Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

Munka és közösség Megjegyzések a kisterenyei gimnáziumból Szívesen foglaljuk össze azo­kat a beszélgetéseket, amelye­ket a napokban Kisterenyén, a gimnáziumban folytattunk cir. Szomszéd Imréné igazgatónő­vel, a nevelőtestület tagjai­val, Kommunista pedagógur sokkal és szülőkkel, a szülői munkaközösség képviselőivel, nem utolsósorban — termé­szetesen — a tanulókkal. Az iskolai KISZ-titkárral, a har­madikos Papp Zsuzsával, to­vábbá Berze Mariannával, az iskolai diákbizottság titkáré­val. Tóth Emma alapszervi KISZ-tikárral és Maruzs Évá­val, a Druzsba klub titkárá­val. Nincs mód arra, hogy eze­ket a beszélgetéseket részle­tesen ismertessük. Inkább csak néhány gondolatot eme­lünk ki abból a hatalmas anyagból, amely a világnéze­ti nevelés kérdésköréhez je­lent adalékot. X Még a novemberi nevelé­si értekezleten fogalmazta meg dr. Szomszéd Imréné: „Az emberek tudatára leg­közvetlenebbül ható két fon­tos tényező: a munka és a közösség. Világnézeti nevelés és munkára nevelés ugyan­annak a dolognak a szocia­lista ember nevelésének két oldala. Nevelőmunkánkban mindenképpen így kell érvé­nyesítenünk.” Az is nyilvánvaló — s erről szintén sok szó esett —, hogy az eszmei, ideológiai nevelés nem külön parcellája a neve­lésnek, hanem minden neve­lési területet átható, minden nevelési területen irányt sza­bó nevelési folyamat, amely a személyiség viszonyát meg­határozza a valósághoz. A szocialista szellemű ne­veles mindig központi helyet foglalt el a kisterenyei gim­názium nevelőtestületének te­vékenységében. Ennek nyo­mán és a társadalmi környe­zet halasára szép eredmé-. nyekkel találkozunk. Szóljunk elsősorban azok­ról a formákról, amelyek a tanulók társadalmi-közösségi gyakorlatának szerepét hang­súlyozzák a jellemformálás­ban, a kommunista meggyő­ződés alakításában, a szoká­sok, az életvitel kifejlesztésé­ben. Miért véljük fontosnak? Elsősorban azért, mert a me­gye más középiskoláiban szer­zett tapasztalat szerint álta­lában nem a tanulók ismeret­szintjével van gondunk, ami­kor a világnézetről beszélünk. A kérdés inkább ott válik hallatlanul lényegessé, hogy a megszerzett ismeretek, ho­gyan és mennyiben válnak a tanulók személyiségjegyei­vé? Ezért tartjuk jónak, hogy Kisterenyén nagy fi­gyelmet fordítanak a munka és a közösség szerepére, mint az emberi tudatot erőteljesen formáló két fontos tényező­re. A személyiségformálásban nagy szerep juthat a mozgal­mi eszközöknek. Ezek erősí­tése, színesebbé, élményt adóbbá tétele elengedhetet­len követelmény ahhoz, hogy a tanulók az értelmin túl az érzelmi azonosulásra is mind több lehetőséget kapja­nak. A kisterenyei gimnázi­umban hagyomány^ van a nyári táborozásoknak. Rend­szeresen és jól szervezetten zajlanak továbbá a hosszú­hegyi munkált. S a nyári KISZ-építőtáborokban a kis­terenyei gimnazisták az el­sők között vannak minden évben. A kecskeméti konzervgyár­ból például élménygazdagan jöttek Vissza a fiatalok. Egyik kislány újságolta ott­hon szüleinek, hogy: „Kép­zeld, anyu! Első nap az üzemi párttitkár találkozott velünk. Beszélt a gyárról, az ott folyó munkáról, s kiemel­te a mi munkánk fontossá­gát. ..” Igen, itt tehát az üzem is komolyan foglalko­zik a fiatalokkal. Jó a ' kap­csolat az üzem és az iskola között. Nyilvánvalóan, az ott nyaranként végzett mun­ka embert formáló szerepe kidomborodhat. A táborozá­sok sikere, vagy sikertelen­sége roppant fontos hatású. Ugyanis szintén azon neve­lési eszközök közé tartozik, amely a tevékenységen, az élményeken. keresztül for­mál. Amint egy szülő megfogal­mazta . a táborok jó szerve­zésének fontosságát: „A tábo­rokban nem megtanulni kell a szocialista életmód normá­it, hanem eszerint kell élni. Ezért fontos jó előkészítése.” Ezzel Kisterenyén nincs gond. A nevelők úgy vélik, hogy ahol problémát jelent, ott már a szervezéssel is baj van. A kisterenyei gimna­zisták szívesen és jelentős számban mennek táborozni. Egyébként, a nyári táboro­zás előkészítését már végzik. X A Druzsba klub több ren­dezvényének jó híre már ré­gen túljutott Kisterenye, il­letve az iskola hatókörén. Az ifjúsági szervezet által irá­nyított klubnak az iskola minden tanulója tagja. De rendszeresen . nyújt szőkébb rétegeknek szóló programokat is egész éven át. Különösen figyelmet érdemlő — és kü­lön hangsúlyozzuk —, hogy mozgalmi eszközökkel dolgo­zik, s „szakmaibb” »prog­ramsorozatait is a mozgalom felől közelíti meg. Ez nagy jelentőségű, mert a KISZ eszközrendszerét gazdagítja, mozgalmi jellege a nevelési céljainkkal szorosan össze­függ. A klub programja két szinten zajlik. Vannak úgy­nevezett összközösségi prog­ramok és kiskörökre szerve­zett programok Nagy jelentőségű a klub a szocialista hazafiságra, a pro­letár internacionalizmusra való nevelésben. Szovjet ka­tonákkal való kapcsolatuk hagyományos. Ugyancsak a legszorosabb kapcsolatot tart­ják a klubtagok az MSZBT- vel, kisterenyei állami és tár­sadalmi, illetve gazdasági szervekkel is. A Ki tud töb­bet a Szovjetunióról vetélke­dők magas színvonala arra vall, hogy tudatos és élményt- adó nevelési eszközrendszer­rel dolgozik a klub. Gazdag programjának ismertetésére nem vállalkozhatunk. Annyi azonban a programok is­mertében bizonyos, hogy szí vesen látnánk más hasorfló klubokat megyénk középisko­láiban. Dr. Szomszéd Imréné igaz gatonő szerint: „A világnéze­ti erkölcsi-politikai nevelés permanens feladat, tanulóin­kat az alkotó munkára való felkészítés mellett az ideoló­giai harc vértezetével is el kell látnunk. Ennek legmeg­felelőbb módja: a szilárd marxista világnézeti alapo­zás. Az iskolának kiemelt sze­repe van ebben.” T. E. Harminc év feWabaduW művészete Bokros-Birman Dezső Mai tévéajánlatunk 20.10: Csendesek a hajnalok. Nagy sikerű regény, színpadi mű, film. Borisz Vasziljev legé­nye nyomán most szovjet feldol­gozásban laihaijak a iaély Iná­val átszőtt regény filmr áitozatat. Egy kis karéliai faluban va­gyunk, a Nagy Honvédő Háború idején... Vaszkov őrmester új legénvséget kap. A sok harcban megedzétt katona parancsnoksága alá frontot soha nem látott tü­zérlányok kerülnek. A közeli er­dőben bujkáló németek tűnnek fel. Vaszkov és nt lánv elindul, hogv átfésüljék a/, erdőt. hogy elfogják a ncme'eke . Nemcsak a környezettel kell naponta m^gki/deüiuk; azzal is, hogy nők, lányok. Am a helytállásban megmutatják em­berségüket. riafcjp ■■ ííí #í!Í i4ipp ":r, * .MM. Bokros-Birman Dezső: Don Quijote (1929) Az elmúlt évben a Műcsar­nokban megrendezett III. nemzetközi kisplasztikái bi- ennálé irányította ismét a fi­gyelmet Bokros-Birman De­zső (1889—1985) művészetére. A biennálé keretében vissza­pillantó kiállításon mutatták be műveit, amelyeknek gon­dolati-tartalmi mondanivalója a modern magyar szobrászat kiemelkedő képviselőjévé te­Bokros-Birman indulása egybeesik a XX. századi ma­gyar szobrászat kivirágzásá­nak idejével. Az előtte alkotó nemzedék nemcsak az alapo­kat rakta le, hanem új mon­danivalót hozott a századfor­duló anekdotizáló világába: megteremtve a magyar szob- rászatot. Nem hamis érzelme­ket, életképeket, hanem szob­rokat alkottak, amelyek az­által tudtak fájdalmat és örö­met, érzelmeket és gondola­tokat olyan érzékletesen ki­fejezni, mert nem utánozták az életet, hanem a szobrászat sajátos nyelvén kifejezték azt. ök és a közvetlenül utánuk jövők: Pátzay Pál, Ferenczy Béni és Bokros-Birman tették alkalmassá a magyar szobrá. szat nyelvét arra, hogy ki­fejezhessék 'rajta a szépséget éppúgy, mint az esettséget, a háború borzalmait, a társada­lom belső feszültségeit, a mun­kát és a harcot. Bokros-Birman művészeté­nek kialakulására hatott az egyiptomi szobrászat, a görög szépség deál es a reneszánsz éppúgy, mint a századeleji Harminc év, 81 millió kötet Szovjet irodalom, tudomány, elmélet magyarul Építészet geometria- kj 1945-től napjainkig a Szov­jetunió soknemzetiségű iro­dalmából, a különböző tudo­mányos, politikai és más jel­legű munkákból 81 millió kö­tet látott napvilágot hazánk­ban. Különösen gazdag a szépirodalom kínálata: mint­egy 2200 szépirodalmi fordítás jelent meg — az összes fordí­tás egyharmada — példány­számuk meghaladja a 27 mil­liót. A szovjet irodalom ma­gyarországi bemutatását ér­zékletesen jellemzik a követ­kező számok: Csehov művei 57 kiadásban 800 000 példányban, Gogol írásai 48 kiadásban, megközelítőleg 600 000 pél­dányban, Gorkij írásai 126 kiadásban, majd kétmillió példányban kerültek az olva­sókhoz. A szovjet irodalom iránti érdeklődést tanúsítja az is, hogy Solohov, a szovjet irodalom ma is alkotó klasz- szikusa* 1 100 000, Szimonov összesen több mint félmillió példányban jutott el az iroda­NÓGRAD - 1976. február 29., vasárnap lombarátokhoz. A magyar ol­vasók fokozott figyelemmel kísérték a Nagv Honvédő Há­borúról szóló szépirodalmi al­kotásokat. 1974-ben például a megjelent művek egyharmada választotta témájául a Nagy Honvédő Háborút. Szinte minden magyar kiadó rend­szeresen jelentet meg szovjet könyvet, tevékenységüket a kommunizmust építő nép iro­dalmával való együtthaladás jellemzi. Az utóbbi években különö­sen a mai szovjet társadalom életét ábrázoló kortárs szer­zők alkotásai kerültek az ér­deklődés homlokterébe. A legszebb magyar könyvek kö­zött emlegetik a Szovjet iro­dalom könyvtára sorozatának köteteit, amelyek az 1917 utá­ni szovjet literatüráról adnak átfogó képet. A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő alatt a könyvkiadás egyik legfonto­sabb feladata volt a lenini örökség közreadása, az egész világ kommunista mozgalmá­ban élenjáró szerepet betöltő Szovjetunió * Kommunista Pártja tevékenységének be­mutatása. Lenin művei az el­múlt három évtized alatt mintegy 370 kiadásban, hat­milliót meghaladó példánv- saámban jelentek meg. Ösz- szes művei is folyamatosan látnak napvilágot: a 39 köte­tes első kiadás 700 000 pél­dányban fogyott el. jelenleg készül második kiadása. Több kiadás készült a Szovjetunió Kommunista Pártja történe­téből. Különösen a politikai­ideológiai munkák iránt ér­deklődő olvasók kísérik nagy figyelemmel a marxizmus— leninizmus eszméit valló, a polgári és antimarxista ide­ológiákat bíráló, leleplező szovjet társadalomtudományi és politfikai ismeretterjesztő műveket. Választékuk különö­sen gazdag, ami nagyrészt an­nak is köszönhető, hogy a magyar és szovjet kiadók kö­zött gyümölcsöző együttmű­ködés alakult ki e könyvek kiadásában. Például 1974-ben indult A burzsoá ideológia és a revizionizmus bírálata című sorozat» amely a szocialista országok egyik legjelentősebb közös vállalkozása az utóbbi években. A szovjet történettudomá­nyi művekből különösen azok a könyvek váltak népszerűvé, amelyek a Szovjetunió törté­netével, a Nagy ^Októberi Szo­cialista Forradalommal, s a Nagy Honvédő Háborúval foglalkoznak. A maga nemé­ben az egyik legnagyobb si­kerkönyvnek bizonyult példá­ul Zsukov marsall memoárja, de hasonlóan népszerű Csuja- nov Sztálingrádi naplója és Bsgramjan így kezdődött a háború című munkája, s újabb rokontémájú könyvek sora, köztük Bugyonnij írása. A magyar kultúra intenzív kapcsolatban áll a szovjet irodalommal: a szocialista éoít.és történeti tapasztalatait tükröző, az emberről, világról vallott leghaladóbb eszméket hordozó kötetek folyamatosan gazdagítják a magyar könyv­kiadást. 1975-ben csupán a szépirodalom különböző mű­fi i q I p •-> V Plifl*'­egy kétmillió kötet jutott el az olvasókhoz. modern plasztika. Már a 20- as évek útkereső műveiben is megnyilatkozik mindenki mástól különböző, eredeti mű­vészi egyénisége. Megfigyelhe­tő a vonzódása a különös, a furcsa jelenségek és figurák iránt. Az Anya és lánya (1922) sem nélkülözi a groteszk ele­meket, mégis az együvé tar­tozásnak, az egymás iránti vonzódásnak lírai szépségű megjelenítése. Portréiban is nyomon kö­vethető a groteszk elemek olykor karikatúrába hajló hangsúlyozása. Jó példa erre az 1923-as önportréja, az egyiptomi fáraószobrok állan­dóságát sugalló Ady Endre: Kalapos önportréja (1927) mű­vészi korszakának forduló­pontján született. Bár tiszta formáival, geometrikus ihle- tettségű szerkezetével össze­gezése eddigi életművének, ki­fejezése emberi-művészi hi­tének, megérzi: ez a stílus nem fejezi ki az életérzést, amelyet a 30-as évek magyar valóságában átélt. 1936-ban, a pécsi bányász­sztrájk hatására mintázott Napba néző bányász mélysé­ges fölháborodhat, a hagyo­mányos szépségfogalom elleni lázadását tolmácsolja a va- kondokélet után a napba hu­nyorgó bányász rücskös-ra- gyás-tépett felületével. (A bányász alakja, tartása, moz­dulata tulajdonképp már a Don Quijotéban (1929) is meg­figyelhető és később is több­ször visszatér.) A 40-es évek­ben a háborús élet szörnyű­ségeit megidéző kisplasztikái­nak sorát, a magyar plasztika talán legtragikusabb ihletésű műveit — a Kubikos (1941), az Aszfaltozó (1943), a Rok­kant katona (1944) — min­tázza. József Attila portréja, a Független Magyarországért című plakettje és a Dózsa- szoborterv meggyőző bizonyí­tékai a művész baloldali el­kötelezettségének és nemzet­köziségének, amelyre szép példa a baráti népek egy­másrautaltságát jelképező Du. na-völgyi népek kórusa (1946). A figurák különállása és még­is egymáshoz tartozása, a rész­leteket elhagyó felületatakíUs tág teret enged a néző fan- táz ájánakt miközben félre­érthetetlenül jelzi a négy fi­gura nemzeti hovatartozasat. E rövid életmű-ismertetés után nézzük meg egy kicsit részletesebben a Don Quijo- tét. Ha alaposan megnézzük, akkor nemcsak egy tanács­talan réveteg tétova figurát látunk. Cervantes regényhőse sem egyszerűen komikus fi­gura, hanem hitet: valami örök és megingathatatlan hi­tet — amely már kívül van az egyes emberen — fejez ki. Nemcsak amolyan doiogtalan -álmodozó, hanem rendkívüli személyiség is. aki minden érzését és gondolatát azonnal tettre váltja, aki rendíthetet­lenül járja a maga útját, amely azonban mindig ha­misnak bizonyul. Hogyan le­hetséges, hogy annyi keserű és nevetséges tapasztalat sem józanitja ki Don Quijotet es a mindenkori donkihotékat? Nem ismer kijózanodást. Kép­telen tanulni a valóság té­nyétből. Minden megaláztatá­sa ellenére nem érzékeli kora igazi valóságát. így értelmez­ve Bokros-Birman szobrát, az nemcsak a 30-as években hor­dozott aktuális mondanivalói, hanem ma is. A tényleges ve­szélyek föl nem ismeréséből fakadó magabiztosság veszé­lyeire figyelmeztet — min­denkor. Bokros-Birman szobrászata sajátos hang a magyar szob­rászatban. A szociális igaz-, ságkeresés végigkísérte egesz pályáját. Szobrai nem az il­lúzió szntjén gyönyörködtet­nek, hanem meghökkentenek, felráznak, az élet megváltoz­tatására ösztönöznek, magas esztétikai színvonalon. Mun­kásságáért Kossuth-dijjul (1949) és Érdemes művész (1964) címmel tüntették ki. Műveinek többsége a Nemze­ti Galériában le'-’-' ' vég. Menyhárt László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents