Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

Környezetünk esztétikai minősége Filmmagazin indul a televízióban SZATMÁRI Béla „Környe­zetművészet” című kiállítása, amely Salgótarjánban, a Me­gyei József Attila Művelődé­si Központ üvegcsarnokában látható, s amelyet az I kör- nyezetesztétikai konferencia résztvevői is megtekinthetnek majd, életünk fontos részére, környezetünk esztétikájára hívja fel a figyelmet. Nap­jainkban, amikor egyre több szó esik a vizek, a levegő szennyezéséről, az építészeti környezet elsivárosodásának jeleiről, a lakótelepi építé­szet sematizmusáról stb., idő­szerű, a környezetünk eszté­tikai minőségével való sok­oldalú foglalkozás. Németh Lajos, a kiállítás katalógusában említést tesz arról, hogy múlt év őszén a Művészetkritikusok Nemzet­közi Szövetsége Varsóban tartott kongresszusán külön hangsúlyosan foglalkoztak a környezetesztétika kérdései­vel, s felhívták a figyelmet a — találó kifejezéssel élve — „vizuális környezetszeny- nyezés” elleni erőteljesebb harc szükségességére. Természetesen, e küzde­lemnek számos formája van, a harc rendkívül összetett. Többi között, erőteljesen ösz- szefügg gazdasági kérdések­kel, a környezetformálás, a külső és belső tér alakításá­nak mindenkori technikai, technológia színvonalával, megrendelői szemlélettel, ter­vezéssel, és így tovább Szatmári Réla a kérdéskör egy kis részéhez kíván hoz­zászólni zomancüveg-kompo- zícióival, üvegplasztikáival nevezetesen a külső és bel­ső felületek burkolásának színvonalas megoldásához^ il­letve üvegplasztikáival az építészeti környezet harmo- nikusabbá tételéhez. NEM ÁLLÍTJUK, hogy me­rőben új dologról van szó. Igaz, Salgótarjánban ez az első ilyen jellegű kiállítás, de hazánkban is több alkotó cso­port foglalkozik hasonló jel­legű kérdésekkel, nem is minden eredmény nélkül, nem beszélve a külföldi pél­dákról. A kiállítás szerepe te­hát nem „újdonságában” rej­lik, hanem inkább abban, hogy újabb adalékot jelent­het környezetünk esztétikai minőségének emeléséért ví­vott küzdelemhez. Csak egyetérthetünk Szat­mári Béla katalógusbeli „Nyilatkozat”-ának, azon ré­szével, amelyben hangoztatja: „...nem elég csupán az em­ber fizikai egészségének vé­delmével törődni. Ez a tu­dományos és a technikai fej­lődést alakító emberek dol­ga, akik felismerték annak szükségességét. Törődni kell szellemi egészségünk védel­mével is, ez viszont a tárgy­formáló művészettel fog’at­kozó emberek dolga, akiknek fel kell ismerni ennek szük­ségességét”. Ezek a művek e szükség- szerűség felismeréséből jöt­tek létre. A kiállítás anyagát Szatmári Béla, a salgótarjáni síküveggyárban, a gyár ve­zetőivel kötött megállapodás alapján készítette, az ott dől- j gozók közreműködésével. Di­cséret illeti a síküveggyárat a lehetőség megadásáért. A kiállításon egyedi alko- j fásokkal találkozunk. Jelen- I tésüket dekorativitásuk hör- I dozza. Jellegükből követke- zik, hogy hatásukat valójában épületeken, illetve épületek között fejthetnék ki. Esetle-1 /ges felhasználásukkal kap- | csolatban azonban néhány kérdés még megoldásra vár. Mindenekelőtt meg kellene vizsgálni ebben az esetben a gazdaságossági kérdéseket, a felvitel módját, és így to­vább. Funkcionális értékü­ket emelheti variálhatóságuk széles skálája. A KIÁLLÍTÁST Szatmári Béla maga rendezte, rende­zése ötletes, megfelel a mű­vek jellegének. A tárlat al­kalmat nyújthatott arra is, hogy a környezetünk esztéti­kai minőségével kapcsolatos kérdéseken ismételten elgon­dolkodjunk. Tóth Elemér "anuár 24-én, szombaton délután új — a továbbiakban rendszeresen jelentkező — műsor indul a televízióban L- ilmszem címmel. Nem lehet ieggé örvendezni ennek a sorozatnak a megindulásán.' ugyanis furcsa módon a te­levízióban mindeddig nem volt olyan rendszeresen kép- ernvőre kerülő adás, amely a filmmel foglalkozott volna Antiak idején a Téka című műsorban, amely elsősor­ban irodalmi tárgyú volt. olykor előfordult, hogy kriti­kusok beszélgettek egy-egy filmről, később azonban ez is megszűnt. Az új műsor szerkesztő­rendezője B. Révész László. Öt kérdeztük; mire utal a címválasztás, mit láthatunk az első összeállításban, s me­lyek a további tervek? — A Filmszem a klasszikus szovjet dokumentumfilm­rendező Dziga Vertov szóle­leménye. Egyrészt azért vá­lasztottuk a Filmszemet soro­zatunk címéül, mert a film — azáltal, hogy a kamera, a „szem” művészi céllal rögzíti a va­lóságot — egy sajátos művé­szet törvényei szerint láttat­ja az életet, s mi a filmek­nek ezt a sajátos megközelí­tési módját igyekszünk kö­zel hozni a nézőkhöz Más­Szánthó Lajos és Szüts Pál szerzői estje ' A Salgótarjáni Állami Ze­neiskola ezekben a hónapok­ban ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jeles na­pok” évfordulóit egy-egy szép zenei rendezvénnyel teszik emlékezetesebbé. Az iskola első hivatalos ta­nítási napja 1956. január 17-e volt. Erre emlékeznek a zene­iskola tanárai és tanulói a január 17-én, szombaton 5 órakor, a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Köz­pontban sorra kerülő hang­versennyel. Ezúttal a zeneis­kola két volt zeneszerző ta­nárának, Szánthó Lajosnak és Szüts Pálnak szerzői est­jére kerül sor. A két szerző közös tulaj­donsága. hogy — pedagógusi habitusokból kiindulva — mindkettőjük ouvreje esősor­ban a tanulók felé irányul gverekekkel foglalkoznak, gyerekeknek írnak. Szánthó Lajos, a budapesti Zeneművészeti Főiskolán vé­gezte zeneszerzői tanulmá­nyait. Pedagógiai pályáját Salgótarjánban kezdte 1960- ban. Néhány évet tanított azonban csak itt, mivel a pé­csi Zeneművészeti Szakközép- iskolához került. Jelenleg Budapesten tanít. Művei egy­re nagyobb népszerűséggel terjednek. Egyik vonószene- kari művét a Musica senza interruzione-t a salgótarjáni városi Szimfonikus Zenekar többször sikerrel játszotta itthon is, a veszprémi orszá­gos kamarazenekari feszti­válon, kamaraműveit és pe­dagógiai jellegű műveit is egvre gyakrabban fedezzük fel a különböző koncertek műsorain. Szfjts Pál a Nógrád megvei közönség előtt ismertebb, ívsz’ mintegv húsz éve él közöt­tünk. 1956-ban a salgó’aríéoj zeneiskola első tantestület ­nek is tagig volt, néhánv év múlva a Nagybátonvi Állami Zeneiskola megszervezésé­vel bízták meg. Ma is o*t él. mint az iskola megbecsült pedagógusa. A nógrádi évek nem múltak el nyomtalanul, Szüts Pál gyakran nyúl me­gyénk népdalkincséhez és munkásdalaihoz, amikor komponál. A zeneiskolai gyermekkórusnak és a peda­góguskórusnak írt kórusmű­vei — Nógrádi képek, Boros nóták. Salgótarjáni induló, Bányász-dal, Schuyer Ferenc emlékére — is erről tanús­kodnak. de a tanulóknak írt hangszeres művei is árul­kodnak arról, hogy Bartók Bé­la és Kodály Zoltán nyomdo­kain haladva igazi zenei anyanyelve a népdal. Hangsze­res művei közül talán cselló­ra írt Szonatináia a legszéle­sebb körben ismert — nem véletlen. hisz’ ő maga is csellista — a mű a zenemű­vészeti szakiskolák* anyagá­ban is szerepel. A han "versen ven a ' Salgó­tarjáni Állami Zeneiskola ta­nárai. tanulói, kamaraegyütte­sei és a nedagóguskórus mű­ködik közre.* részt a címmel utalni aka­runk arra, hogy magazinsze- rű összeállításunkban egyút­tal szemlézzük az egy-egy hó­napban bemutatott filmeket, és beszámolunk a filmvilág eseményeiről, híreiről is. — Az első adásunknak ki­induló eseménye, hogv de­cemberben volt a mozi szü­letésének 80 évfordulója. Ebbő' az alkalomból láthat­nak a nézők három olyan, a filmművészet bölcsőjét be­mutató egvperces filmet, amelyet a Lumiere-testvérek alkottak: „A Bébi reggelije”. „A vonat érkezáce” és „A megöntözött öntöző”. Bizo­nyára érdekes lesz látni nvolcvan esztendő távolából, honnan indult a filmezés. ‘ — A filmművészef egyik klasszikusa vitathatatlanul Charlie Chaplin. Működése csaknem egyidős magával a mozival. Januárban muta’ják be — Magyarországon először — ,.Egv király New York­ban” című filmjét. Műsorunk­ban lesz egy részlet a film­ből. majd Gyárfás Miklós beszél, arról, mit jelent számá­ra Chaplin művészete. — Az elmúlt év masvar filmgyártásának egyik kie­melkedő alkotása volt az el­sőfilmes Dárdav István ..Ju­talomutazás” című filmie, amely a mannheimi fesztivá­lon nagydíjat nyert. Ebből mutatunk be részletet Lázár István kommentárjával, majd egy ugyancsak díjazott kis- film következik. Csőke József — nemrégiben ünnepelte filmművész-pályájának 25 éves jubileumát — a drezdai filmfesztiválon nyert külőn- díjat „Pedig” című alkotásá­val. S végül, ugyancsak lát­hatnak a nézők egv nagy si­kerű rajzfilmet, Ternovssíkv Béla ..Tartsunk kutvát” című munkáiét, amely New York­ban kapott fesztiváldíjat. Ma­gazinunkat hírcsokorral zár­juk. s beszámolunk a pécsi já’-ékfilmszemle eseményei­ről is. Az első adás felépítésé­ből következtetni lehet arra, hogy milyen módon folytat­juk majd a sorozatot. A be­mutatásra kerülő filmek — természetesen sohasem a hó­nap összes filmje — ismerte­tésén kívül a filmművészet aktuális eseményeihez, év­fordulóikhoz kapcsolódóan in­formációkkal és elemzésekkel szolgálunk. Bemutatunk filmművész egyéniségeket és mindig igyekszünk friss híre­ket is átnyújtani. A későbbi­ekben időt biztosítunk jegy­zeteknek. olykor bizonyára csipkelődő írásoknak is (Morvay István) Mai lévéajánlatunk 20.05: szín — JÁTÉK — szín... Színházi vetélkedőso­rozat. I. Nemzeti Színház. Üjabb vetélkedő műsor, ezúttal színházról. Négy színház a téma és a hely­színi közvetítés színtere is: a Nemzeti, a Víg, a Thália és a Madách. Az ötödik forduló az egyes fordulók győztesei között zajlik majd. A vetélkedő résztvevői tizenkét fővá­rosi művelődési ház kép­viseletében mérkőznek, olyan emberek, akik kö­tődnek a színházhoz, de természetesen nem szín­házi szakemberek. A színházak nézőterén az adások alkalmával a csapat szurkolói ülnek. A vetélkedő vezérkara így szeretné visszahozni a régi televíziós kvízek lég­körét, hangulatát. Mind­egyik színház bemutatá­sa másképp történik. Az első adásban a néző és a játékos egy nemzeti szín­házbeli igazgatósági ülés részese lehet. És, hogy a feladványokra adandó válaszok ne következze­nek kizárólag a „Mikor?”, „Hol?”, ,,Ki?” kérdések­ből — mindvégig színházi jelenetek, játékok tar­kítják majd a vetélkedőt. 4. A jelenlevőkkel megvi­tatom a kérdést, minden a legnagyobb rendben. A We- isz mondja, hogy az apám ke­resett, de nem talált a szokott helyen. Az öreg ilyet soha nem csinál, csak otthon lehet a balhé. Anyám még a Közért­be is alig tudja letuszkolni. Megiszom egy duplát szódával, felhajtom a gallérom és el. Az apám otthon meg se szó­lal, anyám a tv előtt ül, a néném a háttérben hallgat. Odaülök a tv elé, mintha semmiről se tudnék. Később az öreg azt kérdezi, tudom-e, hogy milyen nap van ma. Előveszem a zsebnaptárt. Ti­niét napja. Tudom-e, hogv milyen nap van ma? Se szö­kőév, se világnap. Timót mondom, de á néném a kacaj­tól fuldoklik a háttérben. Há­zassági évforduló te kölök. Ma húsz éve, hogy elvettem az anyádat. Bocsánat, mondom, . én nem voltam ott. Legalább ilyenkor illik, hogy itthon légy vacsorára. Az öreg meg van sértve. A konyhában töl­tött hús, majonézes krumpli, lekváros linzer. A vázába a néném virágja. Áll a walhé. Az ilyen töltött húst nagyon díjazom, bevágok két adagot, a linzer is jó nálam, a néném velem szórakozik, sürög mel­lettem, legalább mondj nekik valamit. Ilyenkor persze, én nem tudok beszélni. Később, mikor elpihennek, előveszem a gitárt. Halkan el­játszom a Sorrentói emléket. Anyámnak ez a slágere, a nagyanyámtól örökölte, Reg­NÓGRÁD - 1976. január 16., péntek gél anyám megsímogatja a tejem, az öregtől kaptam egy húszast. Jól megy nekem. Az újsjgok mostanában so­kat fog,átkozták a méteoroiór giával. Szép tudomány. Ezút­tal sehogyse jönnek, szinkron­ba az iaujárással. a meteoro­lógusok makacskodnak, hogy tavasz lesz, közben hajnali fagyok. Bírom az ilyen tu-’ dományt. Főleg azért komá- lom, mert nem lehet biztosra menni. Reggel még minden rendben, süt a nap, ahogy mondják. Délben rá se lehet ismerni, északi légáramlás, dél­után felhősödés, este balhé, fel lehet -hajtani a kabátgallért. Gáz. A meteorológusok ma­kacskodnak, jön a tavasz. A végén mégis nekik lesz iga­zuk. Maholnap lőttek ennek a tudománynak. Itt a műhold a fejünkön, kerüli a földet, fo­tóz. Nincs más dolga. Lassan már egy gyerek is le tudja ol­vasni, milyen idő lesz holnap. Az embernek már tévedni se lehet. Nekem ez az egész bu­li, ahogy van nem nagyon tetszik. Vállalom ar népszerűt­lenséget, ha szabad monda­nom. konzervatív vagyok. Minek tudjam én ezt előre, hogy esetleg este holdvilág lesz, vagy töksötét. Micsoda élet. Nem esetem az előregyár­tott romantika. így jó ez az időjárás, ahogy van. A Ramazuriban a Ditta a felszolgáló, a Nóra a kávés, A Ditta olyan tabu nőnek játssza meg magát, nem is miatta járunk oda, ha rosszra fordul az idő. Keresztet hord a nyakában, templomba nem jár, de rettentő szent képet tud vágni. , Ezzel a pofával hordja a kávét. A borravalót is úgy Köszöni meg, mintha szívességet tenne. A Nóra vi­szont belevaló baba. A Kele­men tudna róla mesélni, az sokat ül a nyakán. A haját mindennap másképp fésüli, télen fekete, nyáron vörös, a szemet úgy kihúzza, mint a tá­raók feleségei, azokon a régi egyiptomi képeken. A tanar úr maga mondta, mikor egy­szer bemutatott egy ilyen ké­pet, hogy ez egy modern fej. Akármi ' legyek, azokra az egyiptomi nőkre hasonlít a Nóra, egy ilyen képről kopí- rozza magát. Vita alakult egy­szer, hogy a melleit szivacs­csal tömi, vagy így nőttek. Nálam jó a csaj, a srácok bezsonganak, ahogy ott áll a presszógép mögött. Ami nagy kár, mert így csak ritkán lát­juk hátulról. Ha elindul az utcán, úgy megy, mintha ép­pen jönne. Javasoltuk a veze­tőnek, hordja ő a kávét, a Ditta meg főzzön. Ennek el­lenére ez nem sikerült, mert a Nórának megvan a képesí­tése, a Dittának meg semmi. (Folytatjuk) Könyvek és filmek Kuba gyors kulturális fej­lődését jól szemlélteti könyv­kiadása is. Az ezért felelős könyvintézet bejelentette, hogy új, 20 millió könyv nyomtatására képes üzem létesült Guatanamo-ban, . a keleti Oriente megyében. Az 1974-ben „A könyvnyomtatás 250 éve Kubában” címmel megrendezett kiállítás bizo­nyította, bogy a forradalom győzelme óita eltelt 15 év alatt több könyvet jelentettek meg, mint az ország addigi egész történelme folyamán.' Az elmúlt évben készült el Kubában az^ első 16 mm-es játékfilm, az év közepén pe­dig a Filmintézet (ICAIC) be­jelentette, hogy az első, szí­nes filmek gyártására is alkalmas laboratórium építé­se a befejezéshez közele­dik. 1980-ra a berendezések lehetővé teszik majd játék-, rövid- és rajfilmek gyártá­sát, valamint a Kubában be­mutatásra kerülő külföldi filmek szinkrohizálását. Az eddigi legjobb, nemzet­közi érdeklődésre is számot tartó kubai filmek közé tar­tozik Santiago Alvarez drámai filmje, a fasiszta hatalomátvé­telről Chilében: „A tigris megszökött, de el fog pusz­tulni” (a cím idézet Jose Marti-tői), valamint Hunberto Solas filmje, a „Simparele”, mely új formában mutatja be a haiti nép forradalmi küzdelmét a kezdeti időktől a Duvalier-elnyomás elleni küzdelemig. Oslóban, a „mozgókép” évfordulója tollák Charlie Chaplin bronz szobrát. alkalmából felállt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents