Nógrád. 1976. február (32. évfolyam. 27-51. szám)
1976-02-22 / 45. szám
\ Hároms7or több olvasó Rendezvények a könyvtáriján „SZERESSETEK a könyvet, fi tudás forrását” — fogadja Gorkij szép igaz mondása az olvasót a rétsági közművelődési könyvtár bejáratában. Retságon általában szeretik is a könyvet Kü'önösen. amióta — ennek már négy éve — fe'epült az u.i művelődési központ. amelynek emeletén a könyvtár kapott helyet. — ízléses, viszonylag korszerű körülményeket tudtunk teremteni — mondja őszinte eiavszeríWéggel Csáthy Albert- ne, a könyvtár vezetője. — Az,ért tettem hozzá a viszonylag szót, mert néhányan szeretnének zárt olvasóteret, ahol csendben ol vosgathatnának, de erre nincsen lehetőségünk. A könyvtárak egyébként is kikerültek már ebből a zártságból. Mi is rendezvény- centrikusak vagyunk. A kölcsönzési időben rendszeresen tartunk különböző kiscsoportos foglalkozásokat, magnóhallgatást A könyvtár néhány év alatt megsokszorozta olvasói számát. A régi épületben évente 340—360 olvasójuk volt, a tavalyi évben már 1077. — Ez a tető — jegyzi meg Csáthy Albert könyvtáros. — Ennyi olvasónk még sohasem volt. — Minek köszönhető az eredmény? — Az egyik alapvető motiváló tényező mindenképpen az új épület, a jobb, korszerűbb körülmények megteremtése, biztosítása. Ezzel párosul a tevékenység szervezettebb, magasabb szintje A hagyományos könyvtárosi teendők mellett egyre több jól sikerült rendezvényt tartottak. A könyvtárban tartják rendszeresen a szlovák nyelvórákat, a gimnazisták könyvismereti foglalkozásait az irodalmi történelmi, környezetismereti órákat, az úttörők rajfoglalkozásait. Valamennyinek az a célja, hogy a diákokat megismertesse a könyvtár használatával, fiatal korban megszerettesse velük az olvasást, a könyvet. — NAGY SIKERŰ, látogatott író-olvasó találkozókat rendeztünk az elmúlt évben — mondja Csáthy Albertné. — Az ünnepi könyvhéten Czakó Gábort láttuK vendégül Rét- ságon. A nemzetiségi napok alkalmából Dér Endrét, és Fi- ladelphi Mihályt Nézsán. illetve Nógrádon. A két községben 60—70-en is voltak Két nyelven folyt a társalgás, s az idősebbek a végén már szlovák dalokat is énekeltek. — A nemzetiségi olvasók igényeit hogyan elégíti ki a könyvtár ? — Nógrád megye a Pest megyei könyvtárral kötött erre vonatkozóan szerződést, s a mi könyvtárunkat bízták meg a gyakorlati feladatok végzésével. A Pest megyeiek rendszeresen cserélik a nálunk levő szlovák és német nyelvű könyveket, mi pedig hasonló rendszerességgel eljuttatjuk azokat a járás községeibe. összesen 21 szlovák és két német nemzetiségi községünk van. — S van keletje a könyveknek? — Tapasztalataink szerint szívesen olvassák az emberek. A szlovák szövetség jóvoltából egészen friss kiadványokkal is rendelkezünk. Az állomány tehát kielégítő, magas színvonalú. — Milyen jellegű irodalom a legkapósabb? — Az ifjúüági és a népszerű ismeretterjesztő irodalom. Nagyon kerenik az útleírásokat, a képeskönyveket. A fajsúlyosabb munkák azonban az irodalmi nyelv ismeretét követelik rrseg, ezért olvasóink kevésbé forgatják őket. A könyvállomány évente átlagosa-n ezer kötettel gyarapodik, s jelenleg 16 500 kötetet számlál. A nagyközség lakóinak számát figyelembe véve, äz egy személyre jutó könyv mennyisége jobb az országos átlagnál. Az átgondolt, tudatos fejlesztést mégis nagyon fontosnak tartják. Mert az intézmény járási feladatokkal is rendelkezik, s a kiegészítő állományra szükség van, főként kézikönyvekre, amelyekkel a községekben elvétve találkozni. A tavalyi 33 ezer forintos beszerzési keret helyett az idén már 45 ezer forinttal számolnak, s ezt megyei erőforrásból valószínűleg tovább bővítik, mert a tervek szerint az intézmény nemzetiségi könyvtárbázissá alakul át — MA MÉG NAGYON szerény a saját nemzetiségi könyvállományunk — jegyzi meg a könyvtárvezető. — Mintegy száz kötetre tehető, de minden törekvésünk az. hogy tovább gyarapítsuk, az olvasóink igénye szerint. összegzésül megállapíthatjuk: a rétsági nagyközségijárási könyvtár sikeres évet zárt, s megvannak a feltételei az idei jó munkának is. (ok) Nyikolaj Touiszkij mUfSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS, érdemes népművész 'A Szovjetunióban már hagyomány, hogy az év végén a szövetségi köztársaságokban a tudomány, a technika, az irodalom, a képzőművészetek és az építészet terén elért kimagasló eredményeket állami díj odaítélésével ismerik el. 1975-ben Nyikolaj Tomszkij szobrász, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának elnöke is állami díjat kapott Moszkvában felállított Kutuzov-szobráért. A novgorodi parasztcsaládból származó Tomszkij g Leningrad! Képzőművészeti Akadémián tanult és neve a 30-as években vált ismertté. Történelmi alakokat, a nemzetközi kommunista mozgalom és a mai közélet nagyjait örökítette meg. Különösen Tomszkij Lenin- ábrázolása figyelemre méltó. Egyik nemrég készült Lenin- szobrát Berlinben állították fel. Az állami díj egybeesett Tomszkij születésének 75-ik és munkásságának 50-ik évfordulójával. Kárpáti Kalendárium 76 Rendkívül gazdag tartalommal látott napvilágot Ungvá- rott a Kárpáti Könyvkiadó gondozásában a Kárpáti Kalendárium 1976. évi kötete Eg- ressy György szerkesztésében. Petőfi és Sevcsenko című tanulmányában Váradi Sternberg János egyetemi profesz- szor irodalomtörténeti kuriózumokat idéz az ukrán—magyar kulturális kapcsolatok történetéből. Többek között ezeket írja: „Alekszandr Bi- leckij akadémikus, kiváló ukrán irodalomtörténész, Sev- csenkóval foglalkozó írásában több költővel Is összehasonlítja a magyar poétát, de úgy találja, hogy Sevcsenko Petőfi Sándorral, a magyar forradalmi mozgalom költőjével van leginkább összhangban”. Cikkének befejező részében Sevcsenko magyarországi megjelenésével kapcsolatban Váradi Sternberg János megállapítja: „A Petőfiért rajongó Meltzl Hugó, aki a költői életmű alapos ismerője volt, már az összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok megjelenése kezdetén felfigyelt Tarasz Sevcsenkóra, felismerve rokoni voltát a magyar forradalmár költővel. Ebben a tekintetben figyelemreméltó a lap, első, 1877. január 15-i számában megjelent rövid szerkesztőségi üzenet, amely így hangzott: -Egyik legközelebbi számunkban az Ukraine Petőfijét fogjuk bemutatni (Tarasz Sevcsenkót).-« Ez a mindössze kétsoros hirdetés volt tudtunkkal a magyar sajtóban az' első hír Ukrajna kobzosáról, és egyúttal a Petőfi—Sevcsenko párhuzam első megvonása is” — foglalja össze a szerző. Bállá László költő, az ungvári Kárpáti Igaz Szó című magyar nyelvű napilap fő- szerkesztője. Két nép művésze címmel Zichy Mihályról írt cikket. Érdemes volna egész tanulmányt írni például ezzel a címmel: „Az orosz és a magvar irodalom alakíaínak találkozása Zichy Mihály munkáiban”. Próbáljunk itt csak egvet- leneev összehasonlítást tenni. Helvezzük egymás mpllé Lermontov „A démon”-ához és az Arany János balladáihoz készült illusztrációkat — és rájövünk arra, amire azelőtt talán nem is gondoltunk, de . amire Zichy Mihály finom műízlésével már akkor rátapintott: hogy a nagy magyar és orosz költő epikai műveinek atmoszférája milyen sok mindenben rokon, hiszen nem is olyan nehéz észrevenni, hogv például az „Agnes asszony” Zichy-illusztrációja milyen sok mindenben idézi „A démon” fátumszerű, fojtott levegőjét és viszont. Hasonló eredménnyel járhatna, ha „A démon”-t Zichy Madách- illusztrációval vetnénk egybe. Zichy Mihály életművében nagv szeretettel foglalkozott: a magyar és az orosz Irodalom nagvjaival: Petőfi és Puskin, Lermontov és Aranv, .Tókai és Gogol, Madách és Goncsarov illusztrátora volt. Tőle származnak az ..Ének Igor hadáról” egyik legszebb kiadásának illusztrációi is. A kiváló magyar mester ugyanis fía+al korától néhány évi megszakítással Oroszországban él. hazájával, népével azonban a kapcsolatét mindvégig megőrzi, fgv a két nép műtörténetének válik kiemelkedő alakjává. R. T. ' Jugoszlávia gazdag képzőművészén hagyatékokban és műemlékekben, hiszen a Balkánon keverednek össze a keleti és a nyugati áramlatok, itt fonódnak egybe a mediterrán és a pannon hatások. Vajdaság tartomány kultúrája is gazdag, mert ezen a területen kereszteződik a jugoszláv és a környező népek, itt élő nemzetiségeinek élete és művészete. A vajdasági képzőművészetnek a XIX. századtól kezdve van hagyatéka. Az 1900-as évek elejétől kezdve a tartom mány területén élő művészek szerteágazó kapcsolatot tartanak fenn különböző vidéken élő kortársailfkal. művész- csoportokkal és mozgalmakkal. A müncheni, párizsi, prágai és más iskolák tanítványainak kapcsolata és ellentéte hozta létre a csoportokat. Az itt élő művészek közül többen jártak Nagybányán és más magyarországi mű- vésztelepen. Ezek hatására Peehán József (1875—1922) vaidasági festő m°g 1912-ben javasolt« egy ..több nemzetiségű művé*gt.eler>” létrehozását. Paliesfürdőn de ajánlata nem talált megértésre. Az 1920-as évek végén SzabadMűvésztelep Bácskatopolyán kán, ahol magyarok, horvátok és szerbek élnek együtt, csoportosultak a művészek, köztük Balázs G. Árpád, farkas Béla, Gyelmis Lukács. De a csendes életre ítélt lekvárosban »em tud kialakulni a képzőművészeti mozgalom. Újabb mozdulás csak 1938-ban történt Szabadkán, amikor fiatal magyar képzőművészek kiállítóét rendeztek. amelynek nemzeti jellege mellett oszfályjellege is volt, mert a csoportosulok a munkásosztály mellett tettek hitet. Azonban nemcsak Szabadkán. hanem Újvidéken és Nagybecskereken (ma Zrenja- nin) is voltak próbálkozások képzőművészeti egyesület megalakítására. Ilyen kísérletek történtek Topolyán a húszas években. A felszabadulás és az azóta eltelt időszak új fejezetet^ jelent a vajdasági képzőművészet történetében. Az ötvenes években egymás után alakulnak meg a művésztelepek. NÓGRAD -1976. február 22., vasárnap A művésztelep megalapításának gondolata éppen Bács- topolyán vetődött fel, 1952- ben. Ennek ellenére csak a zentai művésztelep létesítése után — 1953-ban — alakult meg a bácstopolyai művésztelep. Az induláskor kitűzött cél, hogy a képzőművészeti alkotások közelebb kerüljenek a dolgozó emberhez, egy-egy művészi alkotás szervesen kapcsolódjon a polgárok mindennapi életébe és általában mindazok közös kincsévé váljék, akik — közvetve vagy közvetlenül — megteremtették keletkezésének anyagi feltételeit, azóta is változatlanul programja a művésztelepnek. Az ilyen hozzáállásnak köszönve olyan eredmények születtek az elmúlt több mint húsz év alatt, amelvre méltán büszkék a bácstopolyaiak. A 16 ezer lakosú városban és környékén a nagy értéket képviselő művészi alkotások megtalálhatók majdnem minden jelentősebb középületben. Hatalmas mozaikok díszítik a külső vagy belő falakat, a Szovjet és kuba i pedagógusok együttműködése Szovjet és kubai pedagógusok hasznos tapasztalatcserét folytatnak az iskoláskor előtti és a tanköteles gyerekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos kérdésekben. A két ország szakembereinek tapasztalatcseréjére annak a tudományos együttműködési egyezménynek a keretében került sor, amelyet a Szovjetunió pedagógiai akadémiája, valamint Kuba közoktatás- és óvodafejlesztési központja írt alá. Az elkövetkező öt év során a két állam pedagógusai közösen vitatják meg a tudományos szakemberek felkészítésének aktuális kérdéseit, s kutatásokat végeznek az óvodás korú gyerekek nevelésével és az iskolai oktatás problémáival kapcsolatban. A két ország pedagógusainak együttműködése immár hagyománnyá vált. Szovjet pedagógusok rendszeresen utaznak Kubába. hogy a helyszínen nyújtsanak segítséget a tudományos szakemberek felkészítésében. Eddig több mint 2000 kubai diák kapott diplomát szovjet felsőfokú oktatási intézményekben és ugyanennyien végzik jelenleg is tanulmányaikat a Szovjetunióban. festmények jelentős része a munkaszervezetek vagy a művésztelep tulajdonában vannak és alapját képezik egy majdan megnyíló, régóta tervezett képtárnak. A bácstopolyai művésztelepnek saját épülete van, nyolc összkomforté* szobával, társalkodóvál és műteremmel. Egyszerre 10—16 művész tartózkodhat a telepen. Évente kétszer tartanak művésztelepi táborozást télen (három hét) és nyáron (másfél két hónap, augusztusban és szeptemberben.) A meghívott alkotók kötelesek két alkotásukkal szerepelni a kiállításon, egy rajzot vagy vázlatot pedig a művésztelep „archívájának" ajándékozni. Jelenleg több száz festmény, vázlat, szobor van a művésztelep tulajdonában. Nemcsak jugoszláv, hanem külföldi, elsősorban magyar- országi vendégei is vannak a bácstopolyai művésztelepnek. Az elmúlt két évtized alatt több magyar festő, grafikus, író és költő hosszahb-rövi- debb időt töltött a festőt kör- nvezetben levő művészfele- pen. Az idei téli táborozáson Feledv Gyula miskolci és Lóránt János salgótariáni graf'Vusmfivészek vettek részt a művésztelep mu"VA<íbQn Szabó József Az oktatás az OSZSZSZK egyetemein A szovjet felsőfokú iskolák a szakemberképzés minőségileg új szakasza előtt állnak. E szakasz fő jellemzője, hogy a tanintézeteknek lépést kell tartaniuk a tudományos és műszaki haladás minden eddigit felülmúló ütemével. Moszkva, Leningrad, No- voszibirszk és az Oroszországi Föderáció más városainak felsőfokú oktatási intézményeiben már megkezdődött a széles körű ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésére kidolgozott gyakorlati modell kipróbálása. Az új tantervek a hallgatók Önálló, alkotó gondolkodásmódjának kifejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A jövő szakembereinek képeseknek kelj lenniük arra, hogy a klasszikus ismereteket összekapcsolják a legújabb tudományos eredményekkel. Nagy figyelmet szentelnek a diákok önálló tudományos munkájának es annak, hogy milyen munkát végeznek az előadótermeken kívül, a kísérleti üzemekben. A fiatalok tehát nem* csak tudományos ismeretekre tesznek szert, hanem ta* pasztalatokat szereznek a dolgozó kollektívák irányításában is. Az oroszországi egyetemeken szerzett tapasztalatok alapján a szakemberképzés új rendszerét hamarosan bevezetik más szovjet köztársaságok oktatási központjaiban is. Mai tévéajánlatunk 21.10: Zöld dió. Tévéfilm. Egy kamaszlány szigorú-ironikus tekintete előtt „vizsgázik” a felnőttvilág. Elvált szülők, tanárok, iskolatársak — a mindennapok figurái veszik körül, hétköznapjai tele vannak humoros és szívszorító élményekkel. Ebben a ka- maszvllágban minden apró esemény nagyra nő, különös jelentőséget kap. Aztán egy napon a hősnő átéli az első szerelem örömét-fájdalmát, ezt is ,a maga módján: érzékenysége, magányérzete, a családi élet hiánya egy nála jóval idősebb férfi mellé sodorja... Országi*» módszervásár Február 27—29. között tartják Székesfehérvárott a III, országos módszervásárt, az ifjúsági klubok hagyományos tapasztalatcseréjének zárórendezvényét. A helybeli ifjúsági házban az első két nap az országos terjesztésre alkalmas klubfoglalkozási módszereket mutatják be a területi módszervásárok nyertesei. A szemléletes demonstrációt szakmai vitákkal kapcsolják ösz- sze. A rendezvény során bonyolítják le a játékmester kerestetik rádiós vetélkedő döntőit. Az országos kirakodó- és módszervásárt február 29-én az ifjúsági ház előcsarnokában rendezik meg. Az értékelésre és jutalmazásra ezután kerül sor a ház pirosklubjában.
