Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-07 / 32. szám
IB Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) 1974. évinél kisebb ütemben emelkedett. Ezen belül a beruházási javak értékesítése jelentősen fokozódott. A szocialista országokba irányuló export nőtt, a nem szocialista országokba irányuló — az értékesítési nehézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az iparban foglalkoztatottak száma, a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 0.2 százalékkal csökkent, az átlagos állományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből adódott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kb. 5 .százalékkal haladta meg az 1974. évit. Egyes ágazatokban előfordult munkaerőhiány, ami nehezítette a kedvezőbb gazdasági eredmények elérését. A munkaerő-gazdálkodás sem javult kielégítő mértékben. Az ipar állóeszköz-állománya bővült és korszerűsödött. Az 1975. évi befejezésre kijelölt nagyberuházások többségét az év végéig átadták. Közülük néhány a tervezettnél kisebb kapacitással, illetve az eredeti határidőnél később készült el. A villamos- energia-kapacitás 750 Mw-tal bővült. Elkészült a „Testvériség” szovjet—magyar föld- gázvezeték országhatár—Le- ninváros közötti I. szakasza. 400 kv-os távvezeték épült Győr és Litér között. Megnyitották a rákhegyi bauxitbánya második részét 125 000 tonna kapacitással. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát olefinműve, amely évi 250 000 tonna etilén és 125 000 tonna propilén gyártására alkalmas. Üzembe lépett a He- jőcsabai Cementgyár, amely évi 1,6 millió tonna portland- cement-gyártó kapacitással rendelkezik. A Cement és Mészművek nyergesújíalui gyáránál évi 22 millió négyzetméter tetőfedöanyag-gyár- tó kapacitást hoztak létre. Ózdon határidő előtt üzembe helyezték a rúd- és dróthengermű rúdsorát. Megkezdte üzemszerű termelését a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerműve. Az év végén felavatták a Péti Nitrogénművek 428 000 tonna kapacitású új műtrágyagyárát. Folytatódták a számítástechnikai program megvalósítását célzó beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. Befejeződött a Szerencsi Csokoládé- gyár, valamint a Százados úti kenyérgyár rekonstrukciója. Üzembe helyezték a miskolci húskombinátot A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben és a tervezettnél is gyorsabban, 10 százalékkal nőtt a gépipar termelése. A tervet meghaladó növekedésben mind az export, mind a beruházások bővülésének szerepe volt. A vegyipar termelése több mint 8 százalékkal, a tervhez közel eső ütemben emelkedett. A bányászat, a villamosener- gia-ipar és az építőanyag-ipar termelése 4—5 százalékkal, a könnyűiparé és az élelmiszer- iparé 3, ill. 2 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A könnyűipar termelésének alakulására hatással volt a tőkésországokba irányuló exportlehetőségek mérséklődése. Az élelmiszer- ipar tervtől való elmaradása jelentős részben a mezőgazdasági termelés alakulásával függött össze. A kohászat termelése 1974-hez képest valamelyest csökkent, ezen belül a vaskohászaté kismértékben nőtt. A központi fejlesztési programok — a földgázprogram, a közútijármű-program, az olefinprogram, a számítástechnikai program — megvalósítása tervszerűen haladt. A központi fejlesztési programok. a rekonstrukciók, a vállalati beruházások hozzájárultak a gyártmányösszetétel javításához. A termelés szerkezete tovább korszerűsödött, azonban ennek üteme nem volt kielégítő. Az energia- és anyagellátás — néhány építőanyagtól, kohászati és vegyipari terméktől eltekintve — általában megfelelő volt. A beruházási javak termelése a beruházási szükségletekkel és az exporttal összhangban nagymértékben fo-\ kozódott. Különösen a híradástechnikai és műszeripari termékek, komplett gyárbé- rendezések, autóbuszok termelése és exportja nőtt, A fogyasztási cikkek közül a bútorok és a gépipari tartós fogyasztási cikkek termelése emelkedett, egyes ruházati termékekből — részben a munkaerőhiány, részben a tőkéspiacokra irányuló export mérséklődése és más gazdasági problémák következtében — csökkent a termelés. Az élelmiszeripari termékek közül — nagyrészt a nyersanyag- és az exportlehetőségekkel összefüggésben — számottevően nőtt a csontos nyershús, a vágott baromfi, a napraforgóolaj termelése. nál több, összesen 98—99 ezer lakás épült. Ezen belül állami erőből az' előirányzatnak megfelelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A lakossági lakásépítkezések száma jelentősen meghaladta a tervezettet. Az állami és szövetkezeti kivitelező építőipari szervezetek éves átlagban 367 000 főt foglalkoztattak, 1,5 százalékkal többet az előző évinél. A termelés növekedése 80 százalékban, a termelékenység 6—7 százalékos emelkedéséből származott. Javult az építési munkák gépesítettsége, növekedett az előregyártóit elemek és szerkezetek felhasználása. A rendelkezésre álló építőipari kapacitás nem tudta a gyorsan növekvő építési igényeket maradéktalanul , kielégíteni. Egyes esetekben hátráltatták a munkát anyagellátási nehézségek és munkaerőhiány is. Mezőgazdaság Néhány fontosabb termék y termelése Az 1975. évi termelés mennyisége az 1975. év az 1974. év százalékában Villamos energia, milliárd kwó 30,5 1ÜS.0 Szén, millió tonna 24,9 96.6 Kőolaj, millió tonna 2,0 100,5 Földgáz, milliárd köbméter 5.2 101.6 Aeclnyersvas, millió tonna 2.1 96.6 Acél, millió tonna 3.7 105.9 Bauxit, millió tonna 2.9 105,0 Timföld, ezer tonna 756,2 109.1 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 130.2 96.1 Tégla, millió darab 1 839,4 100.7 Cement, millió tonna 3,8 109.4 Kénsav, ezer tonna 630,3 95.9 Marónátron, ezer tonna 91,3 102.7 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 629,0 107.9 Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 15,5 113.8 Műanyagok, ezer tonna 123,3 106.7 Autóbusz, darab 10 696 118.3 Számítástechnikai termékek, folyó árakon, milliárd forint 2.5 134,2 Rádió, ezer darab 255 124.0 Televízió, ezer darab 400 101.3 Hűtőszekrény, ezer darab 431 103.5 Mosógép, ezer darab 164 112,4 Centrifuga, ezer darab 165 101.9 Porszívó, ezer darab [ 106 101.7 Pamutszövet, millió négyzetméter 351.4 99.0 Kötöttáru, ezer tonna 19,8 107.2 Cipő. millió pár 43.1 105.1 Fogyasztói tej. millió liter 668.1) 103.6 Csontos nyers hús. ezer tonna 545.1 113.7 Vágott baromfi, ezer tonna 133.2 108.2 Sör, millió hektoliter 6.6 102.7 Építőipar 1975-ben az építőipari ágazat bruttó termelése az előirányzott 6 százalék helyett 8 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok — a tervnek megfelelően — az átlagosnál gyorsabban, több mint 9 százalékkal növelték termelésüket. A tervezett 90 ezer lakásA mezőgazdasági termékek termelése az előirányzott 3—4 százaléknál kisebb mértékben, 1—2 százalékkal .nőtt. A növénytermelés a tervezett 5—6 százalékkal szemben 2—2,5 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcs- termelésre. Búzából 4 millió tonna termett, 1 millió tonnával, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37,5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgonya- és az összes gyű-. mölcstermés az egy évvel azelőttinél kevesebb volt, a zöldségtermés nem változott. — A kukorica termésmennyisége és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termésmenn.yi- ség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15, illetve 19 százalékkal több mint 1974-ben. A cukorrépatermés 4,1 millió tonna volt több mint 1974- ben, de a répa cukortartalma nem érte el az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukorimportra lesz szükség. Szőlőből több termett mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb, az előző év véginél. A szarvasmarha-állomány 1,9 millió darabot, a tehén- és előhasi üszőállomány 798 000 darabot tett ki. 6, illetve 5 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A sertés- és a szarvas- marha- állomány kisebb vola a tervezettnél is. A vágóállat- és a tojástermelés 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 százalékkal csökkent. .A munka térmelékenysége a mezőgazdaságban a termelésnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-tagok száma 3 százalékkal, az alkalmazottaké 3—4 százalékkal csökkent, az állami gazdaságokban foglalkoztatottak száma lényegében azonos volt az 1974. évivel. A nagyüzemekben javult az anyagi-műszaki ellátottság: A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4—3,5 millió lóerő volt, 1—2 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 1882 arató-cséplő gépet, 978 kukoricabetakarító gépet, ill. adaptert. 747 cukorrépabetakarító gépet, 148 burgonyabetakarító. gépet vásároltak. A műtrágya-felhasználás 11 százalékkal emelkedett, egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsösterületre — hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott. Az év folyamán 14 000 hektár területen telepítettek új erdőt. A fakitermelés 5,2 millió köbméter volt, lényegében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek, r»int- egy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. Az öntözött terület 155 000 hektár volt. Szá'lítás és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállításban, tovább nőtt a közúti éíf a csővezetékes szállítás aránya. Vasúton 1,5 százalékkal, tehergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállítottak az egy évvel ezelőttinél. A távolsági személy- szállításban 2 százalékkal nőtt az utasok száma. Autóbuszon 7 százalékkal többen, vonaton és repülőgépen kevesebben utaztak mint 1974- ben. A villamosított vasútvonalak hossza 75 kilométerrel nőtt. Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1198 kilométer villamosított. 1975-ben a vasút a tervezettnél több új villany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villamos- és Diesel-vontatás aránya az 1974. évi 86 százalékról 90 százalékra emelkedett. Folytatódott a pálya- és állomásbiztosítás korszerűsítése. Átadták a forgalomnak a szolnoki személypályaudvart, Murake- resztúrnál elkészült az új vasúti híd. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távolsági és a városi személyszállítás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új metrómotorkocsit, több új csuklós- villamost' és HÉV-szerel- vényt állítottak forgalomba. Újabb településeket kapcsoltak be az autóbusz-hálózatba. Az év végén 3144 helységbe, az összes település 99 százalékába lehetett autóbusszal utazni. A személy- gépkocsik száma csaknem 90 000-rel emelkedett, és az év végén elérte az 580 000-et. Ebből 551000 a lakosság tulajdonában volt. Az év folyamán, a tervnek megfelelően 21 000 darab új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak az M—7-es autópálya újabb, Balatonaligáig terjedő szakaszát. A tervezett ütemben haladt Budapesten a metró észak—déli vonalának építése. Budapesten bővült a lágymányosi és a Lipót-telefon- központ. A távbeszélő-főközpontok befogadóképessége 15 000, az alközpontoké 16 500 állomással nőtt. A települések közti közvetlen telefon-összeköttetésre az ösz- szes főállomás 55 százaléka alkalmas, az egy évvel korábbi 24 százalékkal szemben. Külkereskedelem A behozatal folyó deviza- árakon 20,6 százalékkal, a kivitel 11,2 százalékkal volt több mint 1974-ben. A külkereskedelmi forgalom árszínvonala 1975-ben tovább emelkedett. Összehasonlítható árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőtt. Jelentősebben növekedett forgalmunk a szocialista országokkal. A nem szocialista országok közül a fejlett tőkésországokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Rubel-elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a behozatal nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitel. összehasonlítható árakon a behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben mintegy 17 százalékkal, a kivitel az előirányzott 4 százalék helyett kb. 6 százalékkal nőtt. A rubel elszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség következtében pasz- szív volt. Dollárelszámolásokban , az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — elsősorban a tőkésországok gazdasági válsága miatt — nem valósult meg. E viszonylatban a kivitel volumene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. A dbllár-elszámo- lású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban meghaladta. Beruházás A terv a szocialista szektorban 1975-re 129—130 milliárd forint beruházást irányzott elő. Ténylegesen a beruházások összege 141—142 milliárd forint volt, folyó árakon számolva 17—18 százalékkal több mint 1974-ben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb. 14 százalékkal emelkedett. A nagyberuházások aránya nőtt, kivitelezésük javult. Az 1975-ben befejezésre előirányzott nagyberuházások többségét üzembe helyezték. A kezdésre előirányzott nagyberuházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsításra kijelölt, népgazdaságilag különösen fontos beruházások kivitelezése — viszonylag kis többlétráfordítás mellett, elsősorban, a szervezettség javításával — meggyorsult. A célcsoportos és egyéb állami beri>házások összege is jelentősen nőtt. A tervelőirányzatot legnagyobb mértékben a vállalati beruházások haladták meg. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban a szállítás és hírközlés, valamint a mező- gazdaság, erdő- és vízgazdálkodás beruházásai emelkedtek. A beruházások növekedésének több, mint egyharmadát az építési beruházások, a többi részét a gépberuházások és az egyéb beruházások növekedése tette ki. \ Az üzembe helyezett beruházások értéke — folyó árakon — 132 milliárd forint volt, az előző évinél 26 százalékkal nagyobb. A befejezetlen beruházások állománya 9—10 milliárd forinttal emelkedett, és az év yégén megközelítette a 118 milliárd forintot. Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív keresők száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állományi létszám az iparban és a mezőgazdaságban csökkent, az építőiparban, különösen pedig a szolgáltatójellegű ágazatokban nőtt. 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó kötelező heti munkaidejét csökkentették, mindenekelőtt az állami mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, víz- gazdálkodás, a szállítás és hírközlés, továbbá az egészségügy területén. 1975. végén a foglalkoztatottak 95 százaléka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete — beleértve a különböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3 100 forint volt, a tervezett 6,4 százalékkal szemben mintegy 8 százalékkal több az 1974. évinél. A fogyasztói árszínvonal 3.8 százalékkal emelkedett. Az egy keresőre jutó reálbér, a tervezett 2,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal haladta meg ázz előző évit. A mezőgazdasági termelésből származó összes lakossági jövedelmek nominálértéken körülbelül 4 százalékkal nőttek, reálértéken lényegében nem változtak. A mezőgazdasági keresők száma csökkent. Az egy fűre jutó mezőgazdasági eredetű reáljövedelem emelkedett. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasági jellegű jövedelem mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzbeni társadalmi juttatások összege 17—18 százalékkal emelkedett. Legszámottevőbben a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. Család' pótlékra 6.4 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3,0 milliárd forintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékkal többet, mint 1974-ben. Nyugdíjakra 26,8 milliárd forintot, az előző évinél 17 százalékkal többet fizettek ki. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 802 000 fő volt, 54 000 fővel több mint egy évvel korábban. 1975. július 1-től 1,1 millió alacsony nyugdíjú személy nyugdíját, illetve nyug- díjjellegű ellátását felemelték. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme az előirányzott 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal nőtt. A lakosság összes fogyasztása 4,5 százalékkal, e#y lakosra számítva 4 százalékkal emelkedett. Áralakulás A külkereskedelemben az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői árszínvonal nagyobb mértékben emelkedett, mint korábban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem 11 százalékkal magasabb árakon értékesítette termékeit. Jelentősebb volt például az energiahordozók, az üzemanyagok, a kohászati termékek, egyes vegyipari anyagok, a textil- és ruházati cikkek áremelkedése. A kiskereskedelmi árak — jelentős részben központi ár- intézkedések következtében — átlagosan 4.4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. ★ Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 fő volt. 1975-ben 194 200 gyermek született, az előző évinél 7.900-al több. Az ezer lakosra jutó él- yeszületések száma az 1974. évi 17.8-ról 18.4-re emelkedett. Főleg a második szülöttek száma nőtt. Egészségügyi ellátásra az állami költségvetés csaknem " fűi intőt ezen belül fekvőbeteg-ellátásra mintegy 6 milliárd forintot fordított. A táppénzben lévők aránya az előző évi 5,8-ról 1975- ben 6,1 százalékra nőtt. „^z. végén a kereső szüu “ több mint 3/4-e, 265 000 nő volt gyermekgondozás1 segélyen, 36 000-rel több, mint egy évvel azelőt. A bölcsödéi férőhelyek száma korul bei ül 2900-zal bővült, az év végi állomány megközelítette az 50 GOG-reí. Az óvodai férőhelyek száma az 1974. év végi 276 000-ről Áoruibeíül 300 OOtí-re emelkedett. 100 óvodáskorú gyermek közül 1974-ben 72, 1975-ben io járt óvodába. A különböző oktatási fokozatokon 1,8 millióan tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint az előző oktatási; évben. Az esti- és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3.3 százalékkal több mint az előző tanévben. A 6—13 éve« tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—16 évesek 39 százaléka szakmunkástanuló. A 14—17 évesek 3« százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. A 18—22 éves fiatalok 6,9 százaléka tanul egyetemen, vagy főiskolán. A közművelődési intézmények működésére a költségvetés mintegy 4 milliárd forintot folyósított. A kiadott könyvek száma 7700, példányszáma 74 ínillió volt, a példányszám mintegy 10 százalékkal emelkedett. A mozik, színházak látogatottsága az előző évhez képest nem változott. Az év végén ezer lakosra 226 televízió-előfizető jutott, 8-cal több az előző évinél. Idegenforgalom 1975-ben 9.4 millió külföldi érkezett hazánkba, 13,4 százalékkal több mint 1974-ben. A külföldre utazó magyar állampolgárok száma 3.5 millió volt, 6 százalékkal több az előző évinél. A hazánkba látogató turisták 88 százaléka szöcialista országokból érkezett, a kiutazó ma?1''”' állampolgárok 93 százaléka látogatott szocialista országba. Budapest, 1976. február 6. (MTI)
