok és kötelességek, a párttagokkal szemben támasztott követelmények egységes értelmezésében ugyancsak sikerült előbbrelépniök az elmúlt esztendőben. Ságújfaluban ót. párttagtól váltak meg, mert nem éltek rendszeres pártélc- tet, elhanyagolták a tagsági díj fizetését. Valamennyi közül annak a házaspárnak az esetét emlegetik a faluban ma is. akiket egy külföldi útjuk után felelősségre vontak. A pártot, a pártalapszervezetet, valamiféle védelmi intézménynek vélve, felmentésüket remélték — támogatásukkal. Kizárásuk a kommunista közösségből, a párttagság érettségét, felelősségérzetét bizonyítja. A párt szervezeti életének fejlesztése —•’ szó esik erről az összevont taggyűlésen is — elképzelhetetlen a tervszerű tagnevelő-tag felvételi munka nélkül. S itt bizony a karancssági pártvezetőségnek, a pártalapsgervezeteknek is van mit tenni. Tavaly mindössze egyetlen tagot vettek fel. A lehetőségek — gondolom nem szorul bővebb magyarázatra, három község négy alapszervezetéről lévén szó — ennél jóval nagyobbak. Ezért a pártvezetőség kéri a taggyűléstől, foglaljanak állást az alapszervezetek tervszerűbb erősítése mellett. Vincze Istvánná Gazdálkodás és jövedelem a ísz-ben GYAKRAN esik szó arról, hogy egyes termelőszövetkezetek kimagasló, mások pedig az átlagosnál is gyengébb eredményeket érnek el a me- . gyében. A gazdálkodás színvonalában mutatkozó különbségek természetesen hatnak a jövedelemre, a nagyüzem fejlesztési lehetőségeire és a tagoknak jutó részesedésre. Kétségtelen, hogy a mező- gazdaságban a természeti körülmények és a közgazdasági adottságok nem mindenütt egyformák, sőt nagy eltérések mutatkoznak. Aki azt gondolja, hogy csak a kedvezőtlen adottságok miatt mutatnak lényeges eltéréseket a tsz-ek eredményei, az téved. Tapasztalhatók egymással szomszédos és ugyanolyan körülmények között működő gazdaságok esetében is. Említhetjük nagyon szembetűnő példának Kazárt és Nagybá- tonyt. Nincs közöttük nagy távolság, területi különbözőség, a termelési eredmények pedig eltérőek. Nem szorul magyarázatra, hogy a jó vagy legalábbis megfelelő adottságok ellenére gyenge eredményű szövetkezetek miért esnek más elbírálás alá, mint a hátrányos helyzetűek. S mindezek ismeretében köny- nyen megérthető az is. hogy miért nem tehet függetlenné tenni a tagok jövedelmét a szövetkezet gazdálkodásától. Agrárpolitikánk nagy figyelmet fordít arra, hogy a lehetőség szerint, fokozatosan csökkenjen a különbség a jó és a rossz adottságú tsz-ek- ben elérhető személyes jövedelem között. A legutóbbi 6—8 év tapasztalatai bizonyítják, hogy — különféle intézkedések hatására — jóval nagyobb ütemben nőtt a tagok jövedelme a kedvezőtlen körülmények miatt sok nehézséggel küszködő szövetkezetekben, mint az erősekben. Most és ezután is tart ez a folyamat, mert társadalompolitikai okok szükségessé teszik. Arra azonban nincs mód, hogy ugyanannyi részesedés jusson minden tsz-ben. A különbségek teljes ki- egyenlítésére való törekvés nem vezetne célra, mert érdektelenséget szülne azokban a szövetkezetekben, ahol az anyagi ráfordítás, a szakértelem és a szorgalom a legjobban kamatozik Ami a népgazdaság szűkös erőforrásaiból a tsz-ek minél eredményesebb működésének - segítésére jut, azt oda ésszerű fordítani, ^hol a legrövidebb idő alatt megtérül. Természetes, hogy Romhánynak nagyobb támogatást nyújtanak, mint Nőtincsnek, mert biztosított, hogy megtérül, míg utóbbi helyen jóval később realizálódik. Ez a felfogás érvényesül az V. ötéves tervben a mező- gazdaságra vonatkozó közgazdasági szabályozórendszerben is. A cél a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. Az erre való ösztönzés azonban egyidejűleg arra is irányul, hogy tovább mérséklődjék az üzemi és a személyes jövedelemben meglevő indokolatlan különbség. A földadó módosítása következtében a tsz-ek 63 százalékában csökken, 5 százalékában változatlan marad, 32 százalékában pedig növekszik az adó összege. A kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodó szövetkezesek továbbra sem fizetnek földadót. A csökkenés az átlagosnál gyengébb, a növekedés pedig az átlagosnál jobb földű gazdaságokat érint. A jövedelemadó összege az egy főre jutó bruttó jövedelem szerint alakul. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű tsz-ek csaknem félmilli- árd forinttal kevesebb, a magasabb jövedelműek viszont ennyivel több adót 'fizetnek. Azok a ' szövetkezetek, amelyekben az egy főre jutó évi jövedelem nem éri el a 26 ezer forintot, jövedelemadót' nem fizetnek. Ezen a jövedelemhatáron felül fokozatosan nagyobb adókulcsot alkalmaznak. Államunk ezen túl is nyújt a tsz-eknek különféle támogatásokat. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek külön támogatást is kaphatnak az adottságaiknak megfelelő, a mostaninál kedvezőbb termelési szerkezet kialakításához. Ezeknek a gazdaságoknak a körét bővíteni nem lehet. A fejlesztési és az árkiegészítő támogatás- továbbra is megilleti őket, de jövedelemkiegészítő támogatást csak meghatározott feltételekkel vehetnek igénybe. A kedvezőtlen ado'ttságú tsz-ek a nem mezőgazdasági tevékenység után fizetendő termelési adóból törleszthető támogatást kaphatnak, elemi kár esetén. Mindezek az intézkedések számottevően hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen a különbség a tsz-ek üzemi, illetőleg személyi jövedelme között. Emellett azonban a mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezetekben is nélkülözhetetlen a vezetés, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése, a hozamok lehetséges növelése és a termelési költségek megvalósítható csökkentése. Ott pedig, ahol a jó vagy közepes adottságok ellenére gazdálkodnak az átlagosnál gyengébben, mindenekelőtt a máshol bevált módszerek alkalmazásával növelhető az eredmény, a jövedelem SOK FÜGG a közgazdasági szabályozórendszertől, de nem minden. Maguk a gazdaságok is rengeteget tehetnek azért, hogy *működésük jövedelmezőbb legyen, s minél e'öbb megszűnjenek az • indokolatlan különbségek mind az üzemi, mind a személyes jövedelemben. gy. U.
