Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-08 / 33. szám
I I Széc6ény kulturális életéről A megyében egyedülálló helyzet. Nincs még egy járási székhelyünk, mint Szé- csény, ahol ilyen mostoha körülmények között működne a művelődési központ. Épülete múlt századi, munkatársai között nem találunk szakképzett népművelőt. Pedig a párt közművelődéspolitikai határozatában megfogalmazott követelmények itt is époúgy érvényesek, mint bárhol a megyében, országban. A társadalmi igényeket ki kell elégíteni. Hogvan sikerült mindez, a már vázolt nehézségek ellenére is, az elmúlt esztendőben ? Ke/d eményezések a in unkát« művelődésben Szécsény, de joggal mondhatjuk, hogy valamennyi közművelődési intézmény alapvető gondja ebben a témakörben jelentkezik. Itt azonban fokozott mértékben. Egyrészt azért, mert a helyileg legjelentősebb üzemek alig néhány éves múltra tekinthetnek vissza. s falaik között a munkássá válás folyamata talán középáron tart. Másrészt a művelődési központnak sem volt az utóbbi évekig tudatosan átgondolt, átfogó munkásművelődési programja. A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ az elmúlt évben szervezett első ízben 80 órás felnőttoktatási tanfolyamot. A szervezéskor az üzemek részéről nem várt elzárkózásra találtak, amelynek konkrét oka máig tisztázatlan, de véleményem szerint mindenképpen a helytelen közművelődési szemlélettel, a napi gazdasági érdekek túlzott előtérbe állításával magyarázható. A felnőttoktatási tan folyamot egyedül az ELZETT gyáregységében sikerült beindítani, s a jelentkezett 15 személy ma már hetedik osztályba jár. Pedig a statisztikák — s inkább hadd ne idézzünk belőlük — egyáltalán nem mutatnak valami rózsás képet. Jelentős azoknak a munkásoknak a száma, hogy csak a jelentősebb termelőegységek közül említsünk, a bútorgyárban, a termelőszövetkezetben és az ÉPSZÖV-nél, akik nem rendelkeznek alapfokú végzettséggel. A munkakapcsolat, a művelődési központ és az üzemek között tehát nem éppen kívánatos mértékű Szécsény- ben. A felnőttoktatásban mutatkozó kezdeményezés szűkkörűségének, a lehetőségek és társadalmi szükségletek alatt maradásának ez is egyik, talán nem elhanyagolható magyarázója. A szocialista brigádok a múlt évben aktívabban vették ki részüket a művelődés más területein. brigádvetélkedők szervezésében, a rendezvények látogatásában. Nincs front- áttörésről szó de mindenkén- pen egy szerényebb előrehaladásról. A brigádok ma már jobban mernek vállalni kulturális megbízatásokat. m:nt a korábbi esztendőkben. Ez. a szemlélet lassú erjedését ielzi. és következtetni enged az üzemi noüt’kai és társo- dalmi szervek lassan tevékenységére, a mű’,olő'i*si intézmény lcörülteViotáhh sz.ervező és műsorpolitikai munkájára. Fény és árnyék A közművelődési tevékenység néhány területén számottevőbb a fejlődés. Üj formákkal bővült a munka. Kialakították a járási színházprogramot, a gyermek- és ifjúsági programok átgóndol- tabbak lettek, s az esztétikai nevelés érdekében létrehozták az állandó kiállítási galériát. Többen, főként a környékbeliek, mostanában láttak először élő színházi előadást, vagy igazi, értékes képzőművészeti alkotást. Mindezek tagadhatatlan eredmények. Az érdeklődők számának növelése azonban továbbra is feladat, elsősorban az üzemi közönségszervező hálózat aktivizálásával. hatékonyabb propagandával, valamint az igények teljesebb felmérésével. A múlt évben kísérlet történt a hálózati munka fejlesztésére is. A művelődési központ két ízben adott ki módszertani füzetet, több alkalommal szervezte meg a járás népművelőinek tapasztalatcseréjét, továbbképzését, s kiállításokat és öntevékeny művészeti csoportokat szerepeltetett a járás községeiben. Helyes törekvés volt valamennyi. melyek hatékonyabb, szélesebb körű megvalósítását a járás művelődési intézményeiben tapasztalható nagyfokú fluktuáció és a szállítási eszköz hiánya nehezített. E problémák megoldása ugyancsak a közeljövő feladata lesz. A művelődő kisközösségek vonatkozásában a legszomorúbb a tapasztalat. A felnőtt népi tánccsoport, amely any- nyi hírnevet szerzett a megyében a szécsényieknek. év közben, részben személyi, részben anyagi okok miatt megszűnt. A raizszakkör az év során egyetlen kiállítást sem rendezett. A fúvószenekar ritkán szerepelt s az irodalmi színpad sem működ'k megölelő intenzitással. Ez jelentős visszaesést ie'ent a korábbi évek munkájához, s oka többnyire azokra a mulasztásokra vezethető vissza, hogv a szakképzettség hHán nem megfelelően foglalkoztak ezeknek a csoportoknak a működtetésével. Másrészt a csooortok vezetésit helyben n°m tudiáv megoldani a kellő. korszerű színvonalon. Változtatni kell! A tevékenység elemzésénél minduntalan két alapvető, már a bevezetőben is jelzett problémához tértünk vissza: a személyi és tárgyi feltételek hiányosságaira. Ezek Sz.é- csény közművelődésének legsürgetőbb feladatai. Mindenekelőtt szakképzett népművelőt, vagy népművelőket kell a szécsényi művelődési központban is munkába állítani! Addig viszont fokozottabb szakmai, módszertani segítséget kell adni az intézmény számára mind a járási és nagyközségi tanácsnak, mind a József Attila megyei Művelődési Központnak. A szocialista tudatformálásban, amelyben észlelhető ugyan a fejlődés, csak ígv léphet hathatósan, tartósan és szélesebb körben előre a szécsényi művelődési köznont. Sulyok László Mai tévéajánlatunk ' 20.10: Pacsirta. Magyar film. tőséget kap. A felszín egy- nyéknek és lelkekben zajló Kosztolányi Dezső regényé- hangúságával, látszólagos za- tragédiáknak talaja a kisvá- ből készült ez a film. A tör- vartalanságával szemben a ros, az igazi életet állati du- ténet maga igénytelen, sót szereplők lelkében tragédiák hajkodással helyettesítő „páregészen jelentéktelen, de vihara dúl. A látszólag har- dúcok” asztaltársasága, az éppen jelentéktelenségével monikusan, derűsen élő csa- érzelmes operettekben gyö- gellemzi a család halálosan Iád minden tagjának lelkét nyörködő úri társaság, a szürke életét Ebben a nyo- elrontott . életének súlyos tér-, gyötrő kilátástalanságot ön- ,, ‘ ... he nyomja, a családi kapcso- áltatással eltakaró értelmiség maszto egyhangúságban az ja(. börtönként zárja össze világa — Sárszeg élete — a eseményeknek minden apró őket, és nincs remény a sza- századforduló előtti Magyarmozzanata nagy súlyt, jelen- badulásra. A látható esemé- ország élete. Táncoló gyerekek A moszkvai autóközlekedési dolgozók kuitúrotthonában az „iskolaévek'’ nevű gyermektáncegyüttes fennállásának tízéves évfordulóját ünnepli. Az együttesnek 300 tagja van, valamennyien 7 —17 évesek. Száz műsorsz-ámuk többségét Vlagyimir Konsztantyi- novszkij, az OSZSZSZK érdemes művésze, az együttes művészeti vezetője tervezte. Az együttes tgjai nem hivatásos művészek. Tehetségük, gyermeki közvetlenségük révén azonban mégis mindenütt sikert aratnak. Nemcsak a Szovjetunióban, de néhány alkalommal külföldön is szerepeltek. Az ifjú művészek kivívták az olasz, jugoszláv, bolgár és magyar nézők elismerését. Az együttes változatos programjában különleges helyet foglalnak el a gyermek- játékok elemeiből összeállított táncok. Nagy tetszést arat a „Kötélugrók” című. a kislányok között népszerű, gyermekjáték elemeit felhasználó tánc. Képünkön az „Iskolaévek” gyermektáncegyüttes. Ki volt Gallimard? A 94. évében elhunyt Gaston Gallimard, a francia könyvkiadás nagy örege nemcsak könyvkiadó volt, hanem a francia kultúra hagyományainak letéteményese is. 1881-ben született Párizsban, Manet, Renoir, Zola, Taine és Gambetta Franciaországában. Munkásszármazású nagyapja Lajos Fülöp alatt vállalkozó lett és tekintélyes vagyont szerzett. Gallimard néha egy-egy cikket írt a Le Figaróba, vagy a Journal Amusantba. Azután megismerkedett Jean Schlum- bergerrel, aki barátaival (Gide, Copeau, Montfort) együtt megalapítja a Nouvelle Revue Francaise című lapot. Hozzájuk csatlakozik többek között Roger-Martin Du Gard, Marcel Proust majd Gallimard is. Schlumberger, Gide és Gallimard 1911-ben elhaltónozza. hogy kiadóvállalatot létesít. A rue Jacob 31. szám alatt ekkor nyílik meg a Gallimard kiadó. Elsőkként Gide, Proust, Paul Claudel műveit jelentetik meg. 1919-ben úgy határoznak, hogy a kiadóvállalatot részvénytársasággá alakítják. Ami ezután következett, azt akár puszta vállalkozói tevékenységnek is tekinthetnénk. Ha Gallimard nem lett volna sokkal több egyszerűen tehetséges üzleti vállalkozónál. Kiadói munkájában is mindig híven követte Gide elveit. Ereje abban rejlett, hogy élete végéig megmaradt a XIX. század entellektüeljé- nek. Legértékesebb öröksége, amit az utókorra és utódaira hagyott: egy ma már végérvényesen letűnt Franciaország utolsó üzenete. Költözik a „Haza Könyvtára" Kétszázhuszonöt éves a varsói nemzeti könyvi; • \ vagy aln« a lengyelek nevezik: a Haza Könyvtára. Az ország legnagyobb könyvgyűjteményében több mint hárommillió kötet található. A gyűjtemény fele a XIX. és a XX. századból származó saitó- termék. Több száz különféle újság és évkönyv példánvait őrzik itt. a könyvtárban igazi ritkaságok is találhatók. ígv például: a XIV. és a XV. században készült lengyel krónikák másolatai, továbbá a lengyel irodalom klasszikusainak, Miczkiewicznek, Sienkiewicznek és másoknak a kéziratai. Huszonöt évvel ezelőtt megalakult a könyvtár mikro-’ urnosz- tálya. Az itt dolgozó munkatársak negyedszázad alatt mintegy százezer mikrofilmet készítettek. Többek között filmre vették a lengyei írásbeliség XI. századból származó emlékeit is. A nemzeti könyvtár nemsokára új otthont kap: modern, tízemeletes épületet, ahol ötmillió könyv számára lesz hely. Az olvasótermekben egyszerre ezer ember tartózkodhat. KEREKES IMRE: EGY VAKÁCIÓ TÖRTÉNETE (KISREGÉNY) 23. Később a hűvösben mégis elindul egy sétára, katonásan áthúz a parkon, van itt egy sor fiatal fa, szemlét tart, hogy napközben nem mozdult-e el valamelyik a helyéről. Hiába, van még rend ezen a világon. A Kertészék gyereke most tanul járni, a Radics bácsi két hete csak sörözik, minthogy végleg lemondott az alkoholról. Magamról csak any- nyit, mi lesz velem, ha Angéla mégis elvisz az anyjához, és csak ennyit mond neki. bemutatom a férjem. Mindez persze nem maradhat titokban. Az öregem veri majd az asztalt, s lesznek kérdései, mint például, hogyan tudnám én egyáltalán otthon érezni magam a házasságban? Szerencsére a családom holnap elutazik nyaralni, lesz időm beprogramozni a választ. De akármit mondok is, annyit már én is tudok, hogy a házasság egy szerencsétlen buli, de hát a kisember előbb-utóbb minden helyzetben otthon érzi magát. Még reggel találkoztam a Mandel papájával, az éjszaka felhívta őket a srác Moszkvából telefonon, persze, itthon fizetik. Nem mondott semmit, csak éppen nem volt kinek telefonáljon. Csupa öröm az ilyen gyerek. Ahogy vártam: itthon egyre kevesebben vagyunk, persze a Lakinger mindig itt van. A helyesírást illetően naponta gyakorol, mint egy zongora- művész. Füzet a hóna alatt, akárcsak ő, az is egyre vékonyabb, mert minden témát megversel, a műtrágyától a szamócáig. A verseket azonban szorgalmasan kitépi, ne lássa senki, döntsön az utókor, hogy tényleg nagy költő élt-e itt Bagolyfalván. Mostanában frankón nagy szövege van, szidja az iskolareformot, nyomja a sódert. Bizonyítékai vannak, hogy a tanerő tévedésből húzta el magyarból, mert rossz a látása. Ezért keverte össze a padtársával. öregszik az ország. Ezek a klubestek is csak annyit érnek már, mint pálmafák az Északi-sarkon. A parkban, persze ott ülnek az öregek, a tranzitforgalomból is leragad itt-ott egy pár, az öreglányok a kaput támasztják, az ablakok nyitva, a tv- játék összekeveredik a rádiózenével. Valójában nem történik semmi. Magam is úgy ülök itt, mint a klasszikus filmek őse, név és cím szerint, „A lelocsolt locsoló”. Ilyenkor aztán nagyon szeretném tudni, hogy mégis mitől idegesek a nők? Repülnek a napok. Újabb levlapot kaptam a Bánickiék- től, a Mazuráék is írtak, a Fekete-tengerről. Szerintük nem fekete. Részemről nem szállók be a vitába, ők látják. Itt pedig most idézek a Vida leveléből. „Mi megérkeztünk. Itt lakunk egy friss rom mellett. Tartózkodási helyünk ugyanis pillanatnyilag Róma. Részemről nagy az elidegenedés. A Kolosszeumban nem találom nyomát az oroszlánoknak. A Vatikánban nem láttuk a pápát, a szódavíz/ drágább, mint a vörösbor. Gyümölcsön élünk, ami nagyon egészséges, és itt is a piacon kapható. A romeltakarítás lassan megy. Évezredes lemaradásukat nem tudják behozni. A Julius Caesar szobránál aláírtuk a nevünket, a Tevere semmi a Dunához, egyébként az autók a gyalogjárón, a nép az út közepén. Eső nincs, pillanatnyilag hiánycikk, a felhő. Maszeknál lakunk, a házigazdánk egy öreglány, olyan vén, hogy szerintem izotóppal kel mérni a korát. Egyébként úgy együtt nagyon kóser itt az egész, mindenki tegyen magának szemrehányást, aki még nem látta. Jelenlegi tartózkodási he* lyünkre könnyen el lehet jutni, ugyanis azt mondják, minden út ide vezet. Állítólag itt ringott a kultúra bölcsője is, de a bölcsőnek nincs nyoma. Holnap kirándulunk a tengerre, ha igaz, van itt a közelben valami nyaralóhely. Odamegyünk holnap, csak az a baj, hogy a Lehel elvesztette a fürdőnadrágját, valószínűleg valami gatyafélében fog fürödni. Üdvözlöm magyar ismerőseim.” Vannak még problémáink. Én például továbbra sem tudom megmagyarázni, miért nem szeretnek hazajárni az emberek. Továbbá, azt sem tudom elképzelni, hogy lehet beosztani a kosztpénzt? Ma ugyanis megkaptam. Néhány sort is mellékelt hozzá az öregem, hogy kidumálja magát, szó szerint, tanuljam meg, hogyan lehet napidíjból megélni. Ez ugyanis neki még soha nem sikerült. De hát akad itt valaki, aki egy magamfajtának tanácsot tudna adni? Még a Radics bácsi se tolja erre az orrát, az Elvi Salamon sem látható. Ami velem történt ezen a nyáron, nem kívánom a művelt társadalom egyetlen tagjának sem. Nem nekem találták ki a magányt, még a néném bölcs gondolatait sem hallom. Hol is tart ez a világ! Az öreg hagyott itthon egy csomag cigarettát, azt szívom már két hete. Ez is annyit ér, mint influenza az, egészségügyi világnapon. * Megjött ugyan az Angéla, itt is volt nálam, de én nagyon tartózkodóan bántam vele. Nem szeretném elhamarkodni ezt a házasságot. Később ugyan megmutattam neki azt a könyvet, amit a néném holmijai közt találtam, címe a Kismamák kézikönyve. Nagyon családias. Olyan bánatosan ült egy széken, mint válogatott kerettag a kispadon. Szóval, nagyon lehangoló egy találkozás volt ez. Az öregék is írtak, fáznak a víz partján, esik. Senki nem mondta, hogy menjenek. Ha nincs nap, biztosan megy náluk az ulti, meg a szöveg, az apám meg nem sokra tartja a vizet. A' kádon kívül minden víz hideg neki. Minek megy az ilyen nyaralni? Az idén is azzal indult, majd csak alakul valahogy, hátha szerencséje lesz. Itthon is esős a nyár, mit lehet tenni, ülünk a Ramazu- riban, majd elfelejtettem, itt van már a Mandel is, a Livi egész este fogja a hüvelykujját. (Folytatjuk) 4 NOGRÁD - 1976. február 8., vasárnap ír
