Nógrád. 1976. január (32. évfolyam. 1-26. szám)
1976-01-16 / 13. szám
Kollektív felelősséggel a jobb eredményekért A 7.TM salgótarjáni gyárában elkészült az elmúlt év és az elmúlt öt év munka- védelmi mérlege. Az elemzés nemcsak eredményekről, gondokról is tanúskodik. Eredményesebben lehetett volna dolgozni, ha a munkavédelmi előírások, szabályzatok betartása közüggyé vált volna, és még jobban érvényesül a gyakorlatban az egymás iránti felelősség. Az elmúlt évben csökkent a balesetek száma. Viszont a kiesett munkanapok száma növekedett. Kedvezően hozzájárultak ehhez, az év közben megtett műszaki intézkedések. Feltűnő, hogy továbbra is sok a kézsérülések száma, a balesetek 50 százaléka ilyen. Talán a jelenleg alkalmazott védőkesztyű sem felel meg mindenben a követelményeknek, de az ok még inkább a szabálytalan munkavégzés. Sok a kisebb- nagyobb kézsérülés, ami elsősorban figyelmetlenségre vezethető vissza. A negyedik ötéves terv időszaka alatt 889-en szenvedtek balesetet a gyárban. Annyian, mint az előző őt év Blatt. Magas a szocialista brigádtagok sérülése is. Tavaly a szocialista brigádtagok kör zül 91 szenvedett balesetet. Az elemzés igazolja, hogy jelentős anyagi ráfordítás történt a munkakörülmények javítására. Erre a célra öt év alatt 43 millió forintot fordítottak a vállalatnál. A nehéz fizikai munka csökkentésére, anyagmozgatás gépesítésére több mint ötmillió forintot költöttek. Ezenkívül az érintésvédelemre, munkavédelmi eszközökre ugyancsak jelentős összeg került. Ez nincs arányban az elért eredményekkel. Sok gondot okoz — és a balesetek alakulásában is jelént- kezik —, hogy. nagyarányú a gyárban a munkaerő-vándorlás. Egy év alatt ezer dolgozó cserélődik ki. Ezek betanítása, a technológiák megismertetése, a munkavédelmi szabályok, előírások elsajátíttatása jelentős energiát követel. Sokat segítenek a balesetek megelőzésében a munkavédelmi őrök és a szak- szervezeti aktivisták. Azonban — ahogy a példák igazolják — még sok a tennivaló. Talán a legfontosabb feladat a szemlélet változtatása. Az egymásért való felelősségérzet elmélyítése. Egyes vezetőkkel is meg kell értetni, hogy a termelés megszervezéséhez hozzátartozik a biztonságos feltételek megteremtése. A dolgozókkal meg kell értetni, hogy az előírások betartása elsősorban egyéni érdekük. Feltétlen többet kell tenniük saját területükön a szocialista brigádoknak. Nem csak a helyi veszélyforrások feltárásával. megszüntetésével, a munka jobb megszervezésével, hanem a védőberendezések, -eszközök használatával, egymás figyelmeztetésével is többet tehetnek. Jobb eredményeket ugyanis csak kollektív felelősséggel lehet elérni. M. j. BERUHÁZÁS (milliárd Ft) 870 Szervezeti változások a BllG-ben Előkészületek a választásokra A BRG salgótarjáni gyáregységének dolgozói főként fiatal szakmunkások és ipari tanulók. Aa üzem KISZ-tagjainak száma 242, akik öt fizikai és egy alkalmazotti alapszervezetben tevékenykednek. A következő időszak választásain a hat alapszervezetet még további négy alapszervezetre bontják. Hogy miért van erre szükség? Előfordult olvan ifjúsági csoport, ahol a létszám 50—80 KÍSZ- ragból állt. A fiatalok, külön’'?V ző részlegekben dolgoztak, két műszakban. így nagyon nehcz volt mindönki számára megfelelő közös időpontot találni. Az új, tíz alapszervezete» rendszerben ez már sokkal könnyebb lesz. A csoportok létszáma legfeljebb 15—20. A szétválogatás szakmánként, pontosabban munkaterületenként történik. így az alkalmazotti alapszervezetet, műszakira és adminisztratívra, az öt fizikai alapszervezetet tekercselő, fúró-esztergályos, lakatos, szerszámkészítő, mérő, rendszer- technika-meó és szerelő I—II. osztják fel. Ez a válogatás magával hozza a KISZ-csúcsvezetőség kibővítését is. Március 13-án, a BRG salgótarjáni gyáregységének KISZ- küldöttgyűlésén választják meg a 13 tagból álló KISZ-bizottságot. Ebben hét alapszervi titkár és a reszortoso^ — termelésfelelős, agi- tációs és propagandista, szervező titkár, sport- és kultúrfelelős — kapnak helyet. .Az 1076 T7. évi akcióprogram összeállítása. tervezése már a változások figyelembevételével készült. Ezen a héten kerül sor az alapszervezeti választásokat megelőző csoport- és vezetőségi ülésekre. A KISZ-alapszervezeten belüli megbeszélések témája a csoport tagjai és a vezetőség őszinte, kritikus értékelése. A vezetőségi ülésen a _ KISZ- titkár beszámolóját követően az egyéni beszélgetésekkel párhuzamosan minden KISZ-tag éves munkáját megvitatlak. Ezután a választások szervezeti és technikai előkészítésére és a felsőbb KISZ-szervezetbe történő ajánlásra tesznek javaslatot. A vezetőségi ülésen kerül sor a nárt-, a szakszervezeti, a gazdasági és a csoportvezetők egvüttes véleménye alapján az alapszervezetek értékelésére^ A következő héten az elfogadott ütemterv alapján megkezdődnek a KISZ-ala pszervezeti vezetőség- választások. A sokoldalú műszaki brigád: tj, na^oM) célok eléréséért Ipar: 340-350 Mezőgazdaság: 105-107 Szállítás és hírközlés:{ 105-107 Közúthálózat: 43-45 Belkereskedelem: Egyéb: 227 744 Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből — A múlt évi számvetésünk már elkészült. Alakul az idei felajánlás is. Tovább lépünk előre. A kulturális felajánlásokat például egyénekre szólóan . fogalmazzuk meg — újságolták a ZIM salgótarjáni gyárában. SándL Istvánnal, a Feoktyisztovról elnevezett szocialista brigád vezetőjével, Dächer Béla és Piszkátorisz Károlv brigádtar gokkal beszélgetünk. Rang — követelmény A húsztagú, technológusokból, műszakiakból álló kollektíva már négyszer nyerte el a Vállalat Kiváló Brigádja címet, és versenyben van a Szakma Kiválója cím elnyeréséért. Ez rangot jelent. De nem csak azt, hanem évről évre nagyobb követelményeket is. Hogy sikerült az elmúlt év? Milyen alapot teremtettek az idei felajánláshoz? — Az alapkövetelmény 211 ezer forint többlet gazdasági eredmény elérése volt. Brigádunk a kongresszus tiszteletére 351 ezer forintot vállalt, és 615 ezer forintot teljesített. Ezenkívül egy importanyagmegtakarítást célzó újítás is van még. amitől 300 ezer forint eredmény várható — mondja a brigédvezető. — Társadalmi munkában 1100 órát töltöttünk el. Volt. amikor a saját feladatunk elvégzése mellett a termelőmunkában is segítettünk — mondja Dächer Béla. Szakmai továbbképzésen vettek részt. Az egyik technológiai témakört ölelt fel, a másik az üzem- és munka- szervezést. Politikai vitakört több alkalommal szervezlek, öt fizikai szocialista brigádot támogatnak. Ez elsősorban szakmai előadások tartását, a technológia megismertetését szolgálja. Séfptenek újítások megvalósításában. Tiszteletbeli brigádtagjuk Czinke Ferenc festőművész. Művészeti előadásokat szerveztek és egy gyári kiállítást is a megyei képzőművészek anyagából. Kirándulni is voltak. Egy állami gondozott gyermeket patronálnak. Segítettek egyik társuk lakásépítésénél. Csak tőmondatok az elmúlt évről, amelyek az eredményességet bizonyítják. A brigád sajátos feladatokat lát el a gyárban. A gyártmányfejlesztésben a technológia tökélesítésében, az új termékek kialakításában van jelentős szerepe. Munkájuk jó elvégzése másokét is kedvezően befolyásolja, és jól segítheti a vállalati gazdaságosságot. hatékonyságot. Ilyen volt tavaly az új célgép, a csődaraboló üzembe helyezése, technológiájának kidolgozása. Az E—800-as elektromos tűz- helv kialakítása. Az új elektromos kapcsolószekrény ugyancsak gyártmányfejlesztést jelentett. Közös feladat Szocialista együttműködési szerződésünk van négy éve a nagyvállalat vegyigépgyárának gyártmányfejlesztő brigádjával. A budapesti gyár részére ugyanis Salgótarjánban készülnek az öntvények. Ezek súlycsökkentése, illetve gyártmányfejlesztése így közös feladattá vált. Több terméknél, szelepzáró kerekeknél profilmódosítással sikerült jelentős súlycsökkentést ■ elérni. Szelepkerekek egységesítésével szintén, és ezenkívül forgácsolási kapacitást is megtakarítottak. A közösen kialakított technológiai módosítások jelentős megtakarításhoz. selejtcsökken- téshez vezettek. Mindez azért érdekes, hogy a brigád életében elért szintet érzékelni lehessen. Előbbre akarnak lépni — mondta a brigádvezető és kétségtelen, ez jó alapot jelent. — Mi várható az idén? — A vállalat vezetősége általános irányelveket adott kij az idei felajánlások szervezéséhez. Ezenkívül megkaptuk a műszaki fejlesztési tématervet. Ez az alapja idei felajánlásunknak. — Pontosabban miről van szó? — Néhány dolgot már említhetek. Az EB tíousú sütőkamra —. ami bútorba beépíthető, úi gyártmány — az idén kerül sorozatgyártásra. A felszerszámozáshoz. gyártáshoz szükséges technológiát a második negyedév helyett már februárban elkészítjük. A G—700—B típusú tűzhely korszerűsített változatához ugyancsak egy hónappal, határidő előtt biztosítjuk a szükséges dokumentációt. Ugyanezt vállaljuk a Nova kétaknás széntüzelésű kályha és egy új típusú széntüzelésű tűzhely sorozatgyártásának előkészítéséből. Ez a gyprtó üzemek számára is biztonságot jelent a jó felkészüléshez — mondja a brigádvezető. — Azt is említsd meg, hogy keressük az importanyagok, alkatrészek hazai gyártásának lehetőségét. és ebben is szeretnénk előbbre léoni. — A szerelésnél is a technológia tökéletesítésével szeretnénk megtakarításokat elérni. Csavarkötés helyett például. ahol lehet szegecseiéit alkalmazni. Önköltség és artyagtakarékosságot elősegítő céljaink vannak, és természetesen több újításra is felajánlást teszünk — mondják szinte egymást felváltva ‘ a brigád tagiak A gazdasági felajánlások nagyjából már kialakultak. A hármas jelszó azonban mást is követ“!. Kulturális felajánlásuk például mi lesz? Gondolni az újra — Az elért színvonal folva- malossága mellett több új dologra is gondolunk. Több színházbérletre, a könyvtár- mozgalomra. Szakfolyóiratok^ rendszeres tanulmányozására, szakmába 'vágó cikkek megvitatására. Egyéni, kulturális felajánlásokat teszünk. és ennek a kialakítása még hátravan. Ezt, és a többit is még a kollektíva megvitatja. Rövidesen végleges formát ölt felajánlásunk — mondta a brigádvezető. Amikor elbúcsúztunk. arra gondoltam, milyen jó lenne. ha mindenütt már most, év elején ilven tisztán láu ná'k a szocialista brigádok a tennivalókat. A felajánlások^ célok alapos meghatározásának alapfeltétele ez, és a siker záloga. Bodó János tagsági könyvek kicserélése bizonyos időszakonként ismétlődő a párt gyakorlatában. A felszabadulás után lebonyolított tag- könyvcserék többségét tulajdonképpen a tagsági könyvek lejárta, illetve az ideiglenes tagsági igazolványok kicserélése tette szükségessé. csupán az 1949-es tagkönyvése- re volt tagrevízióvál összekötve. Mindazonáltal az egyes tagkönyvcseréknek mindenkor meg volt a megfelelő politikai jelentősége. Ez természetes is. hiszen a párt tevékenységének bármely teritfe- tét érintő legkisebb szervezeti intézkedés sem különíthető el az általános politikai céloktól. Különösen így van ez a párttagsági könyv esetében, amely a politikai értelembe vett társadalmi hovatartozás, a politikai, a világnézeti hitvallás, egy haladó és tudományosan megalapozott élenjáró eszme mellett elkötelezettség, a kommunista magatartás és erkölcsi normák önként vállalt követésének dokumentuma. Annak igazolása és kifejezője, hogy tulajdonosa egy olyan kommunista közösség tagja, mely az internacionalizmus elvét követve, a munkásosztály társadalmi hivatását valóra váltva állhatatosan küzd az osztályérdekeivel egybeeső nagy nemzeti célkitűzésünk, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Pártunk eddigi története arra is teljes bizonyságul szolgál, hogy a' párthoz váló tartozás, illetve az azt igazoló tagsági könyv politikai értékét a helyesen kidolgozott és következetesen megvalósított politikai irányvonal által, valamint tagjainak a példamutató helytállása, maA párttagsági gánélete által az egész párt számára kivívott tekintély adja. Pártunk helyes politikája, annak sikeres alkalmazása, tagjainak munkája következtében a magyar kommunistád piros tagsági könyve nemzetközileg is, dolgozó népünk körében is nagy tekintélynek- örvend. Párttagságunk idősebb generációja, a munkásmozgalom veteránjai súlyos megpróbáltatások árán az ■ illegalitás /körülményei között életüket is kockára téve harcoltak a nép, az osztály — a párt ügyéért, fenntartották, védték — őrizték párthoz való tartozásukat. A felszabadulás utáni első tagkönyvcserét 1948-ban a Magyar Kommunista Párt politikai továbbfejlődésének igényével hajtottuk végre. A két munkáspárt egyesülése után az 1949-ben lefolyt tag- könvvesere tulajdonképpen annak kifejezője volt, hogy egy politikai platformon a közös cél érdekében megvalósult a munkásosztály erőinek tömörítése és kedvezőbb politikai feltételek jöttek létre a szocialista építőmunka kibontakoztatásához. Az 1950-es években a párt vezetésével népünk kimagasló sikereket ért el a szocialista építőmunkában. Kiépült a munkás-paraszt szövetségen i alapuló államhatalmi-államigazgatási rendszerünk: a tanácsrendszer, ( létrehoztuk és fejlesztettük a szocialista ipart, kiépültek a mezőgazdasági üzemek szocialista formái. a korábbiakban soha - nem tapasztalt fejlődést ért el a tudományos-kulturális élet, népünk egészségügyiszociális körülményei. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy ebben az időben a párt tevékenységében súlyos hibák is jelentkeztek. Ugyancsak erre ' az időszakra esett, hogy népünk belső és külső ellenségei támadást indítottak szocialista vívmányaink ellen. S ez az 1956-os ellenforradalomba torkollott. A támadás fő. tüze a pártra irányult. Az elkövetett hibák és az ellenforradalmi támadás következtében a párt, a kommunisták nagy megpróbáltatáson menték keresztül, melyből a kivezető utat a párt újjászervezése, - helyes politikai vonalának ki-dolgozása és alkalmazása jelentették. Ebben az időszakban lebonyolított tagkönyvcserék (1952, 1957, 1967) sorából politikai jelentőségénél fogva különösen kiemelkedik az ideiglenes tagsági és tagjelölt igazolványok 1957—1938. évi kicserélése végleges tag- könyvekjre. Az ellenforradalom utáni időszakban a párt tagjának lenni egyet jelentett következetesen szembe nézni az elkövetett hibákkal, vállalni azok kijavítását, hinni a kibontakozás lehetőségében, a párt .szavában, a haladó erők erejében, a politikai konszolidáció lehetőségében. Az azóta eltelt évek politikai és gazdasági eredményei a pártra, a kommunistákra. vonatkoztatva is számos tanulságot hordoztak. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy munkánkhoz az erőt. az önbizalmat, a munkásosztálytól, dolgozó népünktől meríthetjük, hogy a tekintélyért, a nép bizalmáért nap mint nap újra és újra meg kell dolgozni, hogy a párttagsági könyv nem csak az eredmények, a sikeres dolgok, hanem az úgynevezett népszerűtlen feladatok vállalására is kötelez, s hogy aki ma a párt tagja akar lenni, annak számára nem elegendő a politika formális elfogadása, hanem nyíltan, ^önzetlenül kell kiállnia és dolgoznia annak képviseletében és végrehajtásában. A hatodik tagkönyvcserét pártunk XI. kongresszusa olyan helyzetben határozta el, amikor a párt vezető szerepe az élet minden területén töretlenül érvényesül, tömegv kapcsolatai jók, a pártegység biztosított, a párt tagjainak túlnyomó többsége következetesen dolgozik a határozatok végrehajtásán, a párt taglétszáma és összetétele egészségesen fejlődik. Egyszóval semmiféle indok nincs arra, hogy általános tagfelülvizsgálatot, illetve tagrevíziót hajtsunk végre. A szocialista építőmunka közeli és távolabbi programja ugyanakkor szükségessé teszik, hogy a XI. kongresz- szus által felvázolt célkitűzések tükrében a párt egy olyan fajta önvizsgálatot végezzen el, melynek lényege: a kongreszusi határozatok végrehajtására történő felkészülés, mozgósítás. A Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata a most sorra kerülő tagkönyvcsere céljául az előbbiekkel összefüggésben tűzte ki. A párt egyes megyei vezető szerveinek e jelentős politikai feladat lebonyolítására megfelelő intézkedési terve van. Ezekben megfogalmazódott, hogy a tagkönyvcsere sokoldalú politikai-szervezeti és technikai feladatait jól szervezett és koordinált munkával kell végrehajtani, biztosítva azt, hogy más fontos politikai célkitűzések, a gazdasági-társadalmi és állami feladatok törésmentesen megvalósuljanak. tagkönyvcsere céljának elérését biztosító feladatok sorából jelentőségénél fogva kiemelkednek azok a személyes beszélgetések, melyet minden alapszervezetben le kell folytatni a párttagsággal 1976. márciusa és júliusa között. Fontos követelmény, hogy ezekre a beszélgetésekre nyílt, őszinte. közvetlen elvtársi légkörben, jól átgondolt és megalapozott véleményalkotás mellett kerüljön sor, mert csak így lehet biztosítani, hogy a párt politikájából adódó feladatok, az alapszervezet tevékenysége, a párttagok munkája, képzettsége, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására és az alapszervezet munkájára vonatkozó vélemények, javaslatok reális számvetését tudjuk elvégezni. Dr. Latos István az MSZMP KB alosztályvezetője NÓGRÁD - 1976. január 16., péntek a ■ i
