Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

A kommunisták hazájuk felemelkedését szolgálják Fock Jenő beszéde Toulouse-ban Tegnap folytatta munkáját a Francia Kommunista Párt kongresszusa. Az FKP XXII. kongresszusa alkalmából pénteken 12 nagy francia vidéki városban rendeztek nem­zetközi találkozókat a kongresszusra érkezett külföldi kül­döttségek. részvételével. Az MSZMP küldöttsége a toulouse-i sportcsarnokban megtartott nagygyűlésen vett részt a brazil, ciprusi, spanyol, guadeloupe-i és iráni pártdclcgáció tagjaival együtt. A lelkes hangulatú nagygyűlésen az FKP nevében René Piquet, a párt politikai bizottságának tagja üdvözölte a külföldi vendégeket. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, • nagygyűlésen a következőket mondotta: íz SZKP XXV. kongresszusa előtt (2 ) Még tovább keletre Kifejezzük elismerésünket — A nemzetközi kommu­nista mozgalom szép és hasz­nos hagyományaihoz tarto­zik, hogy a testvérpártok meghívják egymás küldött­ségeit kongresszusaikra. A Magyar Szocialista Munkás­párt a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusán részt vevő küldöttsége nagy­ra értékeli, hogy a kongresz- szus munkájában való rész­vétel mellett lehetőséget ka­pott arra, hogy ezúttal is Toulouse-ban, Franciaország egyik legszebb városában ta­lálkozzon francia kommunis­tákkal, szimpatizánsokkal, ba­rátokkal. — Számunkra ez a „barát­sági és szolidaritási est” jó alkalom nemcsak újabb sze­mélyi kontaktusokra — ami­nek nagy jelentőséget tulaj­donítunk —, hanem arra is, hogy más testvérpártok kül­döttségeivel együtt kifejez­zük elismerésünket a fran­cia kommunisták által elért kiemelkedő sikerekért és cse­lekvő szolidaritásunkat a demokráciáért és a szocia­lizmusért folytatott harcuk­ban. — Szolidaritásunk szilárd alapokra épül, mert har­cunk közös gyökereiből, kö­zös céljaiból fakad és táp­lálkozik. Ma már ellensé­geink sem cáfolhatják — mert ezzel szembe kerülné­nek a legnyilvánvalóbb té­nyekkel —, hogy a kommu­nisták akár Franciaország­ban, akár a szocialista Ma­gyarországon egyformán né­pük javát, hazájuk felemel­kedését akarják. Ezt egész eddigi tevékenységük, a szé­les tömegek bizalmát kiér­demlő politikájuk bizonyítja. Emberhez méltóan — Az önök és a mi szá­munkra is a legfontosabb, hogy népeink jólétben, em­berhez méltóan, békében és biztonságban éljenek. Ez a közös törekvés tükröződik ab­ban a harcban, amelyet önök a szocializmusért, mi pedig a fejlett szocialista társadalom építéséért folytatunk. — Sok szó esik mostaná­ban világszerte a szocializ­musról. Annak sokféle értel­mezésével találkozunk. Szá­munkra, magyar kommunisták számára, a szocializmus egyik legfontosabb kritériuma, kö­vetelménye a nép életszínvo­nalának folyamatos emelé­se. Ezt a tőkésvilágnak gaz­dasági helyzetünkre is kiható válsága ellenére — ha az ed­digieknél mérsékeltebb ütem­ben is — de most induló V. ötéves tervünk irányszámai­nak megfelelően mindenkép­pen biztosítani akarjuk. Igaz, hogy gazdasági helyzetünk most nehezebb, hiszen nyers­anyagszegény ország va­gyunk. De nálunk a stabili­tás, a biztos fejlődés, a tel­jes foglalkoztatottság a jel­lemző. — A másik követelmény: a szocialista demokrácia, annak következetes fejleszté­se. Ez nem kis feladatot je­lent egy olyan országban, ahol a szocialista típusú vi­szonyok 30 évvel ezelőtt fél­feudális viszonyokat, negyed- százados fasiszta rendszert váltottak fel, ahol hiányoz­tak a polgári demokratikus hagyományok. A munkásfia­talommal egyidejűleg kel­lett megteremtenünk egy olyan osztályalapokra épü­lő demokráciát, amely á dol­gozóknak, nem pedig a tőké­seknek, földesuraknak és la­kájaiknak biztosított szabad­ságot, jogokat Olyan de­mokráciát, amelyben a ha­zájuk, a közösség sorsáért felelősséget vállaló és viselő többség, nem pedig az ország függetlenségét, valódi érde­keit áruba bocsátó marok­nyi tőkéscsoport intézi az ország ügyeit. Olyan demok­ráciát, amelynek éltető ele­me, hogy az emberek min­den szinten beleszólhatnak és beleszólnak a kisebb kö­zösségüket és a társadalom egészét érintő gazdasági, po­litikai, szociális kérdésekbe, számon kérhetik és számon is kérik vezetőiktől — azok beszámolási kötelezettsége alapján — végzett munkáju­kat. Olyan szocialista de­mokráciát tehát, ahol a sza­badság nem szavakban, ha­nem a valóságban, az élet minden területén kibontako­zik és egyre inkább meg\ia- tározó, előrelendítő erő tár­sadalmunk féjlődése érdeké­ben. Az egyenlőség, a tör­vény előtti egyenlőségen túl a mindenki számára azonos érvényesülési, továbbtanulá­si lehetőségek, a javak igaz­ságos, a végzett munka sze­rinti elosztását jelenti, és ami ugyancsak fontos, a fe­lelősség megosztásában is ér­vényesül. Ezen az úton járunk A testvériség nem üres szólam, álmodozók szép gon­dolata, hanem egyre inkább áthatja egész társadalmun­kkal munkásokat, paraszto­kat, , értelmiségieket egyaránt Ezen az úton járunk a szo­cialista Magyarországon, és ezen akarunk továbblépni annak a programnak meg­felelően. amelyet pártunk XI. kongresszusa a múlt év elején elfogadott — Közös tapasztalataink támasztják elá, hogy a szo­cializmus ügye az egyes or­szágokban és világméretek­ben is nemcsak a hazai te­vékenységünktől, hanem ez­zel egyidejűleg a nemzetközi erőviszonyok további kedve­ző alakulásától is függ. A szocializmusért folytatott harc sikere önöknél és az . épülő szocializmus előrehaladása nálunk nagymértékben felté­telezi, hogy tovább erősödjön az enyhülési folyamat, teret nyerjen a békés egymás mel­lett élés. Önökkel együtt úgy ítéljük, hogy az enyhü­lésért, a békéért és bizton­ságért folyó harc szerves ré­sze a nemzetközi osztály­harcnak. attól elválasztha­tatlan. — Pártjainkat e harcban szolidaritásunk internaciona­lista elveink és együttműkö­désünk kapcsolja össze. Kö­zös érdekünk a szocializmus térhódítása, az óriási áldo­zatok árán elért eredmé­nyeink megszilárdítása és a további fejlődés biztosítása. Ehhez pedig elengedhetetle­nül szükséges, hogy tovább­ra is határozottan elutasítsuk az európai biztonsági konfe­rencia szellemével és az eny­hüléssel ellentétes szovjetel­lenes, illetve a baloldali, de­mokratikus erők harcának gyengítésére irányuló kom­munistaellenes kampányokat. Ezek nem akadályozhatják meg ugyan a szocialista or­szágok előrehaladását, de — és ezt önök tapasztalhatják a legjobban —, megnehezítik küzdelmüket, fékezik a tő­késországokban működő test­vérpártjaink befolyásának növekedését, lassítják közös céljaink megvalósítását. Erősítsük sorainkat — Pártjaink — a többi testvérpárttal együtt — ré­szei korunk leghatalmasabb politikai mozgalmának, a nemzetközi kommunista moz­galomnak, amely más erők­kel szövetségben egyedül képes arra, hogy az emberi­séget a népelnyomó kapi­talizmusból átvezesse a sza-* badság, az egyenlőség és a béke társadalmába, a szo­cializmusba. Tegyünk meg mindent — közö6 erővel — a kommunista mozgalom so­rainak erősítéséért, egységé­nek megszilárdításáért. — Sok sikert kívánok ked­ves francia elvtársak és ba­rátaink abban a nehéz harc­ban, amelyet a francia mun­kásosztály a francia nép ér­dekében a demokráciáért és a szocializmusért folytatnak. — Éljen a Francia Kommu­nista Párt! Éljen a pártjaink közötti szolidaritás! Éljen a szocializmus! — fejezte be Fock Jenő nagy tapssal fo­gadott beszédét. (MTI) Az új versengés — a szoci­alista gazdaságnak az embe­rek növekvő igényeinek kielé­gítéséért vívott küzdelme a jeiek szerint, nem kevésbé izgalmas és fáradságos lesz, mint a szocialista és a tőkés­világ vetélkedése, amely ter­mészetesen a fejlett szocializ­mus korszakában is folytató­dni. A szovjet gazdaságnak néhány olyan problémával is meg keli birkóznia, amelyek területi és földrajzi sajátossá­gaiból kifolyólag csakis itt jelentkeznek. Az egyik: a me­zőgazdaság által megművelhe­tő területek átlagosan elég rossz minősége, a másik: a közlekedés, amelynek kiépíté­sénél majdnem azonos lelek* szám mellett az Egyesült Áll lamok területének többszörö­sével kell számolni. Végül a harmadik: sajátosan szovjet probléma az ország háromne­gyedét kitevő keleti területek iparosítása és benépesítése. Egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy a kilence­dik és részben a tizedik öt­éves terv két legtöbbet emle­getett beruházása a közleke­déssel függ össze. A kámai teherautógyár, amely felépülé­se után — első üzemegységé­nek avatása 1916. első felében esedékes — évente 150 ezer nehézteherautót gyárt. Euró­pa legnagyobb ilyen üzeme lesz, de távlatilag csak rész­ben oldja meg a közúti szál­lítás gondjait. A Szovjetunió­ban ugyanis többszörös Ma­gyarország nagyságú terüle­tek vannak, ahol a közlekedés és szállítás alapformája a gép­kocsi. A gazdag aranybányái­ról nevezetes távol-keleti ma­gadam területen például egyetlen vasútvonal sincs. A közlekedést és szállítást ezen — a hegyvortula tokikai dara­bokra szaggatott zord, — vi­déken kizárólag gépkocsin és légi úton bonyolítjáik. A JÖVÖ SZIBÉRIA A Bajkál—Amur vasútvonal 1983-ra készül el, s nemcsak a távol-keleti tajgavidék szén-, olaj" és nemesfém-kincseit szabadítja fej hanem a Transasziibériai Vasutat is te­hermentesíti. E 3200 kilomé­ter hosszú vasút keleti „vég­állomásánál" pedig ott sora­koznak a rohamosan bővülő szovjet csendes-óceáni kikötők Vlagyivosztok, az Amúr-men- ti Komszomolszk, Vanyino, Habarovszk. Nahodka. Ezek­ből indulnak a teherhajók még tovább keletre, a gazdasági­lag még alig-alig felfedezett Szahalin. Kamcsatka, a Csukcs-félsziget felé, s termé­szetesen Japán és az amerikai nyugati partok kikötői felé is. A kilencedik ötéves terv­ben a szovjet keleti területek „sztárja” a nyugat-szibériai tyumenyi olajvidék volt, amely évente 30 millió tonná­val bővítette termelését. Vé­gül is Tyumenynek köszönhe­tő, hogy a Szovjetunió öt esztendő leforgása alatt maga mögé utasította a világ leg­nagyobb kőolajtermelőit. Egy­ben ez a leglátványosabb pél­da arra is, hogyan válhatnak Szibéria nagy ígéretei kéz­zelfogható, tormában mérhető beteljesüléssé. A leglátványo­sabb. de nem az egyetlen! A Szovjetunió legfontosabb szí­nesfém-kohászati központja nem Európában, hanem Kö- zép-Szibériában. a sárkor fe­letti Norilszkban van. Az alu­mínium-kohászat egyik óriási létesítménye, a bratszki vízi erőmű közelében épült fel, a cellulozeipar szíve most épül a szocialista országok közre­működésével Bratszktól észak­ra — Uszty-Ilimiben. Szibéria és a Távol-Kelet a nyolcadik és a kilencedik terv­időszakban vált világgazdasá­gi tényezővé, de ez a hatal­mas országrész még mindig csak a szovjet ipari termelés egynegyedét adja. SZAHALINl Oh AJ Néhány jelzés a kelet to­vábbi lehetőségedről: a szi­bériai Akagyemgorodokban dolgozó Andrej Trofimuk akadémikus, akinek nevéhez egyébként a tyumeni olajme­zők felfedezése fűződik, úgy »véli, hogy Szibéria olajkin- csének nagyobbik része nem ott van, ahol jelenleg a kiter­melés folyik, hanem KeLet- Szibériában. A szénkészletek túlnyomó része a Kanszko— Acsinszki medencében, Ja­kutföldön és a Távol-Keleten — az épülő BAM mentén ta­lálható. Szahalin-szigetén negyven éve bányásznak kő­olajat, de az igazán nagy készletek kitermeléséhez még hozzá sem kezdtek. A szaha- lini kontinentális talapzatból ugyanis becslések szerint évi hetvenmillió tonna, egészen kiváló minőségű kőolajat le­hetne felszínre hozni, s nem­régiben el is készültek az első próbafúrások. Egyelőre a part­ról próbálnak rézsutosan le- fúmi a tenger alá. A lelőhe­lyek feltárásának gyorsasága itt — a terület vezetői sze­rint — nagymértékben a kül­földi közreműködés mértéké­től függ. Külföldi közreműködés. Ez is a kilencedik ötéves terv egyik jellegzetessége. A nem­zetközi munkamegosztásba való erőteljesebb bekapcsoló­dáshoz csak a XXIV. párt­kongresszus, a békeprogram n a nyomában átalakuló nem­zetközi politikai és kereske­delmi légkör viszonyai között lehetett hozzákezdeni. A nagy gazdaságok egymásra­utaltsága leginkább a Távol- Keleten érzékelhető, a Szov­jetunió és Japán példáján. A szahalimi kontinentális ta­lapzat kiaknázásának üteme kétségkívül függ majd á já­rtán részvétel mértékétől.' Másfelől azonban a nyers­anyagra éhes japán ipar jövő­je is függhet a szahalini olaj-: i tói. Szahalin esetében még kétk dés. hogy a japán üzleti élet mennyire hajlandó „elköte­lezni magát” e meglehetősen költséges és nagyon körülmé­nyes váHalkozáshozt az olafí fúrást 150—200 méteres víz­rétegen keresztül kell elvé­gezni, s ilyen mélységű tenger alatti lelőhely kiaknázására eddig senki nem vállalkozott! A távol-keleti Nalhodka kikö­tő építkezése azonban már fa-: lyik, méghozzá zömmel Japán kölcsönökkel és berendezések­kel. A tizedik ötéves terv véH gére Nahodka a S2ovjetuni<í legnagyobb forgalmú kikötője lesz. (Következik: üzenete). Bokor Pal 1 Gyapotföldels V Mikszáth-napok a 25 éves pásztói gimnáziumban Az iskolai 1 hagyományok egyike lett immár Pásztón a Mikszáth Kálmán Gimná­ziumban a Mikszáth-napok rendezése. A tegnap megnyi­tott programmal együtt har­madszorra tette emlékezetessé az iskola ünnepét a Mikszáth Kálmán szépprózamond ó-ver­seny. A fennállásának 25. év­fordulóját ünneplő középisko­la igazgatója, Mátrai Szilárd, a vendégek soraiban köszönt­hette Mikszáth Editet, a nagy író unokáját, Mikszáth Al- bertnét, egyik fiának felesé­gét és családtagjait. Részt vet­tek a negyedszázados jubileu­mi- ünnepen és a prózamondó- versényen Juhász Sándor, a pásztói járási 1 pártbizottság első titkára, Gálos Tibor, az Oktatási Minisztérium főelő­adója, valamint a járás és a nagyközség politikai, állami és kulturális vezetői. Nagy Jó­zsef, a nagyközségi tanács el­nöke megnyitó beszédében többek között azt a fontos szerepet méltatta, melyet az intézmény Pásztó fejlesztésé­NÓGRAD — 1976. február 7., szombat ben, a szocialista emberformá­láson keresztül az eredmények elérésében betöltött. Talán nincs is olyan üzem, termelő- szövetkezet, vagy intézmény, ahol ne dolgozna az iskola volt diákjai közül valaki be­osztottként, vagy vezetőként. Dancsák Lászlóné országgyű­lési képviselő, Füssy József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Kovács Ferenc, a járási hivatal elnöke is en­nek az iskolának voltak a ta­nulói. a volt tanárok közül dr. Székely Andor, a szegedi tudományegyetem hjres pro­fesszora lett. dr. Kulin Ferenc, egyetemi adjunktus, a MOZ­GÓ VILÁG című folyóirat he­lyettes szerkesztője, Végh Miklós, a PALÓCFÖLD szer­kesztője. A megnyitó után elkezdő­dött az öt megye (Borsod, He­ves, Komárom, Pest és Nóg­rádi 22 diákjának versengése. Tizenhét diák Mikszáth vala­melyik novelláját választotta, a többiek Sánta Ferenc, Ör­kény István, Krúdy Gyula műveit tolmácsolták. Mint a zsűri elnöke, dr. Szabó Károly főiskolai docens, az OPI mun­katársa értékelésében elmon­dotta. a természetes, tiszta élő beszéd, az előadókészség és a kulturált fellépés próbá­ja a prózamondás — az .idei „mezőny” mindebben egyenle­tesen jó szintet mutatott. Tartalmas felkészülésről, az irodalom és Mikszáth őszinte szeretetéről tettek bizonysá­got. A verseny első helyezett­je Bácskái Olga. a salgótarjá­ni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tanulója lett. Másodikként Rigler Hilda, a komáromi Jókai Mór Gimnázium diákja végzett. A harmadik díjat Bodnár Zol­tán, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium tanulója nyerte. 212-es MŰM Intézet, a KISZ, a nagyközségi üzemek külön- díjait Barta Zsuzsa egri, Ne- deliczki Teréz pásztói, Visontal Ágnes egri, Majori Ágnes ba­lassagyarmati és Itzés Nóra komáromi diákok kapták. A Mikszáth-napok programja diákbállal folytatódott, ma délelőtt pedig gálaelőadással és Miklós Róbert irodalom- történész előadásával zárul. Aldo Moro kijelölt olasz miniszterelnök tárgyalásokat foly­tatott a szocialista, a szociáldemokrata és a republikánus párt vezetőivel abból a célból, hogy e három párt kívül­ről támogassa az általa megalakítandó „egyszínű” keresz­ténydemokrata kisebbségi kormányt. A háború utáni 32. kormányválság a 30. napjába lépett. Nixon Kínába utazik Pekingben pénteken este hi­vatalosan bejelentették, hogy Richard Nixon, az Egyesült Államok volt elnöke február 21-én — első látogatásának negyedik évfordulóján — Kí­nába érkezik. A bejelentést az Űj Kína hírügynökség a fontos ügyek­nek kijáró módon ..Közle­mény” formájában hozta nyil­vánosságra. nem mulasztva el, hogy Nixon 1972. februári látogatását ismét „történelmi­nek” nevezze. Pekingben úgy tudják, elkí­séri Kínába felesége is. (MTI) . /

Next

/
Thumbnails
Contents